Hiába a nyugati szankciók, az energiaéhség továbbra sem csökken. Németország látszólag elhatárolódott az orosz gáztól, ám a valóság mást mutat: az LNG-t Belgiumon keresztül juttatják be az unió szívébe.
Miközben Brüsszel a magyar energiaellátást támadja, Németország a saját hátsó kertjén keresztül veszi semmibe a nyugati szankciókat: a Berliner Zeitung szerint ugyanis az orosz gáz belga kikötőkön keresztül táplálja Európa legnagyobb gazdaságát – a kormány azonban mindent tagad.
Németország továbbra is orosz gázforrásokra támaszkodik – bár ezúttal közvetetten: az orosz LNG a belgiumi Zeebrugge kikötőjén keresztül folyik bele a német gázhálózatba.
Az EU március 2025-ben bevezetett szállítási tilalma nyomán a belgiumi gázexport harmadára esett vissza, ugyanakkor a Németországba irányuló importja jelentősen nőtt: napi 650 gigawattóra között mozog, szemben a tavalyi 436 gigawattórával.
Az adatokból látszik a „eltolódás” hatása: kevesebb gáz hagyja el Belgiumot harmadik országok felé, viszont a szomszédos országok, különösen Németország felé több jut belőle. A belga kormány 2025 első három negyedévében 20 százalékos növekedést jelentett a Németországba áramló gáz mennyiségében, összesen 148 terawattórát.
„Németország gyakorlatilag tisztára mossa az orosz gázt a Belgiumon keresztül érkező gázzal” – fogalmazott Angelos Koutsis, a belga környezetvédelmi szervezet, a Bond Beter Leefmilieu képviselője. Hozzátette, hogy a részt vevő országok így hárítják felelősségüket az orosz LNG iránti folyamatos kereslet miatt.
Berlin: szó sincs orosz gázról
A német kormány tagadja, hogy ilyen ügyletek folynának Belgiumon keresztül. A Katherina Reiche vezette gazdasági és energiaügyi minisztérium hangsúlyozza, hogy Németország független az orosz energiától, és a hálózatban esetleg jelen lévő orosz eredetű gáz összetételét „megbízhatóan nem lehet meghatározni”.
Elemzők szerint az orosz gáz pontos eredetének nyomon követése illúzió – hasonlóan a zöld és szürke villamos energia megkülönböztetéséhez. A német állami gázimportőr, a Sefe (korábban Gazprom Germania) ugyan hosszú távú szerződéssel rendelkezik a Jamal LNG-projekttel 2040-ig, de portfólióját diverzifikálta az EU szankcióinak megfelelően.
Az EU az orosz gáz importját 2027 végéig teljesen betiltotta, a rövid távú szerződéseket hat hónapon belül fel kell mondani. Ennek ellenére a gyakorlatban az orosz LNG Belgiumon és más uniós országokon keresztül továbbra is bejut az európai piacra, ami a szakértők szerint ismét rámutat a hivatalos uniós célok és a valós energiaellátási struktúrák közötti ellentmondásra.
A vagyoni egyenlőtlenség soha nem volt ekkora a blokkon belül. A kontinensen több mint háromezer milliárdos van, Európa leggazdagabb embereinek több mint fele öt országban él.
Az Európai Unió a világ összes milliárdosának több mint egyötödét adja, de a vagyon eloszlása döbbenetesen egyenlőtlen. Németország messze a kontinens leggazdagabb országa a milliárdosok számát tekintve, míg a keleti országok alig férnek fel a listára. Egy friss összesítés szerint Európa leggazdagabb emberei együttesen ezermilliárdokkal rendelkeznek, de a többségük mindössze néhány országban él.
A Forbes 2025-ös rangsora szerint a világon több mint 3000 milliárdos él, akik összesen mintegy 16,1 ezermilliárd dollárnyi vagyont birtokolnak. Ennek több mint egyötöde Európához kötődik – de a pénz nagy része csak néhány országban koncentrálódik.
A kontinens leggazdagabb országa egyértelműen Németország: itt 171 milliárdos él, összesen 676,4 milliárd eurót birtokolnak.
