Miután csődbe vitte a Northvoltot, lemondott a cég vezérigazgatója, Peter Carlsson, mivel a svéd akkumulátorgyártó a csődeljárás alatt szerkezetátalakításba kezd, ami szerinte más típusú vezetőt igényel – írja a Bloomberg.
Egyheti pénze maradt az európai akkumulátorgyártónak
Carlsson egyszersmind a Northvolt társalapítója is, a 2016-os gründolás óta vezette az elektromosjármű-gyártókat ellátó céget. Több milliárd dollárnyi tőkét és nem mellesleg adósságot szedett össze, hogy a svéd társaság piacvezető legyen az európai akkumulátorgyártásban.
A terv azonban füstbe ment, csütörtökön a Northvolt csődvédelmet kért az Egyesült Államokban, miután a menedzsment mentő finanszírozás biztosítására tett kétségbeesett próbálkozása kudarcba fulladt. A tönk szélére sodródott akkumulátorgyártónak mindössze egyheti működésre elegendő készpénz maradt a számláin.
Az 54 éves Carlsson szerint itt az ideje, hogy új vezetők lépjenek a helyébe. A vállalat közleménye szerint azonban továbbra is igazgatósági tag és vezető tanácsadó marad.
Carlsson vezetése mellett a Northvolt a pénzt nem sajnálva, gyorsan terjeszkedett, hogy megteremtse a szükséges méretarányt a kínai és koreai szektortársakkal való versenyzéshez. A cég központi üzemét a svédországi Skellefteában, az északi sarkkör közelében építette fel, és telephelyeket hozott létre Németországban, az Egyesült Államokban, sőt Kanadában is.
Az egykor 20 milliárd dollárra értékelt – tőzsdei bevezetésre szánt – vállalat mintegy 10 milliárd dollárnyi hitel- és tőkefinanszírozást kapott. Ősszel azonban a Northvolt gyors lefolyású likviditási válságba került, mivel nem sikerült felpörgetnie a termelést. Az elektromos járművek iránti kereslet növekedésének lassulása miatt ugyanis kevesebb akkumulátort rendeltek az autógyártók.
A Northvolt gyorsan visszavett a tempóból, és tárgyalásokat kezdett a tulajdonosokkal, hitelezőkkel, valamint az ügyfelekkel is egy mentőcsomagról. A vállalat legnagyobb befektetője, a Volkswagen azonban – amely a csoportjához tartozó Scania tehergépkocsi-gyártón keresztül egyben a legfőbb vásárlója is – közölte Carlssonnal, hogy nem tud további tőkét biztosítani.
Csütörtöki bejelentésében a vállalat elismerte, hogy készpénzállománya körülbelül 30 millió dollárra csökkent – ami egyheti működésre elegendő –, míg az adóssága meghaladta az 5,8 milliárd dollárt.
Az akkumulátorevangélista Carlsson
A Northvolt előtt Carlsson négy évig szorosan együtt dolgozott Elon Muskkal is a Tesla ellátási láncának vezetőjeként.
Médiaszereplése az elmúlt évben ugrott meg, amikor rengeteget cikkeztek a vállalat pénzügyi nehézségeiről. A vállalat nemrégiben leváltotta svédországi vezető üzemének a főnökét, és elhalasztotta az ottani bővítést is, csődbe juttatva a munkát elvállaló vállalkozást.
„Valószínűleg korábban kellett volna meghúznom a vészféket a bővítéseknél, hogy a vállalat alaptevékenysége kerüljön veszélybe” – mondta önkritikusan Carlsson.
