ÉLes feszültség támadt a transzatlanti kereskedelemben, miután Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 30 százalékos vámok bevezetését hagyta jóvá az Európai Unió és Mexikó ellen.
A nemzetközi közösség, élén az uniós vezetőkkel, gyors és egyértelmű reakciókat adott a 30 százalékos vámokra, amikben a legfontosabb a párbeszéd és az egység megőrzése mellett az együttműködésre való nyitottság hangsúlyozása volt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, az EU mindig is a tárgyalásokon alapuló megoldást részesítette előnyben, mivel „a párbeszéd, a stabilitás és a konstruktív transzatlanti partnerség iránti elkötelezettségünk ezt követeli meg.”
A holland miniszterelnök, Dick Schoof a X-en fejezte ki aggodalmát, és egyértelművé tette, hogy az EU egységben kell maradjon, és kitartóan kell törekednie a kölcsönösen előnyös megállapodásra az Egyesült Államokkal.
A svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson szintén az X-en hívta fel a figyelmet arra, hogy az eszkalációt mindenképpen el kell kerülni, mert végső soron „mindenki veszít egy kereskedelmi háborúban, és leginkább az amerikai fogyasztók fizetik meg az árát.” Hangsúlyozta Svédország elkötelezettségét a szabadkereskedelem és a nemzetközi együttműködés iránt – írja az CNBC News.
Macron is megszólalt Franciaország első embere, Emmanuel Macron az Európai Bizottság elnökével egyetértésben „a 30%-os horizontális vámok bevezetésének bejelentését erőteljesen elutasítja,” és felszólította az Uniót, hogy „mobilizálja az összes rendelkezésre álló eszközt, beleértve az antikényszerítő mechanizmust is, amennyiben augusztus elsejéig nem sikerül megállapodásra jutni.” Macron egyben megerősítette Franciaország támogatását az EU intenzív tárgyalási törekvéseihez, amelyek célja, hogy „egy kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessen, amely tiszteletben tartja a kereskedelmi partnerek közötti viszonyt és a közös érdekeltségeket.”
Az olasz kormány is közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi, rendkívül összetett nemzetközi környezetben „nem volna értelme kereskedelmi konfliktust kirobbantani az Atlanti-óceán két partja között,” és fontos, hogy a felek a tárgyalásokra összpontosítsanak, miközben elkerülik a polarizációt, ami csak nehezítené a megállapodás elérését.
Az amerikai elnök által július elején tett vámfenyegetések több tucat országot érintenek, többek között Kanadát, Japánt és Brazíliát is, ahol a tarifák mértéke 20 és 50 százalék között mozog. Trump azt is hozzátette, hogy azok az európai cégek, amelyek az Egyesült Államokban gyártanak vagy építenek termékeket, mentesülnek a vámok alól, ami egy újabb réteget ad az amúgy is bonyolult kereskedelmi helyzethez.
Közös pénzügyi hozzájárulást kér a Schuman tér átalakításának megnövekedett költségeihez Brüsszel az Európai Unió intézményeitől – írja a De Standaard.
Brüsszel szeretné a Schuman teret valódi városi térré alakítani: gyalogosövezettel és sok zöldfelülettel. Csakhogy a projekt költségei váratlanul megemelkedtek a Beliris, Brüsszel és a szövetségi kormány közös infrastrukturális ügynöksége április jelzése szerint.
A Schuman körforgalom felújítása 2023 őszén kezdődött, a befejezést eredetileg 2026 nyarára tervezték. A költségeket azonban jelentősen megemelte az a terv, hogy egy modern acélszerkezetű, zöldtetővel ellátott kupolát is elhelyezzenek a tér közepén. Emiatt a munkálatok gyakorlatilag leálltak.
Ha pedig Belgium fővárosa nem szerez további finanszírozást június 30-ig, a még tovább drágulhat a projekt – figyelmeztet az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Régiók Bizottságának és az uniós külügyi főképviselőnek címzett levelében a vezetés.
Brüsszelnek pénzügyi gondjai vannak, miközben a Schuman tér felújítási költsége jelentősen megdrágult
Wouter Van Dooren, az Antwerpeni Egyetem közigazgatási professzora szerint ebből a levélből egyértelműen az olvasható ki, hogy Brüsszelnek sürgősen kormányra van szüksége. Brüsszel ügyvezető kormánya ugyanis egy éve politikai többség nélkül irányítja a régiót.
A vezetés két lehetséges megoldást vázolt fel: vagy a Beliris más projektekből felszabaduló pénzeit irányítják át a Schuman térre, vagy közvetlenül az európai intézményekhez fordulnak támogatásért.
