Az Audi tevékenységét a magas költségek miatt Kínába és Mexikóba helyezik át. A brüsszeli Forest szomszédságában található terület jövőbeni felhasználását fontolgatják.
Bezárják az Audi brüsszeli gyárát a belga fővárosban, és elengedik 3000 dolgozóját, akik pénteken mentek be az utolsó műszakba.
A tavalyi év felénél már csökkent a termelés, és 1500 és 2000 közötti munkahelyet szüntették meg. Október végén nem merült fel komoly befektető vagy vevő, így a gyár idén februárban bezárásáról döntöttek.
„Csak fura érzés, hogy a végéhez közeledik” – mondta az egyik alkalmazott. „Amikor 15 éve jársz ide, a gyár az életed nagy részét képezi. Aztán egyszer csak vége. Mintha életed egy egész részének vége lenne.”
A brüsszeli Forest szomszédságában található gyárban 2006 óta szerelnek össze luxus Audikat, amikor az akkori Volkswagen gyárat megmentették a bezárás szélétől.
Csaknem 20 évvel később azonban nincs jó hír az Audi Brussels dolgozóinak. 2024 elején bejelentették, hogy a gyár autógyártását Kínába és Mexikóba helyezik át.
Az Audi haszonkulcsát túl alacsonynak ítélték, a belga munkásokat pedig túl drágának ítélték.
Az Audi döntése, hogy 2025 februárjában bezárja brüsszeli gyárát, az európai gazdaság általánosabb tendenciáját, azaz az ipar leépülését tükrözi.
„Ez gyűlölet, mert eldobnak minket.” Stavros szakszervezeti képviselő, aki közel 40 éve dolgozik az Audi brüsszeli gyárában, nem örül a német autógyártó azon döntésének, hogy 2025 februárjában bezárja brüsszeli telephelyét.
Az elektromos modellek csökkenő eladásaira és a magas strukturális költségekre hivatkozva a Volkswagen-csoport leányvállalata úgy döntött, hogy leállítja a Q8 e-tron elektromos SUV gyártását Belgiumban, és azt Mexikóba helyezi át.
Ez a döntés 4000 közvetlen és közvetett alkalmazottat hagy bizonytalanságban, különösen azért, mert még nem találtak vevőt a telephelyre.
Az Audi gyár bezárása azonban nem egyedi eset az európai autóiparban, amelyet súlyosan érint a lassú növekedés és a kínai modellek által támasztott fokozott verseny. 2024 eleje óta folyamatosan követik egymást a termeléscsökkentésekről, elbocsátásokról és gyárbezárásokról szóló bejelentések: Stellantis Olaszországban, Michelin Franciaországban, és mindenekelőtt a Volkswagen Németországban, amely története során először tervezi három gyártóüzem bezárását anyaországban.
Az autóipar jelenlegi válsága egy mélyebb problémát tükröz, amely évtizedek óta zavarja az európai gazdaságot: az ipari szektor leépülését, avagy a dezindusztralizációt. Ez a kifejezés arra utal, hogy egy országban vagy régióban csökken az ipar részesedése a jólét megteremtésében. Európában az ipar részesedése a bruttó hazai termékből (GDP) az 1991-es 28,8%-ról 2023-ra 23,7%-ra csökkent, ami a Világbank szerint harminc év alatt közel 18%-os csökkenést jelent.
Ezt a jelenséget több tényező magyarázza, többek között az automatizálás, amely csökkenti a munkaerő iránti keresletet, valamint az alacsonyabb költségű országokba történő áttelepülés.
A szolgáltatásalapú gazdaságra való áttérés, a csökkenő vásárlóerő, az emelkedő energiaköltségek és az olyan gazdaságok, mint Kína és az Egyesült Államok fokozódó versenye szintén megterheli az európai ipart.
Az Európai Szakszervezeti Intézet által összeállított adatok szerint ennek következtében 2019 és 2023 között 853 000 ipari munkahely szűnt meg Európában.
„Lázadok, mert elveszítem a jövőm egy részét, holott nem vagyunk csődben ” – panaszolja Basil, aki 5 éve dolgozik az Audi gyártósorain.
Sok kollégájához hasonlóan a harmincas éveiben járó brüsszeli fiatalembert is megdöbbentette, hogy a bezárásra akkor került sor, amikor az Audi 2023-ban közel 6,3 milliárd eurós működési nyereséget könyvelhetett el. „Nem értjük, igazságtalannak tartjuk ” – teszi hozzá, elítélve a munkavállalók feláldozását a nyereségesség nevében.
