Szokatlannak tűnő témában adott ki egy jelentést a tekintélyes National Institute of Economic and Social Research (NIESR), Nagy-Britannia legrégebbi független gazdaságkutató intézete. A dokumentumban egy elképzelt zombijárvány hatásait modellezik. Az elemzők állítása szerint a makroökonómiai modellre épülő belátások segíthetik a felkészülést a krízishelyzetek gazdasági következményeire.
A fikciós zombijárvány forgatókönyvet az elemzők saját, átfogó ökonometriai modelljükre építették – mutatja be cikkében az Origo. Az elemzők felhasználták munkájuk során a Covid–19 világjárvány mint globális krízis, valamint az orosz–ukrán háború néhány tanulságát is, mintegy ráültetve ezeket a valóságos tapasztalatokat modelljükre. Céljuk az, hogy egy fiktív zombijárványt modellezve segítség a felkészülést a valóságos krízisekre a gazdasági folyamatokban.
Így harapnák a zombik a brit gazdaságot
A lap bemutatja, hogy az elemzők a főként gazdasági kibocsátás, az állami kiadások, az államadósság, a lakosság ellátása, valamint a munkaerőpiaci változások szempontjából vizsgálták a várható folyamatokat egy esetleges „zombifertőzés” elterjedése kapcsán. Az elemzők negyedéves periódusokra bontva a folyamatot, értékelték a feltételezett zombijárvány lefolyását, ötéves időtartamra tekintve, abból kiindulva, hogy a fertőzésből való felgyógyulás esélye 0 százalék, azaz gyógymódot nem találnak rá.
Az ellátási oldalon az okozna gondot, hogy a termelés leállításával drasztikusan visszaesne a kibocsátás.
A kormányzat kiadásainak javát ennek a helyzetnek a kezelésére kellene fordítania, valamint jelentősen növelnie a védelmi kiadásokat a zombik elleni védekezésben.
A kormányzati adósság így azzal párhuzamosan nőne, hogy közben beszakadnának az adóbefizetések.
E hatások miatt a brit reál GDP (az árváltozások hatását kiszűrő adat) az első két évben jelentős visszaesést szenvedne el, majd kismértékben korrigálna. Hosszú távon azonban a reál GDP tartósan csökken, ami a gazdaság termelőkapacitásának a munkaerő-kínálat csökkenése következtében jelentkező visszaesésének tulajdonítható.
Ennek mértéke sokkoló, a járvány kitörésétől számított negyedik negyedévben a 30 százalékot is elérné.
Ötéves időtartamon számolva, a GDP csökkenése átlagosan több mint 21 százalék lenne, az elhúzódó hatásokat figyelembe véve. Ugyanakkor a forgatókönyvben szereplő paraméterek alapján nincs szó „civilizációs összeomlásról.”
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta lendületesebben növekszik a brit gazdaság teljesítménye, mint a nagy EU-gazdaságoké.
Sunak, aki a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben rendezett éves kongresszusának szerdai zárónapján szólalt fel, bejelentette azt is, hogy az utóbbi évtizedek messze legnagyobb brit infrastrukturális beruházását, a Londontól eredetileg éppen Manchesterig tervezett nagysebességű vasútvonal kiépítését a kormány jelentős részben törli.
Rishi Sunak – aki miniszterelnökként és a Konzervatív Párt vezetőjeként először vett részt tory kongresszuson – közölte: az így felszabaduló 36 milliárd fontot több száz egyéb infrastrukturális fejlesztésre fordítják az észak-angliai térségben.
Az évtizedek óta tervezett, a kezdetektől hevesen vitatott, folyamatosan éles szakmai és politikai bírálatok kereszttüzében álló beruházás eredeti tervei szerint az új vasútvonal Londontól Birminghamen át Manchesterig épült volna meg, és lett volna egy elágazása Birmingham és Leeds között.
A Birmingham és Leeds közötti vonal tervét már 2021-ben törölték. Sunak szerdán hivatalosan bejelentette, hogy a Birmingham és Manchester közötti vonal sem épül meg.
Ez volt a konzervatív kongresszus legnagyobb horderejű bejelentése, amelyet hetekig tartó találgatásözön előzött meg a sajtóban és a közösségi médiában.
A beruházási program ára legalább kétszeresen túllépte az eredeti költségvetést; a legutóbbi becslés 71 milliárd fontos költséget valószínűsített.
A brit miniszterelnök szerdai indoklása szerint rendkívüli módon gyengítette az eredetileg tervezett vonalhálózat teljes megépítése mellett szóló érveket az a tény, hogy a koronavírus-járvány nyomán megváltoztak a britek utazási szokásai.
Nagy-Britanniában egyetlen olyan vasútvonal létezik, amely nagysebességű közlekedést tesz lehetővé: ez a 110 kilométeres szakasz Londont köti össze a La Manche-csatorna alatt húzódó vasúti alagúttal, amelyen át Nagy-Britanniából Franciaországba és Belgiumba közlekednek vasúti szerelvények.
Szerdai kongresszusi záró felszólalásában Rishi Sunak kifejtette azt a véleményét is, hogy a brit gazdaság gyorsabban állt talpra a koronavírus-járvány sokkja után, mint a legtöbb nagy európai gazdaság.
Hozzátette: mióta Nagy-Britannia kilépett az Európai Unió egységes belső piacáról, gazdasága gyorsabban növekszik, mint a francia és a német gazdaság. „Ez nem a Brexit ellenére történik, hanem éppen a Brexit miatt” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Hozzátette: „a Brexit nyújtotta szabadság” javította a brit gazdaság versenyképességét.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, és a Brexit utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával, 2020 végén az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.
A brit EU-tagságról 2016-ban tartott, a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött népszavazás előtt Rishi Sunak – akkor még kormányzati tisztség nélküli alsóházi képviselőként – a Brexit mellett kampányolt.
