A vásárlói sztrájk a Kína felé irányuló orosz olajexport közel 45%-át érinti – áll a Rystad Energy elemzésében.
A Reuters értesülései szerint Törökország legnagyobb olajfinomítói a legutóbbi a nyugati szankciókra válaszul egyre több nem orosz eredetű kőolajat kezdenek vásárolni.
Törökország, India és Kína eddig az orosz nyersolaj szinte teljes exportját felszívták. A tengeri szállítások idén Kína felé napi 1–1,5 millió hordó, Indiába 1,2–1,8 millió hordó, Törökországba pedig mintegy 300 ezer hordó körül mozognak. Negyedikként Szíria is vásárol, de csupán 35 ezer hordó/nap mennyiségben – írja a Bloomberg.
A török finomítók most Kína és India példáját követik, ami az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság azon erőfeszítéseinek eredményét jelzi, amelyek célja az orosz olajeladások korlátozása.
Emellett a kínai olajfinomítók is visszafogják az orosz importot, miután az amerikai szankciók a Rosznyefty és a Lukoil vállalatokat is érintik – írja a Bloomberg.
A kínai állami Sinopec és PetroChina már több orosz olajszállítást lemondott, és továbbra is távol tartják magukat az orosz beszerzésektől. Hozzájuk csatlakoztak kisebb, magántulajdonú finomítók is, amelyek attól tartanak, hogy ők is szankciók alá kerülhetnek, mint például a Shandong Yulong Petrochemical.
A bojkott különösen a távol-keleti ESPO típusú orosz olajat érinti, amelynek ára emiatt csökken.
Az amerikai szankciók hatására több indiai olajfinomító – köztük a Mangalore Refinery and Petrochemicals, a HPCL-Mittal Energy és a Reliance Industries – is felfüggesztette az orosz olaj vásárlását. Az ország legnagyobb finomítója, az Indian Oil, azonban rövid szünet után újraindította az orosz Urals típusú olaj importját olyan beszállítóktól, amelyek nem estek szankciók alá.
Donald Trump amerikai elnök miatt tovább eszkalálódik a vámháború, és a jelek szerint az európaiak is követik a kanadaiak példáját. Sorra jelennek meg a közösségi oldalakon az amerikai áruk bojkottjára szólító felhívások, és máris több tízezer embert mozgósítottak.
„Belefáradtál az amerikai imperializmus finanszírozásába? Akkor tegyél ellene” – olvasható az egyik francia Facebook-csoport felhívásában, amelyben arra szólítanak fel mindenkit, hogy támogassák a hazai és az európai gazdaságokat azzal, hogy nem vásárolnak többé az Egyesült Államokban gyártott termékeket.
A csoportot február végén alapították, és máris több mint húszezren csatlakoztak, s ötleteket osztanak meg arról, milyen európai termékekkel lehet helyettesíteni az olyan népszerű amerikai márkákat, mint a McDonald’s, a Levi’s vagy a WhatsApp – tudósított az AFP francia hírügynökség.
Kanadában már egyre terjed az amerikai áruk bojkottja a vámháború miatt, és egyre több a franciaországihoz hasonló kezdeményezés Európa más részein is. Svédországban két, Dániában egy csoport van, mindegyik 80 ezer követővel, de kisebbek megjelentek Hollandiában és Belgiumban is. Vicces módon mindegyik az amerikai Facebookon.
Két márkát mindenképpen kerülni kell
„Nem arról van szó, hogy ész nélkül bojkottálunk mindent, hanem arról, hogy tudatosan olyan megoldásokat keresünk, amelyek a helyi, a francia és az európai gazdaság számára a legelőnyösebbek” – írta egy bejegyzésében Édouard Roussez, a francia csoport alapítója.
A csoport tagjai hosszú listákat osztanak meg a kerülendő amerikai márkákról, bár a globalizált világban nem mindig könnyű meghatározni, hogy mi számít „amerikainak”. A Coca-Cola például nagy gyárral rendelkezik Észak-Franciaországban. Tehát a bojkott ártana a francia munkásoknak?
A csoport lényege az ilyen esetek megvitatása. Vannak azonban olyan amerikai márkák, amelyeket „prioritásként” kerülni tanácsolnak. Ilyen például az Amazon és a Tesla, amelyek finanszírozták Trump elnökválasztási kampányát, Elon Musk pedig a tömeges amerikai leépítéseket is irányítja.
Már látszanak a bojkott hatásai
Bár kismértékben, de már látszik, hogy van hatásuk a felhívásoknak. Franciaországban Trump beiktatása óta nő a Treebal üzenetküldő app tagjainak a száma.
Dániában különösen erős az ellenérzés, miután Trump többször fenyegetett az országhoz tartozó Grönland elfoglalásával vagy megvásárlásával. Ott nemcsak a nép, hanem a vállalatok is lépnek: az ország legnagyobb kiskereskedelmi hálózata, a Salling Group vezérigazgatója, Anders Hagh bejelentette, hogy a szupermarketekben új rendszert vezetnek be az európai termékeket fekete csillaggal jelölő elektronikus címkékkel, hogy eleget tegyenek „az európai márkájú élelmiszereket vásárolni kívánó vásárlók számos megkeresésének”.
Az európai bojkottok talán legdrámaibb hatása az Elon Musk tulajdonában lévő Teslánál mutatkozott meg, amelynek eladásai 50 százalékkal csökkentek Európában a tavalyi évhez képest. Hasonló a visszaesés Kanadában is, ahol a bojkottot támogatásáról biztosította még kormányfőként Justin Trudeau is.
