Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a Kohéziós Alapból 10 milliárd euróhoz jutnak hozzá az elmúlt napokban az árvíz által sújtott kelet-közép-európai országok. Ezt a lengyelországi Wroclawban jelentette be szeptember 19-én, csütörtökön Ausztria, Lengyelország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság miniszterelnökeivel közösen tartott sajtótájékoztatón – írta a Jevropejszka Pravda.
Von der Leyen arról biztosított, hogy Európa támogatja Lengyelországot és az árvíz sújtotta más országokat, és ígéretet tett arra, hogy mielőbbi finanszírozással segít a természeti katasztrófa következményeinek felszámolását.
„Ezért mozgósítjuk rugalmasan és célzottan a Kohéziós Alapokat ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk” – jelentette be.
Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy ezek a források előfinanszírozásként – tehát közvetlenül a forrás beérkezése után – és társfinanszírozás nélkül is felhasználhatók, hiszen ez 100%-os európai finanszírozás.
„Rendkívüli idők járnak, és a rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket igényelnek. Az előzetes becslések szerint a Kohéziós Alapból 10 milliárd eurót biztosítunk a kárt szenvedett országok számára” – jelentette be.
Az orosz gáz részesedése az Európai Unió országainak importjában hirtelen és jelentősen csökkent Oroszország Ukrajna elleni háborúja kezdetét követően, a blokk kész teljesen lemondani a moszkvai szállításról – jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
Simone arról tájékoztatott, hogy az orosz gáz részesedése az uniós importban a 2021-es 45%-ról 2024 júniusára 18%-ra csökkent, miközben az olyan megbízható partnerek importja nőtt, mint Norvégia és az USA.
„Már nem vagyunk Putyin gázvezetékeinek hatalma alatt, és továbbra is támogatjuk ukrán partnereinket a tél közeledtével”, – hangsúlyozta.
Az európai biztos ugyanakkor kiemelte, hogy az európai cégeknek joguk van az ukrán gázinfrastruktúrát használni, mivel nincsenek szankciók, és van érdeklődés ukrán oldalról.
Az Energetikai közösség helyzetéről szóló 2024. évi jelentés megjegyezte, hogy az energiaárak stabilabbak, és jóval a 2022-es energiaválság csúcsszintje alatt maradnak.
Mint ismeretes, az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára vonatkozó szerződés 2024 végén lejár, és Kijev nem újítja meg.
Volodimir Zelenszkij elnök júliusban kijelentette, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat az Azerbajdzsánból az EU-ba történő földgázszállításról, mivel igyekszik megőrizni a tranzitország szerepét.
Az uniós bírák határozottan az Európai Bizottság azon megállapítása mellett döntöttek, hogy a technológiai óriás által fizetett alacsony adók jogellenes támogatásnak minősülnek.
Az Apple elveszített egy 13 milliárd eurós pert az EU legfelsőbb bíróságán az Írországban évekig fizetett alacsony adószámlák miatt, ami meglepetésszerű győzelmet aratott Brüsszel számára a multinacionális cégekkel kötött baráti ügyletek elleni kampányban.
Az Európai Unió Bíróságának ma (szeptember 10-én) kiadott ítélete támogatja az Európai Bizottságot, amely szerint a technológiai óriás által fizetett 0,005%-os társaságiadó-kulcsok jogellenes támogatásnak minősülnek, és ezzel eltörölték a korábbi ítéletet az alacsonyabbról. – szintű Törvényszék.
„Írország jogellenes támogatást nyújtott az Apple-nek, amelyet Írországnak vissza kell fizetnie” – áll a Bíróság közleményében, amely „végső ítéletet” hozott az ügyben.
Ez az egyike a mai brüsszeli, nagy technológia elleni küzdelemben aratott győzelmek párjának, mivel a Google elveszítette a külön fellebbezést egy 2,4 milliárd eurós uniós bírság ellen, amiért előnyben részesítette saját szolgáltatásait – ezzel véget vetve Margrethe Vestager karrierjének, akinek az EU trösztellenes főnökeként betöltött kétszeres mandátuma véget ért. pár hónap múlva.
A Bizottság győzelme azt jelenti, hogy az Apple-nek 13 milliárd eurót – vagy esetleg még többet, kamatokkal és költségekkel együtt – kell fizetnie az ír kincstárnak.
