Hétfő reggelre a kriptovaluta-piac visszanyerte régi lendületét: a bitcoin árfolyama 80 529 dolláros csúcsig futott, amivel 2026. január 31-e óta nem látott magasságokba emelkedett.
A vezető digitális eszköz ezzel közel 30 százalékkal került feljebb a február 5-i, 62 000 dollár körüli éves mélypontjáról.
Nick Ruck, az LVRG Research igazgatója a The Block szakportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a 80 000 dollár feletti áttörés egy olyan ellenállási zónát semmisített meg, amely hetek óta gúzsba kötötte az árfolyamot, a gyors elmozdulás pedig a vevők egyértelmű erőfölényét igazolta.
Az emelkedést eredetileg egy Washingtonból érkező hír indította be. Donald Trump elnök vasárnap a Truth Social felületén jelentette be a „Project Freedom” (Szabadság Művelet) nevet viselő katonai kezdeményezést. Az akció célja a Hormuzi-szoros lezárása miatt csapdába esett kereskedelmi hajók kísérete és kiszabadítása. Trump humanitárius gesztusként hivatkozott a lépésre, hangsúlyozva, hogy az USA biztonságban kivezeti a hajókat a blokád alá vett vizekről.
Bár Irán tűzszünet-sértésről beszél, a piacok számára a hír a globális feszültség enyhülésének esélyét csillantotta meg. A befektetők hetek óta az energiaárak elszállásától és a tengeri kereskedelem megbénulásától tartottak, Trump bejelentése viszont csökkentette a kockázati prémiumot, így azonnal pénz indult a kockázatosabb eszközökbe, így a bitcoinba is.
A dél-koreai kriptovaluta tőzsde, a Bithumb, véletlenül körülbelül 620 000 bitcoint osztott szét, ami hozzávetőleg 44 milliárd dollárt ér, 695 ügyfél között egy promóciós esemény során. A cég gyorsan lépett a kereskedés és kivonások korlátozása érdekében, állítva, hogy az esemény bekövetkezte után 35 percen belül a tévesen szétosztott kriptovaluták 99,7%-át visszaszerezte.
A tőzsde hangsúlyozta, hogy a hiba nem külső hekkertámadás vagy biztonsági rés miatt történt, de az eset arra késztette a dél-koreai pénzügyi szabályozókat, hogy átfogó felülvizsgálatot indítsanak a kriptotőzsde belső ellenőrzési rendszerei kapcsán. Eredetileg a Bithumb kis pénzjutalmat, 2000 won-t ($1.40) kívánt kiosztani, ám ehelyett néhány felhasználó legalább 2000 bitcoint kapott, ami éles piaci eladási hullámot váltott ki.
A tőzsde műszaki osztálya 35 perccel később észlelte a rendellenességet. Ez alatt az idő alatt a címzettek fiókjaihoz való hozzáférést letiltották. A Bithumb képviselői megerősítették, hogy jelenleg a hibásan átutalt eszközök több mint 99,7%-át sikeresen visszavonták.
Az incidens rövid távú sokkot okozott a helyi Bitcoin kereskedési könyvben: mivel egyes felhasználók próbálták realizálni az eszközöket, a Bithumb BTC árfolyama 17%-kal csökkent – 81,1 millió vonra – miközben a globális platformokon az ár stabil maradt. Jelenleg a spreadet felszámolták.
A számok nagysága ellenére a Bithumb hangsúlyozza, hogy az incidens nem érintette más ügyfelek pénzeszközeit, és nem befolyásolta a platform általános fizetőképességét.
2025 októbere óta a bitcoin 40%-ot vesztett az értékéből, idén pedig már több mint 10%-ot annak ellenére, hogy január első fele abszolút bikás hangulatban telt – sőt, még a százezer dolláros árfolyam elérésére is reális esély nyílt. Ennek ellenére, a geopolitikai, makrogazdasági és fundamentális események következtében a bitcoin több lépcsőben ugyan, de visszaesett 75 000 dollárig, ezzel kicsúszva a világ tíz legértékesebb eszköze közül – számolt be a bitcoinbazis.hu.
Utánajártunk, hogy vajon egy tudatos visszarázódásról van-e szó, vagy ez már a 2026-ra prognosztizált medvepiac, ahol akár az 50 000 dolláros árfolyam is reálisnak tűnhet. Jelenleg a 2025 tavaszi, vámbotránykor kialakult árfolyamnál járunk.