A régió eredetileg 30,2 millió eurót különített el a projektre. Azonban a 2023. júniusi választás óta nem sikerült új kormányt alakítani, így az előző koalíció ügyvezető státuszban, korlátozott jogkörökkel működik, új költségvetést nem fogadhat el – magyarázta a The Parliament.
A régió jelenleg az úgynevezett „tizenketted részes” költségvetési rendszerben működik, amely szerint havonta csak a 2024-es költségvetés egy tizenketted részét – plusz az indexálást – költhetik el. Ez a korlátozás lehetetlenné teszi, hogy előteremtsék a plusz 9 millió eurót a körforgalom befejezésére, illetve a 3,4 millió eurót a tervezett acélból készült kupola megépítésére.
Sőt, a régió tartós, mintegy 20 százalékos költségvetési hiánnyal küzd, ami aggodalomra ad okot, hogy hamarosan nem tudja kifizetni a közalkalmazottakat, teljesíteni a szerződéseit vagy kezelni a növekvő adósságát. Hétfőn a Standard & Poor’s hitelminősítő leminősítette Brüsszel régióját.
Nem szokatlan kérés, de kései lehet
Európa gyakran finanszíroz infrastrukturális beruházásokat. „Ez részben jogos kérés. Hiszen ez az Európai Bizottság előkertje. Nem túlzás azt várni, hogy az EU is hozzájáruljon a közterület fejlesztéséhez. Ma ez a tér inkább egy körforgalom vagy felhajtó – ha ebből valóban barátságos központ lesz, abból maga az EU is hasznot húz” – vélekedett a professzor a Vrt Newsnak. Ugyanakkor Van Dooren szerint későn érkezett a kérés és célszerűbb lett volna a szokványos eljárást követni.
„A költségek emelkedése miatt kreatív megoldásokat kerestünk. Nem hoztunk elhamarkodott döntést: először informális kapcsolatfelvétel történt az uniós adminisztrációval, és pozitív visszajelzést kaptunk” – magyarázta a levelet aláíró Ans Persoons európai kapcsolatokért felelős államtitkár egy hete a brüsszeli parlamentben.
Rendkívül ritka, hogy egy regionális kormány megkerülje a nemzeti csatornákat, és közvetlenül az EU-hoz forduljon forrásért – a lépést a belga szövetségi kormány azonnal elítélte.
Bart De Wever miniszterelnök a levelet „koldulásnak” és „új mélypontnak” nevezte, a helyzetet pedig „szégyenteljesnek”.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében már 17,4 millió eurót elkülönített a projekt támogatására, amit a szövetségi kormányon keresztül kellett volna továbbítani Brüsszelnek. Most azonban a régió megszegi a megszokott protokollt, és közvetlenül kér további támogatást a bizottságtól.
Az EU célja, hogy 2027-re teljesen leállítsa az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját, de a gáz betiltását eddig vonakodott meglépni, ellentétben a szénnel és az olajjal. A szankciók a vezetéken érkező gázt nem érintenék.
Az Európai Unió az orosz alumínium behozatalának korlátozását és a cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozatos kivonását fontolgatja egy új szankciócsomag részeként. Az EU büntetőintézkedést hozna több tucat, orosz olajat szállító tanker ellen, valamint további exportellenőrzéseket vezetne be a katonai célokra felhasználható termékekre.
Névtelenségüket kérő források a Bloombergnek elárulták: az alumíniummal kapcsolatos korlátozások fokozatosan lépnének életbe, a részletek még nem tisztázottak. Az LNG-exporttal kapcsolatos szankciók részleteit a jövő hónapban terjesztheti elő az Európai Bizottság.
A tervezetet megvitatják a tagállamok vezetői és még változhatnak. A tisztviselők szerint a vezetéken érkező orosz gáz szankcionálása nem életképes, mert több állam, köztük Magyarország és Szlovákia is erre támaszkodik. Ezzel szemben az LNG-t importáló országok – Spanyolország, Belgium és Franciaország – várhatóan nem blokkolják a büntetőintézkedést.
Az unió a fentiek mellett mérlegeli, hogy több harmadik országbeli vállalatot kellene listára venni, amelyek segítik Oroszországot a fegyverekben használt technológiákhoz jutni. Ez főleg kínai és az Egyesült Arab Emírségekben bejegyezett cégekre vonatkozna.
