Alternatív megoldást keres az Európai Bizottság Ukrajna sürgős finanszírozására, mivel az Európai Központi Bank nem hajlandó biztonsági hátteret biztosítani a 140 milliárd eurós ukrajnai hitelhez. A frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet szerint a gigahitelfelvétel tiltott finanszírozás lenne, ezért nemet mondtak Ursula von der Leyennek.
A Világgazdaság a Financial Times információira hivatkozva írt arról: az Európai Központi Bank megtagadta, hogy pénzügyi hátteret biztosítson egy 140 milliárd eurós Ukrajnának szánt kifizetéshez. Több tisztviselő szerint a frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata sérti a jegybank mandátumát, pontosabban az uniós szerződésben foglalt monetáris finanszírozási tilalmat – írta a brit üzleti lap.
Euro sign at European Central Bank headquarters in Frankfurt, Germany with dark dramatic clouds symbolizing a financial crisis
A Világgazdaság beszámolója szerint a bank ezzel keresztül húzta az Európai Unió terveit arra, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból háborús jóvátételi hitelt bocsásson ki Ukrajna számára, amely azért is fogytán van a pénznek mivel az amerikai kormány visszalépett a finanszírozásától, az EU pedig azért lépne az amerikaiak helyébe, hogy az ukránok ne veszítsék el az Oroszország elleni háborút.
Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság javaslata szerint Ukrajnának csak akkor kellene törlesztenie a hitelt, ha Oroszország jóvátételt fizetne Kijevnek, és azt tervezik, hogy az uniós országok állami garanciákat nyújtanának annak érdekében, hogy a 140 milliárd eurós hitelt a tagállamok közösen fizessék vissza.
A bizottság tisztviselői azért fordultak az Európai Központi Bankhoz, mert úgy látják, a tagországok nem tudnák szükség esetén elég gyorsan előteremteni a forrásokat, ami piaci feszültséget okozhat.
A Világgazdaság cikke emlékeztet: az Európai Unió a háború kezdete óta mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztott be és ennek a legnagyobb részét az Euroclear belga értékpapírletéti központ őrzi.
Az Európai Központi Bank azonban azt közölte a bizottsággal: lehetetlen, hogy az Euroclear számára úgynevezett végső hitelezőként lépjenek fel, belső elemzésük ugyanis arra jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata gyakorlatilag a kormányok közvetlen finanszírozásával lenne egyenértékű, hiszen a központi bank fedezné a tagállamok pénzügyi kötelezettségeit. Márpedig a monetáris finanszírozást az EU-szerződések tiltják, mivel bizonyítottan magas inflációt és a jegybanki hitelesség csökkenését okozza.
Az Európai Bizottság így alternatív megoldásokon dolgozik, amelyek ideiglenes likviditási hátteret biztosíthatnának a 140 milliárd eurós hitel mögé – közölték a források a brit üzleti lappal. Az Európai Bizottság szóvivője a beszámoló szerint elmondta, hogy október vége óta szoros kapcsolatban vannak a központi bankkal, amely – mint fogalmaztak – „aktívan részt vett minden, a hiteljavaslattal kapcsolatos egyeztetésben”.
A tudósítás szerint az ügy előzménye, hogy Belgium a hitel ellen foglalt állást, arra hivatkozva, hogy ha az orosz eszközöket feloldanák, és Moszkva visszaigényelhetné őket, az Euroclear nem tudná azonnal visszafizetni a pénzt.
Bart De Wever belga miniszterelnök elhibázottnak nevezte az EU tervét, és követelte, hogy a többi 26 tagállam vállaljon jogilag kötelező, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, azonnal érvényesíthető, egyetemleges garanciát a hitel visszafizetési kockázatának megosztására.
A belga kormányfő szerint erre még a december 18-i EU-csúcs előtt szükség van, ahol a vezetőknek dönteniük kell arról, hogyan finanszírozza tovább az EU Ukrajnát. Bart De Wever érvelése szerint a tagállami garanciákra és pénzügyi védőhálóra azért van szükség, mert ha az orosz eszközöket befagyasztva tartó EU-szankciókat hirtelen megsemmisítenék, akkor az Euroclearnek azonnal vissza kellene fizetnie a pénzt Moszkvának. Belgium attól tart, hogy egy esetleges washingtoni–moszkvai békemegegyezés hatályon kívül helyezheti az EU-szankciókat, ami előidézné a visszafizetési kötelezettséget.