Nem reagált jól az új Fed-elnök hírére a bitcoin
A kriptovaluta-piac drasztikus esése közvetlenül egybefüggött azzal, amikor Donald Trump, amerikai elnök megjelölte Kevin Warsh-ot jegybankelnöknek, akit a piac határozottan egy hawkish – vagyis szigorú monetáris politikát követő – szakembernek tart. A jelölés következtében hirtelen megugrottak az amerikai hozamok, erősödött a dollár, és általános kockázatkerülés söpört végig a piacon, ami érintette az aranyat, az ezüstöt és a kriptovalutákat is.
Amit a bitcoin ciklikusságáról tudni érdemes
Érdemes 2026-ra azonban kitekinteni a hálózati, on-chain adatok szempontjából is: sokan abban a hitben vannak, hogy a felezéstől számított ciklikusság megtört, miután 2025-öt a bitcoin mínuszban zárta – ugyanakkor azt meg kell jegyezni, hogy a történelmi csúcs akkor jött, amikor a legtöbben várták, 2025 utolsó negyedévében.
Bár sokak szerint az előző bikapiac nem volt klasszikus bikapiac, miután a kamatcsökkentési hullám, a likviditás bővítése és a geopolitikai enyhülés későn jelentkezett, azonban 2026-tól elméletben mindenki egy medvés évet várt, ahol a bitcoin árfolyama akár 50-65 000 dollár közé is visszaeshet.
Ezt befolyásolhatják a kormányzati, jegybanki, szabályozói döntések, valamint az intézményi befektetők magatartása, ezért vannak, akik szerint a klasszikus négyéves mintát egy lassabb, elhúzódóbb ötéves minta folytathatja, ahol 2026 lehet a csúcs. Ez majd idővel kiderül.
A Bitcoin árfolyama 5%-ot esett, egészen 104 000 dollárig, ami az utóbbi három hónap legalacsonyabb szintje. Ennek következtében a kriptovaluta piaci kapitalizációja 2,1 trillió dollár alá csökkent, ami 13%-os visszaesést jelent október 10. óta.
A Binance adatai szerint a Bitcoin árfolyama 104 324 dollárra esett, a piacon fokozódó eladási hullám közepette.
Az elmúlt 24 órában több mint 5%, az elmúlt héten pedig közel 14% volt a veszteség. A piaci kapitalizáció jelenleg mintegy 2,09 trillió dollár, míg a 24 órás kereskedési volumen meghaladja a 102 milliárd dollárt.
A hirtelen zuhanás nem sokkal azután következett be, hogy a Bitcoin árfolyama még 125 000 dollár fölé emelkedett, de az erős eladói nyomás éjszaka hirtelen letörte az árfolyamot.
A világ legnagyobb kriptovalutája, a Bitcoin (BTC) új történelmi csúcsot ért el, miután vasárnap kora reggel 125 750 dollárig emelkedett. Ezzel a digitális eszköz megdöntötte az augusztusban felállított korábbi rekordját, és ismét a befektetői érdeklődés középpontjába került.
A szeptemberi ingadozások után a Bitcoin októberben látványos erősödést mutatott, árfolyama több mint 9%-kal emelkedett a hónap eleje óta – derül ki a BeInCrypto Markets adataiból.
A legújabb emelkedés különösen figyelemre méltó, mert a Bitcoin tartósan megtartotta a 120 000 dolláros szintet, amely mostanra kulcsfontosságú támaszzá vált. Elemzők már korábban jelezték, hogy ez a technikai áttörés megnyithatja az utat egy új rekord felé — ez most valóra vált.
„A dollár leértékelődése hajtja a kriptót”
Joshua Lim, a FalconX kriptokereskedelmi cég piacvezetője a Bloombergnek nyilatkozva úgy fogalmazott:„Miközben számos eszköz – a részvényektől az aranyon át egészen a gyűjthető kártyákig – történelmi csúcsokat dönt, nem meglepő, hogy a Bitcoin is profitál a dollár gyengüléséről szóló narratívából.”
A szakértő szerint a Bitcoin jelenlegi ereje egyértelműen összefügg az inflációs félelmekkel és a befektetők menekülésével a hagyományos pénzeszközökből.
