A fekete-tengeri gabonakezdeményezés közel egy éve aktív, és több millió tonna mezőgazdasági termék szállításához járult hozzá.
Jelentősen emelkedett a búza világpiaci ára, miután Oroszország bejelentette a gabonaszerződés felmondását. Erről a The Telegraph számolt be július 17-én, hétfőn.
A búza ára a chicagói árutőzsdén ma azonnal 6,7%-kal, 6,89 dollárra emelkedett vékánként.
Meg kell jegyezni, hogy Oroszország és Ukrajna a világ két vezető mezőgazdasági termelője, valamint a búza, az árpa, a kukorica, a repce, a repceolaj, a napraforgómag és a napraforgóolaj piacának fő szereplője. Oroszország ezenkívül a műtrágyapiacot is uralja.
Mint ismeretes, Oroszország ma bejelentette a gabonaszerződés felmondását a rá vonatkozó feltételek figyelmen kívül hagyása miatt. Moszkva mindenekelőtt vissza akarja állítani az egyik bank hozzáférését a SWIFT-hez, újra kívánja indítani a mezőgazdasági gépek és alkatrészek világpiaci szállítását, valamint feloldani a biztosítási korlátozásokat.
Idén 18-20 millió tonna búzatermésre számítanak Ukrajnában, ami ötszöröse a hazai élelmiszer-szükségletnek.
A hírt az Agrárpolitikai Minisztérium közölte – írja az Ukrinform.
„Belföldi élelmiszer-felhasználásunk maximum évi 4 millió tonna, emellett még jelenleg is van raktáron minőségi tavalyi búza” – mondták el.
A tárca megjegyezte, hogy a búza, hajdina, kukorica, árpa, zab, rozs és egyéb termények betakarítása teljes mértékben fedezi Ukrajna belső fogyasztási igényeit. A legtöbb árucikket illetően lesz exportkészlet is, mivel az élelmiszer sokkal több lesz a szükségesnél.
Szlovénia az állami árutartalékok intézeten keresztül felvásárolja az országban megtermelt össze búzát, továbbá 22 millió euró értékben támogatást nyújt a gazdálkodóknak – jelentette be Robert Golob szlovén kormányfő pénteken Ljubljanában.
„Sajnos a helyzet a világban – különösen Ukrajnában – napról napra romlik, és ez nemcsak az árakon, hanem a jövőre szánt élelmiszerek elérhetőségén is látszik” – mondta a miniszterelnök.
Kiemelte: a kormány egyrészt a támogatásokon keresztül csökkenteni akarja a gazdálkodók költségeit, amelyek a magas üzemanyagárak, valamint a műtrágyák és magok drágulása miatt közvetlenül hatással vannak az élelmiszerárakra, másrészt létre akar hozni egy hatékony kiskereskedelmi árszabályozási rendszert. Ugyanakkor azt az irányvonalat is elfogadták, hogy az állam felvásárolja a Szlovéniában megtermelt összes búzát – tette hozzá.
A kormányfő rámutatott: a gazdák így egy vevőt és stabil árat kapnak, tudni fogják, kinek és mennyiért adják el a búzát, ezért az ár is valamennyivel alacsonyabb lesz.
„Már világszerte megfigyelhető, hogy a nagy kereskedők spekulatív módon nagy mennyiségben vásárolnak búzát. Svájc már hozott ilyen intézkedést, mi követjük” – mondta Golob.
Ami a kiskereskedelmi árak szabályozását illeti, a kormány nem avatkozik közvetlenül be az árak alakításba – jelezte a kormányfő. Az árakat egy 15 termékből álló kosárral próbálják majd meg szabályozni, amelyről egyeztetnek még a kereskedelmi kamarával.
Mint mondta, összehasonlítják, hogy az ugyanolyan minőségű áruk mennyibe kerülnek az egyes kereskedelmi láncoknál, valamint összevetik a szomszédos országokkal, Horvátországgal, Magyarországgal, Olaszországgal és Ausztriával is.
Az adatok mindenki számára nyilvánosak lesznek, és megmutatják, az adott kosáron belül melyik áruházlánc, hogyan alakítja a termékek árát, ezzel megakadályozva, hogy a kereskedők – az amúgy is erős versenypiacon – túl magas árakat szabhassanak meg – húzta alá Golob.
Egy humanitárius folyosóhoz hasonló, védett csatornát hozna létre az Ukrajnában rekedt termények számára Törökország – számolt be az euronews.com
Diplomáciai források szerint már küszöbön van a megállapodás Ankara és Moszkva között. A szerződést napokon belül aláírhatják Isztambulban.
Eszerint török hajókon szállítanák át a búzát, kukoricát és napraforgómagot a Fekete-tengeren, a nyugati államok pedig a török kikötőkből vásárolhatnák meg az árukat.
Recep Tayyip Erdogan elnök – aki a napokban Görögországgal és a NATO-val is összerúgta a port – azzal büszkélkedett, hogy megérte függetlennek maradnia az ukrán–orosz konfliktusban, mert így egyedüliként képes közvetíteni a felek között, és ilyen nagyszabású megállapodásokat tető alá hozni.
