Finoman szólva se sikertörténet egyelőre Bulgária euróövezethez való csatlakozása. Azok után, hogy az infláció elszabadult, és a megszorításokba belebukott a korábbi kormány, most újabb nehézséggel néz szembe. A héten ugyanis megindított az EU a túlzottdeficit-eljárást az országgal szemben, miután nem sikerült teljesítenie az egyik maastrichti kritériumot, ami épp ez az egyik feltétele volt az euró bevezetésének. Magyarországon is időközben a politikai napirend egyik központi kérdése lett az euróövezethez való csatlakozás.
Az Európai Unió túlzottdeficit-eljárást indít Bulgáriával szemben, mindössze néhány hónappal az euróövezethez való csatlakozása után – jelentette be Rumen Radev miniszterelnök az Euractiv és a Mediafax beszámolója szerint, amiről az Economedia.ro írt. A bolgár euró története egyelőre minden, csak nem sikertörténet.
Bolgár euró: egyelőre óriási blama, épphogy bevezették, máris felrúgták az egyik legfontosabb szabályt – „Hazudtak, hogy Bulgáriát betuszkolják az eurózónába”.
Radev azzal vádolta a volt jobbközép vezetőt, hogy manipulálta a költségvetési adatokat, hogy Bulgária 2026. január 1-jén beléphessen az euróövezetbe, miután heves politikai vita alakult ki a konvergenciakritériumok teljesítésével kapcsolatban.
Hazudtak, hogy Bulgáriát betuszkolják az eurózónába – mondta Rumen Radev újságíróknak, miután visszatért Brüsszelből. A politikus májusban került hatalomra, azok után, hogy a baloldali populista pártja, a Progresszív Bulgária megnyerte az áprilisi választásokat, és 30 év után először elérte az egypárti többséget.
Az EU túlzottdeficit-eljárása előírja az európai költségvetési szabályokat túllépő országok számára, hogy egy meghatározott határidőn belül a GDP 3 százalékos küszöbértéke alá csökkentsék költségvetési hiányukat. Ez az Európai Bizottság általi szigorúbb ellenőrzést is magában foglalja.
A bizottság tavaszi előrejelzései szerint Bulgária 2026-ban a GDP 4,1 százalékát kitevő hiányt könyvelhet el. Ugyanakkor az ország az euróövezet legmagasabb inflációs rátájával is szembesül.
Ha ezek a becslések megerősítést nyernek, Bulgária lesz az első ország, amely miután csatlakozott az euróövezethez, gyorsan a blokk fiskális korrekciós ága alá kerül. Ez lenne Szófia első túlzotthiány-eljárása is azóta, hogy az előzőt 2012-ben lezárták.
Az Európai Bizottság a jövő héten megjelenő európaiszemeszter-csomagjának közzététele előtt nem kívánt nyilatkozni a helyzetről. A GERB párthoz tartozó Temenuzska Petkova volt pénzügyminiszter viszont elutasította Radev vádjait, és azt mondta, hogy Bulgária a védelmi kiadásokra vonatkozó európai rugalmassági záradéknak köszönhetően elérte a 3 százalékos hiánykorlátot 2025-ben.
Az infláció is elszállt
Nem csak a költségvetési hiánnyal, az inflációval is gond van, ami jelenleg Bulgáriában az egyik legmagasabb volt az uniós tagországok között.
Áprilisban 6,8 százalékkal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak.
Az csak a hab tortán, hogy az infláció szintén az euró bevezetésének egyik előfeltétele. A maastrichti kritérium szerint adott ország 12 havi átlagos HICP-inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállam átlagát. Bulgária esetében az inflációs kritérium teljesítése különösen fontos volt az euró bevezetése előtt. A 2025-ös konvergenciaértékelések szerint Bulgária végül teljesítette az inflációs feltételt, ami hozzájárult ahhoz, hogy megkapja a pozitív értékelést az euróövezeti csatlakozáshoz. Igaz, ahogy bevezette az eurót, egyből elszállt az infláció, ami hozzájárult ahhoz, hogy a bolgárok többsége ma már ellenzi a lépést.