A Bizottság első, most megerősített megállapítása azután született, hogy a LuxLeaks felfedte az adómegállapításokat, amelyek Jean-Claude Junckert, a volt luxemburgi vezetőt érintették, aki akkoriban az EU végrehajtó testületének elnöke volt.
Vestager fellépése olyan nagy – és főleg amerikai – multinacionális cégek ellen, mint a Starbucks, a Fiat Chrysler és az Amazon, Donald Trump akkori elnök az EU „adónőjének” nevezte őt, aki „nagyon gyűlöli az Egyesült Államokat”.
Az eset Brüsszel szokatlan és ellentmondásos betörését jelentette az adópolitikában – amelyet általában a nemzeti fővárosok határoznak meg, és az EU csak akkor avatkozik be, ha az adókedvezmények torzítják a blokk belső piacát.
A jogi ügy azon múlott, hogy az iPhone-gyártó hogyan kezelte könyvelésében a szellemi tulajdonból származó bevételeket – és hogy a Bizottságnak igaza volt-e, amikor azt mondta, hogy a vállalati nyereséget az európai írországi bázisához kellett volna rendelni.
Az EU Törvényszéke 2020-ban hozott ítéletet a Bizottság ellen, de a Bíróságnak tavaly novemberben készített véleményében Giovanni Pitruzzella főtanácsnok megkérdőjelezte az alsóbb szintű bíróság jogi érvelését.
Pénzügyi értelemben az EU adókampányának legnagyobb ügye, amely egyébként nem aratott nagy sikert a bíróságokon.
A Bizottság elvesztette a McDonald’s, a Starbucks és az Engie jogi kihívásait, bár az Euronews Radio Schumann podcastjának nemrégiben adott interjújában Vestager azzal érvelt, hogy keresztes hadjárata ennek ellenére számos nemzeti és nemzetközi adóreformhoz vezetett.
A megszerzett milliárdok ellenére az ír kormány ellenezte a Bizottság ügyét; az ország számos amerikai technológiai vállalat európai központjává vált.
Michael McGrath korábban Írország pénzügyminisztereként védte a céget – most pedig ő maga is Brüsszelbe költözik, hogy európai biztos legyen, tárcáját Ursula von der Leyen elnök holnap jelenti be.
Az Apple közleményében azt mondta, hogy „csalódott” a döntésben.
„Mindig befizetjük az összes adót, bárhol is működünk, és soha nem volt különleges üzlet” – mondta a cég szóvivője, hozzátéve, hogy a cég a világ egyik legnagyobb adófizetője.
„Az Európai Bizottság megpróbálja visszamenőlegesen megváltoztatni a szabályokat, és figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzetközi adójog előírásainak megfelelően a bevételeinket már az Egyesült Államokban is adókötelessé nyilvánították” – tette hozzá a cég, aki azt állítja, hogy már 20 milliárd dollárt (18 milliárd eurót) befizetett az Egyesül Államokban.
Ám az ítéletet máris üdvözölték az adóaktivisták, akik régóta szorgalmazzák a társasági adó kiskapujának tartottak bezárását.
„Ez az ítélet leleplezi az EU adóparadicsomainak szerelmi viszonyát a multinacionális vállalatokkal” – mondta Chiara Putaturo, az Oxfam jótékonysági szervezet uniós adószakértője – Kerüli az adókat.”
A Bizottság és az ír pénzügyminisztérium nem reagált azonnal a kommentárra, bár Vestager később beszélni fog az újságírókkal.
Franciaország több időt kért az Európai Bizottságtól adósság- és hiánycsökkentési terveinek benyújtására, miközben az újonnan kinevezett miniszterelnök, Michel Barnier az államháztartás romló helyzetével és a politikai helyzet bizonytalanságával küzd. Az EU a nyáron indított túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, hat másik ország, köztük Magyarországgal szemben is.
Eredetileg szeptember 20-ig kellett volna Franciaországnak beadnia a túlzottdeficit-eljáráshoz kapcsolódó adósságcsökkentési terveit, azonban valószínűleg a 2025-ös költségvetés tervezetével együtt, október közepén nyújtják majd be az Európai Bizottságnak – számolt be a Financial Times.
