Brüsszel nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, Japánra és Nagy-Britanniára, hogy gyorsítsák fel a 45 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának még ezen a héten – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Euractiv című európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa ezen a héten Washingtonba utazik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi üléseire. Ott azt tervezi, hogy személyesen győzi meg a G7-partnereket az úgynevezett ERA-hitel kifizetéseinek felgyorsításáról – ez egy olyan vészhelyzeti finanszírozási program, amelyet a G7 még 2024-ben hagyott jóvá, és amelyet az orosz központi bank befagyasztott eszközeivel biztosítottak.
Az EU már átutalta a rá eső részt – 18,1 milliárd eurót. Az ERA-kölcsön teljes összege azonban 45 milliárd euró, és körülbelül 7 milliárd euró még mindig kint van. Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok még nem nyújtotta be a rá eső részét. Dombrovskis szerdán és csütörtökön találkozik a G7 minisztereivel. Külön megbeszéléseket is terveznek: Scott Bessant amerikai pénzügyminiszterrel április 15-én, Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel április 16-án.
Az Euractiv jelentése szerint csütörtökön több tízezer ember vonult Brüsszel utcáira egy újabb tömegtüntetésre a konzervatív miniszterelnök, Bart de Wever kormánya által bevezetett megszorításokat tartalmazó reformok ellen.
A rendőrség közlése szerint 80 000 ember vett részt a tüntetésen, ami megegyezik az októberi legutóbbi hasonló tüntetés résztvevőinek számával, míg a szakszervezetek több mint 100 000-re becsülték a résztvevők számát.
A sztrájkok a tömegközlekedést és a közszolgáltatásokat is megzavarták, Belgium két fő repülőtere pedig az összes menetrend szerinti járatot törölte a biztonsági személyzet és a poggyászkezelők hiánya miatt.
A belga szakszervezetek de Wever tavaly év eleji hivatalba lépése óta aktívan küzdenek a kormány nyugdíj- és munkanélküli ellátási rendszer reformja ellen.
„Ez arról tanúskodik, hogy az emberek elszántak, és azt is, hogy aggódnak a geopolitikai helyzet miatt” – mondta Marie-Hélène Ska, a CSC keresztény szakszervezet főtitkára, amely egyike annak a három szakszervezetnek, amelyek meghirdették az akciónapot.
„Ez azt mutatja, hogy a megélhetés nagyon nehézzé válik, mivel az olyan alapvető cikkek árai, mint a benzin, a dízelolaj és a fűtőberendezések, emelkednek” – mondta.
Számos plakáton áthúzott 67-es számot ábrázoltak, azt a korhatárt, amelytől a köz- és a magánszektorban dolgozók 2030-ra teljes nyugdíjat kaphatnak, amikor a korai nyugdíjazás fokozatosan megszűnik.
A reformot egy új büntetési és bónuszrendszer kíséri, amely a szakszervezetek szerint rendkívül hátrányos a „stop-strart” karrierrel rendelkezők, különösen a nők számára.
„25 évesen meg akarom tervezni az életemet, nem csak túlélni” – hirdette egy fiatal női tüntető által feltartott plakát.
Tavaly a belga parlament is jóváhagyott egy zászlóshajó-reformot, amely a legtöbb esetben két évre korlátozza a munkanélküli segélyt, ezt követően pedig a kedvezményezetteket jelentősen alacsonyabb társadalombiztosítási ellátási szintre helyezik át.
A szakszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ez több ezer belgát taszíthat szegénységbe, különösen a francia ajkú déli területeken, ahol a munkanélküliség kétszer olyan magas, mint a holland ajkú északi területeken.
Csütörtökön a parlamentben felszólalva de Wever megfogadta, hogy a kormány nem fog meghátrálni.
„Kötelességünk, hogy kitartsunk a kitűzött úton” – mondta. „Ha nem tesszük, az önző cselekedet lesz gyermekeinkkel és unokáinkkal szemben” – mondta a törvényhozóknak.
