Ebben az epizódban az emberiség elsődleges fehérjeforrásának, a hús új előállítási módjairól beszélgetünk. Hollandia, Spanyolország és Németország élen jár a sejtalapú húsok fejlesztésében, de Olaszországban már betiltották.
A laboratóriumokban történő hústermesztéshez élő állatoktól gyűjtik be a sejteket, és bioreaktorokban szaporítják őket. A kapott anyagot ezután rostokkal és más elemekkel gazdagítják a megfelelő textúra és tápanyagok érdekében. Mivel a mesterséges hús csont és bőr nélküli, felhasználását elsősorban hamburgerek, falatkák és kolbászok készítésére tervezik.
Bár az e területen végzett kutatások mintegy 40%-át magánszervezetek végzik Európában, az Európai Bizottság az új élelmiszerekről szóló rendelet keretében még mindig nem határozta meg az Unióban történő forgalmazásra vonatkozó közös szabályokat.
„Ha egy vállalat kérelmet akar benyújtani és forgalomba hozatali engedélyt akar kérni egy új élelmiszerre, jelen esetben a sejtalapú húsra, akkor kérelmet kell benyújtania, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) pedig tudományos véleményt ad” – mondta az Euronewsnak Gerardo Fortuna.
Fortuna szerint az Európai Bizottság, amely dönt a jóváhagyásról, általában az EFSA tudományos véleményét követi.
Olaszország volt az első uniós ország, amely betiltotta az új élelmiszert, de az EU csaknem fele, köztük Franciaország, Görögország és Románia is aggodalmát fejezte ki a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt lehetséges hatása miatt.
Tizenkét tagállam közösen küldött levelet idén az Európai Bizottságnak, amelyben nyilvános vitát és társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatot kértek.
„Az európai állampolgároknak tudniuk kell, hogy mire vállalkoznak és mi forog kockán etikai szempontból az emberekkel és állatokkal való kapcsolatukat illetően”– Céline Imart Európai parlamenti képviselő; jobbközép, Franciaország
Hagyományok és etika kérdése? A mesterséges húst ellenzők attól tartanak, hogy kiszoríthatja a hagyományos állattenyésztést, valamint hogy a gyártási folyamat energiaigényes és sok vizet használ.
A támogatók az állatok jólétére és az állattenyésztés visszaszorításának előnyeire hivatkoznak, többek között a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
Megkérdeztünk néhány embert Róma és Berlin utcáin, hogy mit gondolnak erről az új ételről.
„Szerintem van értelme bizonyos csoportok számára, akik szeretik a hús ízét és állagát, de nem akarnak állatokat ölni” – mondta egy berlini lakos. „Ellenzem a feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszereket. Nem tudom, hogy a szintetikus hús feldolgozott élelmiszernek számít-e, de szerintem igen” – tette hozzá egy római lakos.
Ez az innováció azonban nemcsak gazdasági, hanem etikai kérdéseket is felvet – érvelt Céline Imart jobbközép francia politikus, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja.
„Szerintem nagyon fontos, hogy tájékozódjunk, valamint vitát és párbeszédet kezdeményezzünk olyan elemekkel, amelyek valóban tudományos alapokon nyugszanak. Az európai állampolgároknak tudniuk kell, hogy mire vállalkoznak és mi forog kockán etikai szempontból az emberekkel és az állatokkal való kapcsolatukat tekintve, ha elkötelezzük magunkat a mesterséges hús bioreaktorokkal történő előállítása mellett” – mondta az EU DECODED-nek.
Mi a helyzet a címkézéssel? Számít-e, hogy szintetikus húsnak, laboratóriumban termesztett húsnak vagy vágásmentes húsnak nevezzük? A szakértők szerint igen. De van még egy nagy kérdés: vajon tényleg meg akarnánk enni?
A Nemesfémek és Drágakövek Állami Értéktára 131 aukciót tartott borostyán értékesítésére, mely több mint 31,7 millió hrivnya bevételt hozott. A hírt a Prozorro közölte.
„A borostyán értékesítését célzó online aukciók több mint 31,7 millió hrivnyát hoztak a Nemesfémek és Drágakövek Állami Értéktárának, mint szervezőnek. Ez a Prozorro.Prodazsi rendszerben 131 sikeresen lezárt aukció eredménye” – áll az üzenetben.
Az Állami Raktár összesen több mint 18,8 ezer kilogramm borostyánt adott el elektronikus aukciókon.