Decemberben már sorban a harmadik egymást követő hónapban emelkedett az euróövezet inflációs rátája az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden publikált, előzetes adatokra támaszkodó első becslése alapján.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az euróövezet éves inflációs rátája 2024 decemberében július óta a legmagasabbra, a várakozásoknak megfelelően 2,4 százalékra emelkedett a novemberi 2,2 százalékról.
Havi bázison az árindex 0,4 százalékkal emelkedett decemberben a novemberi 0,3 százalékos havi csökkenés után.
A legmagasabb inflációs ráta Horvátországban alakult ki, 4,5 százalék a novemberi 4,0 százalék után, Belgiumban pedig 4,4 százalék a novemberi 4,8 százalék után, A legalacsonyabb inflációs ráta Írországban volt, 1,0 százalék az előző havi 0,5 százalék után, Litvániában 1,4 százalék 1,1 százalék után, Luxemburgban 1,6 százalék 1,1 százalék után.
Az euróövezet legnagyobb gazdaságait tekintve az infláció Németországban 2,8 százalékra nőtt a novemberi 2,4 százalékról, Franciaországban 1,8 százalékra nőtt 1,7 százalékról, és Spanyolországban 2,8 százalékra 2,4 százalékról.
Eközben a maginfláció, amely nem tartalmazza az energia, az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk árát, 2,7 százalékon állandósult. A maginfláció havi bázison decemberben 0,5 százalékkal emelkedett a novemberi 0,6 százalékos havi csökkenés után.
A szolgáltatások ára emelkedett a leginkább, az éves ráta 4,0 százalék volt decemberben, kissé magasabb a novemberi 3,9 százaléknál. Az élelmiszer, alkohol és dohány kategória árindexe 2,7 százalékkal nőtt novemberben és decemberben is.
A nem energetikai ipari termékek árindexe enyhén csökkent, 0,5 százalékra decemberben a novemberi 0,6 százalékról.
Az energiaárak alakulása jelentős mértékben megváltozott, a novemberi mínusz 2,0 százalékról decemberben plusz 0,1 százalékra fordult, ami a deflációból enyhe inflációba való átmenetet jelez ebben a szektorban.
Az uniós összehasonlítási céllal kalkulált HICP árindex decemberben éves bázison 2,8 százalékos emelkedést mutatott a novemberi 2,7 százalékos emelkedés után, havi bázison pedig 0,4 százalékos emelkedést a novemberi 0,4 százalékos csökkenés után.
Ezek az ágazati változások arra utalnak, hogy az infláció általános növekedését a szolgáltatások és az energia emelkedő árai befolyásolták, míg az élelmiszerek és a nem energetikai ipari termékek hatása stabilabb volt, vagy enyhén csökkent.
A cseheknél a kormány és a lakosság sem lelkesedik az euró bevezetéséért – a vállalatok viszont szép csendben, már egyre nagyobb arányban használják a közös európai fizetőeszközt. A korona „részmunkaidős” devizává vált.
Prágának jelenleg nincs euró bevezetési stratégiája, a lakosság sem kedveli különösebben a közös pénzt, a jegybank pedig kifejezetten szeretné a kamatok feletti ellenőrzést megtartani. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legfontosabb feltétele volt az euróra való átállás vállalása. Közel két évtized elteltével azonban a Cseh Köztársaság – a legnagyobb posztkommunista tagországokhoz hasonlóan – még sehol sincs ezen a téren.
A cseh központi bank adatai szerint a helyi bankok által nyújtott vállalati hitelállomány fele immár devizában – túlnyomórészt euróban – denominált, és ez az arány még magasabb, ha a külföldi bankok hiteleit is beleszámítjuk. Ráadásul a cseh vállalatok közötti belföldi kereskedelem mintegy 20 százaléka euróban zajlik, sok exportőr korona helyett euróban fizet helyi beszállítóinak. A vállalatvezetők így kénytelen-kelletlen, a gazdasági szükségszerűség által kikényszerítve egyre inkább a saját kezükbe veszik az ügyet, és fokozatosan olyan irányba terelik a gazdaságot, ahová a politikusok és a monetáris politikai döntéshozók látszólag nem akarnak eljutni.