[type] => post
[excerpt] => Miután csődbe vitte a Northvoltot, lemondott a cég vezérigazgatója, Peter Carlsson, mivel a svéd akkumulátorgyártó a csődeljárás alatt szerkezetátalakításba kezd, ami szerinte más típusú vezetőt igényel – írja a Bloomberg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732383720
[modified] => 1732311904
)
[title] => Csődbe vitte a Northvoltot, lemondott a cég vezérigazgatója
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=54917&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54917
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 54918
[image] => Array
(
[id] => 54918
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson.jpg
[original_lng] => 66214
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1732304704:12
[_thumbnail_id] => 54918
[_edit_last] => 12
[views_count] => 328
[_oembed_1c5d16ab040e6fff200a773ebb7e36fd] =>
[_oembed_time_1c5d16ab040e6fff200a773ebb7e36fd] => 1732304707
[_oembed_3e080ee613dfa8f6b13d5432e6bb54a5] =>
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A Gyija segítségével az ukrán állampolgárok garantált kártérítést kaphatnak a csődbe ment bankokban elhelyezett betétekért.
A hírt a Digitális Átalakulási Minisztérium honlapján közölték. Az információk szerint 1,4 millió számláról van, amelyeken 3,2 milliárd hrivnya volt. Ahhoz, hogy visszaigényeljék az odaveszett összeget, el sem kell hagyniuk otthonukat, elég hozzá néhány gombnyomás.
A kérelmek feldolgozása a benyújtást követő három nap folyamán zajlik.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Már 2021 év végén is a fejük felett lebegett a csődveszély, most azonban ténylegesen becsődölt a kínai óriásvállalat.
A CNN jelentése szerint a kínai Evergrande Group, mely egykor az ország második legnagyobb ingatlanfejlesztője volt, csütörtökön csődöt jelentett New Yorkban. Mint ismert, a vállalat egy nagy összegű hitelt vett fel és 2021-ben nem teljesítette adósságát, ami hatalmas ingatlanválságot váltott ki a kínai gazdaságban, melynek hatásait még ma is érezni.
Az Evergrande csődvédelmet kért, ami lehetővé teszi az amerikai csődbíróság számára, hogy beavatkozzon, ha egy fizetésképtelenségi ügy egy másik országot érint. A vonatkozó 15. cikkely szerinti csődvédelem célja, hogy elősegítse az együttműködést az amerikai bíróságok, az adósok és a határokon átnyúló csődeljárásokban érintett más országok bíróságai között.
A kínai ingatlanszektort sokáig a világ második legnagyobb gazdaságának fontos növekedési motorjának tekintették, hiszen az ország GDP-jének mintegy 30 százalékát tette ki. Amikor pedig 2021-ben kiderült az óriásvállalat fizetésképtelensége, az az egész kínai ingatlanpiacot sokkolta, ráadásul hatalmas kárt okozott a lakástulajoknak és Kína pénzügyi rendszerének is.
Az Evergrande összeomlása óta több más nagy kínai ingatlanfejlesztő, köztük a Kasia, a Fantasia és a Shimao Group sem fizette vissza adósságát. Legutóbb pedig egy másik kínai ingatlanóriás, a Country Garden figyelmeztetett arra, hogy „különböző adósságkezelési intézkedések elfogadását fontolgatja”.
Az Evergrande összeomlása azért is jelentős, mert honlapja szerint több mint 1300 ingatlanprojektje van több mint 280 városban, ráadásul a vállalatnak számos, nem ingatlanokkal foglalkozó üzletága is van, köztük egy elektromos jármű üzletág, egy egészségügyi üzletág és egy vidámpark üzletág. Az ingatlancég adósságterhe tavaly év végére elérte a 2,437 billió jüant: ez nagyjából Kína teljes bruttó hazai termékének 2 százaléka.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Argentína válságos IMF-tárgyalások előtt áll, ketyeg az időzített adósságbomba. A pénzügyi szervezet ellen tüntetnek a fővárosban. Sokak szerint a válság ugyanis a valutaalappal kötött korábbi megállapodásoknak köszönhető.