Eddig az EU nem lépett fel az orosz gáz ellen
Ha az EU döntésre jut, akkor ez lesz a 16. csomag amit Oroszország ellen hoznak. Érdemes megemlíteni, hogy Európa tavaly rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt Oroszországtól: a Rystad Energy elemzése szerint 2024-ben 17,8 millió tonna LNG érkezett az európai kikötőkbe, ami 2 millió tonnával nagyobb mennyiség, mint az előző évben.
Ezzel Moszkva megelőzte Katart, és az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-beszállítójává vált. Az EU célja, hogy 2027-re teljesen leállítsa az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját, de a gáz betiltását eddig vonakodott meglépni, ellentétben a szénnel és az olajjal.
Az újabb csomag részletei nem sokkal azután váltak nyilvánossá, hogy Ukrajna leállította az orosz gázszállítást saját vezetékein keresztül, ezzel megszüntetve egy szovjet korszakból származó energiaútvonalat. Ugyanakkor Moszkvának már vannak alternatív útvonalai, amelyek megvédhetik a komolyabb gazdasági csapástól.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Európai Unió – legalábbis direkt módon – nem fogja betiltani a belső égésű motorral működő új autók értékesítését 2035-től. Az EU azonban nem fogja megengedni az autógyártóknak, hogy új, károsanyag-kibocsátású járműveket értékesítsenek – írja az Autószektor.
A lap emlékeztetett rá, hogy ez gyakorlatilag ugyanazt jelenti, hacsak a szén-dioxid-semleges szintetikus üzemanyagok gyártása nem növekszik megfelelően a következő 10 évben. Reálisan nézve ez nem tűnik megvalósíthatónak ilyen rövid időn belül, így érthető, hogy a tilalom elleni kritikák egyre hangosabbak.
Nemrég Olaszország környezetvédelmi és energiabiztonsági minisztere volt az, aki az EU 2035-ös tilalma ellen emelt szót.
Az Automotive News Europe idézi Gilberto Pichetto Fratint, aki szerint „a tilalmat meg kell változtatni”, mivel az „ideológiai vízió” már megbukott. Elment odáig, hogy azt mondta, a terv egyenesen „abszurd”, és Európának most „pragmatikus elképzelésre van szüksége”.
Az olasz kormányzati tisztviselők azt szeretnék, ha a 2035-ös új ICE-értékesítési tilalmat idő előtt felülvizsgálnák. Ahelyett, hogy 2026-ig kellene várni, az ország kereskedelmi minisztere, Adolfo Urso azt szeretné, ha a szabályt már 2025 elején újraértékelnék – mutatott rá a lap.
Meglátása szerint ideális esetben a dolgoknak meg kell változniuk, ellenkező esetben az európai autóipar összeomolhat.
Giorgia Meloni miniszterelnök jobboldali pártja, az Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia, FdI) szerint ahelyett, hogy mind a 27 uniós országot arra kényszerítenék, hogy a következő évtized közepétől kezdve csak elektromos meghajtású járműveket értékesítsenek, egyes tagállamoknak nagyobb szabadságot kellene biztosítani a szén-dioxid-mentesítési célok elérésében. Az átállás nem történhet meg 10 év alatt, ezért reálisabb cél lenne a fokozatos átállás az ICE-ről az EV-re – emlékeztetett az Autószektor.
Kaució bevezetését kezdeményezi az Európai Bizottságnál az ukrán gabonaszállításokkal kapcsolatban a négy visegrádi ország, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – jelentette be Marek Vyborny cseh mezőgazdasági miniszter kedden.
A dél-morvaországi Znojmóban, a visegrádi szakminiszterek találkozója után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kereskedők akkor kapnák vissza a kauciót, amikor az általuk szállított ukrán gabona a balti vagy a lengyel kikötőkön keresztül elhagyja Európát.
„Ez az intézkedés arra kényszerítené a kereskedőket, hogy az ukrán gabonát ne tartsák vissza az európai piacokon” – jelentette ki Marek Vyborny, aki leszögezte: továbbra is azt részesítené előnyben, ha az ukrán gabonaexport problémáját európai szinten kezelnék.
A CTK hírügynökség jelentése szerint a visegrádi négyek képviselőinek tanácskozásába online Mikola Szolszkij ukrán miniszter is bekapcsolódott. Szolszkij tájékoztatta a minisztereket az ukrán elképzelésről, amely úgynevezett szolidaritási folyosók bevezetésével oldaná meg az ukrán gabona szállítását az Európai Unión kívüli térségekbe.
Nyilvánvaló, hogy a folyosók létrehozása és ellenőrzése nagyon költséges elképzelés. A terv megvalósítása érdekében az ukránok arra számítanak, hogy azt részben az Európai Unió finanszírozná, és ellenőrizné. A cseh miniszter szerint a közép-európai országok ebben a kérdésben még nem foglaltak állást.