A korona csak részmunkaidős valuta, mert a gazdaságot uraló nagyvállalatok többnyire átálltak az euróra – mondta a Bloombergnek Tomas Kolar, a Linet Group SE vezérigazgatója, amely többek között high-tech kórházi ágyakat és más berendezéseket gyárt. „Nincs jó ok arra, hogy ne legyen euró, de a politikusok még csak felvetni sem merik a kérdést, nemhogy megmagyarázni a választóknak” – tette hozzá. A cseh vállalat 360 millió eurós forgalmának csaknem egésze 150 országba irányuló exportból származik – mondta Kolar. Műveleteinek nagy részét koronáról euróra állították át, hogy minimalizálják a piaci ingadozásokból származó árfolyamveszteségeket.
Eurószkepszis
Amióta az EU 2004-ben kezdte meg nagyszabású keleti bővítését. Azóta Szlovénia, Szlovákia, a három balti állam és legutóbb Horvátország is átállt az euróra, Bulgária is erre törekszik. A Cseh Köztársaság, valamint Magyarország és Lengyelország azonban kifejezetten ragaszkodik saját fizetőeszközéhez, a jegybanki önállósághoz. A csehek viszonylag jó helyzetben vannak ahhoz, hogy teljesítsék az euró-átállás, az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Az ország adóssága a gazdaság méretéhez viszonyítva az egyik legalacsonyabb az EU-ban, és jó úton halad az inflációs és költségvetési hiányra vonatkozó követelmények teljesítése felé. Ugyanakkor kevés olyan ország van az Unióban, amely annyira euroszkeptikus, mint a Cseh Köztársaság.
Az Eurobarometer legfrissebb felmérése szerint a közös valutát még nem bevezető EU-tagok körében a csehek támogatják a legkevésbé az átállást. A lakosság tart attól, hogy az ő megtakarításaiból kell majd esetleg finanszírozni, ha egy eurozóna tag bajba kerül, s félnek attól is, hogy egy euró-átállás nyomán, a felfelé kerekítések miatt drágulnak az áruk és a szolgáltatások.
Így téma alig-alig kerül elő a cseh közéletben. A jelenlegi kormánykoalíció öt pártjából négy ugyan támogatja a váltást, de a domináns polgári demokratáknak sikerült megakadályozniuk, hogy konkrét célok kerüljenek be a kormányprogramba.
A kérdés nem tartozik a kormány prioritásai közé a ebben a választási ciklusban – mondta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter, aki egyben a Polgári Demokraták elnökhelyettese is, az év elején egy pártkongresszuson.
A döntés a kormány kezében van, de velük párhuzamosan a Cseh Nemzeti Bank is ellenzi, hogy feladja a koronát, és monetáris politikáját az Európai Központi Banknak adja át. A cseh jegybankárok azzal érvelnek, hogy a független monetáris politika pufferként működik a globális sokkokkal szemben, és ez háttérbe szorítja az olyan potenciális előnyöket, mint az átváltási költségek vagy a devizakockázatok kiküszöbölése a vállalkozások számára.
Jan Frait jegybankelnök-helyettes egy nyilatkozatában bírálta azt a kötelezettséget, hogy a valutaövezetbe való tényleges belépés előtt csatlakozni kell az EU bankuniójához, ami szerinte azt jelenti, hogy lemondanak a hazai ipar – amely Európa egyik legjobb tőkehelyzetének örvendhet – felügyeletéről, anélkül, hogy garantálnák magának az euróövezetbe való belépésnek az idejét.
