Az Ukrnafta és a Wärtsilä finn vállalat keretmegállapodást írt alá gázmotoros erőművekhez szükséges komplett berendezések szállításáról. Erről Denisz Smihal számolt be a Facebookon.
A Finnish-Ukrainian Investment Facility (FUIF) és az Ukrnafta együttműködésével lépésről lépésre valósítjuk meg a decentralizált gázmotoros energiatermelési programot
– írta.
Smihal közölte, hogy az első szakasz keretében már sikerült bevonni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 80 millió eurós hitelét, aláírták a hitelszerződést, megerősítették az állami garanciát, és jelenleg is zajlanak a közbeszerzések az EBRD eljárásai szerint.
Elmondása szerint a következő szakaszokhoz Ukrajna az FUIF finanszírozását kívánja felhasználni a program kibővítésére, főként Wärtsilä berendezéseken alapuló gázmotoros erőművek telepítésére.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy az érintett projektek célja a régiók energiabiztonságának gyors megerősítése, Ukrajna egyesített energiarendszerének kiegyensúlyozása, valamint a kritikus infrastruktúra biztosítása.
Négy ukrán védelmi vállalat írt alá partnerségi megállapodást dán, finn és lett vállalatokkal a „Build with Ukraine” közös gyártási kezdeményezés keretében február 24-én – közölte Volodimir Zelenszkij elnök.
Bővítjük a drónok közös gyártását, hogy megvédjük magunkat az orosz támadásoktól ma, és hogy elrettentsük őket a jövőben – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Az ukrán védelmi iparági tanács a The Kyiv Independent által idézett sajtóközleménye szerint az ukrán védelmi gyártók és európai partnereik között aláírt megállapodások összértéke körülbelül 800 millió euró, körülbelül 950 millió dollár.
A tanács, amely Ukrajna vezető magán védelmi gyártóit támogató platform, közölte, hogy a megállapodások magukban foglalják a légi és földi drónok gyártásában való együttműködést, valamint az európai piacon történő termékbővítés előkészítését.
Ezek a Build With Ukraine közös gyártási kezdeményezések segítik megteremteni az alapját egy valóban önellátó európai védelmi ipari bázisnak, amely a jövőben megerősíti közös biztonságunkat – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
A bejelentés akkor érkezett, amikor egyre több ukrán védelmi gyártó, különösen a drónokat gyártók, erősítik partnerségüket a nyugati szövetségesekkel, hogy pénzügyi támogatást szerezzenek cserébe a gyakorlati tudásért és a harctéri szakértelemért.
Ukrajna brit nagykövete, Valerij Zaluzsnij február 25-én bejelentette, hogy az ország vezető dróngyártója, az Ukrspecsystems első ukrán védelmi üzeme megkezdte működését az Egyesült Királyságban. Az ukrán Culver Aerospace drónokról írt alá együttműködési megállapodást a dán Copenhagen Global vállalattal.
Az ukrán Remtechnology és Tencore hasonló megállapodásokat írt alá a finn New Paakkola Oy és INSTA vállalatokkal pilóta nélküli földi járművekről. Közben a Terminal Autonomy Ukraine megállapodást írt alá drónegyüttműködésről a lett SIA Baltic Forces vállalattal.
Arra bátorítjuk más partnereinket, hogy csatlakozzanak ezen erőfeszítésekhez és a SAFE programon keresztül hozzájáruljanak a közös termelés további bővítéséhez – hangsúlyozta Ukrajna elnöke. „Ez nemcsak a jelenlegi kollektív biztonságunkat fogja erősíteni, hanem a háború után a jövőbeli exportot is lehetővé teszi” – tette hozzá.
Robert Fico szlovák miniszterelnök és Marco Rubio amerikai külügyi államtitkár megállapodtak a két ország közötti együttműködés bővítéséről az energiatermelés és a védelmi szektor területén.
A felek megegyeztek egy új atomerőmű építéséről Szlovákiában amerikai részvétellel, a projektet a Westinghouse céggel közösen valósítanák meg, amelyet várhatóan 2040-re fejeznek be.
A szükséges dokumentáció előkészítése már a következő évben megkezdődhet.
Emellett Fico jelezte Szlovákia szándékát további négy F–16-os vadászgép vásárlására az Egyesült Államokból, ami a szlovák légierőnek 18 repülőgépes ezredet biztosítana. Rubio hozzátette, hogy a beszerzés során akadályok merültek fel, de a felek dolgoznak azok megoldásán.
Ukrajna védelmi minisztere, Denisz Smihal, és Lettország védelmi minisztere, Andris Spruds, memorandumot írtak alá az országok védelmi ipari együttműködéséről.
„Aláírtuk országaink védelmi ipari együttműködéséről szóló memorandumot. Közös munkát tervezünk az innováció, a közös kutatások, valamint a tapasztalat- és a legjobb gyakorlatok megosztása terén a fegyverrendszerek alkalmazásában. Ukrajna nyitott barátai és partnerei védelmében” – mondta Smihal.
A miniszter megköszönte a közös munkát a JEF (Joint Expeditionary Force) ülésén belül. Hangsúlyozta, hogy Lettország következetesen támogatja Ukrajnát – aktívan részt vesz a PURL-kezdeményezésben, dolgozik azon, hogy Ukrajna csatlakozhasson a SAFE finanszírozási programhoz, és szilárdan vezeti a Drónkoalíciót.
Dolgozunk az ipari együttműködés fejlesztésén, különös tekintettel a drónok közös gyártására. Készek vagyunk megosztani tapasztalatainkat azok alkalmazásában. Megvitattuk a nagy hatótávolságú képességek erősítését is, valamint az információbiztonság terén szerzett tapasztalatok cseréjét
Ukrajnai védelmi cégek új közös gyártási projekteket indítanak Dániában. Erről Denisz Smihal védelmi miniszter számolt be a Jevropejszka pravda portálnak.