Ezzel a jelenséggel szembesülve Európa az úgynevezett „zöld” technológiákra összpontosítva próbálja megerősíteni iparát. Az európai zöld megállapodás ipari terve az erőforrás-függetlenség erősítését és az energiaátalakításba beruházó vállalatok támogatását célozza. Ez a terv két pilléren nyugszik: az egyik az átmenethez szükséges fémekhez való hozzáférés biztosítására irányul, a másik pedig a „nettó zéró” ipari szabályozás, amely a szén-dioxid-semlegesség mellett elkötelezett vállalatokat támogatja.
Bertrand Candelon, az UCLouvain Egyetem nemzetközi pénzügyek professzora szerint ezek dicséretes célok, de hatalmas beruházásokat igényelnek.
„800 milliárd euró mozgósítása – ahogyan azt Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az európai versenyképességről szóló jelentésében ajánlja (a szerző megjegyzése) – óriási méreteket ölt. Az államháztartások jelenlegi helyzetét tekintve pedig ez elsősorban azoknak a nagy államoknak kedvez, amelyeknek megvannak a pénzügyi forrásai ahhoz, hogy beruházzanak ezekbe a szén-dioxid-semleges iparágakba.”
Eközben Kína és az Egyesült Államok továbbra is óriási összegeket fektet be saját iparágaiba, megszilárdítva pozíciójukat a nemzetközi piacokon, beleértve az európait is.
Candelon szerint ez az ipari dominanciáért folytatott verseny kereskedelmi háború benyomását kelti, és növeli az Európára nehezedő nyomást, hogy felzárkózzon, miközben 2050-re szén-dioxid-semlegességre törekszik.
A Moody’s pénteken stabilról negatívra rontotta Belgium adósbesorolását. A nemzetközi hitelminősítő szerint „a döntés azt a kockázatot tükrözi, hogy a következő kormány nem lesz képes olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyek stabilizálják a kormány adósságterhét”. A belga központi bank figyelmeztetett, hogy az ország államháztartása továbbra is aggodalomra ad okot, és hogy a költségvetési kilátások „messze nem rózsásak”.
Alexander de Croo belga miniszterelnök június 9-én könnyeivel küszködve ajánlotta fel lemondását, miután liberális pártja (Open VLD) rossz eredményeket ért el a választásokon – a szavazatok kevesebb mint 7 százalékát szerezte meg.
A felmérések szélsőjobb győzelmet prognosztizáltak, de a jobboldali nacionalista Új Flamand Szövetség megtartotta az első helyet, 22 százalékkal. A jobboldali Flamand Érdek párt vezetője lett a második, a szavazatok 17,5 százalékával. A választási eredmények új koalíciós tárgyalásokat indítottak el, a nyelv és a regionális identitás által mélyen megosztott országban.
Itt az újabb csapás, leminősítették Belgiumot
A Flamand Érdek párttal eddig nem léptek koalícióra a mainstreampártok, de ebben is változás jöhet. Bár az új belga kormány várhatóan még idén megalakul, Belgiumban hagyománya van a hosszadalmas tárgyalásoknak.
A 2019-es választást követően Belgiumban hosszú ideig nem alakult kormány. Alexander De Croo 652 nappal a voksolás után esküdött fel a „Vivaldi-koalíció” néven ismert hétpárti kormány miniszterelnökeként. A belső viszályok megtorpedózták a javasolt reformprogramot, beleértve az adózással kapcsolatos terveket, amelyeket tavaly el kellett hagyni.
A Moody’s közben pénteken stabilról negatívra rontotta Belgium adósbesorolását, amely eddig „Aa3” volt – világított rá cikkében az Economx. A hitelminősítő szerint az átsorolás azt a veszélyt tükrözi, hogy a következő kormány nem fog tudni olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyekkel stabilizálni tudná az adósságterheket.
A hitelminősítő jelenleg hét szinttel a „junk”, azaz magyarul „szemét” szint felett értékeli Belgium hitelképességét, ami megegyezik a Fitch besorolásával, az pedig már 2023 márciusában negatívra módosította Belgium kilátását – emlékeztetett a Bloomberg.
Komoly problémákkal küzd Brüsszel
A növekvő közkiadások és az öregedő népességgel kapcsolatos költségek miatt Belgium adósságrátája évek óta meghaladja az euróövezetét. Az előrejelzések szerint az ország terhei tovább nőnek: a Scope áprilisban azt jósolta, hogy 2028-ra Görögország és Olaszország után itt lesz a harmadik legmagasabb a költségvetési hiány Európában, meghaladja majd a GDP 5 százalékát.
