A jelenlegi létminimum nem felel meg az állampolgárok szükségleteinek, Ukrajna a mutató felülvizsgálatát tervezi, hogy az figyelembe vegye a valós megélhetési költségeket – jelentette ki Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke az rbc.ua hírportál.
Mint Hetmancev elmondta: „Meg kell mondanunk az embereknek – ez az az összeg, amiből tényleg meg lehet élni. És ez nem 2000 hrivnya, vagy akár 8000 hrivnya, ahogy mi gondoljuk.” Szerinte a fogyasztói kosarat modernizálni kell. „Világosan meg kell mondanunk az embereknek, hogy Ukrajnában elég kiszámíthatóan 10-12 ezer hrivnyából meg lehet élni” – jegyezte meg.
A képviselő úgy vélte, hogy a létminimumot összefüggésbe kell hozni az adómentes minimummal, valamint a minimálbérrel és a rokkantsági korrigált minimálnyugdíjjal. Szerinte a logika egyszerű: „Ha minimálbért fizetek, akkor nem tudok belőle adót levonni, mert az illető nem fog tudni megélni.” Mint hozzátette: a dolgozni nem tudók számára a minimálnyugdíjat a létminimumhoz kötik, a rokkantsági nyugdíjak pedig egy olyan ütemterv szerint emelkednek, amelyet az árnyékgazdaság megszüntetésével lehet biztosítani.
„Ha azt mondom, hogy a minimálnyugdíjat azonnal 4,5 ezer hrivnyára kell emelni, és nem 2,3 ezerre, mint most, és erre csak a dohányipar rovására van forrás – 20 milliárd hrivnya –, akkor ez bizonyos, megvalósítható jellemzőket ölt” – hangsúlyozta Danilo Hetmancev.
Ukrajnában az átlagnyugdíj 6410 hrivnyára emelkedett, miközben a legtöbben a valós létminimumnál kevesebbet kapnak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága vezetőjének Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányzó Nép Szolgája párt képviselője arról számolt be, hogy az átlagnyugdíj kevesebb, mint a tényleges létminimum azok számára, akik elvesztették a munkaképességüket.
„A Szociálpolitikai Minisztérium legfrissebb adatai szerint az e kategóriába tartozó személyek tényleges létminimuma 2025 februári árakon 6685,5 hrivnya volt (júniusi árakon pedig közel 7 ezer hrivnyának kellene lennie). Vagyis az átlagnyugdíj jelenleg a fogyatékkal élők jelenlegi tényleges létminimumának körülbelül 92%-ával egyenlő, ami a nyugdíjasok túlnyomó többségét a szegénységi küszöb alá juttatja”
– mondta Hetmancev.
A honatya megjegyezte, hogy július 1-jén a nyugdíjasok több mint fele 5 ezer hrivnyánál kevesebb nyugdíjat kapott. Míg a nyugdíjasok 5/6-ának átlagnyugdíja a tényleges létminimum alatt volt.
Ukrajna államadóssága közel 5 százalékkal, 180 milliárd dollárra nőtt áprilisban – közölte Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője hétfőn, írja az MTI.
Áprilisban az államadósság hrivnyában kifejezve 5 százalékkal (357,1 milliárd hrivnyával), devizában számolva pedig 4,8 százalékkal (8,2 milliárd dollárral) nőtt. A bizottsági vezető hozzátette, hogy április 30-i adatok szerint az állami és az állam által garantált adósság 7480 milliárd hrivnyát, devizában pedig 180 milliárd dollárt tett ki.
Az idei első négy hónapban Ukrajna devizában fönnálló államadóssága 8,4 százalékkal, azaz 13,9 milliárd dollárral emelkedett.
Danilo Hetmancev szerint az ukrán államadósság 74,5 százalékát a külső adósság teszi ki.
2025 első negyedévében Ukrajna államadóssága 5,7 milliárd dollárral emelkedett – közölte Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke. A hírt az UNIAN ukrán hírügynökség tette közzé, melyet az Index idézz.
