Msztiszlav Banik, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán tartott beszédében kiemelte az ukrán védelmi ipar jelentős potenciálját, és felszólította a partnereket, hogy növeljék a kulcsfontosságú katonai programok finanszírozását és támogatását – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán védelmi ipar a jövőben akár évi 20 millió drón, valamint több ezer rakéta gyártására is képes lesz különféle célokra – mind mélységi csapásokhoz, mind légvédelmi rendszerekhez. Msztiszlav Banik, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese online beszédet mondott a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, amelyre idén Litvániában került sor, és amelyen közel 250 parlamenti képviselő vett részt a szövetséges és partnerországokból. Hangsúlyozta a nemzetközi támogatás és a befektetések növelésének szükségességét az ukrán védelmi termelésbe, és felszólította a szövetségeseket, hogy érjék el a 60 milliárd dolláros támogatási szintet idén.
A helyettes védelmi miniszter szerint Ukrajnának olyan operatív megoldásokra van szüksége, amelyek lehetővé teszik védelmi képességeinek megerősítését a közeljövőben. A kulcsfontosságú területek közé tartoznak: légvédelmi rendszerek és rakéták a Patriot számára; 155 mm-es tüzérségi lőszer; a PURL mechanizmuson keresztüli ellátásfinanszírozás; közvetlen befektetések ukrán drónok és rakéták gyártásába. Hangsúlyozta, hogy stabil finanszírozással az ukrán vállalatok gyorsan képesek növelni a termelést, és egy éven belül ellátni a frontot a szükséges fegyverekkel.
Ukrajna a miniszterhelyettes szerint már megváltoztatta a modern hadviselés jellegét, technológiailag fejlettebbé és gazdaságilag hatékonyabbá tette azt. Különösen a közepes hatótávolságú drónok használata teszi lehetővé havonta több ezer csapás végrehajtását, és az ellenséges logisztika megzavarását a területének mélyén. Hangsúlyozta az FPV drónok és a valós idejű intelligenciát, adatelemzést és operatív döntéshozatalt biztosító digitális megoldások fejlesztését is.
Banik külön hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész megosztani szövetségeseivel a háború során szerzett harci tapasztalatokat, technológiákat és adatokat. Szerinte ez lehetővé teszi a NATO-országok védelmi képességeinek megerősítését és közös technológiai megoldások kidolgozását. Megjegyezte, hogy Ukrajna a szövetséggel való együttműködést hosszú távúnak és kölcsönösen előnyösnek tekinti, amely a tapasztalatcserén és a védelmi képességek integrációján alapul.
Kamikaze drónokat kezdett gyártani a Rheinmetall német védelmi konszern – jelentette be Armin Papperger vezérigazgató a vállalat online formában tartott éves nagygyűlésén kedden.
A gyártás most kezdődik meg a vállalat neussi üzemében – mondta el Papperger.
A Rheinmetall szóvivője mindeközben azt mondta: az eszköz gyártása már megkezdődött a braunschweigi üzemben, ezt fogják kiterjeszteni a neussi létesítményre is, ahol a vállalat korábban autóalkatrészeket állított elő, de a jövőben katonai eszközök gyártására fogják használni.
A vállalat néhány hónap alatt fejlesztette ki az FV-014-es típusú drónmodellt, amely 100 kilométeres hatótávolságú, egyszer használatos kamikaze drón.
Akár 70 percig is képes a levegőben maradni, mielőtt a kijelölt célpontba belecsapódna. A gyártás teljes mértékben az Európai Unióban történik: magát a drónt Németországban, a hozzá tartozó robbanófejet pedig Olaszországban állítják elő.
A német hadsereg nemrég 300 millió euró értékben rendelt a kamikaze drónokból, a Rheinmetall jövőre ütemezi az első szállítmányt.
Ukrajna és a német Quantum Systems közös vállalata új dróngyártó kapacitásokat épít ki Németország területén annak érdekében, hogy az ukrán hadsereg ellátása válsághelyzetekben is biztosított maradjon – írja az Unian, a Defense Express katonai portál cikke alapján.
A projektben az ukrán Frontline Robotics is részt vesz, a gyártás pedig már az első hónapokban gyors ütemben haladt előre.
A vállalat tavaly év végén alakult meg, és már két hónappal később elkészült az első Linza 3.0 típusú drón, újabb két hónap múlva a sorozatgyártás is elindult.
A tervek szerint az év végéig akár tízezer pilóta nélküli eszközt állíthatnak elő.
A közös üzemben jelenleg több mint száz szakember dolgozik, számuk pedig az év végére megduplázódhat.