A belga központi bank figyelmeztetett, hogy az ország államháztartása továbbra is aggodalomra ad okot, és hogy a költségvetési kilátások „messze nem rózsásak”.
Márciusi becslése szerint a következő kormánynak évente csaknem 2,5 milliárd euróval (ezermilliárd forinttal) kell majd csökkentenie a költségvetési egyenleget pusztán a hiány stabilizálásához.
Haladékot kaptak, de fogy az idő
Tekintettel a kormányalakításban tapasztalt késedelemre, az Európai Bizottság a múlt hónapban elfogadta Belgium kérését, hogy legkésőbb december 31-ig nyújtsa be költségvetési tervét – közölte a Bloomberg állítása szerint egy szövetségi kormánytisztviselő.
Az EU Belgiumot Franciaországgal és öt másik országgal együtt a túlzott hiány esetén követendő eljárás alá vonta (túlzottdeficit-eljárás) a szigorúbb költségvetési fegyelem kikényszerítése érdekében, ami a hiánynak a GDP 3 százalék alatt tartását írja elő.
Belgiumnak szeptember 20-ig kellett volna benyújtania középtávú költségvetési-strukturális terveit, a költségvetési tervezeteket pedig október 15-ig.
Az Európai Unió büntetővámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, amire Peking célzott megtorló intézkedésekkel válaszolhat. A kínai reakció várhatóan mezőgazdasági termékeket és szeszes italokat érint majd, elkerülve a kereskedelmi háború eszkalációját – számolt be a HVG.
Az Európai Unió a héten büntetővámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, amire Peking célzott megtorló intézkedésekkel válaszolhat.
Kína várhatóan célzott megtorló intézkedésekkel reagál arra, hogy az Európai Unió 2024-ben büntetővámokat jelentett be a Kínában gyártott elektromos autók behozatalára.
Az európai büntetővámok a versenytorzító kínai állami támogatások kompenzálására a jelenlegi 10 százalékon felül további 17,4 és 38,1 százalék közötti vámokat határoznak meg. Az európai bejelentés nem sokkal azt követően érkezett, hogy Washington 100 százalékos, Törökország pedig 40 százalékos kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra.
A légiközlekedés és a mezőgazdaság azon ágazatok közé tartoznak, amelyekkel kapcsolatban Peking bizalmasan figyelmeztette az EU-t, hogy a kínai megtorló vámok célkeresztjébe kerülhetnek – nyilatkozta a Bloombergnek egy ügyet ismerő névtelenséget kérő személy.
A kínai válasz feltehetően olyan mezőgazdasági termékekre fog összpontosítani, mint a sajt és a sertéshús. Valószínűleg érinteni fogja az Európából importált szeszes italokat is, köztük különösen a francia konyakot.
„Kínai vállalatok hivatalos kérelmet nyújtottak be a hatóságokhoz az EU-ból származó sertéshúsimportra vonatkozó dömpingellenes vizsgálat lefolytatására” – írta csütörtökön az állami Global Times.
Az állami média emellett azt is jelezte, hogy Peking akár 25 százalékos vámot is kivethet a 2,5 literesnél nagyobb hengerűrtartalmú robbanómotoros autókra azért, hogy felülvizsgálatra késztessék az EU-t.
Elemzők hangsúlyozzák viszont, hogy Peking nem fogja vámmal sújtani például a csúcstechnológiás gépeket vagy kiváló minőségű ipari alapanyagokat.
Mindemellett kínai vezetők feltehetően számolnak azzal is: bár rövid távon segíthet elrettenteni Nyugatot további piacvédelmi lépésektől egy ellenválasz; túl erős megtorlás viszont transzatlanti kereskedelmi háborút eredményezhetne Kínával szemben.
Nyílt levélben sürgeti a Szövetség a Mezőgazdaságért és Együttműködésért (AAC) nevű romániai gazdaszövetség az európai uniós gazdálkodók „túlélési feltételeinek” megteremtését az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása előtt – közölte a mezőgazdasági hírekre és elemzésekre szakosodott agrointel.ro portál vasárnap.
