A német szövetségi ügyészség hivatalosan is vádat emelt az ukrán Szerhij Kuznyecov ellen indított Északi Áramlat 1/2 gázvezetékek szabotázsakciójában való részvétellel. Állításuk szerint Kuznyecov egy katonai állományból álló csoport vezetője volt, akik az ukrán állami szervek utasítására szabotázsakciót hajtottak végre. Ilja Novikov ügyvéd megjegyezte, hogy ez az ügy túlmutat egyetlen személy vádján, és egész Ukrajna érdekeit érinti. Először is, azért, mert sokan Németországban úgy vélik, hogy Ukrajnának több millió dolláros kártérítést kellene fizetnie az Északi Áramlat szabotázsakciója miatt – magyarázta a Liga.net-nek adott kommentárjában.
„Ha a bíróság elismeri, hogy ez egy törvényes katonai célpont volt, Ukrajna könnyebben háríthatja el az ilyen állításokat” – jegyezte meg Novikov, kifejtve, hogy a vádirat nemcsak a német büntető törvénykönyvön, hanem a nemzetközi jog elleni bűncselekmények törvénykönyvén is alapul, amely a nemzetközi humanitárius jog normáit hajtja végre, és lehetővé teszi a bíróság számára, hogy háború idején mérlegelje egy ilyen célpont jogszerűségének kérdését.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a német büntető törvénykönyv 88. cikkelye, az „alkotmányos rend elleni szabotázs”, eltűnt Kuznyecov vádiratából. Véleménye szerint ez nem enyhítés, hanem az ügyész jogi álláspontjának korrekciója, de már egy ilyen lépés is leegyszerűsíti a kommunikációt ebben az ügyben Ukrajna számára.
Ami Kuznyecovot illeti, jelenleg a hamburgi terrorizmusgyanús osztályának fogdájában van. A körülmények ott nehezek a hőség miatt, mondja Novikov. De tegnap sikerült találkoznia a feleségével.
„Szerhij most nehéz időszakon megy keresztül, és több támogatást szeretne látni az államtól. Nem vallja magát bűnösnek, és nem tesz vallomást, ez az álláspontja” – tette hozzá az ügyvéd.
Donald Trumpék nem csupán vizsgálják, hanem egyeztetnek is Vlagyimir Putyinon keresztül a Gazprom orosz energiaipari óriáscéggel arról, hogyan tudnának együttműködni bizonyos területeken.
Azt nem tudni, az amerikai elnök kormányzata közvetlenül részt vesz-e a tárgyalásokban. Az orosz állam feje azonban egyértelműen utalt az energetikai együttműködésre.
Ha az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország megállapodnak az energiaszektorban az együttműködésről, akkor biztosítható lenne egy gázvezeték Európa számára – jelentette ki Putyin, aki szerint „ez előnyös lehet Európának, mivel olcsó orosz gázt kapna”. Az Index jelezte, az orosz elnök kijelentései nyomán az európai gázárak 4,5 százalékkal csökkentek.
Trump pedig szintén azt sugallta, hogy az Egyesült Államok érdeklődik a lehetséges együttműködés iránt, dacára a háború óta kivetett amerikai és európai szankcióknak.
A lehetséges amerikai célokat erősen meghatározhatják a háborút lezáró békemegállapodásból eredő üzleti lehetőségek. Jelesül Marco Rubio amerikai külügyminiszter már azt fejtegette, hogy Washington fellazítaná az Oroszország és Kína közötti partneri kapcsolatokat.
Ám az európai tisztviselők kétlik, hogy a Trump-adminisztráció képes lenne éket verni Oroszország és Kína közé, hisz a két állam jelentősen közeledett egymáshoz az orosz–ukrán háború kezdete óta.
A Bloomberg forrásai szerint a Gazprom kifejezetten szeretné, ha Washington segítene újraindítani a kontinensre irányuló Északi Áramlat gázvezetékeket. Az orosz állami gázvállalat a háborút megelőzően csökkentette, később leállította a szállításokat, végül 2022-ben, egy szabotázstámadás után a két vezeték megsérült.
Újabban amerikai üzletemberek szemet vetettek az Északi Áramlat 2-t irányító svájci székhelyű üzemeltető cégre, így részesedést szerezve a projektben.
Putyin több ízben rögzítette, készek arra, hogy az Északi Áramlat 2 még működő, sértetlen szakaszán újraindítsák a gázszolgáltatást Európába, de a döntés végső soron az Ukrajnát támogató Németországon múlik.