A késedelemre azért került sor, mert Franciaország idén várhatóan a GDP legalább 5,6%-át kitevő államháztartási hiánnyal néz szembe, ami részben a helyi hatóságok megnövekedett kiadásainak köszönhető. Barnier, aki tapasztalt politikus és az EU korábbi brexit-tárgyalója, azzal az ijesztő feladattal néz szembe, hogy a 2025-ös költségvetést egy ideológiai vonalak mentén élesen megosztott parlamenten keresztülvigye. Az október elején kezdődő költségvetési vita lesz új kormányának első nagy próbatétele.
Franciaország egyike annak a hét uniós tagállamnak – Magyarország mellett –, amelyek ellen túlzott hiány esetén követendő eljárás van folyamatban, mivel megsértette a blokk azon szabályait, amelyek a GDP 3%-ában korlátozzák az éves hitelfelvételt. Az Európai Bizottság a tagállamok által benyújtott többéves tervek alapján idén ősszel utasításokat ad ki a kiadások csökkentésére vonatkozóan. A helyzetet azonban tovább bonyolítja Franciaország politikai instabilitása, mivel két hónappal a választások után még nincs új kormány.
Varga Mihály a Portfoliónak azt mondta, hogy a magyar hiánypálya csökkentésére vonatkozó terveket októberig küldik el a Bizottságnak.
Barnier, aki kijelentette, hogy nem kívánja tovább növelni Franciaország adósságállományát, különböző politikai erők nyomásával néz szembe a kiadási tervekkel kapcsolatban. Jelenleg a parlamenti pártok vezetőivel konzultál egy stabil koalíció megalakításáról, amihez szüksége van a Les Républicains pártja, más konzervatívok, centrista csoportok támogatására, és esetleg a szélsőjobboldali Rassemblement National hallgatólagos beleegyezésére. A közelgő költségvetést szakértők Franciaország V. köztársaság alatti történetének legnagyobb kihívásaként jellemezték.
2024-ben az Európai Bizottság 300 millió eurót juttat Franciaországnak a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételekből. A pénzt fegyvervásárlásra fordítják. Ezt a francia fegyveres erők minisztériuma jelentette be.
Megjegyzik, hogy Franciaország más EU-tagállamokkal együtt részt vesz egy új támogatási intézkedés végrehajtásában Ukrajna számára. Az orosz vagyonból származó bevételek mintegy 1,4 milliárd euró felhasználásáról van szó.
A pénzeszközöket elsősorban lőszer, tüzérségi rendszerek és légvédelmi felszerelések vásárlására fordítják francia gyártóktól. Franciaország várhatóan 2024 végéig 300 millió eurós katonai segélyt nyújt majd.
„Ez lehetővé teszi a francia ipar termelési kapacitásának növelését Ukrajna támogatására” – közölte a francia minisztérium.
Ukrajna 4,2 milliárd eurós részletet kapott az összesen 50 milliárd euró értékű Európai Uniótól az Ukraine Facility program keretében – közölte kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő jelezte: ezeket a forrásokat szociális programokra, a humanitárius szférára és más fontos költségvetési programokra irányítják majd. „Továbbra is kizárólag saját forrásból finanszírozzuk a katonai kiadásokat” – írta.
A Pénzügyminisztérium sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a részlet kedvezményes finanszírozásból – 2,7 milliárd euróból és 1,5 milliárd euró támogatásból áll.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az év eleje óta az EU több mint 12 milliárd euró költségvetési támogatást nyújtott Ukrajnának. „Folytatjuk a stabilitásunk, a fejlődésünk és a jövőnk szempontjából fontos reformok végrehajtását. Az európai partnerek támogatják ezeket az erőfeszítéseket. Az év végére újabb részletet várunk” – tette hozzá Denisz Smihal.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy ma az EU csaknem 4,2 milliárd eurót utalt Ukrajnának az 50 milliárd eurós UkraineFacility program keretében, „hogy támogassa az ukrán állam munkáját, miközben az a túlélésért küzd”. „Tagállamainkkal együtt csaknem 114 milliárd euró támogatást nyújtottunk Ukrajnának Putyin háborújának a kezdete óta. Európa szilárdan Ukrajna oldalán áll” – írta a Twitteren (X).
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy 500 millió eurós pénzügyi támogatási csomagot fogadott el Libanon stabilitásának és gazdaságának támogatására a 2024–2025-ös időszakban.
A félmillió eurós segély az első részlete annak az összesen 1 milliárd euró támogatásnak, amelyet Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke májusban, Bejrútban tett látogatása során jelentett be.