A három országos gazdaszervezetet tömörítő AAC a román államfőhöz, a miniszterelnökhöz és a mezőgazdasági miniszterhez intézett dokumentumban követelte, hogy a román gazdák érdekeit érvényesítsék a brüsszeli Agrifish (az európai uniós tagállamok agrárminisztereit tömörítő mezőgazdasági és halászati tanács) soron következő, keddi ülésén, ahol várhatóan az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása is napirendre kerül.
A román gazdaszövetség szerint olyan európai rendszert kell kidolgozni április végéig, amely még az EU-ba történő belépés előtt azonosítja minden behozott ukrán mezőgazdasági termék rendeltetési helyét. Az AAC szerint belépéskor és kilépéskor végzett mérésekkel kell garantálni azt, hogy az ukrán termékek nem maradtak az útvonalon.
Az AAC behozatali küszöbérték meghatározását követeli minden mezőgazdasági termékre a 2021–22-es átlagok alapján. Azt szeretnék, hogy ezek felett az EU ne engedélyezzen importot, csak tranzitot az ukrán áruk számára, a termék távozását pedig valós idejű elektronikus vámzárral ellenőrizzék, továbbá GPS-szel kövessék figyelemmel a szállítmány esetleges letérését a kijelölt útvonalról, vagy a jármű indokolatlan megállását.
A román gazdák érdekeit képviselő szövetség szerint bármely tagállamnak – az uniós hatóságok értesítésével – jogot kell biztosítani arra, hogy automatikusan életbe léptethessen egy „önvédelmi záradékot”, ha azt tapasztalja, hogy a területén áthaladó mezőgazdasági termékek tulajdonosai vagy szállítói megsértik az előírásokat.
Az AAC szerint a megszólított román vezetőket fogja terhelni a romániai gazdatüntetések erősödésének felelőssége, ha nem szereznek érvényt a nyílt levélben megfogalmazott követeléseiknek Brüsszelben. A román gazdaszövetség szerint a tiltakozó megmozdulások következő szakasza az lesz, amikor az elégedetlen gazdálkodók az uniós tagállamok többségéből Brüsszelbe utaznak, hogy megbénítsák az uniós intézmények működését.
Oroszország el fogja kobozni az általa barátságtalannak minősített uniós tagállamok vagyonát, ha az Európai Unió „ellopja” a befagyasztott orosz értékeket, hogy abból finanszírozza Ukrajnát – fogalmazott vasárnap Telegram-csatornáján Vjacseszlav Vologyin, az állami duma elnöke, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik fő szövetségese.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken jelentette be, hogy dolgoznak egy javaslaton, amely a befagyasztott orosz vagyonból származó profit egy részét Ukrajna megsegítésére és háború utáni újjáépítésére fordítaná. A lépést támogatták az Európai Tanács ülésén.
Vologyin szerint Moszkva a lépésre olyan módon válaszolna, amely jobban fájna az EU-nak.
„Néhány európai politikus Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az élen ismét arról kezdtek beszélni, hogy ellopják országunk befagyasztott vagyonát, hogy Kijev militarizálását ebből a pénzből folytassák. Egy ilyen döntés szimmetrikus választ igényel az Orosz Föderáció részéről. Ebben az esetben sokkal több, barátságtalan ország tulajdonában lévő vagyont fogunk elkobozni, mint amennyi befagyasztott alap van Európában” – idézte a politikust a Reuters.
Von der Leyen szerint a befagyasztott orosz vagyon értéke 211 milliárd euró, és emlékeztetett, hogy az EU már eldöntötte, hogy Oroszországnak kell finanszíroznia Ukrajna újjáépítését. Vologyin szerint az uniós politikusok azért fontolgatják ezt a lépést, hogy „megőrizzék az állásukat, és mert rossz anyagi helyzetbe vezették az országukat”.
Ismét felerősödött az a vélemény az unió vezetői között, hogy a befagyasztott orosz jegybanki eszközökből származó nyereségekre extraprofitadót kellene kivetni – ezt a bevételt pedig Ukrajna újjáépítésére fordítanák. Az Európai Bizottság minél előbb fel akarja szabadítani az eszközöket, hogy felhasználja az ukránok támogatására, azonban több tagállam is óvatosabban haladna előre, és az Európai Központi Bank is ellenezte a javaslatot, amelyre Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke eredetileg még nyáron nyújtott volna be egy tervezetet.
A jogi nyilvántartások alapján jelenleg több mint 40 követelés van folyamatban, amelyek mintegy 200 milliárd rubel – 2,1 milliárd dollár – értékű befagyasztott vagyonra vonatkoznak, amelyeket olyan vállalatok nyújtottak be, mint a Sberbank, a Rosbank és a Pervaya Management.
