Ukrajna a világ egyik leggazdagabb országának számít nyersanyagkincsekben. Mindezek stratégiai jelentőségűek a modern ipar, az akkumulátorgyártás és a védelmi technológiák szempontjából. Az amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodás keretében megérkeztek az első amerikai dollármilliók Ukrajnába.
Ukrajna a világ egyik leggazdagabb országának számít nyersanyagkincsekben. Mindezek stratégiai jelentőségűek a modern ipar, az akkumulátorgyártás és a védelmi technológiák szempontjából. Mégis, az elmúlt három évtizedben az ország gyakorlatilag képtelen volt érdemben kiaknázni e lehetőségeket. Az ok: bürokrácia, jogbizonytalanság és végeláthatatlan bírósági perek, amelyek rendre megakasztották a nagy ívű terveket. Ebben a kontextusban számít áttörésnek a 2025 májusában aláírt ukrán–amerikai ásványkincs-megállapodás, amely közös befektetési alapot hozott létre a stratégiai ásványkincsek, az energetika és az infrastruktúra fejlesztésére.
Az alap paritásos alapon működik: az Egyesült Államok és Ukrajna egyaránt 75-75 millió dollárt tesz bele indulásként. Az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) már átutalta az első 75 millió dollárt. A kormányzat diadaljelentésként harangozta be a fejleményt.
Szeptemberben amerikai delegációk látogatták meg Kirovohrad és a Zsitomir megye több lelőhelyét, köztük a hírhedt Dobrát, amelyet az utóbbi években a lítium szent gráljaként emlegetnek. A projektben állítólag részt vehet a TechMet nevű vállalat is, amelynek részvényese az amerikai kormány és a milliárdos Ronald Lauder. Kszenyija Orincsak, az Ukrán Bányászati Szövetség ügyvezető igazgatója a helyzetet jelképes fordulópontként értékelte:
Az amerikai fél 75 millió dolláros első befizetése azt mutatja, hogy az együttműködés a deklarációk szintjéről a tényleges megvalósítás szintjére lépett – mondta. „Fontos azonban látni, hogy ez nem egy konkrét bányászati projekt finanszírozása, hanem egy tőkealap, amelyből később több stratégiai ágazat is pénzhez juthat” – tette hozzá.
Az alap tehát inkább pénzügyi keret, mint konkrét beruházás. Az igazi kérdés itt az, hogy sikerül-e áthidalni azokat a strukturális akadályokat, amelyek eddig rendre megakadályozták a külföldi tőke tartós megjelenését.
Makacs akadályok az ásványkincs-megállapodás végrehajtása előtt
Mihajlo Zsernov, a Critical Metals független igazgatója – a cég ukrajnai leányvállalata, a European Lithium Ukraine közvetlen érintett a lítiumpiacon – szintén üdvözölte az egyezményt.
Ez a partnerség újraindíthatja Ukrajna bányászati szektorát. De ehhez még sok házi feladat vár az államra: a jogi szabályozás következetessé tétele, a licencviták lezárása és a befektetői bizalom megerősítése elengedhetetlen – vélekedett az amerikai–ausztrál vállalat vezetője.
A legjobb példa erre éppen a Dobra-lelőhely. Itt 2018 óta tart a pereskedés az állam és a bányászati engedélyt birtokló cégek között. A bíróságok ellentmondásos ítéletei, a folyamatos tulajdonosváltások és a kormányzati szabálymódosítások következtében máig nincs tényleges kitermelés.
Most ugyan újra kiírták a pályázatot a lelőhely hasznosítására, de a korábbi jogosultak – köztük a Critical Metals – már jelezték, hogy jogi úton készülnek megvédeni érdekeiket. „Ha egy lelőhelyet kétévente újra meghirdetnek, miközben a tulajdonjog vitatott, az elriasztja a befektetőket. A nemzetközi cégek világos, átlátható kereteket várnak, nem pedig végtelen jogvitákat” – jegyezte meg egy neve elhallgatását kérő ukrán iparági szakértő.
Nyersanyagból geopolitikai eszköz
Nem véletlen, hogy Washington stratégiai jelentőséget tulajdonít az ukrán ásványkincseknek. A
lítium,
a titán és
a ritkaföldfémek
a zöldenergia-átmenet és a hadiipar nélkülözhetetlen alapanyagai. Az Egyesült Államok számára az ezekhez való hozzáférés csökkentheti a függést Kínától.
