Ukrajna nemzetközi tartalékai 2026 márciusában 5%-kal csökkentek, és közel 52 milliárd dollárt tesznek ki, ami a Nemzeti Bank devizaintervencióinak és az államadósság kifizetéseinek tudható be, áll a jegybank közleményében.
Megjegyezték, 2026. április 1-jén Ukrajna nemzetközi tartalékainak összege 51,998 milliárd amerikai dollárt tett ki, ami 5%-kal kevesebb, mint március elején.
A tartalékok csökkenését a Nemzeti Bank devizaintervenciói és a devizában denominált államadósság törlesztése okozta. Ezt részben ellensúlyozták a nemzetközi partnerektől származó bevételek és a belföldi államhitel devizakötvényeinek elhelyezése.
Márciusban a Nemzeti Bank 4,774 milliárd USD-t adott el a devizapiacon. A kormány 3,046 milliárd USD-t kapott, ebből 1,521 milliárd USD-t az IMF-től az EFF program keretében, 1,474 milliárd USD-t a Világbanktól és 50,5 millió USD-t deviza államkötvények kibocsátásából. Ugyanekkor Ukrajna 123,3 millió USD-t fizetett az államadósság törlesztéséért, ebből 260 millió USD-t az IMF-nek.
Ezenkívül a pénzügyi eszközök átértékelése miatt a tartalékok 656,2 millió dollárral csökkentek, ami a dollár erősödésének és az aranyár esésének tudható be. A tartalékok jelenlegi mennyisége 5,5 hónapnyi jövőbeni import finanszírozását teszi lehetővé.
Ukrajna nemzetközi tartalékai 5%-kal csökkentek 2026 februárjában, és 54,8 milliárd amerikai dollárt tettek ki. A tartalékok csökkenését a Nemzeti Bank devizaintervenciói és az államadósság törlesztései okozták, amelyeket részben ellensúlyoztak a nemzetközi partnerektől kapott bevételek és a hazai állami hitel devizakötvényeinek elhelyezése, áll a jegybank jelentésében.
Az előzetes adatok szerint Ukrajna nemzetközi tartalékai március elején 54 753,4 millió amerikai dollárt tettek ki. Februárban ez a mennyiség 5%-kal csökkent. A Nemzeti Bank ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tartalékok jelenlegi szintje elegendő a devizapiac stabilitásának fenntartásához.
Február folyamán a tartalékok dinamikáját számos fő tényező határozta meg. Különösen a Nemzeti Bank devizapiaci műveletei. Januárhoz képest a szabályozó nettó devizaeladása 19,8%-kal csökkent. Összesen 2989,5 millió amerikai dollárt adott el a devizapiacon.
A tartalékok nagyságát a kormány javára érkező bevételek, valamint az államadósság törlesztésére és kezelésére fordított kifizetések is befolyásolták. A kormány a Nemzeti Banknál vezetett devizaszámláira februárban 1 000,4 millió amerikai dollár érkezett. Ebből az összegből 690,8 millió dollár érkezett a Világbank számláin keresztül a G7 rendkívüli bevételgyorsítási (ERA) kezdeményezés keretében, további 309,6 millió dollár pedig a hazai államhitel devizakötvényeinek kihelyezéséből.
Ugyanakkor 804,1 millió dollárt különítettek el az államadósság devizában történő törlesztésére és törlesztésére. Ebből 472,2 millió dollárt államkötvények kifizetése, 331,9 millió dollárt pedig más hitelezőknek történő kifizetés tett ki. Ezen felül Ukrajna 279,7 millió dollárt fizetett be a Nemzetközi Valutaalapnak.
A tartalékok csökkenését részben ellensúlyozta a pénzügyi instrumentumok átértékelése. Az eszközök piaci értékének és az árfolyamok változásának eredményeként értékük 152,5 millió dollárral nőtt februárban. A jegybank adatai szerint a nemzetközi tartalékok jelenlegi volumene 5,7 hónapnyi jövőbeni import finanszírozását biztosítja.
