A Reuters arról számolt be, hogy az európai üzemanyagkészletek megközelítik a hiányszintet, és a közel-keleti feszültség megújulása növeli a további ellátási zavarok kockázatát.
Európa az Egyesült Államokból és Ázsiából importál repülőgép-üzemanyagot, növeli finomítóinak termelését és tartalékait használja fel a légiközlekedési ágazat működésének fenntartása érdekében, de továbbra is a legsebezhetőbb régió, különösen a Hormuzi-szorosban kialakult újabb eszkaláció miatt.
Az üzemanyag a hiányával szemben a legkiszolgáltatott helyzetben továbbra is az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország van, mivel az évtizedek óta tartó finomítóbezárások miatt jobban függenek a Hormuzi-szoroson keresztüli ellátástól. A szoros, amely a világ tengeri úton szállított olajának és cseppfolyósított földgázának mintegy ötödét szállította az Irán elleni februári amerikai-izraeli háborúig, júniusban részlegesen újra megnyílt.
Júliusban azonban a törékeny fegyverszünet mindkét oldalról csapásoknak lett kitéve. Az Energy Aspects tanácsadó cég június 18-i adatai már a harmadik negyedévben napi közel 600 000 hordós kínálati hiányt jeleztek előre Európa-szerte, szemben az Egyesült Államokban napi 116 000 hordós és az ázsiai-csendes-óceáni térségben napi 425 000 hordós többlettel.
A vállalat adatai szerint az európai készletek június elején 38 millió hordón álltak, szemben az Egyesült Államok 99 millió hordójával. Ez a Reuters számításai szerint kevesebb, mint 30 napot jelent Európának a kereslet kielégítésére. Az Európai Bizottság is elismerte, hogy a helyzet rosszabbodhat. Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa júniusban kijelentette, hogy a blokk a nyári szabadságolási szezon vége felé repülőgép-üzemanyaghiánnyal néz szembe, és hogy szükség esetén Brüsszel koordinálni fogja a nemzeti tartalékok felszabadítását.
Ukrajna több tucat országgal együtt dróngyártást folytat külföldön, a partnerei között szerepel Norvégia, Hollandia, Románia, Németország és mások – írta szerdán az rbc.ua hírportál összefoglaló cikkében.
Az Európával való együttműködési terv egyértelmű: az ukrán fél harci tapasztalattal, késztermékkel és gyors technológiai fejlesztésekkel érkezik. Az európai partnerek pénzt, gyártóüzemeket, tanúsítást és hozzáférést biztosít saját piacaihoz.
„Van egy, mondhatni, egyesítési folyamat, ahol Ukrajnát nem erőforrásbázisként, hanem egyenrangú partnerként, sőt, egyes helyeken olyan partnerként kezelik, amely nagyobb tapasztalattal és képességekkel rendelkezik” – írta le a helyzetet Valerij Jakovenko drón- és robotikaszakértő. Ezzel párhuzamosan, tavaly júniusban megjelent az Építsünk együtt Ukrajnával kezdeményezés, amelynek célja gyártósorok megnyitása szövetséges területeken – ahol nincs bombázási veszély.
Ihor Fegyirko, az Ukrán Fegyvergyártók Tanácsának ügyvezető igazgatója számos kulcsfontosságú területet emelt ki. „Az első Németország. Ez az egyik legpraktikusabb pálya kifejezetten a közös termelésre. Északi partnereink is nagyon aktívak: Dánia, Finnország, Norvégia és részben Lettország. Megemlíteném Nagy-Britanniát is. Ott az együttműködés elérte a termelési kapacitások és a hosszú távú programok szintjét is” – jegyzi meg a fegyvergyáros.
Az Európai Unió szintjén működik a SAFE program, amely lehetővé teszi az ukrán védelmi vállalatok számára, hogy részt vegyenek az uniós ellátási láncokban és a közös beszerzésekben. „A drónmegállapodások, a közös gyártás egyéb formátumai, beleértve a SAFE program keretében létrejötteket és más modelleket, lehetővé teszik számunkra, hogy hosszú távú stratégiai partnerségeket építsünk ki” – mondta Tarasz Kacska, európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes.
Ukrajnában a legalacsonyabb a minimálbér az összes európai ország közül – 8,6 ezer hrivnya, ami körülbelül 173 eurónak felel meg. Az átlagbér az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 30,3 ezer hrivnya, a „minimum” ennek az összegnek csak körülbelül 28,4%-át teszi ki. Összehasonlításképpen, még a szomszédos Moldovában is kétszer annyi a minimálbér – 319 euró.