A német lista élén Dieter Schwarz, a Lidl és a Kaufland alapítója áll 35 milliárd eurós vagyonával. Ezzel a 37. helyet foglalja el a világon.
A második helyen Olaszország áll 74 milliárdossal, akik összesen 289 milliárd eurót birtokolnak. Az olasz élmezőnyt Giovanni Ferrero, a Nutella és a Ferrero Rocher birodalom örököse vezeti 32,6 milliárd euróval.
A dobogó harmadik fokára az Egyesült Királyság került 55 milliárdossal, akik összesen 203 milliárd eurót mondhatnak magukénak. A brit lista élén Michael Platt, a BlueCrest Capital társalapítója áll 16 milliárd eurós vagyonnal.
Helycsere Európa leggazdagabb embereinek listáján
Eközben Franciaország 52 milliárdossal a negyedik helyre csúszott Európában, miután Bernard Arnault – az LVMH luxusmárka-birodalom feje – elvesztette vezető helyét a világban. Azonban még mindig a világ ötödik leggazdagabb embere 152 milliárd eurós vagyonával. Arnault gyakran kerül a francia vagyonadóviták középpontjába, amelyet hevesen hárít.
A top 5-öt Svédország zárja 45 milliárdossal, élükön Stefan Perssonnal, a H&M örökösével, aki 15,9 milliárd euróval rendelkezik.
Európa leggazdagabb öt országa – Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Svédország – együttesen a kontinens milliárdosainak 61 százalékát adja.
A közép- és kelet-európai országok azonban messze lemaradnak: Magyarországon például mindössze négy dollármilliárdos található.
A lista alsó szegletében, mindössze egy-egy milliárdossal
Portugália;
Luxemburg;
Horvátország;
Izland;
valamint Albánia áll.
A milliárdosok számát erősen befolyásolja az ország gazdasági teljesítménye és a pénzügyi központok jelenléte. A legtöbb milliárdost adó négy ország egyben Európa legnagyobb gazdaságai közé is tartozik. Az Egyesült Királyság és Svájc emellett a kontinens két legfontosabb pénzügyi központja, ami tovább erősíti a vagyonkoncentrációt.
Egyre több a milliárdos, egyre hangosabbak a vagyonviták
Az Our World in Data szerint a leggazdagabb 1 százalék birtokolja a vagyon legalább 20 százalékát szinte minden európai országban – sok helyen pedig ez a szám meghaladja a 25 százalékot is.
Az Oxfam legfrissebb elemzése szerint az Európai Unióban a lakosság felső 1 százaléka a teljes vagyon negyedét birtokolja, míg az alsó 50 százalék mindössze 3 százalékot.
Az elmúlt évtizedek adócsökkentései és a nagyvállalati kedvezmények a szupergazdagoknak kedveztek, miközben az átlagpolgárok arányaiban több adót fizetnek.
A szervezet szerint az EU-nak el kellene indítania egy közös vagyonadó-kezdeményezést, vagy legalább nemzeti szinten bevezetni a szupergazdagok adóját. A cél a társadalmi kohézió erősítése és a közszolgáltatások, valamint a klímavédelem finanszírozása lenne.
„Az EU-nak nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági érdeke is, hogy megadóztassa a szupergazdagokat” – áll az Oxfam-jelentésben.
A cseppfolyósított formában (LNG) Európába exportált orosz gázon Moszkva mintegy 8,10 milliárd euró adóbevételre tett szert 2022 és 2024 között a Greenpeace kedden megjelent kutatása szerint.
Miközben a vezetékes orosz gáz vásárlását az Európai Unió többségében megszüntette az Ukrajna elleni orosz invázió után, az LNG-vásárlások továbbra is folytatódnak, azok az idei első félévben 12,8 milliárd köbmétert tettek ki, ami 67 százalékkal magasabb a négy évvel korábbinál – írja az Euronews.