A háború miatt Ukrajna idén 40 százalékkal kevesebb búzát fog learatni, ami komoly dráguláshoz vezethet. Az árakat azonban némileg visszanyomhatja, ha a déli kikötőkben rostokoló 20 millió tonna búza végre kikerül a világpiacra.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Kizárólag az odesszai kikötő elzárásának feloldása, és az ukrán gabonaexport szándékos megakadályozásának felfüggesztése oldhatja meg az egyre súlyosbodó élelmiszerválságot – mondta Németország egykori oroszországi nagykövete.
Rüdiger von Fritsch hibrid háborúnak nevezte, ami jelenleg zajlik, szerinte ugyanis Oroszország az élelmiszert fegyverként használja fel Ukrajna és a Nyugat gyengítésére.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elmondta, az orosz hadsereg továbbra sem hagyott fel a gabonaraktárok elfoglalásával és a készletek elkobzásával.
Mindezek hatására az árak az egekbe szökhetnek, és ugyanolyan hatást próbálnak meg előidézni, mint amilyet a Szovjetunió okozott az 1930-as években, amikor is a holodomor során milliókat éheztettek halálra Ukrajnában.
Ha a helyzet a közeljövőben sem javul, azt az egész világ megérezheti, a tartalékok pedig hamar elfogyhatnak.
Amint arról tegnap beszámoltunk India azonnali hatállyal megtiltotta a búza kivitelét az országból. Ma reggel a tőzsdék nyitásánál a búza árfolyama már reagált is az indiai exporttilalomra: a búza ára limittel, vagyis a megengedett maximális mértékben emelkedett hétfőn – számolt be a Portfolio.
A chicagói tőzsdei határidős jegyzések közel 6 százalékkal 12,5 dollárra emelkedtek bushelenként, ami két hónapja a legmagasabb szint.
A búza ára idén több mint 60 százalékkal emelkedett, amit az ukrajnai orosz invázió okozta zavarok hajtottak felfelé. A két európai ország adja a világ búzaexportjának csaknem egyharmadát.
India, Kína után a világ második legnagyobb búzatermelője, az ország exportja a tavalyi 7 millió tonnás termésnek köszönhetően kitöltötte az ukrán termelés csökkenése miatt keletkezett piaci űrt, még akkor is, amikor a kedvezőtlen időjárás miatt más nagy exportőrök termelését csökkentette.
Újdelhi közölte, hogy a tilalmat – néhány kivételtől eltekintve – az ország általános élelmezésbiztonságának kezelése, valamint a szomszédos és más veszélyeztetett országok szükségleteinek támogatása érdekében vezeti be. Az intézkedésekre az után került sor, hogy két hónapja tartó perzselő hőhullámok követték egymást Indiában, ahol a búzaföldek egyes részein akár 45 Celsius-fokos hőmérséklet is lehetett.
A búza árának emelkedése annak tudható be, hogy a kereskedők attól tartanak, hogy a jövőben csökkenhetnek az ausztráliai és oroszországi szállítások.
Az Euronext tőzsdén a búza ára a november 22-i, hétfői kereskedés során 2,8%-kal – tonnánként 308 euróra (347 dollár) – emelkedett, ami történelmi csúcsnak számít ezen a tőzsdén, számolt be a Reuters. A búza árának emelkedése annak tudható be, hogy a kereskedők attól tartanak, hogy a jövőben Ausztrália és Oroszország csökkentheti a szállítást.
Az ausztráliai szállítmányok visszaesését a hosszan tartó esőzések okozták, amelyek befolyásolták a gabona minőségét. Emellett a kereskedők arra számítanak, hogy Oroszország is csökkenheti a búza beszállítását a külföldi piacokra. Az orosz kormány az exportkvóták csökkentését fontolgatja az infláció visszaszorítása érdekében.
Az Agritel elemző ügynökség adatai szerint Oroszország 2022. február közepétől június végéig, a jelenlegi gazdasági évben 31 millió tonnára kívánja korlátozni a búzaexportot. Jelenleg Oroszország 16,55 millió tonnát exportált.
Korábban a korrespondent.net arról számolt be, hogy Ukrajna drasztikusan növeli búzaexportját.
Tonnánként 4 dollárral csökkent az elmúlt héten az ukrán búza exportára, köszönhetően annak, hogy a legfontosabb termelő országok javítottak búzakibocsátási előrejelzéseiken – közölte az APK-Inform mezőgazdasági tanácsadó cég.
A 12,5 százalékos fehérjetartalmú búza 236 és 244 dollárba került a Fekete-tengernél olyan szállítással, amikor az eladó saját költségén juttatja el a kikötőbe a termést. Ez tonnánként 4 dolláros mínuszt jelentett, ugyanúgy, mint a takarmánybúzánál, utóbbi 234–241 dollárba került.
Ukrajna mintegy 57 millió tonna gabonát adott el külföldi vevőknek a 2019/2020-as szezonban. A kormány szerint az export 45,8 millió tonnára csökkenhet 2020/2021-ben a gyengébb termés miatt.
Az APK-Inform adatai szerint a 2021-es betakarítás 11,5 százalékos fehérjetartalmú búzájának vételi ára tonnánként 250–252 dollár volt a Fekete-tengernél augusztusi szállítással.
Ukrajna szerint idén mintegy 30 millió tonna búza takarítható be, szemben a 2020-as 25 millió tonnával.
A kukorica vételi ára 12 dollárral csökkent az elmúlt héten, 272–280 dollárra, míg az ukrán eredetű árpa vételi ára 3 dollárral nőtt a 236–241 dollár/tonnára.
