A gyártó kijelentette, a Qin L EV alacsony árával a fiatalokat kívánják megcélozni.
A CNeVPost közleménye szerint a Qin L EV szedán 16 000 dolláros kikiáltási áron került forgalomba Kínában.
Az autó 4720 mm hosszú, 1880 mm széles, 1495 mm magas, tengelytávja 2820 mm. Az autóra 18 colos kerekeket szereltek, elől, a motorháztető alatt 65 literes csomagtartó található.
Az elektromos jármű az e-Platform 3.0 Evo platformon épült, és három konfigurációban érhető el – hátsókerék-meghajtású, megnövelt teljesítményű összkerék-meghajtású és „hosszú hatótávolságú” összkerék-meghajtású változatban.
A hátsókerék-meghajtású változat 110 kW teljesítményű és 220 Nm nyomatékú motort kapott 46,08 kWh-s akkumulátorral, amely 470 km-es táv megtételét biztosítja a CLTC cikluson. Az összkerék-meghajtású járművekben 160 kW teljesítményű, 330 Nm forgatónyomatékú motor található, 56,64 kWh akkumulátorral, 545 km képes megtenni.
A modell 4,1 vagy 3,1 másodperc alatt tud 0-ról 50 km/órára gyorsulni.
A BYD Qin L EV alapfelszereltsége a God’s Eye C intelligens vezetési rendszer. Az intelligens vezetési megoldás a DiPilot 100, a hardver pedig 12 kamerát, 5 milliméteres hullámú radart és 12 ultrahangos radart tartalmaz.
A gyorstöltés – 24 perc alatt 30-ról 80 százalékra tölti fel az autót.
A hátsókerék-meghajtású Qin L EV ára 119 800 jüan (16 530 dollár), az összkerék-meghajtásúak 129 800 jüanba (18 000 dollár) és 139 800 jüanba (19 000 dollár) kerülnek.
A kínai vállalat alákínál a versenytársaknak azzal, hogy a fejlett vezetéstámogató rendszereket extra költség nélkül alapfelszereltséggé teszi. A BYD ezzel a teljes autóipari gyártási modellt felforgatja.
Volt idő, amikor az autókban a biztonsági övek opcionálisak voltak. A légzsákokat is egykor luxusnak tekintették, kizárólag a csúcskategóriás modellek kiváltságának. Ma már elképzelhetetlen lenne nélkülük vezetni. A BYD piacszerzési módszere hasonló mintát követ.
A biztonság, amely egykor prémium funkció volt, idővel szükségletté vált – iparági szabvánnyá, amelyért az autógyártók többé nem számíthattak fel felárat. Hasonló átalakulás zajlik most az önvezető technológia terén is. A világ legnagyobb elektromosjármű-gyártója, a BYD a fejlett vezetéstámogató rendszereket alapfelszereltséggé teszi modelljei többségében – extra költség nélkül.
Az autógyártók évek óta a vezetéstámogató szoftvereket látták a megoldásnak a „hardver”, vagyis maga az autó profitcsökkenésének ellensúlyozására. Ez ígéretes üzleti lehetőségnek tűnt. A Tesla például 2024 áprilisában 8 ezer dollárt kér a vezetéstámogató szoftveréért az Egyesült Államokban. A Mercedes-Benz és a GM is azon autógyártók közé tartozik, akik ebben látják a legnagyobb jövőbeni bevételnövelő forrást.
Az önvezető szoftverek azonban kockázatokat hordoznak, a technológiai meghibásodásoktól kezdve a kibertámadások veszélyéig. Ugyanakkor a teljesen önvezető járművekkel ellentétben – amelyek továbbra is vitatottak és nagyszabású alkalmazásuk még bizonytalan – az emberi irányítást kiegészítő vezetéstámogató rendszerek már bizonyították értéküket – írja a Financial Times.