Az orosz LNG-eladásokból brutálisan sok fegyvert lehet venni
A Greenpeace számításai szerint a 9,5 milliárd dollár értékű, az orosz LNG-export zászlóshajóját, a Jamal LNG-t sújtó nyereségadóból Oroszország 9,4 millió 152 mm-es lőszert vásárolhat, ami a jelenlegi évi hárommilliós orosz termelés több mint háromszorosa, de ebből az összegből 270 ezer Sahed drón vagy 2658 tank is kijön.
Az egyebek mellett olyan európai vállalatokkal, mint a TotalEnergies, az Engie, a Shell, a Naturgy vagy a SEFE üzletelő Jamal LNG 2022 és 2024 között mintegy 40 milliárd dollárt keresett az európai üzleten.
Az orosz LNG főként Franciaországba, Németországba, Hollandiába, Spanyolországba, Svájcba és Nagy-Britanniába érkezett, miközben a szerződések 2038-ig és 2041-ig tartanak.
Ezek a szerződések azonban könnyen lehet, hogy nem lesznek ennyire tartósak, miután az Európai Unió 2027-től kivezetné az orosz LNG-t a kontinensről. Döntés ugyan még nem született az ügyben és annak meghozatala jogi eljárással is fenyeget az európai cégek ellen, ám Brüsszel eléggé eltökéltnek tűnik. A legnagyobb importőrök Belgium, Franciaország és Spanyolország voltak 2022 és 2025 júniusa között, és a legtöbb szállítmányt a belga Zeebrugge kikötője fogadta.
Az elemzés arra is rámutat, hogy az Egyesült Államok mennyire fontos szereplővé lépett elő az európai gázellátásban, így az amerikai LNG importja csak az idei első félévben 52,7 milliárd köbmétert tett ki, több mint négyszer annyit, mint az orosz. Ráadásul a Trumppal kötött kereskedelmi alku értelmében az unió ezt kénytelen lesz tovább növelni.
A Greenpeace szerint azonban Európa csak úgy menekülhet az LNG-csapdából és a Trump vagy Putyin szeszélyétől való függéstől, ha mielőbb megszabadul a földgáz használatától és helyette megújuló forrásokból fedezi energiaszükségletét, ami helyben is megtermelhető.
A nálunk is jól ismert Temunál is jóval nagyobb forgalmú kínai e-kereskedelmi óriás, a JD.com tárgyalásokat folytat a brit Argos megvásárlására, a tulajdonos Sainsbury’s ezt meg is erősítette a The Telegraph című brit lapnak. A JD.com befonja Európát, korábbi hírek szerint a kontinensen is megveti a lábát.
Az ügylet még nem végleges, és akár kútba is eshet, mindenesetre a Sainsbury’s – amely már majdnem egy évtizede irányítja az Argost – úgy látja, a JD.com megjelenése felgyorsítaná a leányvállalat átalakítását „a vásárlók, a kollégák és a partnerek javára”.
A tárgyalások a lap forrásai szerint már hónapok óta folynak, a Sainsbury’s részéről egy „titkos csapat” egyeztet az eladásról, a JD.comot állítólag az EY könyvvizsgáló cég képviseli (a lapnak ezt nem erősítették meg).
A kínaiak jobban szállhatnak be, mint annak idején a Sainsbury’s, amely kilenc éve 1,1 milliárd fontot fizetett a láncért, amely a könyveiben jelenleg 344 milliós értéken szerepel.
A Nasdaqon is jegyzett JD.com korábban a Currys elektronikai kiskereskedő lánc körül is sürgölődött, de a megvásárlásától tavaly elállt. Az Argosnak elkélne a vérátömlesztés, nincs túl jó állapotban, mert a háztartási készülékek piaca komolyan megsínyli a fogyasztói bizalom visszaesését. A JD.com, a világ egyik legnagyobb kiskereskedője számára ugyanakkor széles kaput nyitna a brit piacra.
A JD.com a briteknél: az egyik legnagyobb kínai sikertörténetre készülnek
A JD.com már saját online brandjével is megjelent a piacon: ez a Joybuy, amelynek az internetes oldala az Argoséhoz sok vonásban nagyon hasonlít. A Joybuy megkezdte a menedzserek elcsenését is az olyan versenytársaktól, mint a Tesco, Ocado, Amazon, Lidl és a Holland & Barrett.