A szankciókat ugyanis félévente egyhangú döntéssel kell meghosszabbítani, és néhány ország többször ellenezte már a megújítást – olvasható a Világgazdaság beszámolójában.
A várakozásokkal megegyezően az Európai Központi Bank a mai ülésén 25 bázisponttal csökkentette a betétkamatot, míg a refinanszírozási kamatot és a hitelkamatokat 60 bázisponttal.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a betéti rendelkezésre állás kamatlábát.
A döntés alapján az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 3,65 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 3,90 százalék, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 3,50 százalék lesz szeptember 18-tól. Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Az EKB előző, júliusi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét, ugyancsak a piaci várakozásokkal összhangban. Az EKB legutóbbi kamatmódosítása a júniusi 25 bázispontos csökkentés volt.
Míg az elemzők egybehangzóan kamatvágást vártak, az európai jegybank gazdasági előrejelzésével kapcsolatban már megoszlottak a vélemények. Az EKB azt közölte végül, hogy a GDP-növekedés idén 0,8% lehet, ami 2025-re 1,3%-ra, majd 2026-ban 1,5%-ra gyorsulhat. A friss előrejelzés kissé alacsonyabb az előzőhöz képest, ami a következő néhány negyedév vártnál alacsonyabb belső keresletének köszönhető.
Az Európai Központi Bank (EKB) kezeli az eurót. Ezen túlmenően az intézmény feladata az EU gazdasági és monetáris politikájának kialakítása és végrehajtása. Az EKB fő célja az árstabilitás fenntartása, és ezáltal a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása.
Az Európai Központi Bank készen áll arra, hogy utasítsa az olasz UniCreditet: csökkentse az Oroszországgal folytatott üzleti tevékenységét – értesült a Reuters. A következő lépésben már szankciót alkalmazhat a felügyelet.
A második legnagyobb oroszországi európai bankkal szemben támasztott követelések hasonlóak lennének ahhoz, amit az EKB az osztrák Raiffeisen Bank Internationaltól (RBI), az Oroszországban működő legnagyobb nyugati banktól követel. Az EKB és az UniCredit nem kívánt nyilatkozni az ügyről.
Hónapok óta tartó tárgyalások után az EKB jogilag kötelező érvényű utasítást fog küldeni az UniCreditnek – mondták a források –, ami jelentősen növeli a nyomást az oroszországi üzletágának leépítésére. Ez az utolsó előtti lépés lenne, mielőtt az EKB szankciókat, például bírságot szabhat ki.
Andrea Orcel, az UniCredit vezérigazgatója februárban azt mondta, hogy a bank Oroszországgal kapcsolatos stratégiája változatlan, és hogy a bank folytatja orosz tevékenységének a leépítését. Az orosz leánybank tavaly 890 millió eurós adózás előtti nyereséget ért el, ami a csoporton belül 7,7%-os arányt jelentett. A leánybank hitelállománya egy év alatt megfeleződött, az alkalmazottak száma mintegy 8%-kal, 3150 főre csökkent, a bevételek azonban 17%-kal nőttek.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A kormány azt tervezi, hogy felgyorsítja a jelenleg folyamatban lévő projektekkel kapcsolatos munkát, és az új EBB-befektetések előkészítésére összpontosít – mondta Denisz Smihal.
Az Európai Beruházási Bank idén 560 millió euró hitelt utal ki Ukrajnának energetikai, közlekedési infrastrukturális és lakásrekonstrukciós projektekre, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök Telegramon április 19-én.
Elmondása szerint az erre vonatkozó memorandumot az EBB vezetőjével, Nadia Calvinóval írták alá.
„Azt tervezzük, hogy felgyorsítjuk a folyamatban lévő projektekkel kapcsolatos munkát, és a kritikus állami és magánkezdeményezésekhez kapcsolódó új EBB-befektetések előkészítésére összpontosítunk. A memorandum hozzájárul Ukrajna gyors fellendüléséhez, és közelebb visz minket az Európai Unióhoz” – írta Smihal.
