Az orosz jegybank pert indított Moszkvában az Euroclear ellen. A brüsszeli székhelyű értékpapír-letétkezelő kezeli annak a 194 milliárd eurónyi orosz vagyonnak a jelentős részét, amelyet az európai szankciók miatt befagyasztottak. Ezzel Oroszország lényegében belépett abba az EU-n belüli, ritkán tapasztalt mélységű konfliktusba, amely az unió vezetését szembeállította Belgium kormányával. A belgák ugyanis éppen az ilyen perek lehetőségétől tartva próbálták fékezni az orosz vagyon felhasználásáról szóló terveket.
Az orosz jegybank először kommentálta az Európai Bizottság azon terveit, hogy felhasználhatnák a Nyugaton tárolt, befagyasztott orosz jegybanki eszközöket – közölte a Medúza.
A közlemény szerint az eszközök „közvetlen vagy közvetett felhasználására irányuló mechanizmusok törvénytelenek, ellentétesek a nemzetközi joggal, és sértik az állami vagyonokra vonatkozó szuverén immunitás elvét”. A jegybank azt ígéri, hogy minden egyoldalú felhasználással szemben jogi úton fellép, „minden lehetséges illetékes hatóságnál”, és szükség esetén az ENSZ-tagállamok területén is végrehajtatja a számára kedvező bírósági döntéseket.
Nem sokkal később a jegybank újabb közleményt adott ki, amelyben bejelentette:
pert indít a moszkvai választott bíróságon a belga Euroclear ellen jogellenes cselekedetei miatt. Ennél a letétkezelőnél őrzik a befagyasztott orosz jegybanki eszközök nagy részét. Az orosz jegybank kártérítést követel, de az összeg és a részletek egyelőre nem ismertek.
A közlemény így fogalmaz: „Az Euroclear intézkedései kárt okoztak az orosz jegybanknak, mivel ellehetetlenítették a jegybank tulajdonában lévő készpénz és értékpapírok feletti rendelkezést.”
A nyugati országok 2022-ben mintegy 260 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyont fagyasztottak be. Ezek többsége — mintegy 190 milliárd euró — az Euroclearnél található. Az Euroclear bevételt is termel ezekből a befagyasztott eszközökből, amelyet 2024-ben Ukrajna finanszírozására utaltak át. Az elmúlt három évben az európai vezetők többször megvitatták a befagyasztott orosz vagyon elkobzásának lehetőségét, de végül elvetették az ötletet.
2025-ben az Európai Bizottság új tervet mutatott be: reparációs hitelt adna Ukrajnának, amelyet az orosz vagyon szolgálna fedezetként. A terv szerint Ukrajna 140 milliárd eurós hitelt kapna, amelyet később akkor kellene visszafizetnie, amikor a háború lezárultával Oroszország megtéríti az általa okozott károkat. Belgium azonban határozottan ellenzi ezt, mivel attól tart, hogy Moszkva beperli, és végül egyedül Belgiumra hárulna a felelősség, amikor Oroszország a pénzek visszaadását követeli majd.
Brüsszel üzleti negyedében egy egyszerű, üvegből és acélból épült toronyház – szemben a Domino’s pizzériával – az Euroclear központja. Ez a cég kezeli a lefoglalt orosz vagyon nagy részét.
Az Euroclear, egy brüsszeli székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet kezeli az orosz állam befagyasztott vagyonának legnagyobb részét. A teljes, 300 milliárd eurónyi lefoglalt orosz vagyonból 183 milliárd eurót.
Egyre több felhívás érkezik a világ vezetőitől arra vonatkozóan, hogy ezt az összeget használják fel Ukrajna újjáépítésére, különösen annak fényében, hogy Donald Trump Ukrajna iránti elköteleződését egyre többen megkérdőjelezik.
Márciusban mintegy 130 Nobel-díjas – köztük a békedíjas Olekszandra Matvijcsuk is – sürgette a nyugati kormányokat, tegyék lehetővé, hogy a lefoglalt vagyonból újjáépülhessen Ukrajna, és a pénzt használják fel a háborús áldozatok kártalanítására.