A JD.com új kereskedelmi igazgatója, Matthew Nobbs egy LinkedIn-posztban az idén azt írta, hogy készül „a betörésre a UK-be Kína egyik legnagyobb sikersztorija kedvéért”.
A kínai óriás nem csak az Egyesült Királyságban keresi a sikertörténetet Európában.
A kontinensen is elkezdte épíeni bázisait, beleértve egy 2500 négyzetméteres automatizált raktárat Lengyelországban, a német határ közelében. A nyáron 2,2 milliárd eurós ajánlatot tett a német elektronikai lánc Ceconomyra – emlékeztet a lap.
Az elmúlt két évben az európai országoknak sikerült hatszorosára növelniük a lőszergyártást.
„Európa éves tüzérségi lőszergyártó kapacitása ma hatszor nagyobb, mint két évvel ezelőtt. Arra számítunk, hogy az év végére eléri a 2 millió lövedéket” – mondta Rutte.
Rutte emellett arra szólította fel a védelmi vállalatokat, hogy növeljék más fegyverek, például rakéták, harckocsik és légvédelmi rendszerek gyártását is. Példaként Ukrajna védelmi ipari komplexumát említette.
„A lőszergyártás növelésében szerzett tapasztalatainkra kell támaszkodnunk. És tanulhatunk Ukrajnától is. Néhány nem működő gyártósorunkat újra kell indítanunk, valamint gyorsabb gyártási folyamatokat kell kidolgoznunk” – összegzett a NATO-főtitkár.
Rekordszámú, 142 ezer vagyonos ember vándorol idén egyik országból a másikba egy felmérés szerint. A milliomosok legkeresettebb letelepedési célországai Amerika és az Egyesült Arab Emírségek. Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság is vészes tempóban veszíti el a milliomosait.
A brit–svájci Henley & Partners vagyonkezelési tanácsadó cég becslése szerint az idei évben várhatóan rekordszámú, 142 ezer dollármilliomos költözik egyik országból a másikba. Ez 6 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest, a szám pedig jövőre akár 165 ezerre is emelkedhet.
Amerika és az Egyesült Arab Emírségek a legvonzóbb milliomoscélpontok
A magas nettó vagyont felhalmozó magánszemélyek számára a legvonzóbb letelepedési célország az Egyesült Arab Emírségek, ahol közel 10 ezer milliomossal lesz több az idén, amit az Egyesült Államok követ 7500-zal.
Mindkét országban csaknem megduplázódott az 1 millió dollár feletti vagyonnal rendelkezők száma 2014 óta.
A globális mobilitási trendek átrendezik a vagyonáramlás térképét – ennek Nyugat-Európa a legnagyobb vesztese. A jelentésből az is kiderült, hogy hány milliomos keresi Magyarországot.
Nyugat-Európa gyorsan veszti a milliomosait
A felmérés szerint az Egyesült Királyságban az idén várhatóan 16 500 milliomossal lesz kevesebb, összesen 92 milliárd dollárnyi vagyonnal, ami hatalmas veszteség a szigetországnak.
Az adatok szerint 2014 és 2024 között az Egyesült Királyság elvesztette milliomosainak 9 százalékát.
Az ország 2022 februárjában megszüntette az első szintű befektetői vízumot, tavaly márciusban átalakította a nem állandó lakhellyel rendelkezők adórendszerét, majd a Munkáspárt módosította az örökösödési adószabályokat, amely mind komoly lendületet adhatott a kivándorlásnak.
Franciaország milliomosainak száma várhatóan 800-zal csökken, Spanyolország akár 500-zal, Németország pedig 400-zal. A németeknél ez egy negatív tendenciaváltás, ugyanis náluk az ezt megelőző tíz évben a magas nettó vagyont felhalmozók száma 10 százalékkal nőtt.