Rengeteg, a betongyártás fontos alapanyagául szolgáló homokot termelnek ki Észak-Korea egyik legfontosabb folyójának partjairól. A homokból jut Kínába is, így a latorállam az ellene érvényben lévő szankciókat megkerülve juthat értékes devizához.
Intenzíven folyik az építési, betongyártáshoz használható homok kitermelése a Tedong-folyó medréből – számolt be arról a Daily NK-nak egyik észak-koreai, biztonsága érdekében névtelenül maradó forrása. A Tedong Észak-Korea egyik legjelentősebb folyója, áthalad a fővároson, Phenjanon is, a folyó medréből kitermelt homokot a nagy állami építkezéseken használják, egy részét pedig Kínába adják el.
Rengeteg építkezéshez kell a homok
A források szerint a Tedong homokját részben közvetlenül a fővárosban, Phenjanban használják fel, ahol jelenleg is nagy állami építkezések zajlanak: közfeladatokhoz építenek létesítményeket, valamint mintegy 10 ezer lakóházat a főváros egyik kerületében. Emellett új kampuszt kap egy, a politikai kádereket képző egyetem is, így a homok kitermelése különösen intenzívvé vált a folyó egyik fővárosi szakaszán. Az alábbi műholdfelvételen megjelölték azt a helyszínt, amely az elemezők szerint a homokkitermelés elsődleges színtere jelenleg a folyó fővárosi szakaszán: ha pontosak a rendelkezésre álló információk, naponta több ezer tonna homokot emelnek ki a mederből.
A munkában építőipari munkások, valamint – valószínűleg utasításra kivezényelt – civilek is részt vesznek.
A kitermelt homok egy részét zsákokban rögtön a felhasználási helyszínre szállítják. A mennyiség másik felét kiszárítják majd teherautókra lapátolják, hogy a fővároson kívüli végső felhasználási helyszínére kerüljön.
Az észak-koreai homokbányászat szigorú, és lényegében közvetlen kormányzati felügyelet alatt áll, legalább két minisztérium ügyel arra, hogy a kitermelés körül ne legyen semmiféle probléma, és a kívánt mennyiségű homok a meghatározott helyekre jusson.
Homokot külföldi pénzért
A nagyon közeli kormányzati felügyelet aligha véletlen, és könnyen lehet, hogy túlmutat a rezsim egyébként rutinszerű, mindent ellenőrizni szándékozó kontrollján. A kitermelt homok egy részét ugyanis Kínának adják el.
Ez az ENSZ Biztonsági Tanácsa által még 2017-ben hozott szankciós határozat egyértelmű megkerülése: a testület ugyanis akkor nevesítette is az építőipar számára nagyon fontos homokot azok között az áruk között, melyet Phenjan nem adhat el külföldre.
Ez azonban Phenjant nem akadályozza abban, hogy a homok egy részét feltűnés nélkül Kínának eladja. Az építőiparban használható finomhomokra ugyanis az egész világon óriási szükség van, ráadásul egyre kevesebb van abból. A sivatagi homok viszont szinte teljesen alkalmatlan építőipari felhasználásra, így a folyókból eltűnő homokot nem lehet például a Szahara homokdűnéiből pótolni.
Az Észak-Korea és Kína közötti homokértékesítési ügylet bizonyosan nem most kezdődött: egy jelentés szerint 2019-ben 3 millió dollár értékben kötöttek szerződést homokeladásra.
A rezsim számára pedig fontos a homokeladások fenntartása, mivel minden bizonnyal azzal is képes devizabevételeit növelni. Ahogy megírtuk, nemrég a rezsim új módszerekkel kezdett próbálkozni ebből a célból: varrónőket küld Kínába, és növelni kívánja sörexportját, valamint szélesítené sörkínálatát.
Az osztrák bankon egyre nagyobb a nyugati nyomás, hogy vonuljon ki Oroszországból és Fehéroroszországból, utóbbiból most úgy tűnik, távozik is.
Eladja fehéroroszországi leányvállalatát, a Priorbankot az osztrák Raiffeisen Bank, a cég ezt pénteken jelentette be a Reuters beszámolója szerint. A vevő egy Egyesült Arab Emirátusok beli befektető, az anyavállalat a 600 milliós jegyzett tőkéhez képest jelentős, 300 millió eurós veszteséggel vált meg belarusz ágától.