A gazdasági bizonytalanság közepette is szárnyal A Bitcoin pénteken 1,6%-os napi emelkedést mutatott, árfolyama 122 000 dollár fölé kúszott – mindez az Egyesült Államok kormányzati leállásának árnyékában, amely fokozta a gazdasági bizonytalanságot.
Az arany szintén erősödött: a spot ár 0,5%-kal 3 876 dollárra nőtt unciánként, míg az aranyfutures idén már több mint 46%-os növekedést mutatott, ami a befektetők menekülési stratégiáját jelzi a biztonságos eszközök felé.
Erős technikai alap, növekvő bizalom A 120 000 dolláros szint alátámasztása kulcsfontosságú fejlemény a piac számára, mivel stabil alapot biztosít a további növekedéshez. A befektetői bizalom megerősödése és a technikai mutatók pozitív trendje újabb lendületet adhat a Bitcoin hosszú távú kilátásainak.
A cikk írásának idején a Bitcoin 123 000 dollár körül mozgott, ami 0,85%-os napi emelkedést jelent.
Az amerikai kamatcsökkentési várakozások nyomán történelmi csúcsra drágult a bitcoin. A részvénypiac az orosz-amerikai csúcsra vár, a Wall Street indexei szintén rekordokat döntöttek, az ázsiai piac viszont lefelé korrigált kissé.
Az amerikai dollár nyomás alá került csütörtökön, a kereskedők tömegesen kezdtek arra spekulálni, hogy a Federal Reserve jövő hónapban kamatot csökkent. Ennek következtében a bitcoin árfolyama új csúcsra emelkedett, az ázsiai részvénypiac elmúlt napokban bekövetkezett ralija viszont megtorpant, miután a Wall Street mutatói újabb történelmi csúcsokat értek el.
Az MSCI ázsiai részvényeket mérő mutatója (amely a japán tőzsdeindexeket nem tartalmazza) enyhén emelkedett, és a 2021 szeptemberi csúcs óta legmagasabb szintje közelében maradt.
Az index követte a Wall Streetet, ahol az S&P 500 és a Nasdaq immár második egymást követő napon zártak új rekordmagasságban.
Az MSCI összes országot lefedő globális részvényindexe szerdán egymást követő második kereskedési napon új rekordot ért el.
A japán Nikkei-index viszont visszaesett egy hatnapos, erőteljes rali után, amely során először vitte át a 43 ezer pontos határt.
A koreai és tajvani részvények szintén enyhén csökkentek.
A kínai blue chip részvényindex, a CSI 300 és a hongkongi részvények viszont emelkedtek.
A dollár kétéves mélypontra esett a főbb devizákkal szemben; változtak a várakozások az amerikai kamatcsökkentésekkel kapcsolatban; az amerikai pénzügyminiszter nyilatkozata is erősítette az esélyét egy akár 50 bázispontos csökkentésnek.
A japán jen háromhetes csúcsra, 146,38 jen/dollár szintre erősödött a korai kereskedésben.
Scott Bessent pénzügyminiszter szerdán azt mondta, hogy szeptemberben akár agresszív, fél százalékpontos kamatcsökkentés is lehetséges, miután a múlt heti, felülvizsgált munkaerőpiaci adatok azt mutatták, hogy májusban, júniusban és júliusban drasztikusan lassult a foglalkoztatás növekedése.
Fed esélylatolgatások, a részvénypiac megosztott az amerikai monetáris politika irányával kapcsolatban A Goldman Sachs szerdai elemzésében közölte, hogy
az amerikai jegybank az idén háromszor, 25 bázisponttal csökkentheti az irányadó rátát, majd
2026-ban további két csökkentést hajthat végre.
A kereskedők már biztosra veszik a szeptemberi kamatcsökkentést, az 50 bázispontos vágás esélye pedig 7 százalékra nőtt az egy héttel korábbi 0 százalékról.
Bár a héten közzétett, mérsékelt amerikai inflációs adat támogatta a kamatcsökkentési várakozásokat, néhány elemző óvatosságra intett, mondván, néhány hamarosan publikálandó adat még árnyalhatja a képet.