A rendőrség közlése szerint a tüntetés nagyrészt békés volt, bár 50 embert rövid időre őrizetbe vettek, miután „rendbontók” megrongáltak egy bankfiókot a belvárosban.
Közös pénzügyi hozzájárulást kér a Schuman tér átalakításának megnövekedett költségeihez Brüsszel az Európai Unió intézményeitől – írja a De Standaard.
Brüsszel szeretné a Schuman teret valódi városi térré alakítani: gyalogosövezettel és sok zöldfelülettel. Csakhogy a projekt költségei váratlanul megemelkedtek a Beliris, Brüsszel és a szövetségi kormány közös infrastrukturális ügynöksége április jelzése szerint.
A Schuman körforgalom felújítása 2023 őszén kezdődött, a befejezést eredetileg 2026 nyarára tervezték. A költségeket azonban jelentősen megemelte az a terv, hogy egy modern acélszerkezetű, zöldtetővel ellátott kupolát is elhelyezzenek a tér közepén. Emiatt a munkálatok gyakorlatilag leálltak.
Ha pedig Belgium fővárosa nem szerez további finanszírozást június 30-ig, a még tovább drágulhat a projekt – figyelmeztet az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Régiók Bizottságának és az uniós külügyi főképviselőnek címzett levelében a vezetés.
Brüsszelnek pénzügyi gondjai vannak, miközben a Schuman tér felújítási költsége jelentősen megdrágult
Wouter Van Dooren, az Antwerpeni Egyetem közigazgatási professzora szerint ebből a levélből egyértelműen az olvasható ki, hogy Brüsszelnek sürgősen kormányra van szüksége. Brüsszel ügyvezető kormánya ugyanis egy éve politikai többség nélkül irányítja a régiót.
A vezetés két lehetséges megoldást vázolt fel: vagy a Beliris más projektekből felszabaduló pénzeit irányítják át a Schuman térre, vagy közvetlenül az európai intézményekhez fordulnak támogatásért.
A régió eredetileg 30,2 millió eurót különített el a projektre. Azonban a 2023. júniusi választás óta nem sikerült új kormányt alakítani, így az előző koalíció ügyvezető státuszban, korlátozott jogkörökkel működik, új költségvetést nem fogadhat el – magyarázta a The Parliament.
A régió jelenleg az úgynevezett „tizenketted részes” költségvetési rendszerben működik, amely szerint havonta csak a 2024-es költségvetés egy tizenketted részét – plusz az indexálást – költhetik el. Ez a korlátozás lehetetlenné teszi, hogy előteremtsék a plusz 9 millió eurót a körforgalom befejezésére, illetve a 3,4 millió eurót a tervezett acélból készült kupola megépítésére.
Sőt, a régió tartós, mintegy 20 százalékos költségvetési hiánnyal küzd, ami aggodalomra ad okot, hogy hamarosan nem tudja kifizetni a közalkalmazottakat, teljesíteni a szerződéseit vagy kezelni a növekvő adósságát. Hétfőn a Standard & Poor’s hitelminősítő leminősítette Brüsszel régióját.
Nem szokatlan kérés, de kései lehet
Európa gyakran finanszíroz infrastrukturális beruházásokat. „Ez részben jogos kérés. Hiszen ez az Európai Bizottság előkertje. Nem túlzás azt várni, hogy az EU is hozzájáruljon a közterület fejlesztéséhez. Ma ez a tér inkább egy körforgalom vagy felhajtó – ha ebből valóban barátságos központ lesz, abból maga az EU is hasznot húz” – vélekedett a professzor a Vrt Newsnak. Ugyanakkor Van Dooren szerint későn érkezett a kérés és célszerűbb lett volna a szokványos eljárást követni.
„A költségek emelkedése miatt kreatív megoldásokat kerestünk. Nem hoztunk elhamarkodott döntést: először informális kapcsolatfelvétel történt az uniós adminisztrációval, és pozitív visszajelzést kaptunk” – magyarázta a levelet aláíró Ans Persoons európai kapcsolatokért felelős államtitkár egy hete a brüsszeli parlamentben.