Az euró bevezetéséhez jelenleg meghatározott feltételek megalázóak Csehország számára – mondta Frait egy interjúban. „Véleményem szerint ez most nem éri meg nekünk. Ha a politika meghozza az erről szóló döntést, méltóbb feltételekről kellene tárgyalnunk” – tette hozzá.
Ingatag árfolyam
Politikai és makrogazdasági szinten érhetők az aggályok, viszont a vállalatok napi működését ez jelentősen megnehezíti, hiszen a cseh export kétharmada az eurózónába irányul. A geopolitikai instabilitás – például az orosz-ukrán háború vagy az izraeli-Hamász konfliktus – miatt a devizaárfolyamok egyre ingatagabbá válnak, az euró-integráció nagyobb védelmet nyújtana a vállalati szektor számára. Az elmúlt években tapasztalt fokozott koronaingadozások növelik a közös valuta vonzerejét. A központi banknak többször is be kellett avatkoznia, hogy támogassa a koronát, miközben a hitelfelvételi költségek magasabbak, mint az euróövezetben. A jegybank adatai szerint egy átlagos kereskedelmi hitel kamata (nem-pénzügyi vállalkozások számára folyósítva) 8,5 százalék körül van, euróban már 3 százalék körüli kamatra lehet hitelt felvenni.
A legutóbbi árfolyamsokkot a Lengyelország szeptemberi, meglepően nagymértékű kamatcsökkentése okozta. Ez elemzők szerint arra utal, hogy az euró hiányában a külföldi befektetők „kockázatos feltörekvő piacnak” tekintik Csehországot. Ugyanakkor a nagyjából 11 millió lakosú ország sok szempontból a posztkommunista átalakulás sikertörténete. A fellendülő autóipar segített a cseheknek abban, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján mért életszínvonalban megelőzzék az EU néhány régebbi tagját, például Spanyolországot és Görögországot. A Volkswagen tulajdonában lévő
Skoda, az ország legnagyobb gyára évek óta követeli az euró bevezetését.
A vállalat az idén már euróban vezeti könyveit, legtöbb tranzakciója során a közös valutát használja, beleértve a számos helyi beszállítónak történő kifizetéseket is.
Mivel a gazdaság gerincét az exportőrök alkotják, egyre több vállalkozás fog részt venni „ebben a spontán eurozációs trendben” – mondta Radek Spicar, az Iparszövetség, az egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezet alelnöke, amely több mint 11 ezer munkaadót képvisel.
A nagyvállalatok hatására a gazdaság más részei is fokozatosan át fognak térni az euróban történő elszámolásra.
Ukrajna egyelőre nem hajlandó lemondani saját valutájáról az Európai Unióval való integráció esetén, az ország számára a legjobb megoldás a hrivnya megtartása – jelentette ki kedden Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnökhelyettese egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nyikolajcsuk az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna még nem áll készen arra, hogy lemondjon a hrivnyáról, és sokáig nem is lesz. „Az eurózónához csatlakozó dél-európai országok, elsősorban Görögország és Portugália sok problémával szembesültek a monetáris szférában. Ha összehasonlítjuk őket azokkal az országokkal, amelyek nem léptek be az euróövezetbe, meghagyva saját valutájukat, elsősorban a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal, a választás egyértelműen az utóbbi mellett lesz” – tette hozzá.
Mint az NBU elnökhelyettese kifejtette, más országok jegybankjaiban dolgozó kollégáitól hallott az eurózónához való csatlakozási tervekről, de az elkötelezettség kérdése hosszú távú, és jelenleg nem történik lépés az euró bevezetésére. „Az, hogy országunk saját valutával és autonóm monetáris politikával rendelkezzen, inkább előny, mint hátrány. Bár Bendukidze úr a 2014-es forradalom után azon a véleményen volt, hogy Ukrajnának jobb, ha kiszervezi monetáris politikáját, rögzíti az árfolyamot, és ideális esetben átvált az euróra” – jegyezte meg.