A világelit szereti a mediterrán országokat is
A jelentés szerint globálisan az európai országok közül pozitív mérlegre számíthat Portugália (800 milliomos érkezhet), Görögország (400), Olaszország (200), Spanyolország (100-200). Érdekesség, hogy az idei Globális Letelepedési Program Index két új célországának egyike Magyarország, amely 67 ponttal a 6. helyen áll.
Ha európai szinten vizsgáljuk a bevándorlást – ahol figyelembe vesszük az EU-n belüli migrációt is –, az eredmény némileg módosul:
Olaszország (3600-an érkezhetnek),
Portugália (800),
Görögország (400),
Spanyolország (200-300),
Hollandia (100),
Horvátország (50),
Magyarország (50).
Magyarországon a milliomosok létszáma 55 százalékkal nőtt 2014–2024 között. Az ország mellett szólhat a kedvező adózási és pénzügyi környezet, a kulturális környezet, vagyis az életminőség, a geopolitikai középponti szerep és a biztonság. Ez utóbbi különösen fontos.
A milliomosok érkezésükkel tőkét hoznak az országba ingatlan, állampapír vagy vállalkozás formájában, munkahelyeket teremtenek, növelik az adóalapot, és hosszú távon presztízst építenek a gazdasági ökoszisztémának. Egyetlen ilyen személy akár több millió eurós befektetést hozhat.
Szlovákia számára elfogadhatatlan az Európai Bizottságnak (EB) az a kedden bemutatott terve, amely az oroszországi földgáz, kőolaj és nukleáris fűtőanyag behozatalának teljes leállításával számol – jelentette ki az EB javaslatára reagálva szerdán Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki szerint egy ilyen terv gazdasági öngyilkosság lenne, amit ő elutasít, írja az MTI.
Szlovákia méltányolja az Európai Uniónak (EU) azt a stratégiai célját, hogy csökkentse harmadik országokkal szembeni energiafüggőségét, de elfogadhatatlannak tartja az orosz energiahordozók behozatalának teljes leállítását célzó EB-javaslatot, amelynek megvalósítása rendkívül káros lenne az EU és Szlovákia versenyképességére is – számolt be a szlovák miniszterelnök reagálására hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
„Szlovákia készen áll arra, hogy közösen dolgozzon az Európai Unióval a harmadik országokkal szembeni energiafüggőség csökkentéséért, de elutasítja az öngyilkosságot, mivel gazdasági öngyilkosság lenne a földgáz, a nukleáris fűtőanyag és a kőolaj behozatalának leállítása azért, mert valamilyen új vasfüggöny van készülőben a nyugati világ és Oroszország között” – szögezte le Robert Fico, aki gazdasági felelőtlenségnek nevezte az EB dokumentumában foglaltakat.
A szlovák miniszterelnök rámutatott: egyelőre nem lehet világosan látni, hogy a javaslat megvalósítását célzó jogi szabályozásról milyen formában születhet majd döntés, egyhangúságra lesz-e szükség hozzá vagy csak minősített többségre? Hozzátette: csak az első lehetőség jöhetne számításba egy ilyen dokumentum esetében, ellenben a második lehetőség rendkívül szerencsétlen módszer lenne, mert azt jelentené, hogy a nagy tagállamok megegyezhetnek, és azt csinálhatnak, amit akarnak.
Dan Jorgensen energiaügyi uniós biztos kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésének keretében tartott sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság által előterjesztett REPowerEU-ütemterv kapcsán bejelentette: az EU teljes mértékben megszünteti az orosz energiától való függőségét azáltal, hogy 2027-ig leállítja az orosz földgáz és kőolaj importját, és fokozatosan kivezeti az orosz atomenergiát.
Kína kész együttműködni az Európai Unióval a globális ipari és ellátási láncok stabilitásának fenntartása érdekében a párbeszéd és a kommunikáció erősítése révén – közölte csütörtökön a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője.
Ho Jungcsien szóvivő a kereskedelmi minisztérium sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy Kína a kölcsönös nyitás kiterjesztése, a gyakorlati együttműködés elmélyítése és a szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer közös védelme érdekében kész együttműködni az EU-val egy olyan stabil kereskedelmi kapcsolati rendszer fenntartásában, amelynek középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) áll.