Bár az EU és a Trump-kabinet megvitatta annak lehetőségét, hogy az európai vállalatok több cseppfolyósított földgázt, LNG-t importáljanak az Egyesült Államokból, de több uniós ország elkezdett ebből kihátrálni az amerikai elnök Ukrajnához és Európához való hozzáállása, valamint az egyéb bizonytalanságok miatt. De az biztosnak látszik, hogy a Gazprommal kötött bármiféle megállapodás tovább súlyosbítaná ezen aggodalmakat.
A lap felidézte, miután megszűnt az Ukrajnán keresztüli földgázszállítás, a Török Áramlat szerepe jelentősen felértékelődött, ezáltal Magyarország pozíciója is felsőbb polcra került. Az azonban a kontinens komoly energiaéhségére utal, hogy hiába a szankciók, Európa még mindig rekordmennyiségű orosz LNG-t vásárol. Igaz, az Európába irányuló teljes gázmennyiségnek már csak a 10-15 százalékát adja a Gazprom a korábbi 40-45 százalék helyett.
A Gazeta számolt be arról a svájci Transliq AG számításai szerint mintegy 633 millió dollárba kerülne a 2022 őszén felrobbantott Északi Áramlat 2 megjavítása.
Robert Bechler, a svájci Transliq AG cég, a gázvezeték üzemeltetőjét felszámoló cég képviselője szerint az Északi Áramlat 2 javítható lenne, ám ehhez mélyen a zsebébe kellene nyúlnia annak, aki viseli a költségeket.
A vezeték teljesen aktiválva van, és a várható javítási költség 633 millió euró lenne – mondta Bechler. Hozzátette, hogy arra számítanak a jövőben, hogy az Északi Áramlat 2 működni fog. A 2022 őszén egy szabotázsakció keretében felrobbantott vezeték helyreállítását már politikai szereplők is kérik. Rainer Rothfuss, a német AfD frakciójának képviselője novemberben az Északi Áramlat helyreállítását kérte, valamint az orosz külügyminisztérium is üdvözölte az ötletet.
A 2022. szeptember 26-án megsemmisült balti-tengeri Északi Áramlat mindegyik ága, miután több detonáció következett be a sekély vízben fekvő szakaszon. Az ügyben több ország hatóságai is nyomozni kezdtek, a szálak pedig Kijevbe vezettek. A jelenlegi ismeretek alapján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tudomásával dolgozták ki a terveket, ám az államfő erre nem adott engedélyt. Az ukrán titkosszolgálati egység viszont nem vette tudomásul az elnöki döntést, és ennek ellenére is végrehajtották az akciót. Több elkövetőt már azonosítottak is, ellenük nemzetközi körözés van érvényben.
Az Északi Áramlat gázvezeték a Balti-tenger sekély vízében futott és Németországot kötötte össze Oroszországgal.
A januári zavargások következtében leváltott Nurszultan Nazarbajev kazahsztáni exelnök veje, Timur Kulibajev helyét veheti át a testületben.
Az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszert üzemeltető vállalatok és a Rosznyeft orosz olajipari társaság után a Gazprom orosz energetikai óriáscégben is tisztséget kaphat Gerhard Schröder volt német kancellár – jelentette pénteken az ARD német közszolgálati televízió.
Gerhard Schrödert az orosz állam többségi tulajdonában lévő Gazprom felügyelőbizottságába jelölik. A januári zavargások következtében leváltott Nurszultan Nazarbajev kazahsztáni exelnök veje, Timur Kulibajev helyét veheti át a testületben. A részvénytársaság közgyűlését június 30-án tartják.
A Gazprom pénteken, alig néhány nappal azután jelentette be Schröder jelölését, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként számon tartott volt szociáldemokrata (SPD) pártelnök nyilvánosan kiállt Oroszország mellett az ukrán–orosz határvidéket sújtó katonai feszültség ügyében, és „kardcsörtetésnek” minősítette, hogy Kijev fegyverszállításokat sürget nyugati partnereitől.
Olaf Scholz jelenlegi kancellár – aki a feszültség diplomáciai enyhítését szorgalmazza, és nem hajlandó német fegyverekkel támogatni az ukrán hadsereget – párttársa véleményéről egy szerdai interjúban azt mondta, hogy nem kért és nem is kapott tanácsot a volt kormányfőtől.
Gerhard Schröder kormányfőként – az SPD és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök „kifogástalan demokrata”.
Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Északi Áramlat megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