Számos tanulmányok szerint ezek a rendszerek – beleértve az autópálya- és forgalmi asszisztenseket, az automatikus vészfékezést és az ütközésre figyelmeztető rendszereket – jelentősen javíthatják a közlekedésbiztonságot. Az Egyesült Államok Közlekedésbiztonsági Intézete (IIHS) kutatásai kimutatták, hogy az ilyen rendszerekkel felszerelt autóknál akár 50 százalékkal is csökkenthet a hátulról történő ütközések száma. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások szerint elterjedésük akár 25 százalékkal csökkentheti a balesetek gyakoriságát; a leggyakoribb balesettípusok 29 százalékkal mérséklődhetnek teljes körű bevezetésük esetén.
Ha egy konzervatív feltételezéssel élünk, és azt mondjuk, hogy az ilyen rendszerek elterjedtsége 30 százalékos, továbbá az autógyártók 5 ezer dollárt kérnének értük autónként, akkor egy évi 10 millió járművet értékesítő gyártó potenciálisan 15 milliárd dolláros éves bevételre tehetne szert – pusztán ezekből a funkciókból. Egyes gyártók már bevezették az előfizetéses modellt: a Tesla például havi 99 dollárt számít fel, ennek előnye az, hogy az autó eladása után is évekkel is biztosít bevételt.
Magyarország európai gazdasági fontosságát tovább növeli az a hír, hogy a BYD nem csak az autóbuszgyárát, hanem az első európai elektromosautó gyárat is Magyarországra hozza – tájékoztatott Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter hozzátette, a szükséges engedélyek birtokában az építési munkálatok Szegeden megindultak és zajlik az infrastruktúra kiépítése is, így jövőre már legurulhatnak az első BYD modellek a szegedi gyár gyártószalagjairól.
„Nem állunk meg itt, hiszen számunkra fontos, hogy az autóipar minden egyes szegmense a gyártástól a kutatáson át, a szolgáltatásokig jelen legyen Magyarországon, így most már a BYD és Magyarország közötti együttműködés további kiterjesztéséről egyeztettünk” – fogalmazott közösségi oldalán a miniszter.
Kiemelte, a jövő az elektromos autózásé. Azon országok gazdaságai lesznek a legerősebbek, ahol a jövő iparágának legnagyobb autógyárai épülnek.
A kínai elektromosautó-gyártó, a BYD hétfőn küldte a szalonokba új plug-in modelljét, a Qin Plus DM-i szedán új változatát. Az autó legnagyobb érdekessége az ára, hiszen a vállalat 20 százalékkal csökkentette az árat az előző modellhez képest.
A BYD új autójának az induló ára 79 800 jüan, ami átszámolva négymillió forint – írta meg a Reuters.
A Qin Plus hibrid olyan autókkal versenyezhet a vásárlók kegyeiért, mint a Nissan Sylphy vagy a Volkswagen Lavida.
Válaszokat keres és talál az autóipar a kínaiak nyomulására
A hagyományos autóipar vezető szereplői lázasan keresik a receptet a kínai elektromosautó-gyártók nyomulásának visszaszorítására. Azt ugyanis legfeljebb adminisztratív eszközökkel, vámok kiszabásával és emelésével tudnák a legkönnyebben megakadályozni, ám ez állami hatáskör, amire legfeljebb ráhatásuk lehet a munkahelyek elvesztésével, az iparág leépülésével mint következménnyel riogatva.
Amit maguk is megtehetnek, és rá is vannak szorulva, az a versenyképességük növelése, ami az áraik leszorítását eredményezi, lehetőleg úgy, hogy eközben a profitmarzsok ne sérüljenek menthetetlenül. Ha árban is le tudnak jönni a kínaiak szintjére, onnantól már nem kérdés, hogy a vásárlók a hazait választják.
Legalábbis Nyugaton, hiszen a kínai autógyártók az olcsóság oltárán szemrebbenés nélkül képesek feláldozni a minőséget.
A cél tehát világos, lobbizni a kormányoknál a dömpingáras kínai import blokkolására, s eközben növelni a versenyképességet. Az Egyesült Államokban a politikai támogatás adott, ott kínai autó úgy tud labdába rúgni, ha helyben gyártják, helyi munkaerővel, helyben készült részegységekkel.