Ukrajna javaslatot tett az EU-nak a ritkaföldfémek közös bányászatára, amelyek lelőhelyei a területén vannak, urán-, lítium- és titánlelőhelyekről van szó – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Politico című brüsszeli–amerikai internetes kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő hangsúlyozta: ha az EU-tagországok beleegyeznek Ukrajna csatlakozásába, nemcsak kiterjesztett határokat kapnak, hanem megbízható pajzsot is – az ukrán hadsereget. Hangsúlyozta a pénzügyi összetevőt is. Emlékeztetett arra, hogy az EU számára kritikus 30 ásványból 22 Ukrajna tulajdonában van. Ukrajna az első helyen áll Európában az uránkészletek tekintetében – tette hozzá. „Nemcsak saját energiaszükségletünket tudjuk fedezni, hanem uránt exportálni is, elsősorban az atomenergia iránti növekvő uniós kereslet mellett” – mutatott rá.
Smihal kiemelte: ráadásul Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb lítiumkészleteivel. Mint megjegyezte, 2021-ben 460 ezer tonna lítium-karbonátot használtak fel a világon, 2030-ra pedig 6 millió tonnára nő a kereslet. Ukrajna kész olyan vegyes vállalatok létrehozására, amelyek stratégiai előnyt biztosítanak az EU-nak.
„Ukrajna a világ élvonalába tartozik a titánkészletek tekintetében. A feltárt készleteknek mindössze 10%-át aknázzák ki, így teljes mértékben pótolni tudjuk az orosz titánimportot az európai ipar számára, beleértve a védelmi szektort is” – mondta a miniszterelnök. „Ukrajna újjáépítése egyben esély arra is, hogy Európa együtt növekedjen Ukrajnával. Több száz milliárd eurós beruházás új termelést és munkahelyeket teremt Ukrajnában és az uniós országokban egyaránt” – szögezte le Denisz Smihal.
Ukrajnai beruházásaik növelésére és az ország újjáépítésében való részvételre szólította fel a német vállalatokat Olaf Scholz német kancellár a berlini német–ukrán gazdasági fórumon. Jelenleg mintegy 2000 német vállalat tevékenykedik Ukrajnában, és sok közülük további beruházásokat tervez.
„Ha most és a következő években Ukrajnában fektetnek be, akkor egy jövőbeli EU-tagországba fektetnek be” – fogalmazott a kancellár.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök még szorosabb együttműködést sürgetett, például a digitális technológiák, a mezőgazdaság, a védelem és az energia területén.
A kancellár és az ukrán miniszterelnök egyaránt a német vállalatok támogatását kérte a háború ellenére is növekvő német–ukrán kereskedelmi forgalom előtt álló kihívások leküzdésére.
A német–ukrán kereskedelem egyébként az idén rekordszintet ért el, több mint 12 milliárd eurós volumennel – mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke. A német vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy szaktudásukkal és befektetési erejükkel hozzájáruljanak különösen Ukrajna újjáépítéséhez, legyen szó akár az energiaszektorról, az épületek korszerűsítéséről vagy a technológiai fejlesztésekről.
Körülbelül 2000 német vállalat tevékenykedik Ukrajnában. „Sokan közülük további beruházásokat terveznek. Segítenének az ország újjáépítésében” – mondta Scholz.
„A háború után olyan növekedési ütemeket és fejlődési lehetőségeket fogunk látni Ukrajnában, amelyeket eddig csak az elmúlt két évtizedben az EU-hoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokban láttunk” – mondta Scholz. A német gazdaság jelentős szerepet játszott ezekben a sikertörténetekben, és maga is profitált belőlük. „Szeretnék valami hasonlót látni Ukrajnában is”.
Rozan Roslani beruházási miniszter elmondta, hogy a tervezett beruházás részleteiről még folynak az egyeztetések.
Az Apple egymilliárd dollárt tervez befektetni egy indonéziai gyártóüzembe, amely okostelefonokhoz és egyéb termékekhez gyárt alkatrészeket, számolt be a Reuters.