„Nem vagyunk annyira biztosak a szeptemberi 25 bázispontos kamatvágásban, mint a pénzpiacok, nem is beszélve egy 50 bázispontos csökkentésről” – mondta a Reutersnek Carol Kong, a Commonwealth Bank of Australia közgazdásza és devizastratégája. „A szeptemberi ülés előtt lesz még egy inflációs és egy foglalkoztatási adat, amelyek akár alá is áshatják a kamatcsökkentés indokoltságát” – tette hozzá.
A világ legnagyobb gazdaságában várható monetáris enyhítéssel kapcsolatos optimizmus új történelmi csúcsra, 124 002,49 dollárra repítette a bitcoint. Elemzők a közelmúlt pénzügyi szektorbeli reformjait is kedvező tényezőként említették a kriptodeviza számára.
A bitcoin 2025-ben eddig 32 százalékkal emelkedett, a második legnagyobb kriptodeviza, az Ethereum 41 százalékkal drágult, árfolyama alig marad el a 2021 novemberében elért történelmi csúcsától. Az árupiacon az arany ára 0,5 százalékkal 3 371 dollárra nőtt, a kőolaj ára pedig enyhén emelkedett, miután szerdán kéthavi mélypontot ért el. A befektetők a pénteki amerikai–orosz csúcstalálkozóra figyelnek, amelyen Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő vesz részt. Minden szem az alaszkai csúcson, az olajkínálat várhatóan nem változik Trump szerdán „súlyos következményekkel” fenyegette meg Putyint, ha az nem egyezik bele az ukrajnai békébe, ugyanakkor jelezte, hogy találkozójukat gyorsan követheti egy második, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt venne. Trump korábban azt mondta, hogy a harcok lezárásához mindkét félnek területcserébe kellene beleegyeznie, hogy véget vessenek a háborúnak.
„Bár a tűzszünet felé mutató előrelépés hiánya újabb olajpiaci vámokkal vagy szankciókkal való fenyegetést hozhat, szerintünk kicsi az esélye annak, hogy jelentős fennakadások legyenek az orosz olajkínálatban”– írták a Goldman Sachs elemzői.
Hozzátették, hogy az orosz export nagy volumenű marad, a kereslet fenntartása érdekében akár további árengedmények is jöhetnek, és kulcsfontosságú vevők – India, különösen pedig Kína – várhatóan továbbra is szívesen működnek majd együtt Oroszországgal az energetikai területen, így elkerülhetők a nagyobb zavarok.
Trump múlt héten elnöki rendeletet írt alá, amely további 25 százalék vet ki az indiai exporttermékekre az Egyesült Államokban, arra hivatkozva, hogy az ország közvetlenül vagy közvetve orosz olajat importál. Utalt arra is, hogy hasonló vámokat vezethet be Kínával szemben.
A világ legnagyobb kriptodevizája csütörtökön új rekordárfolyamot ért el. A bitcoint azt új rekordja elérésében az intézményi befektetők fokozódó érdeklődése és az amerikai Trump-kormány kriptodevizákat támogató szabályozása segítette. A csúcsdöntés arra utal, hogy a befektetők a globális gazdasági bizonytalanság ellenére is bátran vállalnak kockázatot.
A bitcoin csütörtökön délután új történelmi csúcsra emelkedett, amit részben az intézményi befektetők növekvő kereslete, valamint Donald Trump amerikai elnök kormányzatának kedvező szabályozási politikája segített elő.
A világ legnagyobb kriptodevizája először törte át a 113 ezer dolláros határt, csütörtök este 8 órakor már 113,777 dolláron állt.
A bitcoin opciós kereskedők már 140-150 ezer dolláros árfolyammal számolnak Mint a Világgazdaság korábban megírta, a bitcoin szerda késő éjszaka is kiemelkedően teljesített. Akkor a legnagyobb kriptodeviza egy pillanatra elérte a 112 097 dolláros árfolyamszintet, mielőtt villámgyorsan korrekcióba kezdett, és egészen 110 600-ig esett vissza. Az eredeti tokent csütörtök reggel 111 200 dollár környékén adták a kriptotőzsdéken. A bitcoin a májusi csúcsa óta nem tudta elérni ezt a szintet.
A kriptodeviza árfolyama a Deribit tőzsdén elsősorban a 115 000–120 000 dolláros vételi opciókra koncentrálódik.
A szeptember végi és decemberi lejáratú hosszabb távú opciók esetében pedig már a 140 000–150 000 dolláros szinteknél is megnőtt az érdeklődés a Bloomberg értesülése szerint.