Válságtanácskozásra készül Argentína és a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a tét az a 44 milliárd dolláros „program”, melyben tavaly állapodtak meg Buenos Airesszel. A dél-amerikai ország, mely sorozatos fizetésképtelensége miatt évek óta inflációval és valutaválsággal küzd, 2018-ban egy 57 milliárd dolláros hitelszerződést kötött az IMF-fel, ám a hitelfeltételek teljesítése kudarcot vallott – jelenti a Reuters.
Beütött az IMF és az aszály
Ekkor állapodtak meg az új, 44 milliárd dolláros programban. A jelenlegi tárgyalások célja, hogy elkerüljék a többmilliárdos adósságfizetési kötelezettség nem teljesítését.
Mivel azonban a nettó devizatartalékok a becslések szerint negatív tartományban vannak, és a jelentős aszály miatt megcsappant a kulcsfontosságú szója- és kukoricatermelésből származó bevétel is, fennáll annak a veszélye, hogy Argentína ismét képtelen lesz törleszteni adósságát. Buenos Aires csak ebben a hónapban 2,7 milliárd dollárral tartozik a valutaalapnak.
Sergio Massa gazdasági minisztert már a hét folyamán Washingtonba várják, hogy egyeztessenek az IMF-kifizetések felgyorsításáról és a megállapodáshoz kapcsolódó gazdasági célok enyhítéséről, miközben a befektetők és a kereskedők figyelik az eseményeket.
Valutaalap-recept: megszorítások, éhező milliók
A lakosságra nehezedő nyomás egyre aggasztóbb, az infláció elérte a 114 százalékot, ami természetesen elértékteleníti a fizetéseket és jelentősen rontja a vásárlóerőt. Zuhanásban a lakossági tartalékok is: minden negyedik argentin szegénységben él.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A Reuters hozzáteszi: sokan vannak, akik a kialakult helyzetért az IMF-hez kötődő megszorításokat okolják. A brit hírügynökség jelzi, hogy korábban is tapasztalható volt ez a nézet.
Egyre nő az elégedetlenség az országban. A tömeg az elmúlt napokban a Buenos Aires-i elnöki palota előtt kezdett összegyűlni. „Meg kell változtatnunk ezt a gazdaságpolitikát, szakítanunk kell az IMF-től való függőséggel” – nyilatkozta Hugo Godoy szakszervezeti vezető, aki pénteken Buenos Airesben a kormány gazdaságkezelése és a megszorítások elleni tüntetésen vonult fel.
„Az argentinok 43 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, és 4,5 millióan – ami a lakosság 10 százaléka – éheznek” – tette hozzá Hugo Godoy.
A kormány abban reménykedik, hogy előrehozhatja az IMF idei évre tervezett, több mint 10 milliárd dolláros folyósítását.
A valutaalap viszont cserébe súlyos megszorító intézkedéseket követel, míg a kormányzat ezekbe nem szívesen egyezik bele. Októberben parlamenti választások lesznek, és a megszorítások bevezetése esetén a kabinetnek a választási vereséggel kell szembenéznie.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Elon Musk, aki október vége óta a Twitter többségi részvényese és vezérigazgatója, arra figyelmeztet, hogy a cég csődbe mehet.
Az 51 éves amerikai milliárdos a tömeges elbocsátás után megmaradt Twitter-alkalmazottaknak írt levelében a bevételek jelentős növelését sürgette: anélkül “jó esély van arra, hogy a Twitter nem éli túl a közelgő gazdasági visszaesést.”
A cég eddig erősen függött a reklámpénzektől, most pedig a fizetős szolgáltatásokra akar jobban koncentrálni. A Twitter azt tervezi, hogy havi 8 dolláros díj ellenében a felhasználók ellenőrizhetik majd fiókjaik hitelességét.