A Linza drónokba a Mosaic UXS irányítási rendszert integrálják, amely lehetővé teszi légi, szárazföldi és tengeri pilóta nélküli rendszerek összehangolt működését. A projekt egyik célja az ukrán harctéri tapasztalatok átadása a német hadiiparnak, miközben a fejlesztők más nemzetközi megrendelők számára is versenyképessé kívánják tenni a drónokat.
Az elemzők szerint a németországi gyártás ugyan jelentősen drágább az európai munkaerő és alkatrészek miatt, mégis stratégiai előnyökkel jár. Az ukrán fél így csökkentheti függőségét az ázsiai – főként kínai – beszállítóktól, miközben tartalék gyártási útvonalakat hoz létre arra az esetre, ha az ukrajnai termelést háborús vagy más rendkívüli helyzetek akadályoznák.
Az Európai Bizottság pályázatot hirdetett egy új Európai Unió–Ukrajna Drónszövetség létrehozására, amely egyesíti a fegyverek gyártóit, innovátorait, startupjait és végfelhasználóit – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az EB megjegyezte, hogy a Drónszövetség támogatni fogja a fejlett dróntechnológiák és ellenintézkedések fejlesztését a Védelmi Felkészültségi Útiterv 2030 és az EB kapcsolódó cselekvési terve alapján. Az EB kifejtette, hogy a kezdeményezés az EU, az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, valamint Ukrajna résztvevőit fogja össze.
A Drónszövetségnek meg kell erősítenie az európai képességeket a drónok és az ellenük való küzdelem eszközei terén. A Drónszövetség létrehozása válasz volt az EU-országok légterének drónok általi ismételt megsértésére, ami rámutatott a modern védelmi rendszerek fejlesztésének szükségességére.
Az alapító tagokat az EU-ból és Ukrajnából származó, védelmi drónok területén tapasztalattal rendelkező jelöltek közül választják ki. Ők alkotják majd az EU-Ukrajna Drónszövetség első igazgatótanácsát, és kulcsszerepet játszanak majd a szövetség tevékenységeinek és prioritásainak alakításában. A Drónszövetség várhatóan a következő hónapokban kezdi meg működését. A jelentkezéseket 2026. május 25-ig fogadják.
A Quantum Systems német dróngyártó, amelynek már van közös vállalata ukrán partnerekkel, két új közös vállalat létrehozásával elmélyíti ipari együttműködését Ukrajnával, jelentette be a vállalat sajtóközleményében, írta az Ukrinform.
„A társaság egy berlini magas szintű politikai találkozón fogja bejelenteni az ukrán gyártókkal létrejött új közös vállalkozásokat” – áll a közleményben. Részleteket nem közöltek.
A Quantum Systems már üzemelteti a Quantum Frontline Industries-t (QFI), az első német-ukrán közös vállalkozást a Build with Ukraine kezdeményezés keretében. A Frontline Robotics-szal közös vállalat jelenleg 10 000 többcélú quadcopter drón gyártását növeli Németországban az ukrán fegyveres erők számára, és az első tételt 2026 márciusának végén szállította le.
A sajtóközlemény szerint hamarosan két további Quantum Systems közös vállalat létrehozását jelentik be, a részleteket később tesszük közzé.
„A Quantum Systems vezető szerepet tölt be a német-ukrán ipari együttműködésben. A már működő QFI közös vállalatunk azt bizonyítja, hogy a németországi gyártóüzemek néhány héten belül létrehozhatók, és a működő rendszerek Ukrajnába szállíthatóak. Meggyőződésünk, hogy ez az együttműködés képezi majd Európa jövőbeli védelmi képességeinek alapját” – mondta Matthias Lena, a Quantum Frontline Industries ügyvezető igazgatója.
Február közepén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Borisz Pistorius német védelmi miniszterrel együtt meglátogatta az első német-ukrán közös vállalatot, amely drónokat gyárt az ukrán hadsereg számára Dél-Németországban.
A cseh Primoco UAV megkapta az engedélyt egy új üzem felépítésére Písek városában, amely évente akár 300 drón gyártására lesz képes. A projektbe 750 millió koronát (kb. 30,6 millió eurót) fektetnek, a gyár építése 2028-ban kezdődik.
A Primoco UAV vezérigazgatója, Ladislav Semetkovský szerint a Písek-Krašovice repülőtér 2019-es megvásárlása óta a vállalat globális szereplővé vált a drónpiacon. Az új üzem nemcsak a növekedést szolgálja, hanem modern, 21. századi gyártóhelyszínként is funkcionál majd.
A cég drónjai civil és katonai feladatokra egyaránt alkalmasak, teljesen autonóm repüléssel, akár 15 órán át a levegőben maradva. Alkalmazásuk kiterjed az energiaipari ellenőrzésekre, határ- és partvédelmi feladatokra, tűzmegfigyelésre, valamint kereső-mentő műveletekre is.