Christine Lagarde szépen begyűjtötte a döntéshozók mobiljait a kulcsfontosságú ülés előtt, mert korábban információkat szivárogtattak ki.
Végső kétségbeesésében drasztikus, és eleddig példa nélküli lépésre szánta el magát Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke: a kiszivárogtatások megelőzése érdekében lefoglalta kollégái mobiljait a szerdai-csütörtöki ülés előtt – értesült a Reuters. A kiszivárogtatások már elődje, Mario Draghi regnálását is megkeserítették.
A hírügynöség forrásai szerint a jegybankelnök keményen le is tolta beosztottjait a szivárogtatások miatt. Az EKB kormányzó tanácsának mind a 26 tagját felszólították, hogy adják át mobiltelefonjaikat szerdán, az ülés első napján. Ekkor volt napirenden Claudia Buch megválasztása az bankfelügyeletért felelős pozícióra. Buch kinevezése után aztán visszaadták a mobilokat. (Attól ezek szerint nem tartott Lagarde, hogy a kamatdöntést is kitolná valaki a médiának.) A német bankszakember lett a legnagyobb európai bankokat felügyelő tanács vezetője.
A szivárogtatások jelentősen erodálják a központi bank hitelességét. Emlékezetes, amikor Buch elődje, Andrea Enria 2018-as megválasztása jóval a hivatalos közlemény előtt már megjelent a médiában. Erősen botrányszagú volt az is, amikor a Reuters két nappal a bejelentés előtt nyilvánosságra hozta, hogy az EKB emelni fogja a kulcsfontosságú inflációs előrejelzést – ez készítette elő a terepet a csütörtöki 25 bázispontos kamatemelésnek. A piac korábban hajlott arra, hogy a jegybank a recessziós félelmek miatt nem változtat irányadó kamatán, az inflációs előrejelzés kiszivárogtatása után viszont tutira vették az újabb monetáris szigorítást.
Az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció folyamatosan lassul, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal megemelte a három irányadó eurókamatot, nyitva hagyva a lehetőséget a további szigorításra. Az EKB ugyanis úgy látja, hogy a makacs infláció és a recesszió növekvő kockázata ellentétes irányba tereli a döntéshozókat – írja a Reuters.
A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,25 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,50 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,75 százalékra emelkedik 2023. augusztus 2-i hatállyal.
Az európai jegybank ezzel zsinórban kilencedik alkalommal emelt kamatot. Előző, júniusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot, összhangban a piaci várakozásokkal.
Tavaly július óta összesen 425 bázisponttal emelte meg a hitelfelvételi költségeket, attól tartva, hogy a túlzott árnövekedés a béremelések révén tartóssá válhat, mivel a munkaerőpiac továbbra is rendkívül szűkös.
A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció folyamatosan lassul, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad. A Kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához – áll a közleményben.
Míg az infláció összességében már csak az októberi csúcsérték felét éri el, a nehezebben megdönthető alapárnövekedés történelmi csúcsok közelében mozog, ebben a hónapban talán még gyorsult is – emlékeztet a Reuters.
A várakozásoknak megfelelően nyolcadszor egymás után is megemelte kamatait az Európai Központi Bank. A meglepően szigorú szerdai Fed-kommentárok után sebes gyengülésnek indult forintpiacon is feszült figyelemmel kísérték az euróövezeti jegybank iránymutatását.
Ismét feljebb tolta kamatait az euróövezeti jegybank, a 25 bázispontos lépés nem okozott meglepetést, ahogy szerdán a Federal Reserve döntése sem, hogy 2022 januárja óta először nem emelt kamatot. A Federal Reserve vártnál szigorúbb iránymutatása azonban földindulást okozott a piacokon és az elemzők közt, és bár az amerikai központi bank bír nagyobb befolyással, feszült figyelem követte az Európai Központi Bank jövőt illető kommentárjait is. A nyolcadik egymást követő kamatemelés 22 éves csúcsra, 4 százalékra állította be az EKB fő refinanszírozási kamatát, és kiderült: júliusban újabb szigorítás várható.
A dollárt erősítette, ami pedig rosszulesett a feltörekvő piaci devizáknak, hogy a Fed két újabb kamatemelést helyezett kilátásba, holott az elmúlt hónapokban már feléledtek a remények, hogy vége szakad a világ legnagyobb gazdaságát a recesszió szélére küldő kamatszigorításnak.