Munkaprogramot fogadott el az Európai Bizottság, amelynek keretében 500 millió eurót költenek a lőszer- és rakétagyártás felpörgetésére az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság felpörgeti támogatásait az európai uniós muníció- és rakétagyártás ösztönzésére. Az ASAP program keretében 500 millió eurót fordítanának erre a célra 2025-ig – áll a testület közleményében.
Az összeg összesen 1,4 milliárd euró értékű befektetéshez nyújtana ösztönzést. Ez Európai Bizottság először nyújt ilyen formában támogatást az európai védelmi termékek termelői bázisának és a hozzá kapcsolódó ellátói láncoknak, hogy megszüntesse az unió és Norvégia lőszer- és rakétaiparában létrejött szűk keresztmetszeteket, segítse alkalmazkodni „az új piaci trendekhez” és csökkentse a függőségeit.
A közlemény háttérszakaszában feltárja, hogy az ASAP közvetlen válasz az Európai Tanács felhívására, hogy sürgősen szállítsanak muníciót és rakétákat kérés esetén Ukrajnának, és segítsen a tagállamoknak feltölteni készleteiket.
Puskapor és egyebek: a pénz a következő célokra megy
Brüsszel a bolgárokon és a románokon méri le az új, gabonaexportra vonatkozó engedélyeztetési rendszer hatékonyságát, Budapest, Varsó és Pozsony azonban kilépett az export előmozdítására létrehozott koordinációs platformból – írja a Szabad Európa.
Az Európai Bizottság egyelőre kivár, és igyekszik meggyőzni a tagállamokat az ukrán agrárimport ügyében, nem indít kötelezettségszegési eljárásokat sem – derítette ki a Szabad Európa.
Az Ukrajna elleni importtilalomnak jelenleg Magyarország, Lengyelország és Szlovákia is része: az országok szeptember közepén határoztak úgy, hogy legalább év végéig meghosszabbítják az ukrán gabonatermékek behozatalának tilalmát, ugyanis Brüsszel megszüntette a június elején hatályba lépett ideiglenes korlátozást, továbbá egy engedélyezési rendszert vezettetett be az ukrán hatóságokkal.
Az intézkedéseket Bulgária és Románia már nem hosszabbította meg, így ők szeptember 15. óta kereskednek Ukrajnával: erről a Szabad Európa brüsszeli forrására hivatkozva úgy ír, mivel kedvezők a tapasztalatok, erre építkezve köteleznék Ukrajna másik három szomszédját is az importtilalom eltörlésére. Mivel a kereskedelmi politika uniós hatáskörbe tartozik, a bizottság meg is tehetné.
Csakhogy Brüsszel elismeri, hogy a három tagállam jó okkal tart az ukrán gabonadömping piactorzító hatásaitól, ezért kompromisszumos megoldást keres az eredetileg ukrán gabonaexport előmozdítására létrehozott koordinációs platformon.
Kijev a bizottság hosszas rábeszélésére itt mutatta be még szeptemberben azt az exportengedélyezési rendszert, amely a brüsszeli testület reményei szerint ugyanazt az eredményt lesz képes felmutatni, mint a korábbi, ideiglenes importkorlátozás.
Nem kérnek az új rendszerből
A magyar, a lengyel és a szlovák kormány nem vesz részt a koordinációs platform munkájában, mivel nem akar olyan érzékeny piaci információkat megosztani Kijevvel, amelyeket az a WTO-nál kezdeményezett eljárás során felhasználhatna ellenük.
Az exportengedélyezési rendszer – amelyet jelenleg Bulgária és Románia tesztel – egy többlépcsős jóváhagyási folyamat, amelynek első akkordjaként a búzát, kukoricát és más gabonaféléket exportálni kívánó helyi cégek az ukrán mezőgazdasági és kereskedelmi minisztériumhoz nyújtják be engedélyezésre a kérelmet. Ezt Brüsszelbe továbbítják, majd a bizottság felveszi a kapcsolatot az export célpontjának számító tagállammal. A harmincnapos eljárás nem rendelkezik arról, hogy az ukrán hatóságok akkor is kiadják-e az exportengedélyt, ha a célország elutasítja.