Csütörtök reggelre tovább gyengült Ukrajna hivatalos fizetőeszköze, a hrivnya az uniós valutával szemben. Február 19-én egy euróért 51,257 hrivnyát kellett fizetni az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) hivatalos árfolyama szerint. Ez történelmi csúcs, korábban még soha nem volt ilyen drága az euró.
Az euró előző rekordárfolyamát 2026. február 11-én állapították meg, akkor 51,251 hrivnya volt az euróárfolyam. Ez ráadásul egy hosszabb trend része, ugyanis január 8-án, 9-én, 13-án, 21-én és 27-én is megdőlt a rekord – írta a Pravda ukrán hírportál.
Ezzel párhuzamosan az amerikai dollárral szemben is veszített értékéből az ukrán fizetőeszköz, egy dollárért 43,29 hrivnyát kellett fizetni csütörtökön reggel.
Ez áll az ukrán hrivnya vesszőfutása mögött
A korábbiakhoz képest Ukrajnában az amerikai dollár árfolyama immár több mint két éve nem rögzített, 2023 októbere óta ugyanis a jegybank engedi az árfolyam ingadozását, visszahozva a piaci jelleg érzetét – ahogyan az orosz–ukrán háború előtt is történt. Ennek következtében az ukrán devizapiacra visszatért a korábban megszokott szezonalitás is.
Fontos szempont, hogy mivel Ukrajna továbbra is jelentős agrárexportőr, a devizapiac számos mozgása a mezőgazdasági ciklushoz kötődik. Tavasszal, a vetési időszak kezdetén az agrárvállalkozók gyakran eladják devizatartalékaikat, hogy a hrivnyából finanszírozzák a munkákat. Emiatt nő a devizakínálat, és csökken az árfolyam is. Ősszel és télen viszont kevesebb deviza érkezik az agráriumtól, ami mérsékelt hrivnyagyengülést okoz.
Egy másik szezonális tényező az állami költségvetéshez kapcsolódik. Hagyományosan decemberben a legnagyobbak a költségvetési kiadások. A pénzügyi év zárásakor a költségvetési források kezelői igyekeznek a programjaikra betervezett finanszírozást teljes mértékben felhasználni.
„Tavaly decemberben a költségvetés nem 10 milliárd dollárt költött, mint 2025 korábbi szakaszaiban, hanem nagyjából 20 milliárd dollár körül. Ez a körülbelül 10 milliárd dolláros többletkiadás hrivnyában számolva az év elején nyomást kezdett gyakorolni az árfolyamra” – magyarázza a Dragon Capital értékpapír-kereskedési igazgatóhelyettese, Szerhij Fursa a Pravdának.
A szezonális és költségvetési tényezőkön túl az árfolyamot a jegybank politikája is befolyásolja. A 2026 eleji hrivnyaleértékelődés a jegybank miatt is történt, ugyanis a deviza iránti megnövekedett kereslet ellenére az NBU nem növelte a piaci jelenlétét.
Ezen a héten a hrivnya árfolyama kétszer is elérte történelmi mélypontját az euróval szemben, majd enyhén erősödött. Ezen a héten az Ukrán Nemzeti Bank az év eleje óta rekord mennyiségű valutát adott el a hrivnya árfolyamának támogatására. Ezt bizonyítják a szabályozó hatóság honlapján január 24-én, szombaton közzétett adatok.
Január 19-e és 23-a között a jegybank 1 milliárd 61 millió dollárt adott el a bankközi devizapiacon, ami sorozatban másodszor haladta meg az előző heti adatot.
Összesen az idei év eleje óta a Nemzeti Bank 2 milliárd 678 millió dollárt adott el. Ugyanakkor a szabályozó egyáltalán nem vásárolt dollárt.
Ukrajna gazdaságának egyik meghatározó devizaforrása évek óta a külföldön dolgozó ukrán munkavállalók hazautalásai voltak. Az ukrán háború kitörése és az azt követő tömeges kivándorlás radikálisan átalakította a folyamatot.