A TechMet részvétele is ebbe illeszkedik: a cégben a DFC közvetlen tulajdonos, így minden befektetés geopolitikai üzenet.
Az sem véletlen, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője nyíltan méltatta Ronald Laudert, és „nagyon fontosnak” nevezte a projektet. Ez azonban sokakban azt a benyomást kelti, hogy a tender akár „testre szabott” is lehet, ahogyan az ukrán gazdaságpolitikai múltban nemegyszer előfordult.
Orincsák viszont hangsúlyozza: „a közös alap paritásos irányítása – három ukrán és három amerikai képviselő – garantálja az egyenlő feltételeket. A finanszírozási kritériumok világosak: stratégiai jelentőség, átlátható tulajdonosi szerkezet, munkahelyteremtés és társfinanszírozási képesség. Nincs olyan kikötés, amely eleve kizárná a hazai cégeket.”
Papíron gazdag, valójában szegény
Az ukrán állam szeptemberben egy másik látványos lépést is tett: közzétette a kritikus nyersanyagok verifikációs jelentését, amely a szovjet időkből származó adatokat aktualizálta nemzetközi standardok szerint. Oleh Hocinec, az Állami Geológiai Szolgálat vezetője szerint ez „az átláthatóság és a befektetői bizalom erősítését” szolgálja.
Csakhogy a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az archív adatok gyakran pontatlanok, a komoly befektetők úgyis új kutatásokat végeznek majd.
A szovjet geológiai örökséget nem szabad alábecsülni, de önmagában nem elég – mondta Kszenyija Orincsak.
Mihajlo Zsernov is hasonló véleményen van, szerinte „az információs nyitottság hasznos, de a befektetőknek igazi biztosítékot a kiszámítható jogi környezet és a stabil szerződések jelentenek”.
Homályos a jövő
A közös alap és az első amerikai befizetés kétségtelenül mérföldkőnek számíthat, hiszen először érkezett intézményesített amerikai állami tőke az ukrán ásványkincsszektorba.
Ez azonban önmagában még nem jelenti a tényleges kitermelés beindulását. A Dobra-lelőhely körüli jogi viták is bizonyítják, mennyire törékeny a folyamat: a bíróságok ellentmondásos ítéletei, a licencjogok tisztázatlansága és a politikai befolyás gyanúja mind-mind visszafogják a beruházási kedvet.
A kilátások tehát ellentmondásosak. A technológiai és pénzügyi potenciál óriási, a geopolitikai érdeklődés kézzelfogható, azonban a belső jogi és intézményi akadályok továbbra is sűrű ködöt borítanak a jövőre.
A válaszadók 68 %-a szerint az ukránok azért nem tartják bankokban a pénzüket, mert nincsenek megtakarításaik az azonos jövedelem miatt – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Rating Szociológiai Csoport frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a válaszadók 25 %-a a pénzintézetekbe vetett bizalmatlanságot említette fő okként arra, hogy miért nem tartják a pénzüket a bankokban. A válaszadók 32 %-a pénzeszközeinek kis részét, 29 %-a megtakarításainak jelentős részét tartja bankban: 13 % a pénzeszközeinek felét, további 16 % pedig a nagy részét.
A lakosság körében a leggyakoribb pénzügyi szolgáltatások a bankszámla/kártya használata (82 %), a közüzemi számlák bankon keresztüli fizetése (66 %), a mobil-/internetbank (59 %) és a terminálok használata (50 %), a bankon keresztüli pénzátutalás (44 %) és a pénzváltás (20 %).
A lakosság körében a leggyakoribb bankszámlatípus a fizetési kártyaszámla – a válaszadók körülbelül fele (49 %) rendelkezik ilyennel. 36 % számolt be arról, hogy hrivnyában vezetett folyószámlája van; további 31 % nyugdíjkártyás számlával rendelkezik. A válaszadók 29 %-a jelezte, hogy saját kezdeményezésére nyitott kártyaszámlát.
A felmérést 2025. április 25. és május 5. között végezték 2000 válaszadó körében. A hibahatár legfeljebb 2,2 %, 0,95-ös konfidenciaintervallummal.