A San Franciscó-i székhelyű cég 7500 alkalmazottjának mintegy felét elbocsátották a múlt héten. Musk a lépést a nagy veszteségekkel indokolta, amelyek szerinte naponta több mint négymillió dollárt tesznek ki. Szigorodtak a munkakörülmények is. Az alkalmazottaknak megszünt a home office – néhány kivételtől eltekintve -, és mostantól heti 40 órát kell munkahelyükön tartózkodniuk.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az S&P és a Fitch nemzetközi hitelminősítő szerint csődben van Ukrajna, miután a héten az ország hitelezői 20 milliárd dollárnyi kötvény kapcsán állapodtak meg a törlesztések kétéves befagyasztásáról, ami Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint 6 milliárd dollárt spórol az országnak – számolt be a szervezetek pénteki döntéséről a Reuters.
Az S&P az ukrán adósbesorolást a korábbi CC/C-ről SD/SD-re, s ugyanúgy a Fitch osztályzata C-ről RD-re romlott a hitelek restrukturálása miatt.
Az S&P nem csupán a devizaadósság kapcsán rontotta az ukrán kilátásokat, de az ország saját valutájában is.
Az orosz invázióból adódó makroökonómiai és fiskális nyomás miatt ez az osztályzat CCC+/C-re változott a korábbi B-/B-ről.
Ennek kapcsán Volodimir Zelenszkij gazdasági főtanácsadója, Oleh Usztenko pénteken arról beszélt a Reutersnek, hogy egy ötmilliárd dolláros IMF-kölcsön segíthetne az ország további hitelezőit megnyugtatni és további kölcsönökre sarkallni. Mint elmondta, egy nagyjából 18 hónapos IMF-csomag horgonyként szolgálhatna egy nagyobb 15-20 milliárd dolláros hitelhez, amely segíthetné, hogy Ukrajna átvészelje az orosz invázió okozta válságot.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Srí Lanka csődje csak az előzetes ahhoz, ami a világra vár – figyelmeztet a Washington Post annak kapcsán, hogy a dél-ázsiai ország fizetésképtelenné vált történelme során először.
„Hogy tudnának tanulni a diákok, ha az iskolában nincs világítás, a benzinkútnál nincs benzin, amellyel eljuthatnának az iskoláig?” – kérdi egy tanár Srí Lankán, ahol a diákok is tüntetnek a lehetetlen állapotok ellen, noha érettségizniük kellene. Maga a tanár órákig állt sorba a tűző napon gázpalackért, de hiába, mert nem érkezett szállítmány. Az ország ugyanis fizetésképtelenné vált.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Kilométeres sorok a benzinkutak és a boltok előtt, miközben a hadsereg próbálja meg fenntartani a rendet. A termés 50%-kal kisebb mint tavaly, mert a gazdák nem tudtak műtrágyát vásárolni. Már nem a piacra termelnek, hanem önmaguk ellátására.
A gyógyszertárakban fogyóban az életmentő gyógyszerek. A kórházakban ugyanez a helyzet. Közben az emberek jövedelme csökken, mert az infláció galoppozik: meghaladja a 30%-ot.
A kormányzó klán távozását követelik
A közvélemény a Rajapaksa klánt teszi felelőssé Srí Lanka pénzügyi csődjéért. Május 9-én a feldühödött tüntetők felgyújtották a Rajapaksa házat. Május 10-én Mahinda Rajapaksa miniszterelnök le is mondott. Fivére, Gotabaya Rajapaksa elnök még tartja magát: ő vezényelte ki a hadsereget az utcára.
A klán 2019 novemberében került hatalomra, amikor a világméretű koronavírus-járvány lehetetlen helyzetbe hozta Srí Lankát, amely a turizmusra alapozta jövőjét. A Lonely Planet 2019-ben még ezt a dél-ázsiai szigetországot választotta a világ legnépszerűbb turistacélpontjának. A vírus átmenetileg végzett a turizmussal, a költségvetés hiányát pedig a Rajapaksa klán kölcsönökből fedezte. Nem igazán újdonság ez az ország életében: Srí Lanka 1965 óta 16 egyezményt volt kénytelen kötni a Nemzetközi Valutaalappal, hogy elkerülje a pénzügyi csődöt. Ezúttal nem sikerült.