Az ukrán munkavállalók hazautalásai a 2021-ben érték el a csúcspontot, 14 milliárd dollárt. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adatai szerint 2024 végére az ilyen átutalások volumene mindössze 9,6 milliárd dollárra csökkent, ami a legalacsonyabb érték 2017 óta.
A csökkenő tendencia már
2022-ben elindult, amikor a 2021-es rekord után az összeg 12,5 milliárd dollárra mérséklődött,
majd 2023-ban további csökkenés következett, 11,3 milliárd dollárra.
A 2024-es 9,6 milliárdos adat már egyértelműen a háború hatásainak következménye, hiszen a pénzáramlás az év utolsó negyedében érte el a mélypontot.
A decemberi beáramlás, amely hagyományosan az egyik legerősebb hónap, mindössze 815 millió dollár volt, 22 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A visszaesés januárban tovább gyorsult, és az első hónapban beérkezett 665 millió dollár már 20 százalékos csökkenést mutatott a 2024 januárjában regisztrált 830 millió dollárhoz képest.
Szakértők több tényezőt azonosítanak a csökkenés mögött. Egyrészt a háború következtében elindult migrációs hullám nemcsak menekülést jelentett, hanem hosszú távú demográfiai és gazdasági átrendeződést is.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2024 végére 7,7 millió ukrán tartózkodott külföldön, ebből 5,3 millió az Európai Unióban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 februárjában kijevi látogatásán megerősítette, hogy
az EU-ban maradt ukránok száma elérte a 4,5 milliót, közülük 700 ezer gyermek.
A háború előtti időszakban az ukrán vendégmunkások gyakran egyedül mentek külföldre, családjaik otthon maradtak, ami ösztönözte a hazautalásokat. Azonban 2022 után a „külföldön dolgozunk, de Ukrajnában élünk” modell egyre inkább átalakult a végleges letelepedés irányába.
Bajban az idénymunkások
Az Ukrán Nemzeti Bank korábbi tanácstagja, Vitalij Sapran szerint az ukránok egyre inkább új hazájukban kezdik felépíteni életüket, ami csökkenti a hazautalások szükségességét.
A pénzmozgások visszaesését tovább fokozta az európai gazdaság lassulása és az infláció hatása.
A Közgazdasági Stratégiai Központ (CES) elemzése szerint különösen azok a vendégmunkások érintettek, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, és szezonális munkákat végeznek. Az ő keresetük 2024-ben 3,1 milliárd dollárral csökkent, ami 27,9 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Az ukrán jegybank által nyilvántartott nemzetközi pénzátutalási rendszereken, például a Western Unionon keresztül küldött összegek is meredeken csökkentek: 2025 januárjában mindössze 163 millió dollárt utaltak ilyen módon, ami 30 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 229 millió dollárhoz képest.
Vészesen megbillent a folyó fizetési mérleg
A hazautalások csökkenése nemcsak az egyéni háztartások pénzügyi helyzetére, hanem Ukrajna teljes makrogazdasági egyensúlyára is hatással van.
A háború előtt a külföldön dolgozó ukránok által hazautalt évi 12-14 milliárd dollár lényeges szerepet játszott az ország kereskedelmi mérlegének egyensúlyban tartásában.
2024-ben azonban a deficit jelentősen nőtt, mivel az árubehozatal továbbra is magas maradt, miközben a külső források elapadtak. Az Ukrán Nemzeti Bank közleménye szerint az ország folyó fizetési mérlegének hiánya 2024-ben elérte a 27 milliárd dollárt, amelynek pótlására egyre nagyobb mértékben támaszkodnak nemzetközi hitelekre és segélyekre. A külföldi támogatások azonban más csatornákon keresztül érkeznek, és nem jelennek meg a klasszikus hazautalási statisztikákban, így az NBU szerint a hivatalos pénzáramlásokat torzítják ezek a tényezők. Az adószabályozás változásai is fontos szerepet játszanak a hivatalos utalások visszaesésében.