Rozana Roslani beruházási miniszter elmondása szerint a tervezett beruházás részleteiről még folynak az egyeztetések.
„Néhány kérdést még megbeszélünk velük… reméljük, hogy a jövő héten mindent bejelentünk, miután megkaptuk az írásos kötelezettségvállalást”, jegyezte meg.
Az Apple-nek jelenleg nincs gyártó létesítménye Indonéziában, a körülbelül 280 millió lakosú országban, de 2018 óta akadémiákat hozott létre az alkalmazásfejlesztők számára. Indonézia ezt a stratégiát úgy tekinti, mint egy kísérletet arra, hogy megfeleljen a régebbi iPhone-modellek értékesítéséhez szükséges helyi elemekre vonatkozó követelményeknek.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank Csoporthoz tartozó IFC (International Finance Corporation) 435 millió dollárral finanszíroz egy ukrán távközlési vállalategyesülést, melynek révén az ország második legnagyobb szolgáltatója jön létre – közölték a hitelezők csütörtökön.
A projekt a legnagyobb közvetlen külföldi befektetés Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta.
A Xavier Niel francia milliárdos vezette befektetői konzorcium a múlt hónapban jelentette be az ukrajnai Lifecell mobilszolgáltató megvásárlását és egyben az egyesülést az ukrán Datagroup–Volia szolgáltatójával.
Holger Muent, az EBRD távközlési, média- és technológiai igazgatója azt mondta, hogy az EBRD és az IFC egyenként 217,5 millió dollárt biztosít az akvizíció finanszírozására.
Ukrajna legnagyobb távközlési szolgáltatója a Kyivstar, amely az amszterdami tőzsdén jegyzett VEON tulajdonában van.
A kockázatok csökkentése érdekében az EBRD és az IFC hiteleinek egy részére a francia kormány és az Európai Bizottság vállalt garanciát.
A kijevi gazdasági egyetem (KSE) becslései szerint Ukrajna eddigi háborús veszteségei elérik az 1164 milliárd dollárt. Az intézet számításai szerint az ukrán digitális infrastruktúra és az IT szektor közvetett pénzügyi vesztesége mintegy 19,3 milliárd dollár.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank Csoporthoz tartozó IFC (International Finance Corporation) 435 millió dollárral finanszíroz egy ukrán távközlési vállalategyesülést, melynek révén az ország második legnagyobb szolgá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1728564300
[modified] => 1728684612
)
[title] => Az EBRD és az IFC finanszírozza a második legnagyobb ukrán távközlési szolgáltató létrehozását
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53626&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53626
[uk] => 53658
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53627
[image] => Array
(
[id] => 53627
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg
[original_lng] => 62779
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1728673812:12
[_thumbnail_id] => 53627
[_edit_last] => 12
[views_count] => 819
[translation_required_done] => 1
[_oembed_28020ff06d57fa9ef35eb8b115f9416b] =>
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A Darkstar Coalition 600 000 eurót fektetett a Farsight Vision nevű ukrán–észt startupba, amely a fronton való helyzetfelismerést szeretné javítani – írja az Ekonomicsna Pravda.
A Farsight Vision platform már bizonyította hatékonyságát a csatatéren. A csapat az egyik legpozitívabb értékelést kapta az első tesztek során. A startupnak lehetősége van javítani, sőt, a globális szintre emelni az ukrán nemzetbiztonságot, a Darkstar Coalition pedig segíteni fogja a csapatot ennek elérésében – mondta Ragnar Sass, a Darkstar egyik alapítója.
A Farsight csapatának technológiája „digitális iker” formátumban fűzi össze a videofelvételeket, amely segít a katonai küldetések megtervezésében ismeretlen terepviszonyok, ellenséges logisztika és fegyverek esetében, valamint csökkenti az adatok feldolgozásához szükséges időt – napok helyett akár percekre.
A holland Good Growth Fund (GGF) az egyik ukrán pénzintézet, a Bank Lviv részvényese lett – írja az Ekonomicsna Pravda.
Az alap által befektetett tőke összege 4,5 millió euró.