Ukrajnában 60 bank működik. A háború kezdete óta számos kisebb bank ment csődbe, de nem tömegesen. A költségvetés most az állampolgárok bankokban lévő betéteinek 100 %-át visszafizeti.
A háború alatt megnőtt a bankokba vetett bizalom szintje, akárcsak az állami és más intézményekbe vetett bizalom általában. 2024 elején az ukránok mintegy 50 %-a bízott a bankokban, de most ez a szám valószínűleg jóval alacsonyabb.
Az ukránok fogyasztói hangulatindexe 2025 januárjában 4,4 ponttal nőtt, és 75,6 pont, a mutató összes összetevője nőtt, kivéve a következő öt évre várható gazdasági fejlődés indexét –derült ki az Info Sapiens cég havi felmérésének adataiból, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelenlegi helyzet mutatója 6,4 ponttal 57,9 pontra nőtt. magasabb, mint ennek a mutatónak a decemberi szintje. A gazdasági várakozások indexe 3,2 ponttal nőtt januárban és 87,4 pont. Januárban 1,2 ponttal nőtt a várható munkanélküliségi dinamika indexe és 122,1 pont. Az inflációs várakozások indexe 4,2 ponttal csökkent és 185,3 pont. A leértékelési várakozások indexe 1,4 ponttal csökkent és 167,1 pont.
2025 elején Ukrajna lakossága fogyasztói hangulatindexének dinamikája pozitív változásokat mutat 2024 decemberéhez képest: a jelenlegi helyzet és a rövid távú gazdasági várakozások javultak. Ugyanakkor az 5 évre vonatkozó gazdasági fejlődési várakozások némileg romlottak, ami a hosszú távú előrejelzések bizonytalanságára utal. Általánosságban optimizmus figyelhető meg, de a továbbiakban monitorozás szükséges
– olvasható az Info Sapiens szakembereinek elemzésében.
Az ukrajnai fogyasztói hangulatindexet az ország háztartásainak mintavételi felmérése alapján határozzák meg. A kutatás során 1000 16 év feletti személyt kérdeznek meg. Az indexértékek 0 és 200 között változhatnak. Az érték 200, ha minden állampolgár pozitívan értékeli a gazdasági helyzetet. Az index értéke 100, ha a pozitív és negatív értékelések aránya azonos. A 100-nál kisebb indexérték azt jelenti, hogy a társadalomban a negatív várakozások uralkodnak.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara ukrajnai tagvállalatainak 40%-a úgy gondolja, hogy az orosz–ukrán háború 2025-ben véget ér – derült ki az Amerikai Kereskedelmi Kamara Üzleti tevékenység a háborús Ukrajnában: éves eredmények és előrejelzések elnevezésű, Ukrajnában végzett felméréséből, számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a 2023 december első felében végzett felmérésben a kamarai tagvállalatok 108 vezetője és felső vezetője vett részt. A válaszadók 76%-a cégvezető. A kutatást végzők azt kérdezték a válaszadóktól, hogy szerintük mikor ér véget az ukrajnai háború. A cégek 40%-a úgy véli, hogy a háború 2025-ben véget ér, 24%-a 2024-re, 17%-a 5 éven belülre teszi a háború végét. A többi a válasz 19%-a a „nehéz válaszolni”, „a szövetségesek támogatásától és Ukrajna lépéseitől függ”, 2026–2027, „több mint öt év”, „10 év alatt”.
Ugyanakkor a háború ellenére a cégek 74%-ának sikerült elérnie a tervezett pénzügyi eredményeket 2023-ban. 27%-a többet ért el a tervezettnél). 24% – nem érte el a tervezett pénzügyi eredményt. A vállalkozások képviselői 2024-re is előrejelzést adtak cégeik bevételeiről, létszámáról és befektetéseik mértékéről. Így a kamarai tagvállalatok 46%-a bevételnövekedést remél, 41%-uk úgy véli, hogy a bevétel nem változik, 13%-a pedig csökkenést jósol.
A válaszadók 55%-a ugyanakkor azt jelzi, hogy a vállalati létszám változatlan marad, 33% növeli a létszámot, 12% pedig létszámcsökkenésre számít. A tagvállalatok 54%-a jelezte, hogy befektetései változatlanok maradnak. A vállalatok 37%-a a beruházások növekedését, 9%-a pedig a csökkenést jósolja. Emellett a megkérdezett cégek megnevezték azokat a lépéseket, amelyeket az ukrán kormánynak meg kell tennie annak érdekében, hogy jelentős mértékben segítse a vállalkozásokat a helyszínen.