A 2024-es ukrán adóreformok következtében egyre több egyéni vállalkozó és szabadúszó szakember tért át a kriptodevizák használatára, hogy elkerülje az adófizetést.
A készpénz deviza iránti kereslet jelentős növekedésének okait a Nemzeti Bank ismertette. Olvasható a jegybank anyagaiban.
Tavaly jelentősen megnőtt a készpénz deviza iránti kereslet. Ennek oka a 2023 végén bekövetkezett fontos változások. Akkor a Nemzeti Bank feloldotta a bankok készpénz-értékesítésére vonatkozó korlátozásokat. Ha korábban a bankok korlátozott mennyiségű készpénzt devizát adhattak el, akkor 2023 decemberétől a jegybank megszüntette a korlátozásokat.
A Nemzeti Bank ezt a lépést azért tette meg, hogy minimalizálja a hivatalos árfolyam és a készpénzpiaci árfolyam közötti különbséget. Már több mint egy éve 1% közelében van, míg például 2023-ban a 10%-ot, 2022-ben pedig a 25%-ot érte el.
A szabályozó magyarázata szerint ez lehetővé tette a piac készpénzes és bankközi szegmensei közötti kapcsolat erősítését. A készpénzpiac már nem él külön életet, és a készpénz árfolyam ingadozása sem olyan jelentős, mint korábban.
Mindez azért volt fontos, hogy az irányított árfolyamrugalmassági-rendszer hatékonyan működjön.
Ez az újraelosztáshoz vezetett. A készpénzes devizakereskedés limitjének feloldása előtt a keresletet más csatornákon keresztül elégítették ki:
a hivatalos – a lakosság nem készpénz alapú valutavásárlása (2024-ben ennek volumene 18%-kal csökkent);
nem hivatalos (kártyaturizmus és egyéb, korlátozások megkerülését szolgáló sémák).
„2024-ben reális keresletet tapasztaltunk a készpénz iránt. És ha a Nemzeti Bank nem oldotta volna fel az eladási korlátozásokat, a tavalyi kereslet továbbra is nyomást gyakorolt volna a tartalékokra, de más csatornákon keresztül. Vajon a készpénz iránti teljes kereslet, amelyet a lakosság megtakarítási céllal vásárol valutát? Nem”, közölte a jegybank.
A keresletet részben az önkéntesek generálják, akik külföldön vásárolnak felszereléseket, egészségügyi eszközöket és egyéb, a frontnak szükséges termékeket. A készpénz iránti keresletet a mezőgazdasági kisvállalkozások, kisvállalkozások stb. is fokozzák.
Természetesen ennek az igénynek egy része a lakosságot terheli. Háborús időkben azonban teljesen érthető az emberek azon vágya, hogy diverzifikálják pénzügyi kockázataikat.
A Nemzeti Bank intézkedései lehetővé teszik a potenciális valutakereslet korlátozását. Jelenleg több mint 310 milliárd hrivnya van hrivnya alapú lekötött betétekben és államkötvényekben.
Másrészt, ha bekövetkezne a hrivnya iránti bizalomvesztés, akkor ezek a források nagy valószínűséggel a folyószámlákról a devizapiacra kerülnének.
A legmagasabb arányt érte el 2016 óta a globális devizatartalékban a jüan, ugyanakkor jelenleg még megkérdőjelezhetetlen az amerikai dollár vezető szerepe. A jüan jelenleg az ötödik helyet foglalja el a tartalékvaluták sorában, a dollár, az euró, a jen és a brit font után.
A kínai jüan a globális devizatartalékok 2,88 százalékát tette ki 2022 második negyedévében – derült ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentéséből, a jüan így az ötödik helyet foglalja el a tartalékvaluták sorában, a dollár, az euró, a jen és a brit font után. A 2,88 százalékos globális részesedés 1,8 százalékpontos növekedést jelent a jüan részesedése a globális devizatartalékokban 2016. október 1. óta, amikor is a kínai valuta ötödikként bekerült az IMF különleges lehívási jogok – SDR – kosarába.