Az osztrák pénzintézeten jelentős nyomás van a nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok részéről, hogy minél előbb vonuljon ki az orosz piacról, ehhez azonban a szankciós listán nem szereplő, de az orosz kormánynak is megfelelő vevőt kell találniuk. Hasonló volt a helyzet Fehéroroszországban is, a mostani üzlet azonban azt jelezheti, hogy a Raiffeisen mégis hajlandó és képes lehet otthagyni Oroszországot is. Erre utalt az is, hogy a bank szeptember 2-től leállította a valutaátutalások teljesítését az országban.
Az oroszországi leányvállalat értékesítése azért is lehet fájó a Raiffeisennek, mivel a cégcsoport profitjának fele innen származik, tavaly például 1,8 milliárd euró, több mint 700 milliárd forint volt az osztrák bank nyeresége Oroszországban, miközben 400 millió eurónyi adóval járultak hozzá az orosz államháztartáshoz. Az országban megszerzett profit kihozatala azonban a szankciók miatt szinte lehetetlen a Raiffeisen számára.
Az OTP Ukrajna igazgatósági elnöke nem zárta ki, de nem is erősítette meg azokat a híreszteléseket, amelyek szerint szemet vetettek volna az állami tulajdonban álló Sens Bankra. Az azonban biztos, hogy az OTP csoportnál nagyon várják már a privatizációs eljárás szabályait.
Mielőtt döntene az ukrán bankprivatizációban való részvételről, az OTP csoport megvárja az eljárás részletes szabályainak megjelenését – mondta a minap az RBC-ukrajna hírportálnak Volodimir Mudriji, az OTP Ukrajna igazgatósági elnöke.
A nyilatkozat aktualitását Jurij Dragancsuk ukrán pénzügyminiszter-helyettes január végi bejelentése adja, amely szerint a kijevi kormány két állami tulajdonú bank, az Ukrgasbank és a Sens Bank eladására készül. Ráadásul állítólag már meg is vannak a potenciális vevők. Sőt a Sens Bank megvásárlásával éppen az OTP-t hozták hírbe észak-keleti szomszédunkban.
Az újság kérdésére, hogy tudniillik a romániai bankeladásból származó bevételét nem fordítják-e az OTP Ukrajna feltőkésítésére vagy az említett Sens Bank megvásárlására, Mudriji közölte, hogy az ukrán OTP-ben több mint elegendő tőke van.
A legfrissebb statisztikák azt mutatják, hogy tőkemegfelelésben az első 3 ukrán bank között vagyunk – hangsúlyozta.
Az Ukrán Nemzeti Bank által végzett stabilitásvizsgálat eredményei szerint az OTP Bank alapvető tőkemegfelelési mutatója 7,2 milliárd hrivnya, azaz több mint 19 százalék volt, miközben az előírt szintet 7 százalékon húzták meg.
A bankelnök kifejtette még, hogy egyébként a bankszektorban az állami részesedés csökkentése összhangban lenne a Nemzetközi Valutaalap követelményeivel, ám mivel ilyenre Ukrajnában eddig még nem került sor, nem dolgozták még ki az eljárás mechanizmusát.
Ráadásul a háború ellenére Ukrajnában nem állt le a piac. A bankok jövedelmezősége pedig meglehetősen magas, ami persze nem csupán Ukrajnára igaz. Tavaly például az európai bankok mintegy 100 milliárd eurós rekordnyereséget értek el, ezért egyre nő az iparág vonzereje.
[type] => post
[excerpt] => Az OTP Ukrajna igazgatósági elnöke nem zárta ki, de nem is erősítette meg azokat a híreszteléseket, amelyek szerint szemet vetettek volna az állami tulajdonban álló Sens Bankra. Az azonban biztos, hogy az OTP csoportnál nagyon várják már a privati...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1709407200
[modified] => 1709339617
)
[title] => Az ukrán kormány két bankot is eladna
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46517&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46517
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46520
[image] => Array
(
[id] => 46520
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/otp.jpg
[original_lng] => 170457
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/otp-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/otp-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/otp-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/otp-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/otp.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/otp.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/otp.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1709332417:12
[_thumbnail_id] => 46520
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1164
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 22650
[1] => 612
[2] => 13061
)
[tags_name] => Array
(
[0] => eladás
[1] => OTP Bank
[2] => ukrán bankok
)
)
[5] => Array
(
[id] => 43690
[content] =>
Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyta a Caterpillar oroszországi tulajdonának eladását, hétfőn aláírta a rendeletet, amelynek értelmében az átkerül a PSK – New Solutions nevű vállalathoz. Az elnöki rendeletből szokás szerint nem derül ki az üzlet értéke.