Nehéz helyzetben a helyi termelők
A magyar kormány a korábbi négy gabonatermék helyett már huszonhárom ukrán mezőgazdasági termék importját tiltja a megelőzés eszközeként. Az EU ugyanis júniusban újabb egy évre meghosszabbította azt a rendelkezést, amely vám- és kvótamentes hozzáférést biztosít az ukrán mezőgazdasági termékeknek az EU piacához. Ezzel ráömlesztve a helyi piacokra az eredetileg a harmadik világba szánt, olcsóbb gabonát – az emiatt bekövetkezett súlyos piaci zavarokat a bizottságnál is elismerik.
De nem csak ez a gond: a magyar vagy a román gabona és kukorica kiszorult a nyugat-európai exportpiacairól is.
A bizottság hivatalos álláspontja szerint ugyanakkor nincs indok a behozatali tilalmak fenntartására, mert a nyáron végrehajtott intézkedéseknek, köztük a tranzit- és a tárolókapacitások növelésének következtében megszűnt a piaci torzulás. Ezt azonban a közép-európaiak cáfolják, hangsúlyozva: kizárólag a tilalom miatt sikerült enyhíteni a tárolási problémákat.
Az Európai Unió vezetői megértették, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani, ezért módosítania kell a költségvetési törvényben vállalt hiánycélt, amelynek teljesítése az uniós támogatások folyósításának egyik feltétele – közölte pénteken a román miniszterelnök.
Marcel Ciolacu először látogatott Brüsszelbe júniusi miniszterelnöki kinevezése óta, ahol Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság, Roberta Metsolával, az Európai Parlament, illetve Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is tárgyalt.
Megbeszéléseit követően román újságírók előtt nyilatkozva beszámolt arról, hogy a fegyveres konfliktusban álló Ukrajna és a „hibrid támadásoknak kitett” Moldovai Köztársaság támogatására tett román erőfeszítések nyomán „létezik rugalmasság” Brüsszel részéről, hogy év végéig új tervet dolgozzanak ki Románia költségvetési hiányával kapcsolatban.
„A leghosszabb határunk Ukrajnával van, amely teljesen igazságtalan módon fegyveres konfliktusba került Oroszországgal: ez negatívan befolyásolja a biztosításokat, a hitelkamatokat, mert nagyobb kockázatú ország vagyunk, például Ausztriához képest, amely távolabb van az ukrajnai konfliktustól” – sorolta érveit Ciolacu arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság elfogadja-e Románia költségvetési hiányának növelését.
Az idei költségvetési törvény szerint a román államháztartási hiány nem szabadna, hogy meghaladja a GDP 4,4 százalékát, ez azonban a tervezettől elmaradó bevételek miatt tarthatatlanná vált, ezért Bukarest takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését tervezi.
Román sajtóértesülések szerint Ciolacu 5,5 százalékos GDP-arányos hiánycél elfogadtatása reményével érkezett Brüsszelbe, de pénteki sajtóértekezletén nem derült ki, mit sikerült elérnie. Azt állította, hogy a pontos számokról szakértők fognak még egyeztetni.
Arra kérdésre, hogy mekkora deficitet tudnának elfogadni az európai vezetők, kifejtette: Romániában tavaly 6,2 százalékos volt az államháztartási hiány, tehát idén nem jöhet 6,2 százaléknál nagyobb hiánnyal, vagy 0,5 százalékpontnál kisebb deficit-csökkentéssel.
Ugyanakkor Ciolacu leszögezte: nem lehet szó a 19 százalékos áfa növeléséről, mert ez nyilvánvalóan ismét az infláció növekedéséhez és gazdasági visszaeséshez vezetne. Másfelől Románia mindenképpen tartani akarja magát ahhoz a vállalásához, hogy ettől az évtől kezdve a GDP 2,5 százalékát költi (a korábbi 2 százalék helyett) védelmi kiadásokra – erősítette meg Brüsszelben a román miniszterelnök.
Az Európai Bizottság azt mérlegeli, hogy lazítson a génmódosítással kapcsolatos szabályokon – írja a Bloomberg. A cél, hogy ezzel erősítsék az élelmiszerbiztonságot és segítsenek az európai mezőgazdasági vállalkozóknak megfelelni a klímaváltozással kapcsolatos előírásoknak.
A Bizottság a jövő hónapban tárgyalhatja azt a javaslatot, melybe most betekintést nyert a Bloomberg. Eszerint enyhítenének a génmódosított gabonákra vonatkozó európai szabályokon. Az Európai Unió már 2021-ben jelezte, hogy felülvizsgálná a szigorú GMO-ellenes szabályozást, illetve a közelmúltban az Egyesült Királyság is hasonló terveket jelentett be.