A nagy háború kezdete óta ez az első alkalom, hogy egy ukrán bank külföldi befektetést vonzott – áll a bank közleményében.
A Bank Lviv teljes tőkeemelése 5,5 millió eurót tett ki. A GGF-en kívül további 1 millió euróval járult hozzá a bank jelenlegi legnagyobb részvényese, a responsAbility Participations svájci vállalat.
A GGF egy holland állami befektetési alap, amely 70 országban működik, több mint 50 projektbe fektet be, és közel 400 millió euró tőkét gyűjtött össze.
Ukrajnának 10-30 milliárd dollárnyi éves befektetésre van szüksége a partnereitől a következő 10 évben – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök Berlinben, az Ukrajna újjáépítésével foglalkozó konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a kormányfő elmondta, hogy az adományozói platform első számú prioritása Ukrajna pénzügyi stabilitása. „Számunkra fontos, hogy partnereink támogatása kiszámítható, ütemes és stabil legyen. Újjáépítésre, külföldi piacokhoz való hozzáférésre és jobb logisztikára van szükségünk. Külső befektetésekre és technológiatranszferre van szükségünk partnereinktől. Ukrajnának 10-30 milliárd dollárra van szüksége éves befektetésekként a következő 10 évben” – tette hozzá.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy Ukrajna kormánya számos programot indított a gazdaság élénkítésére, aminek pozitív hatása volt. „Tavaly 5,3 % volt a GDP. Az idei év első 4 hónapjában 4,4 % volt a növekedés. Az export és a beruházások növekedése tapasztalható” – mutatott rá.
Smihal azt is hangsúlyozta, hogy az egyik prioritásnak most a befagyasztott orosz szuverén vagyon átruházásának kell lennie Ukrajna stabilitása és fellendülése érdekében. Szerinte Ukrajna számára is fontos, hogy hosszú távú, 2027-ig tartó rendszerszerű pénzügyi támogatási tervet dolgozzanak ki a gyors gazdasági fellendülés háborús körülmények között. És a koordinációs platformnak kell azzá a platformmá válnia, ahol egy ilyen tervet kidolgoznak Ukrajna makrogazdasági stabilitásának a biztosítására – hangsúlyozta.
A kormányfő azt is megjegyezte, hogy az ukrán energetikai rendszert ért példátlan orosz támadások után az energiaszektornak kiemelt támogatásra van szüksége. „Több légvédelmi eszköz, több energetikai berendezés, segítségnyújtás az ukrajnai villamosenergia-import bővítéséhez, segítségnyújtás az energetikai rendszer decentralizálásában” – tette hozzá Denisz Smihal.
Meghaladta a 4,2 milliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet pénteki tájékoztatása szerint a bank elnöke, Odile Renaud-Basso a felső vezetés több más tagjával együtt a héten Kijevbe látogatott, ahol Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel memorandumot írt alá egy energiabiztonsági sürgősségi programról.
Ennek a programnak az ukrán állami energiaipari szektor legnagyobb vállalatai – köztük az Ukrenerho, az Ukrhidroenerho és az Ukrnafta – lesznek a kedvezményezettjei.
A memorandum tartalmazza azt is, hogy az EBRD több mint 300 millió euró finanszírozást nyújt az ukrajnai áramtermelő létesítmények és a villamosenergia-termelési infrastruktúra helyreállítására, új áramtermelő kapacitások létesítésére, és annak biztosítására, hogy Ukrajna egész területén stabil, szünetmentes áramellátást lehessen fenntartani.
A pénzintézet pénteki londoni tájékoztatása szerint az ukrán energiaipari infrastruktúra ellen végrehajtott legutóbbi támadások nyomán az EBRD elkezdte jövőbeni finanszírozási programjainak átdolgozását annak érdekében, hogy több forrás jusson az ukrajnai energiaipari beruházásokra.
A bank londoni központja a több mint 300 millió eurós új energiaipari finanszírozás pénteki bejelentésével egy időben közölte, hogy ezzel a programmal átlépte a 4,2 milliárd eurót a háború kezdete óta Ukrajna számára hozzáférhetővé tett EBRD-folyósítások értéke.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022–2023-as időszakra, de az ukrán reálgazdaságnak folyósított EBRD-támogatások értéke már tavaly októberben elérte ezt a kitűzött célt.