Az év eleje óta devizában kifejezett államadósság-növekedés szinte teljes egészében az Európai Unióval (EU) szembeni adósság növekedéséből tevődik össze, de ennek az adósságnak egy részét az Oroszországtól fizetett jóvátétel révén kell visszafizetni.
Daniil Getmantsev megjegyezte, a pénzügyminisztérium adatai szerint 2025. március 31-én az állam és az állam által garantált adósság hrivnyát kifejezve 7,123 billió hrivnyát, devizában kifejezve pedig 171,7 milliárd dollárt tett ki.
Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja következményekkel járhat Ukrajna Nyugat általi támogatására – közölte csütörtökön Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának az elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev kifejtette, hogy a 10 %-os vámnak nem lesz jelentős negatív hatása Ukrajnára, tekintettel az Egyesült Államokba irányuló áruexport csekély részarányára. Egyúttal megkérdőjelezte, hogy Kijevnek tükörválasszal kell-e élnie Washington irányában. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kereskedelmi háború jelentősen mértékben érinti Ukrajna gazdasági és kereskedelmi partnereit.
Ők (Ukrajna partnerei – a szerk.) lelassulnak. Így kevesebb pénzt fognak termelni, ami csökkenti a segítségnyújtás lehetőségét. Ugyanakkor a partnerországok kormányai kénytelenek lesznek a protekcionizmussal szembefordulni, és nem csak az amerikai áruk esetében. És ezek a protekcionista intézkedések sokkal erősebben fognak sújtani minket
2024 tizenegy hónapja alatt több mint 40 milliárd hrivnya hadiadó folyt be Ukrajna állami költségvetésébe. A katonai illeték 5%-ra való emelése lehetővé teszi, hogy az állami költségvetésbe havonta akár kilencmilliárd hrivnyát folyósítsanak, jelentette be Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a Novina.LIVE-nak adott interjújában december 10-én, kedden.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a hadiadó emelése átmeneti.
„Csak a hadiállapot idejére emeltük meg. Ha véget ér, akkor nem is kell határozatott hozni – a 3,5% -os emelés automatikusan eltörlődik. Ez egyike annak a két adónak, amellyel gyorsan sok pénzt lehet gyűjteni a hadseregnek” – mondta.
Az új törvény szerint a magánszemélyeknél 1,5%-ról 5%-ra emelkedik a munkabérből, a bankbetéti bevételekből, az ingatlanbérleti díjakból, a nyereményekből és egyebekből levonásra kerülő hadiadó mértéke. A kivétel a katonai állomány.
A két és fél éve tartó teljes háború alatt Ukrajna államadóssága hrivnya-egyenértékben 2,3-szorosára (+3644 milliárd hrivnya), devizában kifejezve pedig 66%-kal (+62 milliárd dollár) nőtt. Ukrajnának azonban van tapasztalata az államadósság stabilizálásában és csökkentésében, amelyet a 2014–2015-ös donbászi háború forró szakasza után szerzett.
Ezt Danilo Hetmanceb, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnöke jelentette be.
Hermancev szerint az államadósság szerkezete is megváltozott. Különösen a devizaadósság (65,1%-ról 75,3%-ra) és a külföldi adósság (61%-ról 72,7%-ra) aránya nőtt.
A parlamenti bizottság vezetője megjegyezte: az államadósság volumenének és szerkezetének mutatói tovább romlanak a jelentős költségvetési hiány miatt, amely hatalmas védelmi kiadásokkal jár.
„Mindazonáltal a háború három éve alatt, amely egybeesett a világ magas kamatlábai időszakával, az adósságteher továbbra is mérsékelt és kontrollált” – hangsúlyozta Hetmancev.