Az építőipari, bányászati, valamint olaj- és gázipari berendezéseket gyártó Caterpillar egyelőre nem kommentálta a hírt, amelyről a Reuters számolt be. A cég sok más külföldi vállalathoz hasonlóan tavaly függesztette fel a gyártást Oroszországban.
Az elnöki rendelet szerint a PSK – New Solutions a nyugati szankciókra válaszul megvásárolhatja a Caterpillar Tosno és a Caterpillar Financial alaptőkéjének 100 százalékát.
Az orosz törvények értelmében Putyinnak jóvá kell hagynia az oroszországi pénzügyi vagy energetikai vállalkozásokban lévő részesedések eladását.
Már megtette ezt számos olyan orosz eszköz esetében, amelyek korábban olyan nyugati vállalatok tulajdonában voltak, amelyek az ukrajnai konfliktus kirobbanása után elhagyták az országot.
Több nyugati vállalat jelképes összegekért, például egy rubelért – például a Renault – vagy egy euróért adta el oroszországi tevékenységét, és néhányan visszavásárlási záradékot is csatoltak, hogy megkönnyítsék az Oroszországba való esetleges jövőbeli visszatérést.
A brit hatóságok megtiltották Ukrajna területén kívül való elköltését annak a 2,3 milliárd fontnak (2,9 milliárd dollár), amelyet Roman Abramovics orosz oligarcha a Chelsea eladásából kapott – írta Mike Penrose, az ukrajnai háború áldozatait segítő brit alap vezetője a The Times cikkében, közölte a Liga.net.
„A Chelsea eladásából befolyt pénzt az alapítványunknak adták át az ukrajnai háború és következményeinek áldozatainak megsegítésére – a feltételeket a kormány által jóváhagyott adás-vételi dokumentumok tartalmazzák. Egy évvel később a kormány tájékoztatta az alapítványt, hogy az EU-val kötött megállapodás értelmében az adományozott pénzt csak azzal a feltétellel utalják át, ha egyetértünk a kiadások korlátozásával, miszerint Ukrajna földrajzi határain belül használható fel” – jelentette be Penrose. Elmondta, hogy ebben az esetben az alap nem tudja elbírálni egy más országban élő ukrán menekültek és családtagjaik segélykérelmeit.
Korábban a Daily Mail kiadvány közölte, hogy Abramovics nem hajlandó aláírni a Chelsea eladásából származó pénzeszközök Ukrajnának való átutalásáról szóló megállapodást, mert azt szeretné, hogy a pénz egy részét „a háborút elszenvedett oroszok” kapják. Azonban sem a brit kormány, sem az Európai Bizottság nem ért egyet egy ilyen lépéssel, amíg szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben.
Penrose ragaszkodik ahhoz, hogy „az ukrajnai háború minden áldozata és következményei” megfogalmazást ő javasolta, nem pedig Abramovics.
„A háború menete és vele együtt a humanitárius szükségletek változhatnak. Amint azt a közelmúltbeli oroszországi zavargások mutatták, minden forgatókönyvre fel kell készülnünk, beleértve a menekültáradat növekedését is a harcok miatt. Ebben az esetben a kormány és az EU feltételei szerint az alap támogatását azonnal le kell állítani, amint a menekültek elhagyják Ukrajnát. Sok humanitárius segélyben részesülő áldozat, főleg nők és gyerekek követik ezt az utat” – fogalmazott Penrose.
Hozzátette, hogy jelentős az orosz–ukrán háború közvetett áldozatainak száma más országokban – Moldovától Szomáliáig.
Az alapítvány vezetője megjegyezte, hogy a szervezet egyébként sem tudna pénzt juttatni Oroszország vagy Fehéroroszország kormányához kötődő intézményekhez. Ennek a kérdésnek a szabályozására szankciók vannak érvényben az Oroszországi Föderáció ellen.