Az OBOZ.UA kiadvány a kormány új Munka Törvénykönyv-tervezetének előkészítéséről számolt be, amely azonban nem oldja meg a minimálbér alacsony szintjének problémáját. A „minimálbér” „elegendő” szintje az átlagbér körülbelül 40%-a. Az Európai Uniónak van egy EU 2022/2041 irányelve, amely felszólítja az országokat, hogy a minimálbért az átlagbér legfeljebb 60%-ban határozzák meg a polgárok tisztességes életszínvonalának biztosítása érdekében. Ukrajna esetében ez a mutató jelenleg jelentősen alacsonyabb az ajánlott szintnél.
Darina Marcsak gazdasági miniszterhelyettes elmondta, hogy a kormány a „minimálbért” az átlagbér 50%-ára kívánja emelni, de ez a norma még nem szerepel a jelenlegi Munka Törvénykönyve tervezetében. Elmondása szerint, bár a dokumentum egy olyan mechanizmusról rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a minimálbér az ország átlagától függjön, a konkrét százalékos arány és a végrehajtási dátumok továbbra is nyitottak a további megbeszélésekre az üzleti és egyéb felekkel.
Jelenleg Ukrajna jelentősen le van maradva a többi európai országtól a minimálbér tekintetében. Íme az Eurostat adatai (euróban):
Ukrajna – 173 euró
Moldova – 319 euró
Albánia – 517 euró
Észak-Macedónia – 586 euró
Bulgária – 620 euró
Törökország – 654 euró
Montenegró – 670 euró
Szerbia – 744 euró
Lettország – 780 euró
Románia – 795 euró
Magyarország – 838 euró
Észtország – 886 euró
Szlovákia – 915 euró
Csehország – 924 euró
Málta – 994 euró
Görögország – 1027 euró
Horvátország – 1050 euró
USA – 1070 euró
Portugália – 1073 euró
Ciprus – 1088 euró
Lengyelország – 1139 euró
Litvánia – 1153 euró
Szlovénia – 1278 euró
Spanyolország – 1381 euró
Franciaország – 1823 euró
Belgium – 2112 euró
Hollandia – 2295 euró
Németország – 2343 euró
Írország – 2391 euró
Luxemburg – 2704 euró
A kiadvány megjegyezte, ha Ukrajna a „minimálbért” legalább az átlagbér 40%-ban határozta volna meg, az körülbelül 12,2 ezer hrivnyát tett volna ki. Az EU által ajánlott 60%-ra való emelés pedig körülbelül 18,2 ezer hrivnyás minimálbért jelentene. Megjegyzendő azonban, hogy a legtöbb uniós ország még nem érte el a 60%-os szintet. Az Eurostat legfrissebb, 2024-es adatai szerint a minimálbér és a mediánbér aránya az EU-ban 44%-tól (Észtország) 69%-ig (Portugália) terjed. Nyolc országnak sikerült átlépnie a 60%-os határt: Portugáliának, Lengyelországnak, Franciaországnak, Szlovéniának, Romániának, Görögországnak, Hollandiának és Luxemburgnak.
Az európai országok továbbra is növelik a beruházásokat az elektromos autó szektorba, a piac lassulása és a környezetvédelmi követelmények enyhülése ellenére. A Reuters közölte, az Európai Gazdasági Térség országai és Svájc már közel 200 milliárd eurót vontak be az elektromos autó ökoszisztéma fejlesztésébe.
A New Automotive elemzőcsoport kutatásai szerint körülbelül 109 milliárd eurót költenek akkumulátorgyártásra és az ellátási láncokra, további 60 milliárd eurót pedig elektromos járművekre. Emellett 23 és 46 milliárd euró közötti összeget fektettek be a töltőinfrastruktúrába, és több mint egymillió nyilvános töltőállomást telepítettek már.
Az elemzők szerint Európa igyekszik csökkenteni a Kínától való függőségét, amely a Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2025-ben a globális akkumulátortermelés több mint 80%-át biztosította.
Németország továbbra is az elektromos járműipar legnagyobb központja maradt Európában, az ágazatba történő összes beruházás közel egynegyedét teszi ki. Itt aktívan bővítik mind a helyi autógyártók, mind a nemzetközi akkumulátorgyártó vállalatok a termelést.
