Ukrajna hivatalosan is megígérte a világnak, hogy 2050-re klímasemlegessé válik, és 2030-ra legalább 65%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezek a számok ugyanúgy hangzanak, mint az európai célok, de a mögöttük álló források teljesen mások. Az elemzés, amelyre az RBC-Ukrajina az EcoPoliticsra hivatkozva hivatkozik, egy egyszerű dolgot mutat: Ukrajnának egyszerűen nincs elég pénze az ipar „zöld” átállására.
Az EU milliárdokat keres a kibocsátásokon, Ukrajna – a tervek szintjén
Az Európai Unióban a dekarbonizáció (karbonsemlegesség) fő motorjává az emissziókereskedelmi rendszer vált. Csak 2023-ban 43,6 milliárd euró bevételt hozott, amely klímaalapokba és ipari támogatási programokba került. Ez lehetővé teszi a kibocsátások egyidejű csökkentését és a gazdasági növekedés ösztönzését.
Ukrajnában a saját emissziókereskedelmi rendszerről még mindig jövő időben beszélnek. A jelenleg létező valódi eszköznek – a környezetvédelmi adónak – nincs egyértelmű kapcsolata a gyárak modernizációjával. Az Ukrajna hivatalosan létrehozott Dekarbonizációs Alapja sem változtat a képen: a számítások szerint az ipar „zöld” átállásához mintegy 102 milliárd eurós beruházásra van szükség, míg az alap tervezett bevétele mindössze 182 millió euró. Ez a szükséglet körülbelül 0,17%-a.
Amikor a kibocsátás csökkenése a gyárak megszűnésével jár
Az RBC-Ukrajina által idézett elemzés szerzői egy másik problémára is felhívják a figyelmet: még a rendelkezésre álló korlátozott erőforrások is gyakran nem a termelési szektorba, hanem a kistérségek energiahatékonyságára – épületszigetelés, világítási rendszerek korszerűsítése, helyi projektek – mennek. Ezek fontos dolgok, de nem oldják meg a kohászat, a cement, a kémia mélyreható modernizációjának kérdését.
Ezzel a kibocsátáscsökkentés nem azért következik be, mert a gyárak „zöldebbek” lettek, hanem az ipar leépítése miatt: egyes vállalkozások a háború, a megsemmisült infrastruktúra és a csökkenő kereslet miatt leállították vagy csökkentették a termelést. A kiadvány által idézett szakértők figyelmeztetnek: ha a környezetvédelmi követelményeket szigorítják, de nem kapnak pénzt a modernizációra, az eredmény nem a dekarbonizáció lesz, hanem az ipar eltűnése.
Megújuló energia: növekedés a régi generációk romjain
Formálisan a kép jól néz ki: a megújuló villamos energia aránya Ukrajnában 2025 közepére 17,3%-ra nőtt. De ahogy a szakértők az RBC-Ukrajina számára adott kommentárjaikban megjegyzik, ennek a „zöld” növekedésnek jelentős részét az magyarázza, hogy a hagyományos energiatermelést az orosz csapások megsemmisítették vagy súlyosan megrongálták.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv 2030-ra kitűzött céljainak eléréséhez a szakértők szerint mintegy 40 milliárd dollárnyi beruházásra van szükség csak a megújuló energia szektorban. Ennek az összegnek több mint 75%-hoz jelenleg nincsenek megerősített finanszírozási források.
Mit mondanak az üzleti szövetségek?
Az Európai Üzleti Szövetség már figyelmeztette a kormányt, hogy a javasolt ipari dekarbonizációs program nem garantálja a „zöld” beruházásokat, hanem a dezindusztrializáció kockázatát hordozza magában, ha a dokumentum nem határozza meg egyértelműen a pénzforrásokat.
Sztanyiszlav Zincsenko, az Európai Üzleti Szövetség ipari ökológiai bizottságának vezetője pontosan megfogalmazta a problémát: finanszírozás nélkül Ukrajnában a dekarbonizáció gyárbezárások folyamatává válhat. Elmondása szerint csak a kohászati ipar modernizálása mintegy 12 milliárd eurót igényel, a klímaterv teljes finanszírozási összege pedig meghaladja a 100 milliárd eurót. Háború, energiaválság és termeléscsökkenés körülményei között az ilyen összegek irreálisak a nemzetközi partnerek részvétele nélkül.