A forint sem vette jó néven a nemzetközi égbolt elborulását, és előbb felhagyott az euró elleni 370-es szint elleni támadásokkal, majd csütörtökön nagyot gyengülve az EKB-döntésre, a 376-os szintek küszöbén termett, majd még tovább gyengült. Az euró maga fel-le hullámvasutazott a dollár ellenében, és ha a jegybanki útmutatás egyértelműen erősíteni tudná, az a forintnak is a hóna alá nyúlhat.
Közleményében a bank nem tett egyértelmű ígéretet a további kamatemelésekre, azonban ezzel csaknem egyenértékű, hogy megismételte: további döntéseivel biztosítani kívánja a megfelelő mértékben szigorú feltételeket ahhoz, hogy az euróövezeti infláció – amelyet májusban 6,1 százalékra mértek, az októberi 10,6 százalékos csúcsnál jóval alacsonyabbra – „időben” visszatérjen a 2 százalékos célra.
Az EKB közgazdászai egyúttal megemelték inflációs előrejelzéseiket, főként 2023-ra és 2024-re: idénre 5,1 százalék, jövőre 3 százalék lehet az infláció. Ez magasabb a 2 százaléknál, tehát kirajzolódik: további kamatemelések jöhetnek. A bank azonban megismételte, hogy döntései adatvezéreltek lesznek, a beérkező számokat figyelik majd, a mögöttes inflációs folyamatok dinamikáját, illetve a monetáris politika átvitelének hatékonyságát.
Az utóbbiról a közlemény megjegyezte, hogy a korábbi kamatemelések – összességében 4 százalékpont –
erőteljesen átvivődnek a finanszírozási feltételekbe és fokozatosan megteszik hatásukat a teljes gazdaságra.
A szükséges kamatszigort illetően erősen megosztott EKB tehát ismételten ügyelt rá, hogy közleményének kommentárjai minden irányba nyitva hagyják számára az utakat. Valamilyen irányba elbillen-e mégis a mondanivaló, az az elnöki sajtótájékoztatón elhangzottaktól függött, bár volt arra is példa az elmúlt hónapokban, hogy más döntéshozók kommentárjai is erősen befolyásolták utólag az üzenetet.
Lagarde tiszta vizet öntött a pohárba Christine Lagarde, az EKB elnöke a kamatdöntés után fél órával, 14:45-kor kezdte sajtótájékoztatóját. A sajtótájékoztatót megelőzően ez euró egyébként már szép erősödésnek indult, és négyhetes csúcsot ütött meg a dollár ellenében 1,0873 környékén, a forint ekkor még a háromhetes mélypont közelében ragadt az euró ellenében, percekkel a sajtótájékoztató előtt 376,35 környékén kereskedve.
Lagarde ismertette a közleményt, megismételve, hogy a bank emelte inflációs, és csökkentette GDP-előrejelzését, és továbbra sem számít recesszióra. Részletesen ismertette az inflációs és növekedési előrejelzéseket övező rizikókat, ezek közt ismételten is a háború hatásait, illetve az egyes tagországokban született béregyezségeket, amelyek növelik az infláció veszélyét.
A Reuters tudósítója, Korányi Balázs kérdésére Lagarde egyértelműen kimondta, hogy a kamatemeléseknek egyáltalán nincsen vége, és hogy júliusban újabb szigorítás következik.
„Befejeztük-e az utazásunkat? Nem. Nem vagyunk még a célunknál, van még dolgunk. Elszántak vagyunk rá, hogy időben elérjük a célunkat. A következő ülésünkön is emelünk, ha az alapelőrejelzés nem változik” – mondta az elnök, és ezeket a mondatokat a későbbiekben még meg is ismételte.