Ukrajna Brüsszel segítségével korábban Moldován és Románián keresztül már létrehozott egy ilyen gabonaszállítási útvonalat, amelynek működtetését az Európai Unió is támogatja. Magyarországot a tanácskozáson Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte.
Az Európai Unió a koronavírus-járvány okozta válságra való tekintettel 183 millió euróval járul hozzá 29 alacsony jövedelmű ország szociális, egészségügyi és gazdasági kiadásaihoz – közölte az Európai Bizottság hétfőn.
A segélyt az unió a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adósságcsökkentési, katasztrófavédelmi és segélykezelő alapján keresztül juttatja el a rászoruló országoknak, amelyek között Afganisztán, Benin, Burkina Faso, Burundi, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, a Comore-szigetek, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dzsibuti, Etiópia, Gambia, Guinea, Bissau-Guinea, Haiti, Libéria, Madagaszkár, Malawi, Mali, Mozambik, Nepál, Niger, Ruanda, Sao Tomé és Príncipe, Sierra Leone, a Salamon-szigetek, Tanzánia, Tádzsikisztán, Togo és Jemen szerepel.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos tájékoztatása szerint a támogatás a felsorolt országok adósságcsökkentéséhez, valamint költségvetési korlátjaik enyhítéséhez, illetve ahhoz járul hozzá, hogy képesek legyenek fenntartani fejlesztési céljaikat. Lehetővé teszi számukra, hogy erőforrásokat szabadítsanak fel rendkívüli fizetésimérleg-szükségleteik kielégítésére, ahelyett, hogy ezeket az erőforrásokat adósságtörlesztésre kellene fordítaniuk. A rövid távú likviditási támogatás további pozitív előnye, hogy hozzájárul az országok makrogazdasági stabilitásához is – közölte.
Az érintett országokkal közösen készített tartós, hosszú távú pénzügyi terv segítséget nyújt a koronavírus-járvány okozta súlyos társadalmi és gazdasági károk idejének átvészelésében – tette hozzá az uniós biztos.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok több mint két évtizede először állapodott meg a vámtarifák csökkentésében.
Különleges termékek meglehetősen szűk körére vonatkozik a megállapodás, és csak évi pár százmillió dollár értékű exportáru számára szélesíti ki az egymás piacaihoz való hozzáférést.
A megállapodás értelmében az Európai Unió a legnagyobb kedvezmény elvének alapján augusztus 1-jei hatállyal eltörli az Egyesült Államokból importált élő homárokra és fagyasztott homártermékekre kivetett 8 százalékos vámot. Ezen termékek értéke 2017-ben 111 millió dollárt tett ki.
Az Egyesült Államok ugyancsak a legnagyobb kedvezmény elvének alapján augusztus 1-jei hatállyal felére csökkenti bizonyos termékek – egyes húskészítmények, kristályüvegek, felületkezelő készítmények, lőpor, öngyújtó és alkatrészei – vámtarifáját. Éves átlagban 160 millió dollár értékű termékről van szó.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalom értéke tavaly meghaladta az 1300 milliárd dollárt. A múlt hét pénteken bejelentett megállapodást a 2018-ban elindított kereskedelmi tárgyalások részeként kötötték meg.
Phil Hogan uniós kereskedelmi biztos és Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője közös közleményükben úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú kapcsolatok javulásának részeként „ez a kölcsönösen előnyös megállapodás” kedvezően hat az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdaságára.
„Azt akarjuk, hogy ez a vámcsökkentési megállapodás csak a kezdetét jelentse annak a folyamatnak, amely újabb egyezményekhez vezet, szabadabb, igazságosabb és kölcsönösen előnyös transzatlanti kereskedelmet megteremtve” – hangoztatták.
A transzatlanti kereskedelemben izzó feszültségek elemi erővel kerültek felszínre 2017-ben, amikor a protekcionista kereskedelempolitikát folytató Donald Trump amerikai elnök pótvám kivetését rendelte el a külföldről, így az Európai Unióból érkező acél- és alumíniumtermékekre. A helyzetet tovább rontotta az Airbus és a Boeing repülőgépgyártóknak nyújtott állami támogatások miatti viszály, amely ugyancsak pótvámok kivetésébe torkollott. Az amerikai technológiai nagyvállalatokra kivetett digitális adó bevezetésével pedig azt érték el az európai országok, hogy Washington egy sor termék vámtarifájának megemelését helyezte kilátásba.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