Az EU jogszabályai azonban jelenleg csak azt teszik lehetővé, hogy a lefoglalt orosz vagyonból származó profitot fordítsák Ukrajna támogatására.
Erről az Euroclear rendszeresen, a negyedéves pénzügyi jelentéseiben számol be. Bár ezek az extra bevételek jelentősek, eltörpülnek a Világbank szerint szükséges 506 milliárd eurós újjáépítési költségek mellett.
Több magas rangú politikus – köztük Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője, valamint Lengyelország és Litvánia külügyminiszterei – támogatják a befagyasztott pénzeszközök felhasználását. Viszont ahogy korábban az Origon is megírtuk, Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever úgy véli, hogy a pénzeszközök elkobzása „háborús cselekmény” lenne – írja a The Guardian.
A belgiumi székhelyű elszámolóház, az Euroclear, amely az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek nagy részét őrzi, közölte, hogy nem tehető felelőssé, ha az Európai Unió úgy dönt, hogy elkobozza az eszközöket Ukrajna megsegítésére.
Valerie Urbain, az Euroclear vezérigazgatója a Bloombergnek adott interjúban elmondta, hogy „nem kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy az eszközöket lefoglalták, de néhány év múlva Oroszország jön, bekopogtat az ajtón, és azt mondja, vissza akarom kapni az értékpapírjaimat, miközben az értékpapír-eszközök már eltűntek, ha elkobozzák az eszközöket, akkor mindennek mozognia kell, beleértve a kötelezettségeket is – tette hozzá.
Eddig az EU a szankcionált orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna megsegítésére használta fel. A G7 csoport terve szerint a lefoglalt vagyonból származó nyereséget egy 50 milliárd eurós hitelcsomag fedezetére használnák fel Ukrajna számára.
Ugyanakkor egyre nő annak valószínűsége, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás csökken, amikor Dondald Trumpot beiktatják, így újra felmerült az ötlet, hogy maguk az orosz eszközök – amelyekből 180 milliárd euró az Euroclear birtokában van – is felhasználhatók legyenek.
Az európai pénzügyi rendszer hitelessége forog kockán
Egy új amerikai kormányzat „ismét napirendre veszi ezt a kérdést” – mondta Urbain, bár egyelőre nem lát újabb erre irányuló nyomást. Urbain kitartott amellett, hogy az eszközök használata kockázatot jelentene az euró tartalékvalutaként betöltött szerepére, valamint Európa pénzügyeinek tágabb értelemben vett stabilitására nézve.
Amikor a konfliktus kezdeti szakaszában felmerült az orosz állami vagyon elkobzásának lehetősége, Urbain elmondta, hogy egyes ügyfelei – például Kína – aggályokat fogalmaztak meg a rendszer hitelességével, tiszteletben tartásával kapcsolatban. Az orosz vagyon elkobzása kockázatos, mert precedenst teremt; a rendszerbe évtizedek óta vetett bizalom hirtelen megkérdőjeleződik – mondta. „Nem hiszem, hogy ez csak a kínaiak miatt van. Bármelyik központi bank gondolhatja úgy, hogy többé nem bízhat a kialakult jogi keretekben” – tette hozzá.
Bár a szuverén vagyonok befagyasztása bizonyos feltételek mellett megengedett, a teljes elkobzás sokkal ellentmondásosabb, tekintettel a nemzetközi jogban rögzített állami mentesség elvére. A vitát tovább bonyolítaná a vagyonnal kapcsolatos esetleges kötelezettségek kezelésének módja.
Az Euroclear eddig nem tapasztalt olyan jelentős változást, amely a világ különböző részeiről érkező tranzakciók volumenét befolyásolta volna, de Urbain megjegyezte, hogy az ázsiai piacon belül egyre nagyobb a kereskedelmi és befektetési forgalom, és egyre közvetlenebb kapcsolat alakul ki Ázsia és a Közel-Kelet között.
Az oroszországi részesedések lefoglalásának egyik következménye lehet, hogy elősegíti egy nem európai rivális megjelenését, amely az Euroclearrel versenyezne. „A jelenlegi helyzetben ez nem jelent rövid távú fenyegetést. De ha elkobozzák a vagyont, minden megkérdőjeleződne” – tette hozzá.