[type] => post
[excerpt] => A brit hatóságok megtiltották Ukrajna területén kívül való elköltését annak a 2,3 milliárd fontnak (2,9 milliárd dollár), amelyet Roman Abramovics orosz oligarcha a Chelsea eladásából kapott.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1688756580
[modified] => 1688745754
)
[title] => Nagy-Britannia nem engedi meg, hogy a „Chelsea” eladásából származó összegeket Ukrajna területén kívül költsék el
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39788&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39788
[uk] => 39687
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 39690
[image] => Array
(
[id] => 39690
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/aqag4cb1wpc1j96jycphxcg1b94sjl1b9wq8mhz2exjew2npvbaqllkih8qmvkg8mt61p2v0ehp-awpxumeevlelubi.jpg
[original_lng] => 135838
[original_w] => 1024
[original_h] => 699
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/aqag4cb1wpc1j96jycphxcg1b94sjl1b9wq8mhz2exjew2npvbaqllkih8qmvkg8mt61p2v0ehp-awpxumeevlelubi-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/aqag4cb1wpc1j96jycphxcg1b94sjl1b9wq8mhz2exjew2npvbaqllkih8qmvkg8mt61p2v0ehp-awpxumeevlelubi-300x205.jpg
[width] => 300
[height] => 205
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/aqag4cb1wpc1j96jycphxcg1b94sjl1b9wq8mhz2exjew2npvbaqllkih8qmvkg8mt61p2v0ehp-awpxumeevlelubi-768x524.jpg
[width] => 768
[height] => 524
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/aqag4cb1wpc1j96jycphxcg1b94sjl1b9wq8mhz2exjew2npvbaqllkih8qmvkg8mt61p2v0ehp-awpxumeevlelubi.jpg
[width] => 1024
[height] => 699
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/aqag4cb1wpc1j96jycphxcg1b94sjl1b9wq8mhz2exjew2npvbaqllkih8qmvkg8mt61p2v0ehp-awpxumeevlelubi.jpg
[width] => 1024
[height] => 699
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/aqag4cb1wpc1j96jycphxcg1b94sjl1b9wq8mhz2exjew2npvbaqllkih8qmvkg8mt61p2v0ehp-awpxumeevlelubi.jpg
[width] => 1024
[height] => 699
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/aqag4cb1wpc1j96jycphxcg1b94sjl1b9wq8mhz2exjew2npvbaqllkih8qmvkg8mt61p2v0ehp-awpxumeevlelubi.jpg
[width] => 1024
[height] => 699
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1688734954:12
[_thumbnail_id] => 39690
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1684
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5ba105fb74ff1b180d49f542ee276edc] =>
Oroszországban az új autók értékesítése márciusban 10,6%-kal, 48 414 járműre csökkent az előző év azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az országban tevékenykedő európai vállalatokat tömörítő Association of European Businesses (AEB) a Reuters beszámolója szerint.
Az első negyedévi adatok vizsgálva még súlyosabb kép bontakozik ki az orosz autópiacról. A januártól március végéig terjedő időszakban ugyanis 44,7%-kal zuhantak az újautó-eladások. A Reuters anyagában felidézi, az új autók eladásai 2022-ben 59%-kal zuhantak 2021-hez képest.
Az elmúlt hónapok látványos visszaesése azért is lehet fájdalmas a gyártóknak és a kereskedőknek, mert az AEB korábban úgy számolt, hogy az eladások 2023-ban 12%-kal, mintegy 770 ezer járműre emelkednek.
A látványos visszaesés hátterében elsősorban a nyugati szankciók állnak, amelyeket az Ukrajna ellen folytatott háborúja miatt vetettek ki Oroszországra – közölte az AEB.
Kiemelték továbbá azt is, hogy az új autók gyártása Oroszországban a Szovjetunió összeomlása óta a legalacsonyabb szintre esett vissza, az új járművek árai pedig drámaian megemelkedtek, amely jelentősen visszafogja a keresletet egy olyan időszakban, amikor az orosz vásárlók továbbra is óvatosak a nagy összegű kiadásokkal kapcsolatban.
A mostani értékesítési adatok kapcsán érdemes azt is felidézni, hogy az Avtovaz, Oroszország legnagyobb autógyártója múlt csütörtökön jelentette be, hogy három hetes vállalati szabadságát július végéről június első felére helyezi át. Az autógyártó cég bejelentése szerint ennek oka, hogy egyre inkább fokozódik az alkatrészhiány Oroszországban.
A vállalat korábban közölte, hogy új logisztikai ellátási rendszer kialakításán létrehozásán dolgozik, és 2022-ben megtalálta a módját annak, hogy több mint 200 olyan autóalkatrészt pótoljon, amelyeket egyes országok nem hajlandóak Oroszországba exportálni.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az IKEA-nak végre sikerülhet eladnia az oroszországi gyárait közel egy év várakozás után. A nagyvállalat ezzel végleg kivonul a helyi piacról. A multik jó része még mindig üzemeltet gyárakat és üzleteket is a keleti országban.