Az E-Mobility Europe számításai szerint a már megvalósított projektek több mint 150 000 munkahelyet teremtettek, és ha az összes bejelentett kezdeményezés megvalósul, ez a szám további 300 000-rel nőhet. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy kormányzati támogatás nélkül Európa nehezen tud majd versenyezni a globális piacon. A főbb kihívások közé tartoznak a magas energiaárak, a támogatások szükségessége és a hazai termelés védelme. Ennek ellenére az ágazatba továbbra is folynak a beruházások. Az elemzők szerint ezt az olajárak emelkedése és a megfizethetőbb elektromos járműmodellek megjelenése vezérli.
A Shell, a BP és a TotalEnergies kereskedelmi egységei további 4,7 milliárd dollárt kerestek 2026 első negyedévében. A három legnagyobb európai olajtársaság közel 4,75 milliárd dollárt keresett az iráni háború miatt kialakult globális energiapiaci turbulenciák miatt, számolt be a Financial Times öt elemző becsléseire hivatkozva.
A brit Shell és a BP, valamint a francia TotalEnergies kereskedelmi részlege 2026 első negyedévében további 3,3, közel 4,75 milliárd dollárral keresett többet 2025 utolsó három hónapjához képest. Az európai olajtársaságok közül a BP kereskedői profitálnak a legtöbbet az iráni háború miatti olajpiaci volatilitásból: négy elemző átlagos becslése szerint a vállalat kereskedelmi részlege az idei első negyedévben 1,75 milliárd dollárral többet keresett, mint 2025 utolsó három hónapjában.
A Shell egysége a maga részéről további 1,6 milliárd dolláros bevételre tett szert a negyedéves kereskedésből, öt elemző átlagos becslése szerint. A TotalEnergies eközben mintegy 800 millió dollárral többet keresett.
A BP a világ egyik legnagyobb olajkereskedelmi hálózatát üzemelteti, több mint 2000 embert foglalkoztat Londonban, Szingapúrban és Houstonban, és évente több mint négymilliárd hordó nyersolajjal kereskedik, ami többszöröse a saját termelésének.
Emellett több mint három tucat tartályhajóval rendelkezik, amelyek nyersolajat és üzemanyagot szállítanak a világ minden tájára.
Jelenleg nincs olyan üzemanyaghiány az Európai Unióban, amely tömeges járattörlésekhez vezethetne – jelentette ki Apostolos Tsitsikostas, az Európai Bizottság közlekedési biztosa.
Elmondása szerint az esetleges európai üzemanyaghiányról szóló jelentések nem tükrözik a valós helyzetet. Hangsúlyozta, hogy az effajta közlemények eltúlozzák a probléma mértékét.
Tsitsikostas elmagyarázta, hogy egyes légitársaságok valóban törlik járataikat, de ez elsősorban a gazdasági megvalósíthatóságuknak köszönhető. Ezek olyan útvonalak, amelyek régóta veszteségesek. Ugyanakkor a repülőgép-üzemanyag árai Európában jelentősen emelkedtek – több mint kétszeresére nőttek a közel-keleti háború kezdete óta. Ennek fő okát a Hormuzi-szoros körüli feszült helyzetnek nevezik.
Korábban a sajtó arról írt, hogy egyes európai légitársaságok már kénytelenek voltak csökkenteni a járataik számát, emelni az árakat és felülvizsgálni a menetrendjüket az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború eszkalációja által okozott repülőgép-üzemanyag költségeinek meredek emelkedése közepette.
A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség vezetője, Willie Walsh április 18-án kijelentette, hogy ha a jelenlegi kockázatok továbbra is fennállnak, az európai repülőgépek üzemanyag-ellátása hat héten belül elkezdhet elfogyni.
Hétfőn az Északi-tengeri Forties nyersolaj spot ára elérte a hordónkénti 148,87 dollárt, meghaladva a 2008-as csúcsot. Az európai nyersolajárak rekordokat döntenek, április 13-án közel 150 dollárra emelkedtek hordónként, miután az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága bejelentette az iráni kikötők blokádját, amely a Hormuzi-szoroson keresztül Iránba vagy Iránból is kiindul, jelentette a Reuters.
Az LSEG adatai szerint az Északi-tengeri Forties nyersolaj spot ára hétfőn elérte a hordónkénti 148,87 dollárt, meghaladva a 2008-as csúcsot.
A nyersolaj azonnali szállításra vonatkozó ára jóval a Brent benchmark felett van, mivel a Hormuzi-szoros virtuális lezárása arra kényszerítette az európai és ázsiai vásárlókat, hogy aktívan keressenek alternatív ellátási forrásokat.
A Brent júniusi határidős árfolyama a blokádra számítva hordónként 100 dollár fölé emelkedett, ami jóval a Brent 2008-ban elért 147 dolláros történelmi csúcsa alatt van.