Kommentárjai már nem okoztak azonnal további erősödést az euró árfolyamában, amely 1,088 közvetlen közelében érték el a csúcsot a dollár ellenében. A forint azonban visszafordult a 377 közelében elért mélypontról az euróval szemben, és 376-on túlra erősödött. Ez még mindig jelentősen gyengébb, mint a hét eleji szintjei, de a nap és a munkahét hátralévő óráiban még további elmozdulásokat okozhat a Fed és az EKB kommentárjainak értékelési folyamata.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, az infláció valószínűleg még nem érte el a csúcspontját.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfőn arról beszélt, hogy meglepődne, ha az infláció októberben elérte volna már a csúcspontját – írja a Tőzsdefórum oldala. A központi bank elnöke kijelentette, hogy még mindig túl sok a bizonytalanság, nehéz helyzetben vannak a gazdaságok és a lakosság is. Különösen nagy terhet jelentenek a magas energiaköltségek.
Az EKB elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, de Lagarde próbálta megnyugtatni a kedélyeket, mondván, hogy az infláció hosszú távon csökkenni fog az EKB monetáris politikájának köszönhetően.
Ez időben viszont még távolabbra eshet, Lagarde figyelmeztetett, hogy „ha megnézzük az infláció mögött álló mozgatórugókat, láthatjuk, hogy legyen szó akár az élelmiszerek áráról, akár az energiaárakról, akár a nyersanyagok áráról, nem látunk sehol olyan jeleket, amelyek arra engednének következtetni, hogy elértük az infláció csúcspontját, és rövid időn belül csökkenhet az inflációs nyomás.”
[type] => post
[excerpt] => Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, az infláció valószínűleg még nem érte el a csúcspontját.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1669738920
[modified] => 1669721173
)
[title] => Az Európai Központi Bank elnöke: Az infláció még nem érte el a csúcspontját
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32303&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32303
[uk] => 32437
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 32304
[image] => Array
(
[id] => 32304
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[original_lng] => 310154
[original_w] => 1108
[original_h] => 730
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-300x198.jpg
[width] => 300
[height] => 198
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-768x506.jpg
[width] => 768
[height] => 506
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-1024x675.jpg
[width] => 1024
[height] => 675
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[width] => 1108
[height] => 730
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[width] => 1108
[height] => 730
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[width] => 1108
[height] => 730
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1669814659:3
[_thumbnail_id] => 32304
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 4131
[_oembed_3f3db3255b8bb3f716e84956464ffe0d] =>
[_oembed_time_3f3db3255b8bb3f716e84956464ffe0d] => 1669713951
[_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] =>
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
„A monetáris unió történetében sohasem volt még ilyen magas, kétszámjegyű az infláció” – figyelmeztetett Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke pénteken, az EBC frankfurti eseményén. Az elnök beszédében arra is kitért, miért nem bízhatjuk Kínára és Oroszországra az energiaellátásunkat, és a leküzdésre váró legnagyobb kihívásokra is rámutatott.
A 32. Európai Bankkongresszuson tartott beszédében Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy a „tömbökre bomló világban” fontos, hogy Európa továbbra is hozzáférjen a kulcsfontosságú technológiákhoz és erőforrásokhoz, mint például a kőolaj és a földgáz. Ezt az elnök szerint mind a stratégiai iparágak áthelyezésével és stratégiai szövetségek biztosításával érheti el Európa.
Az inflációval kapcsolatban az elnök hangsúlyozta, hogy az árstabilitás biztosítása az EKB prioritása. Lagarde az EKB részéről további kamatemelést lengetett be az infláció elleni harc érdekében.
Nőtt az euróövezet recessziójának kockázata
Lagarde szerint a kamatlábakat olyan szintre kell emelni, amely korlátozza a gazdasági bővülést, hogy le lehessen szorítani a hivatalos célérték több mint ötszörösére ugrott inflációt.
Lagarde pénteken azt mondta, hogy a recesszió kockázata megnőtt, de a visszaesés önmagában nem lesz elegendő a száguldó árak megfékezéséhez.
Miután az EKB már végrehajtotta története legagresszívabb monetáris szigorítását, a jövő hónapban várhatóan a jelenlegi 1,5 százalékról 2 százalékra vagy még magasabbra emeli a hitelfelvételi költségeket – véli a Bloomberg.
Lagarde a frankfurti beszédében leszögezte, hogy további kamatemelés várható. „Végső soron olyan szintre fogjuk emelni a kamatokat, amely időben visszavezeti az inflációt a középtávú célunkhoz” – ismertette.