Rendkívül ritka, hogy egy regionális kormány megkerülje a nemzeti csatornákat, és közvetlenül az EU-hoz forduljon forrásért – a lépést a belga szövetségi kormány azonnal elítélte.
Bart De Wever miniszterelnök a levelet „koldulásnak” és „új mélypontnak” nevezte, a helyzetet pedig „szégyenteljesnek”.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében már 17,4 millió eurót elkülönített a projekt támogatására, amit a szövetségi kormányon keresztül kellett volna továbbítani Brüsszelnek. Most azonban a régió megszegi a megszokott protokollt, és közvetlenül kér további támogatást a bizottságtól.
Az Audi tevékenységét a magas költségek miatt Kínába és Mexikóba helyezik át. A brüsszeli Forest szomszédságában található terület jövőbeni felhasználását fontolgatják.
Bezárják az Audi brüsszeli gyárát a belga fővárosban, és elengedik 3000 dolgozóját, akik pénteken mentek be az utolsó műszakba.
A tavalyi év felénél már csökkent a termelés, és 1500 és 2000 közötti munkahelyet szüntették meg. Október végén nem merült fel komoly befektető vagy vevő, így a gyár idén februárban bezárásáról döntöttek.
„Csak fura érzés, hogy a végéhez közeledik” – mondta az egyik alkalmazott. „Amikor 15 éve jársz ide, a gyár az életed nagy részét képezi. Aztán egyszer csak vége. Mintha életed egy egész részének vége lenne.”
A brüsszeli Forest szomszédságában található gyárban 2006 óta szerelnek össze luxus Audikat, amikor az akkori Volkswagen gyárat megmentették a bezárás szélétől.
Csaknem 20 évvel később azonban nincs jó hír az Audi Brussels dolgozóinak. 2024 elején bejelentették, hogy a gyár autógyártását Kínába és Mexikóba helyezik át.
Az Audi haszonkulcsát túl alacsonynak ítélték, a belga munkásokat pedig túl drágának ítélték.
Az Audi döntése, hogy 2025 februárjában bezárja brüsszeli gyárát, az európai gazdaság általánosabb tendenciáját, azaz az ipar leépülését tükrözi.
„Ez gyűlölet, mert eldobnak minket.” Stavros szakszervezeti képviselő, aki közel 40 éve dolgozik az Audi brüsszeli gyárában, nem örül a német autógyártó azon döntésének, hogy 2025 februárjában bezárja brüsszeli telephelyét.
Az elektromos modellek csökkenő eladásaira és a magas strukturális költségekre hivatkozva a Volkswagen-csoport leányvállalata úgy döntött, hogy leállítja a Q8 e-tron elektromos SUV gyártását Belgiumban, és azt Mexikóba helyezi át.
Ez a döntés 4000 közvetlen és közvetett alkalmazottat hagy bizonytalanságban, különösen azért, mert még nem találtak vevőt a telephelyre.
Az Audi gyár bezárása azonban nem egyedi eset az európai autóiparban, amelyet súlyosan érint a lassú növekedés és a kínai modellek által támasztott fokozott verseny. 2024 eleje óta folyamatosan követik egymást a termeléscsökkentésekről, elbocsátásokról és gyárbezárásokról szóló bejelentések: Stellantis Olaszországban, Michelin Franciaországban, és mindenekelőtt a Volkswagen Németországban, amely története során először tervezi három gyártóüzem bezárását anyaországban.
Az autóipar jelenlegi válsága egy mélyebb problémát tükröz, amely évtizedek óta zavarja az európai gazdaságot: az ipari szektor leépülését, avagy a dezindusztralizációt. Ez a kifejezés arra utal, hogy egy országban vagy régióban csökken az ipar részesedése a jólét megteremtésében. Európában az ipar részesedése a bruttó hazai termékből (GDP) az 1991-es 28,8%-ról 2023-ra 23,7%-ra csökkent, ami a Világbank szerint harminc év alatt közel 18%-os csökkenést jelent.