A bankszakember hozzátette, Bendukidze nem hitte, hogy Ukrajna hatékonyan tudja használni ezt a mechanizmust, ezért jobb, ha felhagy vele. Azóta azonban a jegybank intézményi kapacitása fejlődött az országban. „Ezért számomra úgy tűnik, hogy nem kell rohanni a saját valutánk és az autonóm monetáris politikánk feladása irányába” – mutatott rá Szerhij Nyikolajcsuk.
Az eurózónában rekordszintre, 10,6 százalékra gyorsult az éves infláció októberben a szeptemberi 9,9 százalékról, míg az EU egészében pedig 10,9 százalékról 11,5 százalékra nőtt a fogyasztói áremelkedés – közölte végleges adatként az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Októberben 1,5 százalékos inflációt mértek szeptemberhez képest az euróövezetben és 1,4 százalékosat az EU-ban.
Az euróövezetben az élelmiszer-, alkohol-, energia- és dohánytermékek nélkül számított fogyasztói áremelkedés (maginfláció) 4,8 százalékról 5 százalékra gyorsult. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek ára 13,1 százalékkal nőtt a szeptemberi 11,8 százalék után. Az energiaárak növekedése 41,5 százalékra gyorsult októberben az egy hónappal korábbi 40,7 százalékot követően. A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ugyanúgy mint szeptemberben.
Októberben a legalacsonyabb éves inflációt Franciaországba mérték, 7,1 százalékot, továbbá Spanyolországban 7,3 százalékot és Máltán 7,4 százalékot. A legmagasabb éves ráta a múlt hónapban Észtországban (22,5 százalék), Litvániában (22,1 százalék) és Magyarországon (21,9 százalék) volt.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az euróövezet recessziójának kockázata 2020 júliusa óta most a legmagasabb, mivel egyre nő az esélye, hogy a téli energiahiány a gazdasági tevékenység visszaesését okozza.
A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok szerint most 80 százalék a valószínűsége, hogy a következő 12 hónapban legalább két negyedévben zsugorodni fog az euróövezet gazdasága. Egy korábbi felmérésben ennek még csak 60 százalék esélyt adtak.
Mivel Németország a gázszállítás csökkenésének leginkább kitett országok közé tartozik, ezért az euróövezet legnagyobb gazdasága valószínűleg már ebben a negyedévben is gazdasági visszaeséssel fog küzdeni.
A közgazdászok az euróövezet következő 12 hónapban történő recessziójára 80 százalékos esélyt látnak. Az euróövezet legnagyobb gazdasága Németország. A gázszállítás csökkenésének leginkább kitett országok közé tartozik, ezért gazdasága valószínűleg már ebben a negyedévben is zsugorodni fog – írta meg a Bloomberg.
Az európai háztartások és vállalatok energiahiánnyal nézhetnek szembe, miután Oroszországból leállt a térségbe irányuló gázszállítás, és már most is rekordmagas inflációval és ellátási gondokkal küzdenek. A felmérések szerint már július óta csökken a gazdasági aktivitás, és a közeljövőben sem sok jóra lehet számítani.
Az euróövezeti infláció idén az év utolsó három hónapjában várhatóan 9,6 százalékon tetőzik, ami az Európai Központi Bank céljának csaknem ötszöröse. A Bloombergnek válaszoló közgazdászok szerint 2024-ig nem fogja megközelíteni az infláció a 2 százalékos jegybanki célt.
Míg az Európai Központi Bank (EKB) tisztviselői azt jósolják, hogy az euróövezet gazdasága csak stagnálni fog, nem pedig zsugorodni, egyre jobban aggódnak az eurózóna növekedési és inflációs kilátásai miatt. Christine Lagarde elnök és kollégái szerint nagyobb kamatemelések váltak indokolttá a drágulás megfékezésére.
A Bloombergnek válaszoló közgazdászok szerint az EKB hamarabb szüneteltetheti kamatemelési ciklusát, de februárig magasabbra emelheti a kamatot. Az elemzők több mint fele 75 bázispontos emelésre számít az EKB októberi kamatdöntő ülésén.