A bitcoin ismételt csúcsdöntése azt mutatja, hogy a piacok nem rettentek meg az amerikai vámháború folytatódásától, kockázati kitettségeiket ugyanis nemhogy nem csökkentették, de az egyik legrizikósabb eszköz vételén keresztül még növelték is.
Donald Trump második elnöki ciklusa kedvező, lazább szabályozási környezetet hoz a szektornak. A csütörtöki optimizmust az kriptobarát nyilatkozatai is fűtötték, amelyeket a Truth Social közösségimédia-felületén tett közzé.
Az amerikai kongresszus a július 14-i hetet hivatalosan is Kriptohétnek nyilvánította. A piaci érték szerinti legnagyobb digitális eszköz árfolyama idén már körülbelül 20 százalékkal emelkedett, ami illeszkedik a kockázatos eszközök, köztük a részvényárfolyamok mozgásába.
A rali mögött az is állhat, hogy a közelmúltban több új kriptoalapú treasuryvállalat indult el – mondta Mauricio Di Bartolomeo, a Ledn társalapítója és stratégiai igazgatója a hírügynökségnek. Ezek a cégek részvény- vagy kötvénykibocsátással próbálnak digitális eszközöket felhalmozni mérlegükön, hogy a tőzsdén kvázi bitcoinhelyettesítőként működhessenek.
„A bitcoin ismét bizonyítja, hogy teljesen külön kategóriát képvisel. Ahogy a kereskedelmi feszültségek fokozódnak és az altcoinok meginognak, az intézményi befektetők a bitcoinra tekintenek makrogazdasági fedezeti eszközként és befektetési kategóriaként”– mondta Roshan Roberts, az OKX US kriptokereskedési platform vezérigazgatója.
A bitcoin árfolyama új történelmi csúcsra ért tegnap este, meghaladva az idei eddigi rekordot is – a növekedés ma is tovább folytatódik – írja a Portfolio.
Bő egy hónapja, április közepén írtunk arról, hogy hónapokig tartó esés után a bitcoin árfolyama áttörte a csökkenő trendvonalat, és fordulat jöhet az árfolyamban. Tegnap este pedig új történelmi csúcsra emelkedett.
Az optimizmust több dolog is táplálja: az amerikai stabilcoin-törvény elfogadásával kapcsolatos előrelépés, amely reményt kelt a digitális eszközöket érintő szabályozási tisztázásra Donald Trump elnöksége alatt, de az is segíti felfelé az árfolyamot, hogy nagybefektetők zsákolják a bitcoint, a Michael Saylor vezette Strategy nevű vállalat például már több mint 50 milliárd dollár értékben halmozott fel bitcoint, de nagy intézményi szereplők is veszik a kriptoeszközt.
Amit még érdemes megemlíteni a mostani ralival kapcsolatban, hogy a bitcoin az emelkedésben egyértelműen felülteljesít a kisebb kapitalizációjú kriptoeszközökkel szemben.
Közben a teljes kriptopiac mérete is új csúcsra emelkedett, és már meghaladja a 3500 milliárd dollárt.
A Bitcoin árfolyama pénteken november 11-e óta először esett 80 ezer dollár alá, ami annak tudható be, hogy a befektetők a kereskedelmi és geopolitikai bizonytalanságok miatt vonakodnak kockázatos eszközöket vásárolni.
A bitcoin, a legnagyobb forgalomban lévő digitális valuta értéke 5,5 százalékkal 79 627 dollárra csökkent. Hat hét alatt több mint 25 százalékot zuhant azóta, hogy január 20-án, Donald Trump amerikai elnök beiktatásának napján, 109 ezer dollár körüli történelmi csúcsra emelkedett.
Trump nagyon kriptopénz-párti álláspontot képvisel, miután kijelentette, hogy enyhíteni kívánja a digitális valutákra vonatkozó szabályozási keretet, és kilátásba helyezte egy nemzeti stratégiai bitcoin-tartalék létrehozását. Ezek a kilátások Trump novemberi megválasztása óta a bitcoint az egekbe repítették, számos más kriptodevizát is magával húzva.
