Összesen 1 GW energiát lesz képes előállítani egy, a csernobili lezárt zóna területére tervezett szélerőműpark. A projektnek vannak buktatói, de ha sikerül, annak szimbolikus jelentése is lehet a nukleáris katasztrófa utóhatásait elszenvedő területen.
A csernobili 30 kilométeres zónáról valószínűleg nem a környezetvédelem jut az emberek eszébe, a zárt területen ugyanis sok helyen mai napig igen magas a sugárzás az 1986-os nukleáris katasztrófa következményeként.
A kihasználatlan, és a munkásokat leszámítva gyakorlatilag teljesen lakatlan területen most közösen tervez egy hatalmas, összesen 1 GW teljesítményű szélfarmot egy német céggel az ukrán állami energiaszolgáltató. a szélfarmot a német Notus Energy építi meg és az Ukrenerho működteti majd.
Ha sikeres lesz a projekt, azzal 800 000 kijevi otthont lehet majd energiával ellátni. A zóna közel van az ukrán fővároshoz, és a meglévő infrastruktúra egy része is könnyedén adaptálható a feladatra.
Mint az Interesting Engineering írja, a területen – ha kisebb léptékben is –, de korábban, még az orosz-ukrán háború 2022-es kirobbanása előtt is volt hasonló próbálkozás: 2018-ban egy 2000 otthon ellátására elegendő, 1 MW-os szélfarmot építettek itt.
A projektnek azonban megvannak a maga veszélyei, például a nukleáris katasztrófa óta eltelt több évtized után is vannak kétségek afelől, hogy mennyire biztonságos huzamosabb ideig dolgozni a területen.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint a zóna légkörében még mindig vannak radioaktív anyagok, például stroncium-90 és cézium-137 – de ezek szintje olyan alacsony, hogy rövid ideig tolerálni tudja az emberi szervezet.
Az oroszok által Ukrajna ellen indított háború is aggodalmakat kelthet egy ilyen projekt esetében, lévén, bár a környéke nem színtere aktív harcoknak – leszámítva a háború kezdeti szakaszát, amikor az orosz katonák ellenőrzésük alatt tartották a területet, és a csernobili vörös erdőben is táboroztak, melynek meg is lett a következménye –, de még így is van esély egy rakétacsapásra.
Ennek ellenére a projekt kivitelezői továbbra is mérlegelik, hogyan lehetne megvalósítani azt – és ha sikerrel járna, szimbolikus jelentősége is lehetne annak, hogy a nukleáris katasztrófa környékén zöldenergiát állítanak elő.