Az EKB tisztviselői fenntartják, hogy a hitelfelvételi költségeknek tovább kell emelkedniük, hogy ellensúlyozzák az elmúlt két évtized leggyorsabban emelkedő inflációját. Azonban egy olyan környezetben, ahol egymást követték a 75 bázispontos emelések, az ilyen drasztikus lépések iránti kedv csökkenhet, különösen mivel az előrejelzések szerint téli recesszió várható az euróövezetben.
A recesszió sem állítja meg az inflációt
A Bloomberg szerint az év utolsó, december 15-i döntésénél valószínűbb lehet egy 50 bázispontos emelés, amennyiben az e havi inflációs adat nem emelkedik a várakozásokon felül.
Luis de Guindos, az EKB alelnöke szerint az euróövezetben októberben mért 10,6 százalékos infláció még hónapokig magasan maradhat. Lagarde-hoz hasonlóan ő is azt mondta, hogy az orosz–ukrán háború és az azt követő energiaválság miatt gyengülő gazdasági háttér önmagában nem fogja visszafogni az árak emelkedését – mutatott rá a Bloomberg.
„Az euróövezetben az infláció túlságosan magas” – véli Lagarde. „A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy recesszió valószínűleg nem fogja jelentősen csökkenteni az inflációt, legalábbis rövid távon” – húzta alá.
Az elnök megerősítette, hogy a mennyiségi szigorításként ismert folyamatra vonatkozó legfontosabb elveket decemberben fogják lefektetni.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa ismét 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén. Az emelés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Szeptemberben szintén 75 bázispontos emelést hajtott végre az EKB.
A döntés szerint 2,00 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek eddigi 1,25 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak szintje 1,50 százalékról 2,25 százalékra, illetve 0,75 százalékról 1,50 százalékra emelkedett.
A jegybank közleménye szerint azzal, hogy mindhárom irányadó kamatát 75 bázisponttal emelte, közelebb hozza azt a cél, hogy az infláció visszatérjen a 2 százalékos középtávú szintre.
Az EKB júliusban, jóval a többi központi bank után kezdte meg kamatemelési ciklusát, hogy letörje az egyre gyorsuló inflációt.
A megemelkedett energia- és élelmiszerárak, a szűk kínálati keresztmetszetek és a pandémiát követő keresletélénkülés az ároldali nyomás kiszélesedéséhez és az infláció megemelkedéséhez vezetett, amely szeptemberben 9,9 százalékra gyorsult, az előző havi 9,1 százalékról – állapították meg.
Az energiaárak éves szinten 40,7 százalékkal, az élelmiszerárak 11,8 százalékkal emelkedtek szeptemberben.
Az EKB várakozása szerint az árnövekedés üteme huzamosan a jegybank középtávú, 2 százalékos célja felett alakul majd.
„A döntéshozók jelezték, hogy az EKB a jövőbeli irányadó kamatpályát az inflációs és gazdasági kilátások alakulására alapozza, “az értekezletről értekezletre való megközelítést követve” – írták, ami arra utalhat, hogy a következő időszakban az infláció havi alakulása nagyobb hangsúlyt kap a kamatdöntésekben.
A csütörtöki ülés egyik fontos fejleménye, hogy a jegybankárok módosítottak a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-III) árazásán. A pandémia időszakában az európai bankrendszerbe pumpált olcsó jegybanki forrásokat a bankok a magasabb kamatra visszahelyezték az EKB betétjeibe, ezzel a kamatkondíciók szigorodásával és betéti kamatok emelkedésével nyereségre tettek szert.
„A kormányzótanács ezért döntött a TLTRO-III-ra alkalmazandó kamatlábak november 23-ával kezdődő módosításáról és arról, hogy a bankoknak újabb időpontokat kínáljon az önkéntes alapú korai visszafizetésre” – áll a közleményben. Ennek részleteiről azonban nem adtak bővebb tájékoztatást.
Az EKB elnöke, Christine Lagarde a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón megerősítette, hogy további szigorítás várható a kamatkondíciókban, de ennek nagysága az inflációs adatok havi alakulásától, valamint az eddig intézkedések hatásainak eredményétől függ.
A kamatdöntés után az euró több mint 1 százalékot gyengült a dollárral szemben, a jegyzés a 1,0094-ről a 0,9975-ös szint alá süllyedt.