Now is the time to choose products made right here in Canada.
Check the labels. Let’s do our part. Wherever we can, choose Canada.
Az európai bojkott persze nem okoz majd súlyos károkat az amerikai gazdaságnak, inkább egyes vállalatok érezhetik meg. Az amerikai alkoholgyártók például nagyon aggódnak a vámháború és a bojkott hatásai miatt, mivel az Európai Unió az Egyesült Királysággal együtt az amerikai whiskey legnagyobb exportpiaca.
Ráadásul hiába a több tízezer követő, „él még több százmillió ember Európában, és a legtöbbjüket a legkevésbé sem érdekli, hol gyártanak egy terméket” – emlékeztetett Meredith A. Crowley, a Cambridge Egyetem közgazdászprofesszora.
Ráadásul a bojkott egyik hatása az áremelkedés lehet, ami azokat is érinti, akik részt vesznek a bojkottban. Crowley szerint inkább a viszontvámok kényszeríthetik a tárgyalóasztalhoz az amerikaiakat.
Sok európai számára azonban a bojkott a megfelelő mód arra, hogy kifejezzék: elutasítják Trump politikáját. „Évente egyszer-kétszer utazom az Egyesült Államokba, de lemondtam a májusra és októberre tervezett látogatásomat – írta egy csatlakozó. – Pár év múlva majd visszatérek, de az idén Kanadába tervezek menni” – tette hozzá.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
A Mondelez International – a többek között a Milka csokoládét gyártó vállalat – elnöke a héten kijelentette, hogy a vállalatot „kipécézték”és másként kezelik, mint azokat a rivális vállalatokat, melyek szintén folytatják az élelmiszer- és italértékesítést Oroszországban – jelentette a Reuters.
Az alkalmazottaknak csütörtökön küldött feljegyzésében Vinzenz Gruber a skandináv vállalatok által a Mondelez ellen kezdeményezett bojkottokról írt, amiért a vállalat úgy döntött, hogy Oroszországban marad, ahol törvényesen működhet, a szankciók ugyanis az élelmiszeriparra nem terjednek ki.
„Mindannyiunk számára nehéz azt látni, hogy vállalatunkat kiemelik és másként kezelik, mint konkurenseinket, a helyzet realitásai ellenére” – mondta Gruber a Mondelez alkalmazottainak küldött feljegyzésében.
„Ha a legtöbb konyhaszekrénybe belenézünk, számos olyan élelmiszer- és italgyártó cégtől származó terméket találunk, amelyek nem vonultak ki Oroszországból. Ha bojkottálnának minden olyan márkát, melynek anyavállalata Oroszországban tevékenykedik, akkor élelmiszer-ellátási problémával néznénk szembe” – mondta Gruber, anélkül, hogy konkrét márkákat említett volna.
A bojkott – melyet többek között a SAS légitársaság kezdeményezett – a múlt héten kezdődött Svédországban és Norvégiában, miután az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség májusban „a háború nemzetközi támogatójának” nevezte a Mondelezt, amiért továbbra is árulja termékeit Oroszországban.
A Mondelez csokoládéipari versenytársai, köztük a Nestlé, még mindig jelen vannak Oroszországban, ahogyan számos más fogyasztási cikkeket gyártó vállalat is. A Nestlé legutóbbi éves jelentésében közölte, hogy hat gyára van Oroszországban, beleértve az édességeket gyártó üzemeket is.
Csak ígéret maradt az aktivitás csökkentése
A Mondelez 2022. március 9-én, az ukrajnai orosz invázió kezdetét követően ígéretet tett arra, hogy visszavágja a nem létfontosságú tevékenységeit Oroszországban, és az alapvető kínálatra összpontosít. Csütörtökön a Mondelez közölte, hogy „csökkentette tevékenységeit, leállította az új tőkebefektetéseket, az új termékek bevezetését és az oroszországi reklámmédia-költéseket”.
Ugyanakkor nyoma sincs annak, hogy visszavágták volna az üzleti tevékenységet Oroszországban, sőt összességében növelték a termékek Oroszországba irányuló szállítását – derül ki a 2021. január 1. és 2023. március 31. közötti időszakra vonatkozó vámadatokból.
Az olyan termékek Oroszországba irányuló szállítmányai, amelyek leírásában kifejezetten a Milka csokoládétáblák szerepelnek, 131%-kal, 22,4 millió kilogrammra emelkedtek a háború kirobbanását követő évben, 2022 áprilisától 2023 március végéig, az előző 12 hónap 9,7 millió kilogrammjáról a Reuters által a vámadatok kereskedelmi szolgáltatójától megszerzett nyilvántartások szerint.
A Mondelez összes termékének Oroszországba irányuló szállítása pedig 45 millió kilogrammra ugrott az előző időszakban mért 28,7 millió kilogrammról az adatok szerint.
Az Oreo és a Toblerone mögött álló vállalatot egyre szélesebb körben bojkottálják a skandináv régióban az oroszországi jelenléte miatt – írja a Sky News. A Mondelez International találkozót kért a norvég kormánytól, hogy megvédje helyi vállalkozását.
Néhány nyugati vállalat az invázió után eladta oroszországi érdekeltségeit, de a Mondelez azok közé tartozott, amelyek a más országokban dolgozó alkalmazottak tiltakozása ellenére maradtak.
A Mondelez közölte, hogy nem árul orosz gyártmányú termékeket Norvégiában, és „korlátozott” tevékenységet folytat Oroszországban, miközben leállította a beruházásokat és a reklámozást, valamint elítélte a háborút.
