Az egész világot megváltoztató megállapodásról adott hírt Olaf Scholz német pénzügyminiszter a Londonban pénteken elkezdődött G7-ek találkozóját követően, ahol többek közt a multinacionális nagyvállalatok globális, egy egységes adókulcs alapján történő megadóztatása is napirendre került.
A javaslat szerint a globális minimumadót a világ száz legnagyobb és legjövedelmezőbb vállalatára vetnék ki – többek közt az olyan techóriásokra, mint az amerikai Amazon, az Apple és a Microsoft –, melyek a jövőben nemcsak ott fizetnének adót, ahol a központjuk található, hanem azokban az államokban is, melyekben üzleti tevékenységet folytatnak. Scholz egy legalább 15 százalékos adókulcsban bízik, melyet sajtóértesülések szerint a G7-ek minden politikusa támogat.
A német pénzügyminiszter szerint ez az arány és a közös álláspont kialakítása segítségre lesz a világjárvány alatt keletkezett adósságok megtérítésében.
Több mint négy éve Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország együtt dolgozik a 21. századnak megfelelő nemzetközi adórendszer létrehozásán. Ez egy sok fordulóból álló történet, most azonban itt az ideje, hogy megállapodásra jussunk – áll a négy ország pénzügyminisztereinek közös közleményében. A politikusok hangsúlyozták, hogy a tisztességesebb és hatékonyabb nemzetközi adórendszer bevezetése már a tavaly óta tartó gazdasági válság előtt is prioritást élvezett, a járványhelyzet miatt azonban sürgetőbbé vált a megtárgyalása.
A kétnapos találkozón Rishi Sunak brit pénzügyminiszter és királyi kancellár elnököl; a világjárvány kezdete óta ez az első alkalom, hogy a fejlett országok csoportját személyesen is képviselik a politikusok. Sunak a találkozó megkezdése előtt elmondta: úgy véli, jelentős előrelépést tudnak elérni a világ legsürgetőbb gazdasági kihívásainak kezelésében. A hétvégi tárgyalások előreláthatólag a június 11. és 13. között, szintén az Egyesült Királyságban megrendezendő negyvenhetedik G7-csúcstalálkozót is megalapozzák.
– Történelmi megállapodás küszöbén állunk, amely megmutatja a világnak, hogy a G7 továbbra is globális erőként működik a 21. századi nemzetközi rend játékszabályainak meghatározásában – fogalmazott Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter.
Scholz hozzátette, hogy azoknak az országoknak, amelyek korábban ellenezték az új nemzetközi adórendszert, meg kell érteniük, hogy az új koncepció nagy áttörést jelent, melyben minél hamarabb meg kell állapodniuk. A francia pénzügyminiszter ennek értelmében felszólította Írországot, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, ugyanis az Európai Unióban náluk a legalacsonyabb – mindössze 12,5 százalék – az adó mértéke. Egyelőre nincs közös álláspont a G7-ek részéről, hogy a globális minimumadó mértéke az Egyesült Államok által javasolt 15 százalékos arányt fogja követni vagy legalább 15 százaléknak kell lennie. A Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció egyébként korábban a 21 százalékos határértéket javasolta.
– Minden érintett vállalatra ki kell terjedniük az új szabályoknak, kivétel nélkül – idézte Scholz közleményét a Reuters hírügynökség.
Ukrajna és az Európai Unió a csúcstalálkozó keretében három megállapodást írt alá Brüsszelben, amelyek által Ukrajna 60 millió euróban részesül.
Az ukrán fél részéről Oljha Sztefanyisina, az európai és euro-atlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, az EU részéről pedig Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítési tárgyalásokért felelős európai biztos írta alá a dokumentumokat.
Az Erős régiók uniós program finanszírozásáról szóló megállapodás 30 millió eurós uniós hozzájárulást ír elő, melynek segítségével hozzá kell járulni a nehéz helyzetben lévő régiók társadalmi tőkéjének növeléséhez azáltal, hogy segítik a helyi önkormányzatokat a Covid–19 következményeinek legyőzésében.
Az Ukrajna civil társadalmi fejlesztési mechanizmusa rendezvény finanszírozásáról szóló megállapodás 20 millió euró elkülönítését írja elő a demokrácia megerősítésére.
A Klímacsomag a stabil gazdaságért: (CASE) Ukrajnában projektről szóló harmadik megállapodás értelmében az EU 10 millió eurót különít el országunk részére. A megállapodás olyan jellegű intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról rendelkezik, amelyek hatékonyan támogatják az éghajlatsemleges, tiszta, erőforrás-hatékony és biztonságos energiaellátásra és -fogyasztásra való átállást.
Összefognak a nyugat-balkáni országok az uniós tagság érdekében. A nyugat-balkáni országok állam- és kormányfőinek harmadik tiranai csúcstalálkozóján a felek megegyeztek, hogy szorosabbra fogják fűzni diplomáciai kapcsolataikat, hogy nagyobb eséllyel kérvényezhessék uniós csatlakozásukat. A diplomáciai közeledés végső célja egy Kis-Schengen, vagyis egy regionális szabadpiaci övezet létrehozása lenne.
„Senki sem juthat előre egymaga. Több tagállam azért nem akar velünk társulni, mert kicsik vagyunk és gyenge a gazdaságunk. Együtt viszont egy ütőképes áru- és munkaerőpiacot hozhatunk létre. Ha nem társulunk, csak a túlélésre lesz energiánk, márpedig egyre több fiatal hagyja el az országainkat: Bulgáriát, Horvátországot, Albániát, Észak-Macedóniát és Szerbiát” – mondta Aleksandar Vučić, szerb államfő.
Bosznia és Koszovó nem küldött képviselőt a csúcstalálkozóra, ugyanis Hashim Thaci koszovói elnök nem hajlandó részt venni a találkozókon, amíg Szerbia és Bosznia-Hercegovina nem ismeri el országának függetlenségét.
A hat nyugat-balkáni ország az uniós csatlakozás különböző szakaszánál tart, Brüsszel pedig 1,2 milliárd eurós hitelt ígért a felzárkóztatásra. A tervek szerint a következő, Szerbiában tartandó találkozóra a tagok a Világbankkal és az Európai Bizottsággal karöltve kidolgoznak egy fejlesztési tervet.