Az első 3 lépés között szerepel: a nemzetbiztonság és védelem megerősítése, Ukrajna területének aknamentesítése (24%), valódi és hatékony igazságügyi reform végrehajtása (23%), az ellátási láncok védelmének biztosítása a határokon és a tengeren logisztikai helyzet (20%).
További lépések közé tartozik a külföldi kölcsönök osztalék- és/vagy kamatfizetésére vonatkozó devizakorlátozások enyhítése, az adójogszabályok kiszámíthatóságának és stabilitásának biztosítása, valamint az egyértelmű és átlátható könyvelési eljárás, a politikai kockázatok biztosítási fedezetének bővítése.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet idén május 26. és június 5. között végzett országos felmérésének adatai szerint bár jelentősen csökkentek az országban a jövedelmek és nőtt a munkanélküliség aránya, a lakosság helyzete körülbelül a háború kezdete előtti szinten maradt.
Az felmérés alapján az ukrán állampolgárok 64 százaléka tapasztal jövedelemcsökkenést, 27 százalékuk pedig elveszítette az állását az invázió következtében. Többen maradtak továbbá lakás és ingatlan nélkül.
„Ukrajna lakossága kétharmadának bár csökkent a jóléte, önértékelése nem igazán változott, mivel a háború alatt nagyban csökkentek az emberek igényei, gyakrabban elégedettek azzal, amijük van” – szögezte le az Intézet.
A háború előtt állásban lévő ukránok 40%-a a megszokott munkarendben dolgozott, 17%-ukat távmunkában vagy részmunkaidőben foglalkoztatták és 8% talált új állást – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Rating szociológiai csoport által végzett felmérés adatai szerint a válaszadó ukránok 33%-a nem dolgozott. Az is kiderült, hogy a háború kezdete óta a megkérdezettek 6%-ának nőtt a jövedelmi szintje, 36% esetében szinte nem változott, 17%-nak enyhén csökkent a bevétele, míg 30%-nak pedig jelentősen csökkent. A válaszadók csaknem 10%-a elvesztette minden bevételét.
A Rating szociológiai csoport a kutatást 2022. december 23–26-án végezte Ukrajna egész területén, kivéve az Oroszország által ideiglenesen megszállt Krím és Donbász térségét, valamint azokat a területeket, ahol a felmérés időpontjában nem volt ukrán mobiltelefon-kapcsolat.
A mintavételi populáció 2000 válaszadóból állt. A felmérés módszere: CATI (Computer Assisted Telephone Interviews – telefonos interjúk számítógép segítségével). A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat mintavételi hibája legfeljebb 2,2%.
Február 8-tól Ukrajnában módosulnak az áramfogyasztási határértékek, jelentette be a Nemzeti Energetikai Társaság Ukrenerho.
A társaság információja szerint erre az úgynevezett rezsimfelmérések elvégzése miatt van szükség. Minden egyes régióban két héten keresztül egy meghatározott napon nem lesznek korlátozások, és a további napokon a megszokott áramszüneti ütemtervben is lehetnek változások.
„Ennek köszönhetően láthatjuk majd, hogyan viselkednek a fogyasztók, amikor folyamatosan van áram. Egy ilyen tanulmány, amelyet rezsimfelmérésnek neveznek, lehetővé teszi annak meghatározását, hogy jelenleg mennyi a megyei fogyasztás az energiarendszer normál működése mellett. Az ilyen mérések lehetővé teszik a határértékek meghatározása során az áttelepült vállalkozások, a belföldi migráció, a fogyasztás szintjének figyelembevételét” – magyarázták az Ukrenerho illetékesei.
A kapott eredmények és mutatók lehetővé teszik az Ukrenerho számára, hogy az egyes megyékre vonatkozóan módosítsa a határértékeket, és biztosítsa az energetikai rendszerben rendelkezésre álló teljesítmény egyenletesebb elosztását a régiók között.