Magas célok és üres pénztárca
A kormány elismeri, hogy a dekarbonizáció valódi pénzügyi forrásait nemzetközi programokban, kétoldalú megállapodásokban és olyan eszközökben kell keresni, mint a Ukraine Facility. A konkrét paramétereket – mennyiségeket, feltételeket, mechanizmusokat – azonban még nem hozták nyilvánosságra.
Ukrajnának már vannak stratégiai dokumentumai és ambiciózus klímacéljai, de sem nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszere, sem elegendő alapja nincs az ipari modernizációra. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egyértelmű pénzügyi mechanizmusok nélkül a „zöld” kurzus papíron maradhat – vagy olyan módon valósulhat meg, ahogyan az ukrán gazdaság egyértelműen nem tervezte: az ipari termelés kényszerű korlátozásán keresztül.
Vállalást tett a Coca-Cola HBC AG, hogy 2040-ig a teljes értéklánca karbonsemlegessé válik – közölte a vállalat kedden.
A tájékoztatás szerint 2030-ig 25 százalékkal, a következő évtizedben pedig további 50 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázokból keletkező közvetlen és közvetett kibocsátást a teljes értékláncon belül.
Mivel a vállalatcsoport teljes értékláncában a kibocsátások 90 százaléka harmadik féltől származik, ezért a Coca-Cola HBC kibővíti beszállítóival kötött partnerségi egyezményeit annak érdekében, hogy a vele együttműködő partnerek is a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulhassanak a klímacélok eléréséhez. Ahol a problémát nem lehet teljesen megszüntetni, ott a vállalat más klímavédelmi intézkedéseket célzó beruházással mérsékli azt – hangsúlyozták a közleményben.
A célkitűzések elérése érdekében 2025-ig 250 millió eurót fektetnek be olyan kezdeményezésekbe, amelyek nyomán jelentősen kevesebb üvegházhatású gázt bocsájtanak majd ki a vállalat működése során. Az energiahatékonyság folyamatos javításával és innovációkkal, a 100 százalékban megújuló villamos energiára és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállással csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást a közvetlen működésben.
A vállalat olyan, a csomagolások körforgását támogató technológiákba fektet be, amelyek jelentősen csökkentik az ezzel járó szén-dioxid kibocsátást. Ez a vállalás például az újrahasznosított PET alapanyag mennyiségének növelésével, a csomagolásmentes és újratölthető csomagolási alternatívák bevezetésével, valamint a műanyag alapanyag másodlagos csomagolásokból történő eltávolításával valósulhat meg – jelezték.
A tervek között szerepel, hogy a Coca-Cola energiatakarékos és környezetbarát hűtőberendezéseket biztosít vevőpartnereinek, csökkenti a mezőgazdasági alapanyagokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását, a „Zöld flotta” program bevezetésével pedig alacsony vagy zéró szén-dioxid-kibocsátású alternatívákra vált.
Az Európai Unió 122,4 millió eurót fektet a gazdaság dekarbonizálását célzó innovatív kezdeményezések finanszírozásába 14 uniós tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában; a támogatott projektek között egy magyar-német közös kezdeményezés is szerepel – közölte az Európai Bizottság kedden.
Olyan projektek kapják meg ezeket a vissza nem térítendő támogatásokat, amelyek célja karbonszegény technológiák bevezetése az energiaigényes iparágakban, a hidrogéniparban, az energiatárolás és a megújuló energiaforrások ágazatában.
Az uniós bizottság indoklása szerint azért esett a választás a kiválasztott 32 kezdeményezésre, mivel ezek a legkorszerűbb technológiákon is túlmutató technikát vezetnének be az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. A kiválasztott projektek az érintett ágazatok széles körét ölelik fel, az európai ipar és energiaágazat különböző részeinek dekarbonizálására.
A támogatott kezdeményezések között szerepel a VerBioChem nevű, magyarországi és németországi székhellyel rendelkező vállalatok projektje, amely bioüzemanyagokkal és biofinomító üzemek fejlesztésével foglalkozik, hogy az európai zöld gazdaságot megújuló szénnel lássa el.
A kisléptékű projektekre vonatkozó pályázati felhívás kedvezményezettjei megkezdik az egyedi támogatási megállapodások kidolgozását, amelyeket a negyedik negyedévben kell véglegesíteni, lehetővé téve az Európai Bizottság számára, hogy megkezdhesse a támogatások folyósítását. A projektek pénzügyi lezárására legfeljebb négy év áll rendelkezésre.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