Ezt a jelenséget több tényező magyarázza, többek között az automatizálás, amely csökkenti a munkaerő iránti keresletet, valamint az alacsonyabb költségű országokba történő áttelepülés.
A szolgáltatásalapú gazdaságra való áttérés, a csökkenő vásárlóerő, az emelkedő energiaköltségek és az olyan gazdaságok, mint Kína és az Egyesült Államok fokozódó versenye szintén megterheli az európai ipart.
Az Európai Szakszervezeti Intézet által összeállított adatok szerint ennek következtében 2019 és 2023 között 853 000 ipari munkahely szűnt meg Európában.
„Lázadok, mert elveszítem a jövőm egy részét, holott nem vagyunk csődben ” – panaszolja Basil, aki 5 éve dolgozik az Audi gyártósorain.
Sok kollégájához hasonlóan a harmincas éveiben járó brüsszeli fiatalembert is megdöbbentette, hogy a bezárásra akkor került sor, amikor az Audi 2023-ban közel 6,3 milliárd eurós működési nyereséget könyvelhetett el. „Nem értjük, igazságtalannak tartjuk ” – teszi hozzá, elítélve a munkavállalók feláldozását a nyereségesség nevében.
Ezzel a jelenséggel szembesülve Európa az úgynevezett „zöld” technológiákra összpontosítva próbálja megerősíteni iparát. Az európai zöld megállapodás ipari terve az erőforrás-függetlenség erősítését és az energiaátalakításba beruházó vállalatok támogatását célozza. Ez a terv két pilléren nyugszik: az egyik az átmenethez szükséges fémekhez való hozzáférés biztosítására irányul, a másik pedig a „nettó zéró” ipari szabályozás, amely a szén-dioxid-semlegesség mellett elkötelezett vállalatokat támogatja.
Bertrand Candelon, az UCLouvain Egyetem nemzetközi pénzügyek professzora szerint ezek dicséretes célok, de hatalmas beruházásokat igényelnek.
„800 milliárd euró mozgósítása – ahogyan azt Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az európai versenyképességről szóló jelentésében ajánlja (a szerző megjegyzése) – óriási méreteket ölt. Az államháztartások jelenlegi helyzetét tekintve pedig ez elsősorban azoknak a nagy államoknak kedvez, amelyeknek megvannak a pénzügyi forrásai ahhoz, hogy beruházzanak ezekbe a szén-dioxid-semleges iparágakba.”
Eközben Kína és az Egyesült Államok továbbra is óriási összegeket fektet be saját iparágaiba, megszilárdítva pozíciójukat a nemzetközi piacokon, beleértve az európait is.
Candelon szerint ez az ipari dominanciáért folytatott verseny kereskedelmi háború benyomását kelti, és növeli az Európára nehezedő nyomást, hogy felzárkózzon, miközben 2050-re szén-dioxid-semlegességre törekszik.
A Moody’s pénteken stabilról negatívra rontotta Belgium adósbesorolását. A nemzetközi hitelminősítő szerint „a döntés azt a kockázatot tükrözi, hogy a következő kormány nem lesz képes olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyek stabilizálják a kormány adósságterhét”. A belga központi bank figyelmeztetett, hogy az ország államháztartása továbbra is aggodalomra ad okot, és hogy a költségvetési kilátások „messze nem rózsásak”.
Alexander de Croo belga miniszterelnök június 9-én könnyeivel küszködve ajánlotta fel lemondását, miután liberális pártja (Open VLD) rossz eredményeket ért el a választásokon – a szavazatok kevesebb mint 7 százalékát szerezte meg.
A felmérések szélsőjobb győzelmet prognosztizáltak, de a jobboldali nacionalista Új Flamand Szövetség megtartotta az első helyet, 22 százalékkal. A jobboldali Flamand Érdek párt vezetője lett a második, a szavazatok 17,5 százalékával. A választási eredmények új koalíciós tárgyalásokat indítottak el, a nyelv és a regionális identitás által mélyen megosztott országban.