A pénteki tájékoztatásban a pénzintézet felidézi, hogy a részvényes országok és szervezetek alkotta kormányzótanács tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést.
A december 31-én életbe lépett tőkeemelés nyomán a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
Nincs könnyű dolga az orosz elitnek, amikor azon megy a gondolkodás, mit kezdjenek hatalmas vagyonukkal. Külföldön egyre több helyen nem látják szívesen sem őket, sem a pénzüket, de Oroszországban sincs sokkal kevesebb kockázat. Oroszország évek óta ösztönzőket kínál a gazdagoknak, hogy hozzák haza a pénzüket, és olyan struktúrákat hozott létre, amelyek állítása szerint védelmet nyújtanak a magánvagyonok számára. Az állami lefoglalások miatti aggodalmak azonban továbbra is fennállnak, különösen azért, mert a közelmúltban ezek száma megnövekedett – írja a Bloomberg.
Az orosz elit számára a családi vagyon átadása bonyolultabbá vált, mint valaha. Mivel az ukrajnai háború már harmadik éve tart, és a gazdagok hozzászoktak ahhoz a gondolathoz, hogy az orosz állampolgárokat már nem látják szívesen Nyugaton, a vagyonátruházás jól bevált szabályai gyakorlatilag megszűntek. Még Ciprus és Svájc – a régi kedvenc helyek – is megtiltotta, hogy olyan családi vagyonkezelői alapítványok számára menedzsmentszolgáltatást nyújtsanak, amelyeknek orosz állampolgárok a vagyonkezelői vagy kedvezményezettjei.
Míg a gazdagok egy része még mindig keresi a módját annak, hogy a családi vagyonokat Nyugaton tartsa, mások az úgynevezett baráti országokba, például az Egyesült Arab Emírségekbe helyezik át azokat, vagy végül Oroszországba viszik – különösen, ha a vagyonuk ott összpontosul.
A szankciókkal sújtott milliárdosok többsége úgy döntött, hogy hazaköltözteti vagyonát.
Oroszországnak sem mindegy, mi lesz a sorsa ezeknek a hatalmas vagyonoknak, mivel Oroszország továbbra is nagyrészt el van vágva a világ többi részétől. A Bloomberg milliárdos indexében szereplő 26 orosz együttesen mintegy 350 milliárd dollárral rendelkezik. Átlagéletkoruk 63 év, ami azt jelenti, hogy annak eldöntése az elkövetkező évtizedekben hogyan és hová akarják továbbadni vagyonukat, visszahat a gazdaságra és az üzleti szektorokra.
A Bloomberg cikke megjegyzi, hogy az orosz vagyon igen sajátos történettel bír. A most kezdődött örökösödési hullám az első azóta, hogy a bolsevikok több mint száz évvel ezelőtt átvették a hatalmat és gyakorlatilag felszámolták a magántulajdont. A modern gazdagság csak a Szovjetunió bukása után alakult ki, amikor a helyi üzletemberek az 1990-es években kihasználták, hogy az állam eladta a vagyontárgyakat, és felépítették az ország mai cégóriásait.
Oroszország, ahol nincs örökösödési adó a lakosok számára, már régóta próbálja arra ösztönözni a gazdagokat, hogy hazahozzák a pénzüket. A legutóbbi erőfeszítés 2018-ban kezdődött, amikor az ország különleges közigazgatási területeket hozott létre, ahol a hazatelepített pénzek adókedvezményben részesülhetnek. Ezt követően 2020-ban a kormány újratárgyalta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket néhány országgal, köztük Ciprussal, ami gyakorlatilag megnövelte a vagyon ott tartásának költségeit.
A hatóságok később olyan magánalapítványokat vezettek be, amelyek megkönnyítik a vagyonok átadását a következő generációnak azáltal, hogy a vagyont vagy a nyereséget automatikusan felosztják az örökösök között. A jogszabály 2022 eleji hatálybalépése óta mintegy 30 ilyen alapot hoztak létre.