Jóváhagyta az IKEA bútorgyártó orosz területen lévő gyárainak eladását egy orosz kormánybizottság – írja a Reuters. A Kreml tájékoztatása szerint két orosz befektető vásárolhatja meg az üzemeket:
a konyhai munkalapokat gyártó Slotex,
és a fűrészárukkal foglalkozó Luzales.
Az értékesítési folyamat kötelező jóváhagyási eljárás tárgyát képezi – közölte az Inter IKEA. A folyamatban ugyanis nemcsak a jelenlegi tulajdonos (IKEA) és a potenciális vevők vesznek részt, hanem a kormány részéről egy ezért felelős bizottság is.
A testületet azért hozták létre, hogy az orosz kormány által „barátságtalan országnak” tartott államok vállalatai ne tudják könnyen eladni gyáraikat.
Viktor Jevtuhov, az orosz kormány ipari és kereskedelmi miniszterhelyettese azt mondta, hogy kormánya számára fontos, hogy a termelés ne álljon le és minden munkahely megmaradhasson.
Az új tulajdonosok szükség esetén állami támogatásokra is számíthatnak – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Maradni vagy menni Oroszországból?
A nyugati vállalatok sorra jelentették be a háború kezdetétől, hogy távoznak az orosz piacról.
Csak néhány vállalat volt olyan határozott, mint a McDonald’s, amely már három hónappal a háború kezdete után, tavaly májusban eladta az orosz éttermeit.
Azóta több cég is próbálkozott az értékesítéssel. Többek között az IKEA is, amely már a háború kezdetekor bezárta üzleteit.
A tranzakció azonban eddig nem valósult meg a következő okokból:
egyre kevesebb a potenciális vásárlók száma, akikre nem vonatkoznak szankciók;
illetve a Kreml sokszor nem hajlandó engedélyezni a nyugati vételi ajánlatokat.
Most azonban úgy néz ki, hogy örülhet az IKEA vezetése, ugyanis végbe mehet az ügylet, amelyre már régóta várnak.
A Financial Times decemberi kutatása szerint azonban a külföldi vállalatok mindössze 8,5 százaléka hagyta el az orosz piacot, ami még mindig alacsonynak mondható.
Ukrajnában először sikerült egy tengeri kikötő privatizálása. Az Odessza megyei Uszty-Dunajszka kikötőről van szó, amely 201 millió hrivnyáért kelt el az aukción.
Az Állami Vagyonkezelő Alap sajtószolgálata jelentése szerint a kikötőre vonatkozó utolsó árajánlat 3,3-szorosa volt a kikiáltási árnak, ami 60 millió hrivnya volt.
Az Alap közölte, az eredményt a vállalkozók közötti kialakult konkurenciának köszönhetően érték el: a kikötőért 8 befektető versengett. A nyertesnek most 20 munkanapja van, hogy kifizesse a tétel árát.
A kikötő április 1-jén kezdte újra működését, és azóta 153 000 tonna gabonát és 58 300 tonna import fogyasztási cikket szállított exportra. A kikötő kapacitásának jelenleg mindössze 5%-át teljesíti.
A kikötő három eszközből áll: magából az Odessza megyei Vilkovóban található kikötőből, az azonos nevű városban található Kilija kikötői irodából és a Sabah-szigeten lévő karbantartó bázisból. A be- és kirakodás közvetlenül a Duna 54 km-rén található Kilija ponton történik.
„A nagy háború előtt szinte mindenki megfeledkezett az Uszty-Dunajszka kikörőről, de az elsők között folytatta a munkát a háború kezdetét követően. Nagy lehetőségek rejlenek benne az ukrán élelmiszerexport fejlesztésében. Ehhez azonban olyan beruházások kellenek, amelyeket magánvállalkozások hozhatnak” — mondta Rusztem Umjerov, az Állami Vagyonkezelő Alap elnöke.
Oroszország teljes körű inváziója előtt a főbb beruházások más tengeri kikötőkbe kerültek.
„A privatizáció után az Uszty-Dunajszka új tulajdonosa magánberuházásokat irányíthat ezen működő kikötő tevékenységének élénkítésére” — hangsúlyozták az Állami Vagyonkezelő Alapnál.
Mint ismeretes, a nyertesnek 20 munkanapja van az aukció befejezése után a tétel árának kifizetésére. Az adásvételi szerződést csak azután írják alá, hogy a pénzeszközök beérkeznek a költségvetésbe.
2022. január–szeptember időszakban az Uszty-Dunajszka” 848 ezer hrivnya nettó nyereséget termelt. Január és november hónapokban több mint 9 millió hrivnya adót fizetett be a költségvetésbe.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