Itt az újabb csapás, leminősítették Belgiumot
A Flamand Érdek párttal eddig nem léptek koalícióra a mainstreampártok, de ebben is változás jöhet. Bár az új belga kormány várhatóan még idén megalakul, Belgiumban hagyománya van a hosszadalmas tárgyalásoknak.
A 2019-es választást követően Belgiumban hosszú ideig nem alakult kormány. Alexander De Croo 652 nappal a voksolás után esküdött fel a „Vivaldi-koalíció” néven ismert hétpárti kormány miniszterelnökeként. A belső viszályok megtorpedózták a javasolt reformprogramot, beleértve az adózással kapcsolatos terveket, amelyeket tavaly el kellett hagyni.
A Moody’s közben pénteken stabilról negatívra rontotta Belgium adósbesorolását, amely eddig „Aa3” volt – világított rá cikkében az Economx. A hitelminősítő szerint az átsorolás azt a veszélyt tükrözi, hogy a következő kormány nem fog tudni olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyekkel stabilizálni tudná az adósságterheket.
A hitelminősítő jelenleg hét szinttel a „junk”, azaz magyarul „szemét” szint felett értékeli Belgium hitelképességét, ami megegyezik a Fitch besorolásával, az pedig már 2023 márciusában negatívra módosította Belgium kilátását – emlékeztetett a Bloomberg.
Komoly problémákkal küzd Brüsszel
A növekvő közkiadások és az öregedő népességgel kapcsolatos költségek miatt Belgium adósságrátája évek óta meghaladja az euróövezetét. Az előrejelzések szerint az ország terhei tovább nőnek: a Scope áprilisban azt jósolta, hogy 2028-ra Görögország és Olaszország után itt lesz a harmadik legmagasabb a költségvetési hiány Európában, meghaladja majd a GDP 5 százalékát.
A belga központi bank figyelmeztetett, hogy az ország államháztartása továbbra is aggodalomra ad okot, és hogy a költségvetési kilátások „messze nem rózsásak”.
Márciusi becslése szerint a következő kormánynak évente csaknem 2,5 milliárd euróval (ezermilliárd forinttal) kell majd csökkentenie a költségvetési egyenleget pusztán a hiány stabilizálásához.
Haladékot kaptak, de fogy az idő
Tekintettel a kormányalakításban tapasztalt késedelemre, az Európai Bizottság a múlt hónapban elfogadta Belgium kérését, hogy legkésőbb december 31-ig nyújtsa be költségvetési tervét – közölte a Bloomberg állítása szerint egy szövetségi kormánytisztviselő.
Az EU Belgiumot Franciaországgal és öt másik országgal együtt a túlzott hiány esetén követendő eljárás alá vonta (túlzottdeficit-eljárás) a szigorúbb költségvetési fegyelem kikényszerítése érdekében, ami a hiánynak a GDP 3 százalék alatt tartását írja elő.
Belgiumnak szeptember 20-ig kellett volna benyújtania középtávú költségvetési-strukturális terveit, a költségvetési tervezeteket pedig október 15-ig.
Az Európai Unió büntetővámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, amire Peking célzott megtorló intézkedésekkel válaszolhat. A kínai reakció várhatóan mezőgazdasági termékeket és szeszes italokat érint majd, elkerülve a kereskedelmi háború eszkalációját – számolt be a HVG.
Az Európai Unió a héten büntetővámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, amire Peking célzott megtorló intézkedésekkel válaszolhat.
Kína várhatóan célzott megtorló intézkedésekkel reagál arra, hogy az Európai Unió 2024-ben büntetővámokat jelentett be a Kínában gyártott elektromos autók behozatalára.
Az európai büntetővámok a versenytorzító kínai állami támogatások kompenzálására a jelenlegi 10 százalékon felül további 17,4 és 38,1 százalék közötti vámokat határoznak meg. Az európai bejelentés nem sokkal azt követően érkezett, hogy Washington 100 százalékos, Törökország pedig 40 százalékos kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra.