Megfigyelők szerint ez a jüan globalizálódásának folyamatát, valamint a kínai gazdaság hosszú távú fejlődésének lendületéről alkotott nemzetközi képet tükrözi. A szakértők szerint az arány a jövőben tovább emelkedhet, a jüan bizonyított viszonylagos stabilitása miatt, valamint a Nyugat Oroszország elleni szankciói szintén gyorsítani fogják, hogy a jüan fokozatosan „biztonságos menedékeszközzé” váljon.
Ez pedig visszahat a valuta stabilitására is, hiszen annak mind a devizatartalékok, mind a globális fizetések terén történő bővülése támogatást nyújt a valuta árfolyamának stabilizálásához a globális gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok sorozata közepette. A jüan növekvő globális elismertségének jelentős megnyilvánulásaként az IMF augusztusban tovább növelte a kínai valuta súlyát az SDR-t alkotó valutakosárban 1,36 százalékponttal 12,28 százalékra.
A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication – ismertebb nevén a SWIFT – globális fizetési szolgáltató adatai szerint is a kínai jüan augusztusban tovább őrizte pozícióját a globális fizetések érték szerinti ötödik legaktívabb valutájaként – 2,31 százalékos részesedéssel.
Augusztusban a jüannal teljesített fizetések összege 9,25 százalékkal ugrott meg hónapról hónapra – derült ki a SWIFT adataiból.
A kínai Renmin Egyetem egyik kutatója a Global Timesnak elmondta, hogy egyre többen ismerik el a jüan nemzetközivé válásának hosszú távú tendenciáját.
Ming Ming, a Citic Securities vezető közgazdásza hozzátette, befektetési szempontból a jüanban denominált eszközök egyre vonzóbbak a külföldi befektetők és intézmények számára, beleértve a kötvényeket, részvényeket és egyéb eszközöket. Emellett ezek az eszközök egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az olyan piacokon, mint Oroszország.
A jelentések szerint a kínai jüan és az orosz rubel piaci kereskedési volumene 2023-ban Oroszországban meghaladja a rubel és az amerikai dollár kereskedelmét.
Egyes elemzők szerint az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók felszínre hozták az amerikai dollárra és az euróra való túlzott támaszkodás kockázatait, ami további lendületet ad más országoknak, hogy alternatív fizetési lehetőségeket, például a jüant keressék.
A dél-afrikai ország az egykori Brit gyarmati birodalom része volt, és függetlenségének kikiáltása után gyakorlatilag összeomlott a rézbányászatra épülő gazdasága, a színesfém világpiaci árának esése miatt. Zambia rosszabbnál rosszabb konstrukcióval felvett hitelei tovább rontották a pénzügyi helyzetét, azonban az egykori könyvelőből lett, előre lesajnált elnök tavalyi hivatalba lépése óta több mint felére csökkentette az inflációt, megerősítette az állami fizetőeszközt és stabillá kormányozta országa gazdaságát.
A zambiai fizetőeszköz, a kwacha idén szeptemberig 18,5 százalékot erősödött az amerikai dollárral szemben, ezzel az afrikai ország pénzneme lett a legjobban teljesítő valuta a világon. Míg a nagy afrikai országok, mint a Dél-Afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Nigéria, Ghána vagy Kenya nem tudták kezelni a növekvő inflációt és a pénzromást, a zambiai kormány a tavalyi 24,4 százalékos inflációt idén 9,7 százalékra csökkentette.
Pedig amikor Hakainde Hichilema zambiai elnök tavaly a hivatalába lépett, a szkeptikusok gúnyolták, „számológépes fiúnak” nevezték a gazdaságra való erős összpontosítása és könyvelői múltja miatt. Pedig utólag nyilvánvalónak tűnik, hogy Zambiának pontosan ezekre a készségekre volt szüksége ahhoz, hogy kilábaljon az akkori gazdasági zűrzavarból, mivel ez lett az első afrikai ország, amely a járvány idején visszafizette adósságait, és a gazdaságot stabil pályára állította.