Románia 15 ukrán vállalattal tárgyal drónok gyártásáról, a projektet a SAFE keretében 200 millió euróval finanszíroznak – jelentette be Radu Miruță védelmi miniszter.
„Ez a SAFE-projektek egyike, amelynek van egy bizonyos jellemzője, nevezetesen, hogy csak akkor kapunk 200 millió eurót, ha együttműködést valósítunk meg, és csak akkor, ha Ukrajnával valósítjuk meg az együttműködést, ami nagy előnyt jelent Románia számára is, mert Ukrajnának van tapasztalata a harctéren” – mondta a védelmi miniszter az Euronewsnak.
Miruță kifejtette, hogy Románia számára a legnagyobb előny a legújabb generációs drónok gyors gyártási kapacitásának fejlesztése.
„Mindenféle munkálatok folynak, amelyekhez nagyon fontos, hogy Románia rendelkezzen gyártási szakértelemmel. A drónok olyan katonai képességek, amelyek romlandóak. Nem lehet 500 000 drónból készletet felhalmozni, azt a román hadsereg raktárában tárolni, hogy talán 10-20 év múlva felhasználhassuk, mert addigra már nem tudunk mit kezdeni velük. A legnagyobb nyereség az, ha vannak embereid és olyan infrastruktúra, ahol bármikor gyárthatsz legújabb generációs drónokat” – nyilatkozta Miruță.
Szerinte Ukrajnának is nyeresége származik ebből a partnerségből, mivel a gyártást Románia SAFE-ben való részvétele finanszírozza.
„Ez is egy olyan előny, amelyet Románia az Ukrajnával való együttműködésből nyer, és ez egyben Ukrajna előnye is, amely abból fakad, hogy Románia SAFE-ben való részvétele révén finanszírozzák az ilyen gyártást. A tárgyalások folyamatban vannak” – mondta a miniszter.
A védelmi miniszter kifejtette, hogy egy héttel Nicușor Dan elnök és Volodimir Zelenszkij elnök közötti memorandum aláírása után a minisztérium már technikai tárgyalásokat folytat 15 ukrán vállalattal.
Hozzátette, hogy a román hatóságok mind Ukrajna igényeit, mind Románia ipari érdekeit figyelembe veszik.
Arra a kérdésre, hogy lesznek-e a román hadseregnek speciális drónos egységei, a miniszter azt válaszolta, hogy ezek a képességek már megvannak, és bővülni fognak.
„A román hadsereg ma már különböző méretű drónokat használ. Előre akarunk lépni ezen a téren, és Romániában akarjuk gyártani őket” – mondta Miruță.
Négy ukrán védelmi vállalat írt alá partnerségi megállapodást dán, finn és lett vállalatokkal a „Build with Ukraine” közös gyártási kezdeményezés keretében február 24-én – közölte Volodimir Zelenszkij elnök.
Bővítjük a drónok közös gyártását, hogy megvédjük magunkat az orosz támadásoktól ma, és hogy elrettentsük őket a jövőben – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Az ukrán védelmi iparági tanács a The Kyiv Independent által idézett sajtóközleménye szerint az ukrán védelmi gyártók és európai partnereik között aláírt megállapodások összértéke körülbelül 800 millió euró, körülbelül 950 millió dollár.
A tanács, amely Ukrajna vezető magán védelmi gyártóit támogató platform, közölte, hogy a megállapodások magukban foglalják a légi és földi drónok gyártásában való együttműködést, valamint az európai piacon történő termékbővítés előkészítését.
Ezek a Build With Ukraine közös gyártási kezdeményezések segítik megteremteni az alapját egy valóban önellátó európai védelmi ipari bázisnak, amely a jövőben megerősíti közös biztonságunkat – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
A bejelentés akkor érkezett, amikor egyre több ukrán védelmi gyártó, különösen a drónokat gyártók, erősítik partnerségüket a nyugati szövetségesekkel, hogy pénzügyi támogatást szerezzenek cserébe a gyakorlati tudásért és a harctéri szakértelemért.
Ukrajna brit nagykövete, Valerij Zaluzsnij február 25-én bejelentette, hogy az ország vezető dróngyártója, az Ukrspecsystems első ukrán védelmi üzeme megkezdte működését az Egyesült Királyságban. Az ukrán Culver Aerospace drónokról írt alá együttműködési megállapodást a dán Copenhagen Global vállalattal.
Az ukrán Remtechnology és Tencore hasonló megállapodásokat írt alá a finn New Paakkola Oy és INSTA vállalatokkal pilóta nélküli földi járművekről. Közben a Terminal Autonomy Ukraine megállapodást írt alá drónegyüttműködésről a lett SIA Baltic Forces vállalattal.