A légiközlekedés és a mezőgazdaság azon ágazatok közé tartoznak, amelyekkel kapcsolatban Peking bizalmasan figyelmeztette az EU-t, hogy a kínai megtorló vámok célkeresztjébe kerülhetnek – nyilatkozta a Bloombergnek egy ügyet ismerő névtelenséget kérő személy.
A kínai válasz feltehetően olyan mezőgazdasági termékekre fog összpontosítani, mint a sajt és a sertéshús. Valószínűleg érinteni fogja az Európából importált szeszes italokat is, köztük különösen a francia konyakot.
„Kínai vállalatok hivatalos kérelmet nyújtottak be a hatóságokhoz az EU-ból származó sertéshúsimportra vonatkozó dömpingellenes vizsgálat lefolytatására” – írta csütörtökön az állami Global Times.
Az állami média emellett azt is jelezte, hogy Peking akár 25 százalékos vámot is kivethet a 2,5 literesnél nagyobb hengerűrtartalmú robbanómotoros autókra azért, hogy felülvizsgálatra késztessék az EU-t.
Elemzők hangsúlyozzák viszont, hogy Peking nem fogja vámmal sújtani például a csúcstechnológiás gépeket vagy kiváló minőségű ipari alapanyagokat.
Mindemellett kínai vezetők feltehetően számolnak azzal is: bár rövid távon segíthet elrettenteni Nyugatot további piacvédelmi lépésektől egy ellenválasz; túl erős megtorlás viszont transzatlanti kereskedelmi háborút eredményezhetne Kínával szemben.
Nyílt levélben sürgeti a Szövetség a Mezőgazdaságért és Együttműködésért (AAC) nevű romániai gazdaszövetség az európai uniós gazdálkodók „túlélési feltételeinek” megteremtését az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása előtt – közölte a mezőgazdasági hírekre és elemzésekre szakosodott agrointel.ro portál vasárnap.
A három országos gazdaszervezetet tömörítő AAC a román államfőhöz, a miniszterelnökhöz és a mezőgazdasági miniszterhez intézett dokumentumban követelte, hogy a román gazdák érdekeit érvényesítsék a brüsszeli Agrifish (az európai uniós tagállamok agrárminisztereit tömörítő mezőgazdasági és halászati tanács) soron következő, keddi ülésén, ahol várhatóan az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása is napirendre kerül.
A román gazdaszövetség szerint olyan európai rendszert kell kidolgozni április végéig, amely még az EU-ba történő belépés előtt azonosítja minden behozott ukrán mezőgazdasági termék rendeltetési helyét. Az AAC szerint belépéskor és kilépéskor végzett mérésekkel kell garantálni azt, hogy az ukrán termékek nem maradtak az útvonalon.
Az AAC behozatali küszöbérték meghatározását követeli minden mezőgazdasági termékre a 2021–22-es átlagok alapján. Azt szeretnék, hogy ezek felett az EU ne engedélyezzen importot, csak tranzitot az ukrán áruk számára, a termék távozását pedig valós idejű elektronikus vámzárral ellenőrizzék, továbbá GPS-szel kövessék figyelemmel a szállítmány esetleges letérését a kijelölt útvonalról, vagy a jármű indokolatlan megállását.
A román gazdák érdekeit képviselő szövetség szerint bármely tagállamnak – az uniós hatóságok értesítésével – jogot kell biztosítani arra, hogy automatikusan életbe léptethessen egy „önvédelmi záradékot”, ha azt tapasztalja, hogy a területén áthaladó mezőgazdasági termékek tulajdonosai vagy szállítói megsértik az előírásokat.
Az AAC szerint a megszólított román vezetőket fogja terhelni a romániai gazdatüntetések erősödésének felelőssége, ha nem szereznek érvényt a nyílt levélben megfogalmazott követeléseiknek Brüsszelben. A román gazdaszövetség szerint a tiltakozó megmozdulások következő szakasza az lesz, amikor az elégedetlen gazdálkodók az uniós tagállamok többségéből Brüsszelbe utaznak, hogy megbénítsák az uniós intézmények működését.