Az inflációt kontroll alatt tartjuk, a zambiai kwacha stabilizálódott, és egyre erősebb a nagy devizákkal szemben, Zambia erősödik – tette közzé Hakainde Hichilema elnök a hivatalos Twitter-oldalán.
A sötét múlt
Zambia, hivatalosan a Zambiai Köztársaság, egy független állam Dél-Afrikában. Mintegy 20 millióan lakják, és alkotmánya értelmében hivatalosan keresztény nemzet. Az egykori brit gyarmat 1964-ben lett független, de a britek által vezetett Nemzetközösség tagja maradt és így a hivatalos nyelve az angol.
Afrikai országként erős a mezőgazdasága, azonban gazdaságának alapja a rézbányászat, melynek 90 százalékát exportra szánják, nyersen feldolgozva egyaránt, elsősorban Kínába.
Az 1970-es évek közepén azonban a réznek leesett a világpiaci ára, amely nagyon megnehezítette az ország helyzetét, mivel a szállítási költségek aránya megnőtt, bevételei csökkentek. Belső és külső hitelezőkhöz fordult segítségért, de mivel a réz ára tartósan alacsony maradt, egyre nehezebbé vált a hitelek törlesztése. Az 1990-es évek közepén a hitelfelvételek korlátozása ellenére Zambia egy főre eső adóssága a világon a legmagasabbak közé tartozott. Az afrikai állam újabb pénzügyi problémái akkor kezdődtek, amikor 2012-ben sikertelenül fordultak hitelhez az IMF-hez. Az akkori vezetés Kínához fordult, ahonnan rendkívül előnytelen feltételekkel vettek fel több milliárd dollárnyi hitelt. Az államadósság öt évvel később elszabadult, a koronavírus-járvány és a recesszió pedig tovább rontotta a költségvetés állapotát és az ország lehetőségeit az újabb hitel felvételére. A kormány által közzétett életkörülmény-felmérés szerint a szegénység szintje vidéken rosszabb lett, ennek ellenére a városokban is sok kiterjedt nyomornegyed található.
Zambia titka
Mi lehet Zambia titka abban, hogy olyan gazdasági területeken szárnyaljon, ahol a világ szinte minden országa szenved? A fővárosi Politikai Monitoring és Kutatóközpont szerint a válasz egy sor monetáris és fiskális intézkedésben keresendő.
A kormány monetáris politikai bizottsága tavaly novemberi ülésén úgy döntött, hogy 50 bázisponttal 9 százalékra emeli a monetáris irányadó kamatlábat.
Az árfolyam pedig a mai napig változatlan, a végső cél azonban az infláció csökkentése 2023 közepéig hat és nyolc százalékra, amely várhatóan teljesülni fog.
A mezőgazdaság és az állattenyésztés támogatása érdekében a kormány eltörölte az ötszázalékos vámot a szarvasmarha- és csirkeállományok behozatalára, amellyel az élelmiszerárak növekedési üteme a júliusi 12 százalékról augusztusra 11,3 százalékra mérséklődött. A kihívások azonban továbbra is fennállnak a bányászatban, amely az ország GDP-jének tíz százalékát adja.
Az Ukrajnában zajló háború és a Covid okozta gazdasági válság miatt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy új megállapodást kötött Zambia adósságának átstrukturálásáról, emellett az IMF igazgatótanácsa augusztus 31-én 1,3 milliárd dolláros kölcsönt hagyott jóvá Zambiának a 2021 augusztusában kapott alapból, és további 1,3 milliárd dollár lehívását is lehetővé tette igény szerint. Az intézkedések nagyban elősegítették az afrikai valuta megerősödését a dollárhoz képest.
Patrick Chileshe közgazdász szerint a másik ok, amiért a kwacha erősödik az amerikai dollárral szemben, a megnövekedett devizakínálat. Az árfolyam ingadozása ellen ugyanis a jegybank júniusban átlagosan napi 13 millió dollárt adott ki.