Egy totális kereskedelmi háború kockázata azonban az elmúlt hetekben elvette a befektetők kedvét, és arra késztette őket, hogy a spekulatív vagy kockázatos eszközök helyett – mint a bitcoin – a biztonságosabb befektetésekbe és a készpénzbe fektessenek, hogy fedezzék a részvény- és devizapiaci veszteségeiket.
A cseh központi bank befektetések világából érkező elnöke szerint diverzifikáció céljából érdemes bitcoint venni. A cseh jegybank egyébként az átlagnál több eszközt tart részvényekben is, úgyhogy a bitcoinvásárlás részükről nem annyira meglepő.
A Cseh Nemzeti Bank (CNB) azon gondolkozik, hogy mintegy 140 milliárd eurós devizatartalékának 5 százalékát bitcoinban tárolja – mondta egy szerdán megjelent interjúban a bankot vezető Ales Michl.
A cseh jegybankelnök a Financial Timesnak ugyan elismerte a digitális eszköz szélsőséges volatilitását, de úgy vélte, hogy a BlackRock és mások által bevezetett ETF-ek, illetve a Trump-adminisztráció kriptobarát politikája miatt a befektetői érdeklődés is nő ezen eszközök iránt. Ha a CNB elfogadja a javaslatát, akkor az első lehet a nyugati jegybankok körében, mely a tartalékai egy részét bitcoinban tárolja.
Egy esetleges bitcointartalék létrehozása a Trump-adminisztrációban is felmerült.
A befektetési világból jegybankelnöki székbe érkező Michl szerint a bitcoin jó lehetőség a CNB eszközeinek a diverzifikációjára, még ha lehetséges, hogy a kriptoszektorból a Trump-kormányzatba érkező emberek buborékot hoznak is létre. A jegybankok általában amerikai állampapírokban vagy más országok kötvényeiben tárolják tartalékaikat, bár kisebb részleteket aranyban vagy tőzsdei részvényekben is szoktak tartani.
A cseh jegybank máshogy gondolkozik a bitcoinról, mint a többi központi bank
Michl elismeri, hogy az filozófiája teljesen más a kriptókkal kapcsolatban, mint kollégáié, amit úgy írt le, hogy ő az úttörő, aki először lép be a dzsungelbe. Ezt azzal magyarázta, hogy ő a befektetések világából érkezik, és szereti a nyereségtermelést. Ezzel szemben Joachim Nagel, a Bundesbank vezetője a hónap során digitális tulipánnak nevezte a bitcoint, a 17. századi spekulatív mániára utalva. Tavaly pedig az Európai Központi Bank tisztségviselői jegyezték meg, hogy a bitcoin valós értéke továbbra is nulla, és az nem alkalmas fizetésekre vagy befektetésre.
Michl ugyanakkor beszélt arról is, hogy arra is fel van készülve, ha a bitcoin árfolyama tényleg nullára zuhan, mondván, olyan vállalatok részvényei, mint az Enron vagy a Wirecard, szintén nullázódott. Az eszközök diverzifikációja szempontjából azonban a bitcoin mégis jó a cseh jegybankelnök szerint. A CNB számításai szerint ha a bank eszközei 5 százalékát bitcoinban tartotta volna az elmúlt tíz évben, akkor a nyeresége évente 3 százalékkal lett volna magasabb, igaz, azok volatilitása is. Jegyezzük meg azt is, hogy ez az elemzés némileg valószínűleg félrevezető, hiszen tíz éve az összes bitcoin sem ért annyit, mint a CNB tartalékainak 5 százaléka.
A CNB a részvényeket is szereti
A CNB egyébként így is kilóg társai közül, hiszen eszközei 22 százaléka van részvényekben, és Michl szeretné ezen részvényvagyon felét amerikai részvényekbe forgatni a következő három évben, szemben a jelenlegi 30 százalékkal. Michl azt is elismeri, hogy pusztán a CNB vásárlása feljebb tolhatja a digitális eszköz árát. A jegybankelnök beszélt arról is, hogy az ország elnöke, Petr Pavel az euró bevezetését sürgette, ám nem állt az államfő mellé, szerinte nem volt elegendő konvergencia az árakban.
Michl úgy vélte, hogy politikai szempontból kedvező lehet az euró bevezetése, de van előnye a monetáris függetlenségnek is, és azt is elárulta, hogy nagyon valószínű, hogy a CNB 25 bázisponttal csökkenti a jövő héten a jelenlegi 4 százalékos alapkamatot.