Roman Margulis, az ASB Consulting Group ügyvezető partnere, aki segít magánszemélyeknek ilyen alapítványok létrehozásában Oroszországban, elmondta, hogy a moszkvai székhelyű cég havonta 10-15 megkeresést kap, és hogy a számok az elmúlt két évben megsokszorozódtak. Hozzátette, hogy a szankcióktól és a külföldön befagyasztott vagyonoktól való félelem növeli ezek vonzerejét. Margulis szerint azonban az érdeklődők közül csak néhányan alapítottak végül alapítványt. Sok érdeklődő inkább kivár, hogy lássa, mennyire jól működnek és mennyire biztonságosak, mielőtt elkötelezné magát. Ráadásul azoknak az örökösöknek, akik nem orosz adóügyi illetőségűek (mivel külföldön élnek), még mindig 30%-os örökösödési illetéket kell fizetniük, ami kevésbé teszi a vonzóvá a struktúrákat.
Sajátos üzleti környezetet teremt Oroszországban az is, hogy nagy jelentőséggel bírnak az informális megállapodások és garanciák, amelyek Putyin vezetése alatt alakultak ki. Bár azt mondta, hogy nem tervez privatizációt vagy államosítást, a hatóságokkal való jó kapcsolat kulcsfontosságú a vagyonelkobzások elkerülése érdekében.
Vélhetően jogos az orosz oligarchák félelme, tekintve, hogy a Novaja Gazeta Europe és a Transparency International Oroszország című lap kutatása szerint tavaly az ügyészek csaknem ötször annyi vagyon államosítására irányuló keresetet nyújtottak be, mint 2022-ben.
[type] => post
[excerpt] => Nincs könnyű dolga az orosz elitnek, amikor azon megy a gondolkodás, mit kezdjenek hatalmas vagyonukkal. Külföldön egyre több helyen nem látják szívesen sem őket, sem a pénzüket, de Oroszországban sincs sokkal kevesebb kockázat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715291400
[modified] => 1715281195
)
[title] => Nem tudja, mit kezdjen a sok pénzével az orosz elit
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48434&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48434
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48435
[image] => Array
(
[id] => 48435
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863.jpg
[original_lng] => 240735
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1715270395:12
[_thumbnail_id] => 48435
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1376
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_abf5ca0a933213e2487e5872609bd271] =>
[_oembed_time_abf5ca0a933213e2487e5872609bd271] => 1715249034
[_oembed_4906e90b5b08a9446f4be312e0dffd5c] =>
[_oembed_time_4906e90b5b08a9446f4be312e0dffd5c] => 1715249034
[_oembed_5eebfb197cafa4562635c9e9976e3b2a] =>
[_oembed_time_5eebfb197cafa4562635c9e9976e3b2a] => 1719513397
[_oembed_c8a6f27b886e84e10889c499a9dcb76a] =>
[_oembed_time_c8a6f27b886e84e10889c499a9dcb76a] => 1719513397
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 803
[1] => 256135
[2] => 49739
)
[tags_name] => Array
(
[0] => befektetés
[1] => orosz oligachák
[2] => orosz vagyon
)
)
[9] => Array
(
[id] => 46896
[content] =>
A német Rheinmetall hadiipari konszern legalább négy fegyvergyár építését tervezi Ukrajnában – jelentette be csütörtökön Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója a Le Monde című francia lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Papperger elmondta, hogy várhatóan a Rheinmetall ukrajnai gyáraiban lövedékeket, katonai felszereléseket és légvédelmi rendszereket gyártanak majd. „Ukrajna ma már fontos partner számunkra, és úgy látjuk, hogy évi két-három milliárd eurós (értékesítés – a szerk.) potenciál van benne” – tette hozzá.
A vezérigazgató közölte azt is, hogy középtávon a Rheinmetall arra számít, hogy minden üzemében „1,1 millió 155 mm-es lövedéket” állít elő a tüzérség számára. A konszern arra számít, hogy 2025-ben 700 000, idén pedig akár 500 000 darab lőszert fog legyártani.