A közlemény szerint az ukrán védelmi cégek új közös gyártási projekteket indítanak Dániában a kölcsönös megértésről szóló memorandum alapján.
Ezt a memorandumot Smihal október 6-án írta alá dán kollégáival: Troels Lund Poulsen védelmi miniszterrel, Morten Bødskov ipari, üzleti és pénzügyi miniszterrel, valamint Lars Løkke Rasmussen külügyminiszterrel.
A memorandum előírja az ukrán védelmi cégek dániai gyártásának elindítását, közös kapacitások létrehozását, a technológiák cseréjét és az EU finanszírozás bevonását a közös projektek megvalósításához.
Kína külügyminisztere, Vang Ji párizsi látogatása során kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság kész együttműködni Franciaországgal olyan területeken, mint a nukleáris energia, a repülés, a mesterséges intelligencia, a zöld energia és a biotechnológia.
„Kína szintén kész erősíteni a stratégiai kommunikációt és koordinációt Franciaországgal Ukrajna ügyében, valamint a Közel-Keleten kialakult feszültségekkel kapcsolatban” – idézte a Bloomberg Vang Jit.
A kínai külügyminiszter párizsi kijelentései európai körútjának lezárását jelentették, amelynek során Brüsszelt és Berlint is felkereste.
Ukrajnai beruházásaik növelésére és az ország újjáépítésében való részvételre szólította fel a német vállalatokat Olaf Scholz német kancellár a berlini német–ukrán gazdasági fórumon. Jelenleg mintegy 2000 német vállalat tevékenykedik Ukrajnában, és sok közülük további beruházásokat tervez.
„Ha most és a következő években Ukrajnában fektetnek be, akkor egy jövőbeli EU-tagországba fektetnek be” – fogalmazott a kancellár.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök még szorosabb együttműködést sürgetett, például a digitális technológiák, a mezőgazdaság, a védelem és az energia területén.
A kancellár és az ukrán miniszterelnök egyaránt a német vállalatok támogatását kérte a háború ellenére is növekvő német–ukrán kereskedelmi forgalom előtt álló kihívások leküzdésére.
A német–ukrán kereskedelem egyébként az idén rekordszintet ért el, több mint 12 milliárd eurós volumennel – mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke. A német vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy szaktudásukkal és befektetési erejükkel hozzájáruljanak különösen Ukrajna újjáépítéséhez, legyen szó akár az energiaszektorról, az épületek korszerűsítéséről vagy a technológiai fejlesztésekről.
Körülbelül 2000 német vállalat tevékenykedik Ukrajnában. „Sokan közülük további beruházásokat terveznek. Segítenének az ország újjáépítésében” – mondta Scholz.
„A háború után olyan növekedési ütemeket és fejlődési lehetőségeket fogunk látni Ukrajnában, amelyeket eddig csak az elmúlt két évtizedben az EU-hoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokban láttunk” – mondta Scholz. A német gazdaság jelentős szerepet játszott ezekben a sikertörténetekben, és maga is profitált belőlük. „Szeretnék valami hasonlót látni Ukrajnában is”.
Denisz Smihal miniszterelnök a két ország védelmi vállalatai közötti együttműködés bővítéséről tárgyalt Evika Silinea lett miniszterelnökkel.
„Köszönetet mondtam a lett kormánynak és az embereknek a konkrét és következetes lépésekért, amelyek erősítik Ukrajnát. Különösen az Drone Coalition for Ukraine kezdeményezésért és a katonáink drónokkal történő ellátásáért. Megbeszélésünk során Silinia asszony bejelentett egy újabb katonai támogatási csomagot, amely páncélozott csapatszállítókat is tartalmaz majd” – írta Smihal Telegram-csatornáján.
Az ukrán miniszterelnök megjegyezte, Lettország következetesen támogatja az Oroszországi Föderáció elleni szankciókat, megbízható szövetséges az Európai Unióba és a NATO-ba való integráció terén, emellett segítséget nyújt az energetikai berendezésekhez, valamint napelemeket készül átadni Ukrajnának.
A dokumentum a légvédelmi rendszerekkel és koncepciókkal kapcsolatos programok vagy együttműködési lehetőségek közös tanulmányozását irányozza elő, különös tekintettel az drónok elleni küzdelemre.
Az Ukroboronprom memorandumot írt alá a rakétarendszerek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó vezető vállalattal, az MBDA Deutschland-dal.
A partnerség lehetséges területei a kutatás, fejlesztés, termelés és beruházás.
A világ vezető fegyvergyártó cégeivel való együttműködés nemcsak Ukrajna meglévő képességeit bővíti a hadszíntéren, hanem szilárd alapot teremt az ukrán védelmi ipar további fejlődéséhez, és elősegíti integrációját a NATO védelmi iparába.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Ukrajna és Szlovákia három nagyszabású energetikai és infrastrukturális projekt megvalósításán dolgozik. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Ukrajna első miniszterelnök-helyettese, Julija Szviridenko pozsonyi útja során három nagyszabású infrastrukturális és energetikai projekt megvalósításáról tárgyalt Peter Kmec gazdaságélénkítésért, a fenntarthatósági tervért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterelnök-helyettessel.
Szviridenko szerint a Szlovákia és Ukrajna közötti logisztikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló munka hozzájárul az ukránok nagyobb mobilitásához, az európai mozgás megkönnyítéséhez, és erősíti az európai integráció felé vezető ukrán lépéseket.