Philip Lane vezető közgazdász a múlt héten azt mondta, hogy az EKB szokatlanul nagymértékű kamatemelése ebben a hónapban megfelelő volt, ugyanakkor jelezte, hogy a jövőbeni lépések valószínűleg kisebbek lesznek. Más EKB-tisztviselők a legutóbbi döntés után azt nyilatkozták a Bloombergnek, hogy szóba jöhet egy újabb 75 bázispontos kamatemelés is.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Horvátországban, amely 4 hónap múlva csatlakozik az eurózónához hétfőtől megduplázták az árcédulákat: helyi pénznemben kunában és euróban – számolt be a Jevropejszka pravda a Net.hr-re hivatkozva.
Az új szabályok értelmében a vállalatoknak és egyéb adófizetőknek kunában és euróban is meg kell jelölniük az ügyfelek számára az árucikkek és a szolgáltatások költségeit. Az erre vonatkozó információnak „jól láthatónak, könnyen olvashatónak, érthetőnek” kell lennie, és olyan módon kell feltüntetni, hogy az ügyfél könnyen megértse, miről van szó.
Ezenkívül az áruk és szolgáltatások értékesítésének helyein (például az üzletekben) a rögzített árfolyamot, 7,53450 kuna/eurót kell feltüntetni. Ugyanez a szabály nem csak az árcédulákra, hanem a médiában és az interneten megjelenő hirdetésekre, valamint a munkabér kifizetésére vonatkozó dokumentációra is vonatkozik.
Horvátország az euróra való áttéréséről szóló törvényét májusban fogadta el a parlament, és július közepén lépett hatályba. A jogszabály 2023. december 31-ig lesz érvényben, ekkor véget ér az euróra való áttérés átmeneti időszaka, és a kuna kivonása a forgalomból.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az euróövezeti infláció újabb történelmi csúcsra emelkedett, ami újabb nyomást helyez az Európai Központi Bankra, hogy miután 2011 óta először emelt kamatot a hónapban, egy újabb komolyabb lépést hajtson végre. A fő problémát az jelenti, hogy kiegyenlítetlen a pénzromlás az EU-tagállamokban.
A fogyasztói árak júliusban 8,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben az előző havi 8,6 százalékról, és ismét az energia- és élelmiszerárak drágultak a leggyorsabban. A szám meghaladta a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok várakozásait, akik 8,7 százalékos növekedést vártak.
A júniusi lassulás után az infláció alapját képező, az energiát és az élelmiszereket nem tartalmazó mutató is rekordot döntött, 4 százalékos a maginfláció.
Az erősödő árnyomás arra késztette az EKB-t, hogy meglepje a közgazdászokat azzal, hogy ebben a hónapban fél százalékpontos betéti kamatemelést hajtott végre. Christine Lagarde elnök akkor azt mondta, hogy fontos kezelni minden olyan jelet, amely arra utal, hogy az inflációs várakozások megmerevednek.
Viszont eltérő az infláció az euróövezeti tagállamoknál. Az olasz infláció például 8,4 százalékra csökkent, Portugáliában 9,4 százalékos pénzromlást jelentettek, Szlovéniában 11 százalékos volt a szint, miközben a francia infláció csak 6,8 százalékos. Litvániában az infláció 21 százalékra ugrott (ennek legnagyobb részéért az energiaárak felelősek) – derül ki a hírügynökség másik beszámolójából.
Néhány vállalat az árak megugrása ellenére virágzik: a Mercedes-Benz luxusautó-gyártó és a Hapag-Lloyd hajózási vállalat magasabb nyereségről számolt be. A megemelkedett földgázköltségekkel küszködő Uniper SE-t azonban a múlt héten a német kormány kimentette.
Az EKB júliusi ülése után Martins Kazaks, a Kormányzótanács tagja egy interjúban „elég jelentős” emelést sürgetett, amikor a tisztviselők legközelebb szeptemberben találkoznak a kamatok meghatározására. Ezt az álláspontot erősíti, hogy a Federal Reserve ezen a héten másodszor is 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre.