A közel-keleti háború kezdete óta a repülőgép-üzemanyag ára Északnyugat-Európában tonnánként 1573 dollárra emelkedett. A háború előtt tonnánként 750 dollár volt.
Az európai repülőterek három héten belül rendszerszintű üzemanyaghiánnyal néznek szembe, ha a Hormuzi-szorost nem nyitják meg teljesen – jelentette a Financial Times az Airports Council International Europe szervezetre hivatkozva, amely több mint 600 repülőteret és az európai légi forgalom 95%-át képviseli.
A szervezet képviselői Apostolos Tsitsikostas közlekedési EU-biztosnak írt levelükben megjegyezték a légiközlekedési ágazat aggályait a repülőgép-üzemanyag elérhetőségével kapcsolatban, valamint az EU aktív megfigyelésének és fellépésének szükségességét.
„Ha a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózás nem indul újra stabil és jelentős mértékben a következő három héten belül, az EU számára a repülőgép-üzemanyag rendszerszintű hiánya valósággá válik” – áll a levélben.
A nyári főszezon közeledése, amely alatt a légi közlekedés biztosítja az egész turisztikai ökoszisztémát, amelytől számos uniós gazdaság függ, fokozta ezeket az aggodalmakat.
Mint ismeretes, a közel-keleti háború kezdete óta Északnyugat-Európában a sugárhajtómű-üzemanyag ára tonnánként 1573 dollárra emelkedett. A háború előtt ez az ár tonnánként 750 dollár volt.
Az európai légitársaságok azt állítják, hogy több hétre elegendő üzemanyaggal kellene rendelkezniük, de a beszállítók nem tudják garantálni a májusi szállításokat.
European airports have urged airlines to prepare contingency plans for a potential complete lack of aviation fuel in the coming weeks. Thousands of flights have already been canceled across the continent amid the escalating crisis.
Márciusban több mint háromszorosára nőtt a Tesla elektromos autók új regisztrációinak száma Franciaországban, a skandináv országokban pedig szintén jelentős, akár kétszeres növekedést mértek. Ugyanakkor ez az adat kissé elmarad a kétéves rekordtól. Erről a Reuters számolt be különböző országok adataira hivatkozva.
Franciaországban márciusban 9569 új Tesla-autót regisztráltak, ami 203%-kal több, mint egy évvel korábban.
Ez az eredmény csak kevéssel marad el a történelmi csúcstól, amely 9572 autó volt 2023 decemberében.
Norvégiában, Svédországban és Dániában a Tesla-regisztrációk 178%-kal, 144%-kal és 96%-kal nőttek, így 6150, 1447 és 1784 autót helyeztek forgalomba.
Összességében az első negyedévben az autóregisztrációk Franciaországban 108%-kal, Norvégiában 95%-kal, Svédországban 48%-kal, Dániában pedig 50%-kal emelkedtek.
A Bentley kijevi kereskedése a harmadik legjobb lett egész Európában – közölte Richard Leopold, a vállalat regionális igazgatója a cég marbellai díjátadó gáláján, ahol az egyes kirendeltségeket díjazták a sikerességük alapján. A fotók alapján a cég utóbb megpróbálta eltitkolni, hogy ilyen jól teljesített az ukrán fővárosban található üzlete.
A vállalat a cégeknél használt KPI (Key Performance Indicator) teljesítménymutató alapján díjazta a legjobb kirendeltségeket, és eszerint a kijevi Bentley márkakereskedés lett a harmadik legjobb egész Európában.
A Mash nevű Telegram-csatorna szerint az első helyet az olaszországi Padova városa szerezte meg, a másodikat pedig a hollandiai Rotterdam. A csatorna szerint ezt követően jelentették be harmadikként Kijevet, azokkal a szavakkal, hogy: „Micsoda kitartás!”
Azonban, mint a csatorna megjegyezte: „Úgy tűnik, maguk a fiúk is zavarban vannak a preferenciáik miatt – kivágták a konferencia fotóriportjából azt a diát, amelyen a város neve és a megtisztelő harmadik hely szerepelt, de a prezentáció fotóját meghagyták.” (vagyis a fotókon Padova és Rotterdam neve még látható, de Kijevé már nem).
Mindeközben a gépjármű-nyilvántartási adatokból az is kiderült, hogy 2025-ben húsz Bentley prémiumautót adtak el Ukrajnában. Ezeknek az ára 400 és 450 ezer dollár között mozog, vagyis átszámítva, nagyságrendileg 16–18 millió hrivnyába kerültek.