A megfigyelők pedig attól tartanak, hogy ezzel megindulhat egy lavina.
Pakisztán nagyon hasonló helyzetben van, mint Srí Lanka. Ha a kormány nem emeli az üzemanyag árát, akkor három hónapon belül Pakisztán is csődbe juthat. Ha viszont felemelik a benzin és a dízel árát, akkor lázongások várhatóak a politikailag amúgy is instabil országban.
A Világbank tucatnyi olyan országot sorolt fel, amely pénzügyi csődbe juthat idén vagy jövőre.
A G7 nagyhatalmak támogatást ígértek Srí Lankának. A dél-ázsiai szigetország pénzügyi csődje szerepel a Quad tokiói csúcstalálkozójának témái között is. A Quad az USA, Japán, India és Ausztrália szövetsége Kína ellen. Az IMF is ígért támogatásokat, de reformokat vár cserébe.
Srí Lanka kormánya korábban azt állította, idén 3-4 milliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy kikapaszkodjon válságos helyzetéből. Az eladósodottság valódi mértékét azonban kevesen ismerik.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Egymás után mennek csődbe a brit lakossági energiaszolgáltatók a földgáz rekordmagasságokban járó nagybani beszerzési ára miatt. Szerdán egyszerre két szolgáltató, az Avro Energy és a Green Supplier Limited jelentett csődöt. Az előbbinek 580 ezer, az utóbbinak 250 ezer lakossági fogyasztója van, vagyis a két cég összeomlása 830 ezer fogyasztót érint.
A csődbe ment szolgáltatók ügyfelei nem maradnak gáz- és áramszolgáltatás nélkül, mivel a brit energiaszolgáltatási törvény alapján folyamatos ellátásukat biztosítani kell addig is, amíg az országos energiafelügyeleti hatóság (Ofgem) kijelöli új szolgáltatóikat.
A legutóbbi időszakban hat kisebb lakossági energiaszolgáltató vált fizetésképtelenné Nagy-Britanniában az egy év alatt hatszorosára emelkedett nagybani földgázárak miatt.
A beszerzési árak ilyen mértékű emelkedését a kiskereskedelmi szolgáltatók nem tudják áthárítani a fogyasztókra, mivel Nagy-Britanniában felső hatósági árlimit érvényesül a lakossági energiaszolgáltatásokban.
Jonathan Brearley, az Ofgem vezérigazgatója a londoni alsóház üzleti bizottságának szerdai meghallgatásán közvetett utalást tett arra, hogy a nagy-britanniai lakossági energiaszolgáltatók sorozatos csődje akár több millió fogyasztót is érinthet a következő néhány hónapban.
Brearley úgy fogalmazott: a szolgáltatócégek összeomlása már eddig is fogyasztók százezreit érintette, és ez a szám a továbbiakban „ennél is jóval magasabbra emelkedhet”.
A felügyeleti hatóság vezetője szerint önmagában nem szokatlan jelenség, hogy a lakossági energiaszektorban szolgáltatók esnek ki a piacról, a különbséget azonban ezúttal az a drámai beszerzési költségemelkedés jelenti, amellyel a szolgáltatók szembesülni kénytelenek.
Az elmúlt napokban a brit élelmiszer termelők és az élelmiszer-kiskereskedelem szakmai szervezetei a lakossági élelmiszer-ellátás komoly fennakadásainak veszélyére hívták fel a figyelmet, miután a rendkívül magas földgázárak miatt több vegyi üzem is leállt Nagy-Britanniában, köztük a két legnagyobb műtrágyagyártó komplexum.
E gyárak működésének mellékterméke az iparilag előállított szén-dioxid, amelyet az élelmiszer- és italgyártók sokféle célra használnak. A leállított üzemek között van két amerikai tulajdonú, főleg műtrágyagyártásra szakosodott angliai gyártelep, amely a brit élelmiszeripar által – elsősorban a csomagolt húsfélék minőségmegőrzésére – használt szén-dioxid 60 százalékát állítja elő.