A monetáris politikán túlmenően a 19 országot tömörítő valutaövezet kormányai több milliárd eurós támogatással segítették a háztartásokat. Ennek ellenére Franciaország és Spanyolország ebben a hónapban ismét inflációs rekordot döntött, amint azt a pénteki különálló adatok mutatták.
Ignazio Visco olasz jegybankfőnök szerint még túl korai lenne eldönteni a következő kamatlépés pontos mértékét. A gazdasági háttérben a közelmúltban bekövetkezett változások alátámasztják ezt a nézetet: az orosz energiaellátás leállításának veszélye a recessziós félelmeket helyezte előtérbe, és arra késztette az elemzőket és a kereskedőket, hogy csökkentsék a magasabb hitelköltségekre vonatkozó várakozásokat.
Az olasz államkötvény-hozamok ráadásul nagyon magasak, egy jelentős kamatemelés csak nagyobb terhet rakna az olasz gazdaságra. Mindez veszélyezteti az egész eurózónát.
A JPMorgan és a Goldman Sachs a nagy bankok közül a recessziót jósolja, a Goldman szerint ez már ebben a negyedévben elkezdődik. Az azonban, hogy ez milyen hatással lesz az inflációra, továbbra sem világos, mivel az energia – az árak első számú mozgatórugója – még mindig a legnagyobb ismeretlen.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Májusban az energiaárak növekedése miatt újabb rekordra emelkedett az infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes adatokon alapuló kedden publikált jelentése szerint.
Az előzetes adatok szerint a 8,1 százalékos euróövezeti infláció fő összetevőit tekintve májusban várhatóan az energiaiparban lesz a legmagasabb az éves áremelkedés, 39,2 százalékos, az áprilisi 37,5 százalék után. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek ára 7,5 százalékkal emelkedhet az áprilisi 6,3 százalék után, a nem energiaipari termékek ára pedig 4,2 százalékkal az előző havi 3,8 százalékkal szemben. A szolgáltatások ára 3,5 százalékkal ment fel az áprilisi 3,3 százalék után.
Energiaárak nélkül a májusi infláció az euróövezetben 4,6 százalék lehet az áprilisi 4,1 százalék után, energia, élelmiszerek és élvezeti cikkek nélkül pedig 3,8 százalékos 3,5 százalék után.
A legmagasabb infláció az Eurostat előzetes adatai alapján Észtországban volt májusban, 20,1 százalékos, Litvániában 18,5 százalékos, Lettországban 16,4 százalékos, Görögországban pedig 10,7 százalékos. Szlovákiában 11,8 százalékos lehet a májusi infláció az Eurostat adatai szerint, Hollandiában pedig 10,2 százalékos. A legalacsonyabb Máltán lehet a májusi infláció, 5,6 százalékos, Franciaországban pedig 5,8 százalékos.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Bulgária 2024. január 1-jén csatlakozna az euróövezethez. Az erről szóló tervet pénteken hagyta jóvá az ország kormánya, annak ellenére, hogy a kormánykoalíción belül is gondnak tekintik, hogy hiányoznak a részletes elemzések a lépés következményeiről.
Eredetileg 2023-tól csatlakozhatott volna Bulgária az euróövezethez, ám a belpolitikai bizonytalanság és a tavalyi három választás gátat vetett ennek.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Bulgária és Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A horvát és a bolgár devizának legalább két évet kell nagyobb árfolyam-ingadozás nélkül, „problémamentesen” eltöltenie az ERM-2-ben, mielőtt a két ország megkezdheti az előkészületeket az euró bevezetésére, ami legalább még egy évet vesz igénybe.
Horvátország teljesítette az előírásokat, és 2023-tól bevezetheti az eurót, Bulgáriában erre – legalábbis a jelenlegi állás szerint – csak egy évvel később kerülhet sor.
A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