Arra bátorítjuk más partnereinket, hogy csatlakozzanak ezen erőfeszítésekhez és a SAFE programon keresztül hozzájáruljanak a közös termelés további bővítéséhez – hangsúlyozta Ukrajna elnöke. „Ez nemcsak a jelenlegi kollektív biztonságunkat fogja erősíteni, hanem a háború után a jövőbeli exportot is lehetővé teszi” – tette hozzá.
Megkezdte működését az Ukrszpecszisztems drónokat gyártó vállalat első ukrán védelmi üzeme Nagy-Britanniában – jelentette be szerdán Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zaluzsnij jelezte, hogy az Ukrszpecszisztemsz vállalat gyártókomplexumáról van szó, amelynek a drónjai bizonyították hatékonyságukat a high-tech hadviselésben. „Ukrajna folyamatos rakétatámadások, az infrastruktúra pusztulása és a termelést fenyegető veszélyek körülményei között harcol. Mérnökeink pedig olyan megoldásokat hoznak létre, amelyek közvetlenül a front tapasztalataiból születnek. Nem elméleti kutatások eredményeire, hanem valós harci alkalmazások eredményeire alapozva fejlesztik a rendszereket” – jegyezte meg.
Ezért a diplomta szerint a termelés beindítása Nagy-Britanniában mély stratégiai logikával rendelkezik. „Ez nem a súlypont áthelyezése Ukrajnáról. Ez a közös képességeink bővítése és egy második ellenálló képességi áramkör létrehozása, amely garantálja a termelés folytonosságát” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a mérnöki szakértői központ Ukrajnában marad, a termelést pedig integrálják a brit védelmi térbe. „Új minőségű partnerséget teremtünk, amikor a szövetségesek nemcsak támogatják egymást, hanem közös ipari biztonsági bázist is alkotnak” – jegyezte meg Valerij Zaluzsnij.
Európa közösen fejlesztene olcsó, autonóm drónrendszereket, miközben a NATO eddig több millió eurós vadászgépeket vetett be olyan eszközök ellen, amelyek csupán néhány ezer dollárba kerültek. A Politico beszámolója szerint Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság – az úgynevezett E5-csoport – pénteken jelentette be az új kezdeményezést.
A védelmi miniszterek Krakkóban találkoztak, és elindítják a Low-Cost Effectors and Autonomous Platforms (LEAP) nevű programot, amelynek célja, hogy egy éven belül meginduljon a drónok gyártása. A hangsúly az alacsony költségen és az autonóm működésen van. Az elmúlt évben több légi incidens is rámutatott a problémára: az észt légtér felett orosz vadászgépek jelentek meg, Lengyelország légterébe pedig drónrajok hatoltak be. Bár a NATO semlegesítette a fenyegetéseket, komoly kritikát kapott amiatt, hogy több millió eurós repülőgépeket vetett be néhány ezer dolláros eszközök ellen. Luke Pollard brit védelmi miniszterhelyettes a találkozó után úgy fogalmazott: Együttesen a világ legjobb eszközei közül néhánnyal rendelkezünk a légi fenyegetések lelövésére.
Hozzátette: Biztosak vagyunk abban, hogy ez az első lépés egy olyan kezdeményezéssorozatban, amelyet reményeink szerint továbbiak követnek.
Pollard szerint a drónprogram egyértelmű jelzés és egyben felszólítás is az öt ország védelmi ipara számára, hogy reagáljanak a megváltozott biztonsági környezetre és a jelentkező kihívásokra.
A drónprogram és a költségek realitása
A brit politikus a költségek aránytalanságára is rámutatott: A kihívás az, hogy hatékonyan tudjunk fellépni a viszonylag alacsony költségű rakéták, drónok és más fenyegetések ellen.
Ez után arról beszélt, hogy a védekezés költségeit arányba kell hozni a fenyegetések árával, és jelezte, hogy a kezdeményezés több millió eurós elköteleződést jelent az öt ország részéről. A program elsősorban a drónokhoz kapcsolódó úgynevezett „hatásmérő eszközök” gyártására fókuszálna – ez az a katonai komponens, amely közvetlenül hat a célpontra, például a robbanó töltet.
A kezdeményezés része annak a szélesebb európai törekvésnek is, hogy a kontinens nagyobb felelősséget vállaljon saját védelméért, különösen az amerikai kormányzat részéről érkező nyomás és a NATO iránti washingtoni elköteleződés körüli kételyek közepette. Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter szerint Európa motivált abban, hogy előrelépjen a védelem terén.
A nagy lendület tehát megvan, a több millió eurós vállalás is, a gyártás azonban – optimista forgatókönyv szerint is – legkorábban egy év múlva indulhat. A háború negyedik évében ez már önmagában is beszédes tempó.