Ez a finanszírozás a szükséges reformokat, a biztonsági ágazat és a határigazgatás megerősítését, a gazdaság stabilizálását, valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő lakosok javát szolgáló intézkedéseket fogja támogatni.
Az 1 milliárd eurós pénzügyi támogatásról az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács döntött még áprilisban. A testület által kiadott következtetésekben az Európai Unió megerősítette, hogy határozottan támogatja Libanont, és elismerte, hogy az ország nehéz helyzetben van a belföldi és a regionális feszültségek következtében.
2011 óta az EU mintegy 3 milliárd euró támogatást nyújtott Libanonnak.
Az Európai Unió pénteken másfél milliárd eurót utal át Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
„A Kreml-vagyon felhasználásának a legjobb üzenete, ha ezt az összeget Ukrajna és egész Európa biztonságosabbá tételére fordítjuk” – jelentette ki a végrehajtó testület elnöke, Ursula van der Leyen az X-en közzétett üzenetében.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kiemelte: az összeg „valódi segítséget nyújt majd Ukrajnának, mégpedig helyben”. Mint mondta, az összeggel a kijevi kormány elsődleges fontosságú katonai eszközöket – például légvédelmi berendezéseket – tud vásárolni. Aláhúzta: nem csupán katonai segítséget kívánnak nyújtani Ukrajnának, hanem erősíteni akarják az ország ellenálló képességét is az orosz féllel szemben.
A bizottság tájékoztatása szerint a pénzeszközök első részletét a belgiumi székhelyű Euroclear nemzetközi alapmegőrző intézet július 23-án bocsátotta az Európai Bizottság rendelkezésére. Az összeget az Európai Békekeret (EPF) égisze alatt utalják át az EU által működtetett, Ukrajnának nyújtott katonai segélyalapnak.
A befagyasztott orosz vagyon túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből.
Az orosz jegybank pénzeszközeit a Moszkvára az ukrajnai háború miatt kirótt uniós szankciók részeként fagyasztották be. A zárolt vagyon hozamával kapcsolatban az uniós tagállamok már február közepén megtették az első lépéseket a vonatkozó jogszabályok elfogadásával. Ezek a többi között azt szabályozzák, hogy az orosz központi bank vagyonának őrzéséből fakadó rendkívüli hozamokat elkülönítve kell vezetni.
Az Európai Bizottság szerint mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az EU-ban.
Az Európai Bizottság újabb 1,2 milliárd eurónyi beruházást mozgósít a nyugat-balkáni országok számára, az uniós forrás a vízellátás és szennyvízkezelés, a vasúti közlekedés, az innováció fejlesztését, valamint a régió kis- és középvállalkozásainak zöldítését célozza.
A beruházásokat az Európai Unió a nyugat-balkáni partnerekkel és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel szoros együttműködésben hajtja végre – közölte a brüsszeli bizottság kedden. A csomag 300 millió euró uniós támogatást tartalmaz az úgynevezett előcsatlakozási támogatási eszközből (IPA III), további kétoldalú hozzájárulásokat az EU-tagállamok és Norvégia részéről, kölcsönöket nemzetközi finanszírozási intézményektől és hozzájárulásokat a nyugat-balkáni gazdaságoktól. Az új kiemelt beruházások egyik prioritása a vízellátási és szennyvízelvezetési infrastruktúra rekonstrukciója és helyreállítása Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában. Az uniós forrásokból támogatják a X. közlekedési folyosó vasúti infrastruktúrájának fejlesztését, továbbá a Belgrád és Velika Plana közötti vasúti szakasz nagysebességű összeköttetésének megvalósítását. Az EU 2020 októberében elfogadott, a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási tervének célja a hosszú távú fellendülés ösztönzése, a zöld és digitális átállás felgyorsítása, valamint a regionális együttműködés és az EU-val való konvergencia előmozdítása a térségben. A program a hétéves időszak alatt mintegy 30 milliárd euró összegű beruházást mozgósít, amelyből 9 milliárd euró uniós előcsatlakozási támogatás. Az EU eddig hat programot hagyott jóvá a gazdasági és beruházási terv keretében, ezek 17,5 milliárd euró összegű beruházást mozgósítanak, ezen belül 5,4 milliárd euró uniós támogatást.