„Láttuk, hogy a Kwacha megerősödött, és ezt a Bank of Zambia által a piacra irányuló megnövekedett devizakínálat vezérelte, amely konzisztens volt a piacon, miközben az USA-dollár iránti kereslet alacsony volt, és ez a zambiai kwacha felértékelődéséhez vezetett” – vélekedett Chileshe.
Jelentősen erősödött a forint a múlt héten az uniós csúcson született megállapodás hatására, így most 355 alatt kezdi az újabb izgalmasnak ígérkező hetet. Most elsősorban az MNB holnapi kamatdöntő ülésére figyelnek a befektetők, de szerdán jön a Fed kamatdöntése is.
Hétfő délelőttre 353,4-ig erősödött a forint, ez 0,2%-kal alacsonyabb a péntek esti árfolyamnál, vagyis a jelek szerint maradt még szufla a magyar devizában.
Hétfő reggel 354,24-nél járt a forint az euróval szemben, ez megegyezett a péntek esti szinttel. A múlt héten jelentős erősödést mutatott a forint, mintegy másfél százalékkal értékelődött fel az euróval szemben azt követően, hogy a magyar és a lengyel kormány megállapodott az uniós költségvetésről, így elhárult a vétó veszélye. A következő napokban az MNB holnapi kamatdöntése és az érkező friss előrejelzések mozgathatják elsősorban az árfolyamot, majd szerda este érkezik a Fed döntése is. A dollárral szemben 292-nél járunk, az angol font pedig 390,5 forintba kerül.
A régiós versenytársak közül a lengyel zloty és a cseh korona is minimális erősödéssel kezdi a hetet, miközben a feltörekvő piacokon a török líra fél százalékos gyengülésben van a dollárral szemben, a dél-afrikai rand viszont 0,7%-os erősödést mutat.
Az euró megint erősödéssel indítja a hetet a dollárral szemben, a jegyzés 1,2155 körül jár már, ez 0,3%-kal magasabb a péntek estinél. A japán jen minimális erősödésben van a dollárral szemben, az angol font pedig 1,2%-os szárnyalást mutat miután az utolsónak gondolt határidő után is folytatódnak a Brexit-tárgyalások.
Az
árfolyam-növekedéshez Ukrajnában a valuta iránti kereslet növekedése vezetett,
nincs gazdasági alapja. Ez az igény elsősorban az ukrán vállalatok és a
lakosság részéről nyilvánult meg.
Ezt Oleg Csurij, a Nemzeti Bank
elnökhelyettese jelentette be a Monetáris tanács ülését követő eligazításon.
Elmondása szerint a hrivnya
értékcsökkenésének (és a devizaárfolyam növekedésének) nincsenek gazdasági
okai. A folyamatot a koronavírus terjedése okozta pánikhangulat váltotta ki.
„A keresletet az ukrán export- és importőr vállalatok generálják, akiknek devizahitelük van plusz a lakosság. Láthatjuk, hogy a készpénzpiac gyorsan reagált az eseményekre. Mi ezt pszichológiai tényezőkkel magyarázzuk, a világgazdaságban végbemenő folyamatok és természetesen a vírus” – mondta Csurij.
Ugyanakkor cáfolta azt a tényt, hogy a
hrivnya zuhanása összefügg a külföldi befektetők kiáramlásával az ukrán
gazdasági életből.
„A külföldiek részéről a deviza iránti érdeklődés nagyon alacsony. Ebben a hónapban közel 168 millió dollárt vásároltak, ami csekély szám ahhoz viszonyítva, hogy a Nemzeti Bank ezen a héten 700 millió dollárt adott el”– tette hozzá a Nemzeti Bank alelnöke.
Március 9-én a kőolaj világpiaci ára 30%-al
csökkent. Ezt a piacon kialakult, koronavírus által kiváltott pánik, valamint
az OPEC és Oroszország közötti eredménytelen tárgyalások váltották ki. Mindez
rekord visszaesést váltott ki a tőzsdén.