A brit húsfeldolgozók szövetsége arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy ha a helyzet nem változik, már pénteken 25 százalékkal csökkenhet, később teljesen leállhat a baromfi- és a sertéshústermelés Nagy-Britanniában.
A kormány azonban szerdán bejelentette, hogy több tízmillió font támogatást nyújtott az érintett vegyi üzemeknek, amelyek így a héten újraindítják a termelést, és ezzel helyreáll az élelmiszeripar szén-dioxid-ellátása is.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Súlyos gondokkal küzd a Cseh Légitársaság (CSA), a vállalatot szerkezetátalakítással szeretnék megmenteni a csődtől – ismerte el Vladimíra Dufková, a CSA szóvivője szerdai nyilatkozatában.
A szóvivő arra a sajtóhírre reagált, miszerint a légitársaság a napokban jelezte a munkaügyi hivatalnak, hogy a közeljövőben további mintegy 430 alkalmazottjától fog megválni. A CSA tavaly nyár óta már 300 alkalmazottját menesztette a koronavírus-járvány következtében kialakult problémák miatt.
„Megerősíthetem, hogy már megkaptuk a tömeges elbocsátásra irányuló újabb elképzelés tervezetét” – mondta a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilapnak Tereza Löffelmanová, a légitársaság szakszervezeteinek egyik vezetője. Az alkalmazottak még nem ismerik a cégvezetés elképzeléseit – tette hozzá.
A CSA semmiképpen sem állította le működését, folytatódik a CSA megmentésére irányuló szerkezetátlalakítás – jelentette ki Dufková. Szerinte az újabb elbocsátás egyelőre csak terv, amely nem biztos, hogy teljes egészében meg fog valósulni. A társaság gépei a piaci helyzet alakulásától függően továbbra is repülnek, bár takarékos üzemmódban – jegyezte meg.
A Cseh Légitársaság a Smartwings csoport tagja. A Smartwings február elején a kormányhoz fordult, és 1,1 milliárd koronás segítséget kért a CSA megmentésére – írja a Hospodárské Noviny. A közlekedési minisztérium közölte: külön programot a légitársaság megmentésére nem tervez, a Smartwings, mint a CSA tulajdonosa, ugyanakkor jogosult támogatást kérni azokból a programokból, amelyeket a kormány már korábban meghirdetett a járvány által okozott gazdasági károk, veszteségek enyhítésére.
Frantisek Simáne, a Smartwings csoport tulajdonosa szerint a CSA tavalyi vesztesége mintegy másfél milliárd korona. A cég esetleges csődje azokat a klienseket is érintheti, akik majdnem egymilliárd korona értékben repülőjegyeket vettek a CSA-tól, de eddig még nem használták fel.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Ukrajna moratóriumot vezet be a költségvetési szervezetek csődjét illetően. Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az erre vonatkozó, 2276. számú törvényjavaslatot – számolt be az Elnöki Hivatal sajtószolgálata.
Az indokolást tartalmazó dokumentumban kiemelték, hogy a 2019. október 21-én hatályba lépett új Csődkódex a jelenlegi változatban számos kockázatot jelentett. Ugyanis a hitelezőknek lehetőségük nyílt csődeljárás megindítására a hatóságok, az önkormányzatok, a költségvetési intézmények és szervezetek ellen. Viszont az elnök által aláírt törvény eltörli ezt a lehetőséget.
Ezen kívül a dokumentum, csődeljárások esetében, szabályozza a vagyonkezelők gazdasági bíróságok általi kinevezését. A bírósági kinevezés ideiglenes lesz addig, amíg nem helyezik üzembe az Egységes igazságügyi információs és távközlési rendszert.
Emlékeztetőül, június elején a Parlament második olvasatban jóváhagyta az erre vonatkozó, 2276. számú törvényjavaslatot. A javaslatot 303 parlamenti képviselő szavazta meg.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