Oroszország el fogja kobozni az általa barátságtalannak minősített uniós tagállamok vagyonát, ha az Európai Unió „ellopja” a befagyasztott orosz értékeket, hogy abból finanszírozza Ukrajnát – fogalmazott vasárnap Telegram-csatornáján Vjacseszlav Vologyin, az állami duma elnöke, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik fő szövetségese.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken jelentette be, hogy dolgoznak egy javaslaton, amely a befagyasztott orosz vagyonból származó profit egy részét Ukrajna megsegítésére és háború utáni újjáépítésére fordítaná. A lépést támogatták az Európai Tanács ülésén.
Vologyin szerint Moszkva a lépésre olyan módon válaszolna, amely jobban fájna az EU-nak.
„Néhány európai politikus Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az élen ismét arról kezdtek beszélni, hogy ellopják országunk befagyasztott vagyonát, hogy Kijev militarizálását ebből a pénzből folytassák. Egy ilyen döntés szimmetrikus választ igényel az Orosz Föderáció részéről. Ebben az esetben sokkal több, barátságtalan ország tulajdonában lévő vagyont fogunk elkobozni, mint amennyi befagyasztott alap van Európában” – idézte a politikust a Reuters.
Von der Leyen szerint a befagyasztott orosz vagyon értéke 211 milliárd euró, és emlékeztetett, hogy az EU már eldöntötte, hogy Oroszországnak kell finanszíroznia Ukrajna újjáépítését. Vologyin szerint az uniós politikusok azért fontolgatják ezt a lépést, hogy „megőrizzék az állásukat, és mert rossz anyagi helyzetbe vezették az országukat”.
Ismét felerősödött az a vélemény az unió vezetői között, hogy a befagyasztott orosz jegybanki eszközökből származó nyereségekre extraprofitadót kellene kivetni – ezt a bevételt pedig Ukrajna újjáépítésére fordítanák. Az Európai Bizottság minél előbb fel akarja szabadítani az eszközöket, hogy felhasználja az ukránok támogatására, azonban több tagállam is óvatosabban haladna előre, és az Európai Központi Bank is ellenezte a javaslatot, amelyre Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke eredetileg még nyáron nyújtott volna be egy tervezetet.
A jogi nyilvántartások alapján jelenleg több mint 40 követelés van folyamatban, amelyek mintegy 200 milliárd rubel – 2,1 milliárd dollár – értékű befagyasztott vagyonra vonatkoznak, amelyeket olyan vállalatok nyújtottak be, mint a Sberbank, a Rosbank és a Pervaya Management.
Munkaprogramot fogadott el az Európai Bizottság, amelynek keretében 500 millió eurót költenek a lőszer- és rakétagyártás felpörgetésére az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság felpörgeti támogatásait az európai uniós muníció- és rakétagyártás ösztönzésére. Az ASAP program keretében 500 millió eurót fordítanának erre a célra 2025-ig – áll a testület közleményében.
Az összeg összesen 1,4 milliárd euró értékű befektetéshez nyújtana ösztönzést. Ez Európai Bizottság először nyújt ilyen formában támogatást az európai védelmi termékek termelői bázisának és a hozzá kapcsolódó ellátói láncoknak, hogy megszüntesse az unió és Norvégia lőszer- és rakétaiparában létrejött szűk keresztmetszeteket, segítse alkalmazkodni „az új piaci trendekhez” és csökkentse a függőségeit.
A közlemény háttérszakaszában feltárja, hogy az ASAP közvetlen válasz az Európai Tanács felhívására, hogy sürgősen szállítsanak muníciót és rakétákat kérés esetén Ukrajnának, és segítsen a tagállamoknak feltölteni készleteiket.
Puskapor és egyebek: a pénz a következő célokra megy