Hozzátette, hogy a globális ipari és ellátási láncok stabilitásának fenntartása érdekében a Kína–EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok függetlenségén és stabilitásán keresztül nagyobb biztonságot és pozitív energiát lehet vinni a világgazdaságba.
A szóvivő egyúttal megjegyezte, hogy az idén lesz a Kína és az EU közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója, és mindkét fél a gazdasági globalizáció és a kereskedelem liberalizációjának szószólója, valamint a WTO szerepének határozott védelmezője és támogatója.
A lövedékekhez két összetevőre van szükség: lőporra a lövedékek kilövéséhez és robbanóanyagra a robbantáshoz, de Európa egyikből sem termel annyit, hogy kielégítse keresletet – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai híriroda megjegyezte, hogy az európai kormányok a lőszerkészleteiket használták fel Ukrajna felfegyverzésére. Ezzel a végletekig kimerítették a kontinens lőpor-, trotil- és egyéb robbanóanyag- és rakéta-üzemanyag-tartalékait. Azóta igyekeznek növelni a tüzérségi lövedékek, rakéták és lőszerek gyártását.
Miközben Európa a védelmi kiadások jelentős emelésére készül, néhány ilyen anyagok gyártója szándékozik növelni kapacitását. Egyedül a Rheinmetall célja, hogy 2028-ig több mint 50%-kal növelje a lőportermelést, de még ez sem lesz elég. Armin Papperger vezérigazgató szerint előfordulhat, hogy a vállalatnak közel meg kell dupláznia a termelést, több mint 20 000 tonnára, hogy kielégítse a keresletet.
Az Európai Unió 150 milliárd eurós hitelt ajánlott fel a védelmi kiadások növelésére, a gyengülő amerikai támogatás ellensúlyozására tett legutóbbi erőfeszítése részeként. Az Európai Védelmi Ipari Program 2025 és 2027 között további 1,5 milliárd euró uniós támogatást biztosít az iparág szereplőinek, de az Európai Bizottság döntését még nem hagyta jóvá az Európai Parlament.
Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta folyamatos a vita arról, hogy ki nyújtott több pénzügyi és katonai támogatást Ukrajnának a háború kezdete óta: az Egyesült Államok vagy az Európai Unió? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből kiderült, hogy valójában mennyi pénzt nyelt el eddig az ukrán hadigépezet.
2022 óta a nyugati országok rendkívüli mértékben megnövelték a támogatásukat, hogy segíthessék Ukrajnát a védekezésben és a gazdaság fenntartásában:
az Egyesült Államok eddig több mint 114 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát;
míg az Európai Unió tagállamai összesen több mint 113 milliárd eurót biztosítottak.
Az eddigi összes kiosztott támogatás 267,18 milliárd euróra rúg, három év alatt.
A katonai támogatás az adományok legnagyobb részét teszi ki, de emellett a gazdasági és humanitárius segítség is jelentős.
Az Európai Unió a pénzügyi hozzájárulás 90 százalékát hitel formájában biztosítja, míg az Egyesült Államok esetében ez az arány mindössze 39 százalék.
Magyarország is részt vett Ukrajna támogatásában, de a segítség kizárólag humanitárius célú volt. Három év alatt összesen körülbelül 560 millió eurót biztosított, ami több mint 223 milliárd forintnak felel meg.
Így is a csőd szélén billeg az ukrán állam
Az ukrán pénzügyminisztérium szerint 2024. december 31-én az ukrán államadósság 158 milliárd euró volt, 2024 végén GDP-hez viszonyított aránya elérte a 92 százalékot. Az adósság visszafizetése Ukrajnának nem megy egyszerűen, de államcsődről nem beszélhetünk.
Az uniós kölcsönök kedvezményesek és hosszú futamidejűek, a legnagyobb probléma az IMF-hitelekkel és az eurókötvényekkel kapcsolatban lehet.