Hozzátette: ez annak köszönhető, hogy a háború alatti államadósság-növekedés oroszlánrészét a kedvezményes, halasztott fizetésű, hosszú távú, alacsony kamatozású hivatalos hitelek teszik ki.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága a közeljövőben javaslatokat vár a kormánytól a költségvetés feltöltése érdekében az egyes adók mértékére vonatkozóan – jelentette ki Danilo Hetmancev az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az Urajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev elmondta: „Többször is hallottunk a pénzügyminisztertől és a védelmi minisztertől a költségvetés katonai kiadásainak jelentős alulfinanszírozottságáról, ami több százmilliárd hrivnyában mérhető. Ez akkora összeg, hogy nem lehet csak úgy felhalmozni pontszerű döntésekkel és a gazdaság kifehérítésével.”
A parlamenti bizottsági elnök szerint a gazdaság kifehérítéséből származó forrás felhasználása már folyik, ami hozzájárult a tervezett költségvetési mutatók túlteljesítéséhez. „A költségvetés azonban nem áll arányban a fennálló igényekkel. Ezért a közeljövőben a kormánytól várunk javaslatokat a védelmi kiadások fedezésére. Nem tudom, milyen adókulcsokat javasol a kabinet. De a helyzet súlyosságát figyelembe véve arra számítok, hogy a javaslatok meglehetősen radikálisak lesznek” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
Ukrajna a költségvetés kiadási és bevételi részének növelését tervezi, az év végéig az ország szükségletei legalább 300 milliárd hrivnyába kerülnek – közölte csütörtökön Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev jelezte, hogy a hadsereg egyik további finanszírozási forrása az adóemelés lesz. „Igen, a költségvetés kiadási és bevételi részét is növelnünk kell a hadsereg finanszírozásához, amit belső forrásainkból biztosítunk. Ezeket a pénzeket nem vehetjük fel a partnerektől” – tette hozzá.
A szakbizottsági elnök szerint ma a kormány minden igényt kalkulál, ami igen nagy. Idén év végéig legalább 300 milliárd hrivnyáról beszélünk – jegyezte meg. „Hogyan gyűjthetünk be ennyi pénzt? Várjuk a kormány javaslatait. De igen, ezeket a főbb adók megkerülésével nem lehet biztosítani. Ezért a változások a költségvetést alkotó közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak majd , beleértve az áfát a jövedéki adókat” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
Ukrajna minden bizonnyal megkapja a pénzügyi támogatást a nemzetközi partnerektől, de a januárt és a februárt a saját források terhére lesz kénytelen átvészelni – jelentette be hétfőn Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Hetmancev elárulta: „Ahhoz, hogy átvészeljük a januárt-februárt, rendelkezünk a szükséges erőforrásokkal, amelyeket tavaly gründoltunk.” Mint jelezte az egységes államkincstári számlán elegendő fedezet van a január túléléséhez, a belső bevételeket is figyelembe véve. „Tehát nem aggódom a január és még a február miatt sem” – adott hangot bizakodásának.
De mint a bizottsági elnök elmondta, a külföldi segélyekből származó pénz legjobb esetben márciusban vagy akár áprilisban érkezhet meg. Mint megjegyezte, Ukrajna politikai kötelezettségvállalást kapott partnereinktől, hogy 2027-ig 122 milliárd dollárt biztosítanak. „Az IMF, a Világbank, a különböző országok kormányai, az Európai Bizottság mind részei ennek a mechanizmusnak, infrastruktúrának. És ha ezeknek az elemeknek az egyike bármilyen, politikai vagy egyéb okból megcsúszik, valaki más segít. Például Japán. Ők 4 milliárd dollárt ígértek 2024-re, de kettőt 2023-ra előrehoztak, és ezt decemberben kaptuk meg. Ez azért van, hogy ne legyen készpénzhiányunk” – mutatott rá.
„Biztos vagyok abban, hogy Ukrajna mindenképpen kap pénzt a partnereitől, de ezen a két hónapon túl kell lennünk. És ahhoz, hogy ezeket átvészeljük, a partnerek mentőövet dobnak nekünk más források rovására. Ez normális” – magyarázta Danilo Hetmancev.
