A BRICS-országok államfői és szakminisztériumai egyre aktívabban dolgoznak a független, határokon átnyúló fizetési és elszámolási rendszerek kialakításán. A BRICS Pay és a BRICS Clear néven futó kezdeményezések célja, hogy a tagállamok közötti pénzmozgások gyorsabbak, olcsóbbak és a külső korlátozásoknak kevésbé kiszolgáltatottak legyenek. Ez különösen fontos Moszkva számára, amely a nyugati szankciók miatt évek óta alternatív pénzügyi útvonalakat keres, mások pedig úgy gondolják: az ördög nem alszik, ezért jobb ébernek lenni egy olyan korban, amikor a gazdasági nyomásgyakorlás a mindennapok részévé vált.
Amiben a BRICS tagjai gondolkodnak, az sokkal több egy egyszerű technikai fizetési reformnál – nem véletlen, hogy a nemzetközi kereskedelem dollármentesítésének megállítása már Donald Trump választási kampányában is téma volt. A független pénzügyi infrastruktúra a többpólusú világrend megszilárdulásának egyik alapfeltétele, azonban a kialakítása nem megy egyik napról a másikra.
A BRICS Pay előzményei 2018-ig nyúlnak vissza, amikor a BRICS Üzleti Tanácsa elindította a projektet. A rendszer célja a nemzeti fizetési rendszerek összekapcsolása, később pedig akár a jegybanki digitális valuták integrálása lehet. Ez lehetővé tenné, hogy a tagországok dolláralapú klíringközpontok vagy nyugati pénzügyi közvetítők nélkül bonyolítsanak le tranzakciókat. A rendszer idővel a turisták számára is előnyöket hozhatna, például megkönnyíthetné a kártyás fizetést azokban az országokban, ahol a nyugati kártyatársaságok működése korlátozott.
A BRICS Clear ugyanakkor egy független letétkezelői és értékpapír-elszámolási rendszer lenne, amely lehetővé tenné, hogy a BRICS-országok biztonságosabban fektessenek be egymás gazdaságaiba. Ez most Oroszország számára a legfontosabb, de mások is hasznot húzhatnak belőle, mivel a szakértők szerint a rendszer hozzájárulhatna ahhoz, hogy Moszkva tőkét vonzzon a globális Dél országaiból, illetve maga is nagyobb biztonsággal ruházzon be ezekben az államokban.
A folyamatot erősíti, hogy a BRICS az elmúlt években jelentősen kibővült. A szervezetnek jelenleg tíz tagja van, és több ország partneri státusszal kapcsolódik hozzá. A blokk részesedése a világgazdaságból 2025-ben 39,2 százalékra emelkedett, miközben a G7 súlya 28 százalékra csökkent. Ebben a helyzetben a független fizetési infrastruktúra a gazdasági együttműködés következő szintjét jelentheti.
A megvalósítás ugyanakkor várhatóan fokozatos lesz. Először a technikai szabványok, a nemzeti fizetési rendszerek összekapcsolása, a banki együttműködések és a jogi garanciák kialakítása kerülhet napirendre, majd ezt követheti a szélesebb körű vállalati és lakossági használat. A BRICS Pay és a BRICS Clear ezért nem egyik pillanatról a másikra váltaná ki a dolláralapú rendszereket, hanem párhuzamos csatornaként jelenhetne meg, amelyet előbb a kétoldalú és regionális kereskedelemben, később pedig nagyobb volumenű pénzügyi műveletekben is alkalmazhatnak.
A kilátásokat ugyanakkor nemcsak a technológia, hanem a politikai bizalom is meghatározza. A BRICS-országok gazdasági súlya gyorsan nő, de pénzügyi rendszereik, szabályozási környezetük és stratégiai érdekeik eltérőek. Ezért az új mechanizmusok sikere azon múlik, hogy a tagállamok képesek-e közös minimumszabályokat kialakítani, miközben nem akarják feladni saját pénzügyi szuverenitásukat. Ha ez sikerül, a BRICS fizetési infrastruktúrája nem csupán szankciókerülő eszköz lehet, hanem a globális pénzügyi rendszer lassú, de tartós átrendeződésének egyik fontos építőköve.
A Trump-adminisztráció egyelőre nem vet ki 10%-os vámot a BRICS-országokra, de megteszi, ha azok „Amerika-ellenes” politikát folytatnak.
Egy bennfentes forrás szerint a Trump-adminisztráció nem vezet be azonnal 10%-os pótvámot a fejlődő országokat tömörítő BRICS-blokk tagjaival szemben, de megteszi ezt a lépést, ha az érintett országok „Amerika-ellenes” politikai döntéseket hoznak.
Donald Trump vasárnap jelentette be, hogy az Egyesült Államok további 10%-os vámot vet ki minden olyan országra, amely a BRICS-csoport „Amerika-ellenes politikájához” igazodik. A csoport tagjai határozottan tagadták, hogy Amerika-ellenes álláspontot képviselnének.
Meghúzzuk a határvonalat. Ha Amerika-ellenes politikai döntések születnek, akkor kivetjük a vámot – nyilatkozta a névtelenséget kérő forrás. A Fehér Ház egyelőre nem adott ki végrehajtási rendeletet az ügyben.
Trump bejelentése akkor érkezett, amikor India, Indonézia és más BRICS-országok utolsó pillanatos kereskedelmi megállapodásokon dolgoztak az amerikai kormánnyal, hogy elkerüljék a július 9-re tervezett vámemeléseket. Ezeket a vámokat most augusztus 1-ig elhalasztották.
Kereskedelmi szakértők szerint az új vámfenyegetés célja, hogy nyomást gyakoroljon azokra az országokra, amelyek el akarják kerülni a Trump által áprilisban javasolt magas vámokat.
Számos BRICS-tag és partnerország erősen függ az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemtől.
Trump közleménye órákkal azután jelent meg, hogy a BRICS-vezetők egy 31 oldalas nyilatkozatot adtak ki, amelyben elítélték a Gáza és Irán elleni támadásokat, globális intézményi reformokat sürgettek, és figyelmeztettek, hogy az egyoldalú vámok veszélyeztetik a világkereskedelmet.
Nem világos, hogy Trump legújabb vámfenyegetése meghiúsítja-e az Indiával, Indonéziával és más BRICS-nemzetekkel folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokat. Dél-Afrika ragaszkodott ahhoz, hogy nem „Amerika-ellenes”, és közölte, hogy tárgyalásai az amerikai kormánnyal továbbra is konstruktívak.
Indonézia, amely el szeretné kerülni a kilátásba helyezett 32%-os vámtarifát, a héten 34 milliárd dolláros megállapodást készül aláírni amerikai partnerekkel, és felajánlotta, hogy „közel nullára” csökkenti a kulcsfontosságú amerikai importtermékek vámját, valamint 500 millió dollár értékben vásárol amerikai búzát.