Ha nem lesznek támadások az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, a felméréseket az alábbi ütemterv alapján végzik:
február 8.: Zaporizzsja, Donyeck, Mikolajiv megye;
február 9.: Harkiv, Herszon, Hmelnickij;
február 10.: Voliny, Kijev;
február 13.: Vinnyica, Kirovohrad, Csernyihiv, Kárpátalja;
február 14.: Poltava, Cserkaszi, Rivne, Luhanszk;
február 15.: Zsitomir, Ivano-Frankivszk, Szumi, Ternopil;
február 16.: Dnyipropetrovszki;
február 17.: Kijev városa, Csernyivci;
február 20.: Lemberg, Odessza.
Újabb orosz támadások esetén a felméréseket a helyzet stabilizálásáig felfüggesztik.
A Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet 2022 decemberében vállalkozók körében végzett felmérést arról, hogy szerintemelyik régióban a legveszélyesebb az üzletkötés az orosz rakétaterror miatt.
A vállalkozók Harkiv, Poltava, Ivano-Fankivszk és Ternopil régiókat tartják a vállalkozások számára legveszélyesebb régióknak. A legbiztonságosabb Luck és Kárpátalja.
Okszana Rozman, a Board Zakarpattya üzleti közösség partnere elmondta, hogy szerinte semmi meglepő nincs abban, hogy a vállalkozók megyénket tartják a vállalkozás szempontjából legbiztonságosabbnak, ugyanis a háború alatt a régióban egyetlen rakétatámadás történt.
Az ukránok jövedelmi szintje csökkent a háború kezdete óta, a lakosság fele nehezen él meg a fizetés utalásáig – áll a grc.ua elemző központ felmérésében, számolt be az UNIAN.
„Az állampolgárok nagy része elvesztette állását, sokan csak bérük egy részét kapja meg. A dolgozó állampolgárok csupán egyötöde nem érezte a válság munkaerőpiac negatív következményeit — a munkavállalók 20,5%-a megjegyezte, hogy fizetése a háború előtti szinten maradt, és a kifizetések időben megtörténtek” — áll a jelentésben.
Megjegyezték, hogy a munkaerőpiac a járvány okozta válságokat követően legyengült állapotba került. Akkoriban szintén létszámleépítésekre került sor és a bérek is csökkentek. Vagyis még az idei év elején, januárban az ukránok már elégedetlenek voltak béreik szintjével.
A háború tovább rontotta az ukránok pénzügyi helyzetét. A felmérés adatai szerint ma már az állampolgárok több mint fele pénzhiányban szenved. A válaszadók 36%-ának nincs minden hónapban elegendő pénze a fizetéséig, további 30%-uk pedig időről időre szembesül pénzhiánnyal.
„A pénzügyi helyzet romlását a lakosság túlnyomó többsége a katonai válsággal hozza összefüggésbe. A megkérdezett munkavállalók 44%-a jegyezte meg, hogy viszonylag nemrégiben, mégpedig a háború kezdete óta tapasztal pénzhiányt. Az ukránok 18%-a ezzel a problémával az elmúlt másfél évben szembesült. A polgárok egy része, a válaszadók 15%-a állandó jelleggel azzal küzd, hogy nincs elég pénze fizetésig” — áll a közleményben.
Az elemzők megjegyezték, hogy a nehéz pénzügyi helyzet arra kényszeríti az ukránokat, hogy több munkát vállaljanak. A válaszadók nagy részének vagy van már részmunkaidős állása a főállása mellett, vagy a következő három hónapon belül veszi fontolóra ezt a lehetőséget. Az ukránok 6,4%-a főállása mellett részmunkaidőben is dolgozik. A válaszadók harmada (35%) teljesen biztos abban, hogy a következő három hónapban részmunkaidős állást fog keresni, a válaszadók 28,7%-a keres majd további bevételt.
A felmérés 2022 augusztus-szeptemberében készült. A közvélemény-kutatásban 2600 különböző iparágban működő cég alkalmazottja vett részt.
Az ECA nemzetközi tanácsadó cég legújabb felmérése szerint Honkong még mindig a világ legdrágább városainak listavezetője.
Az ECA évek óta közzéteszi a világ legdrágább városainak listáját, melyet különböző szempontok alapján állítanak össze. A legtöbbször az alapvető élelmiszerek, úgymint a tej, étolaj átlagos ára, a rezsiköltségek, a tömegközlekedés, illetve a helyi valuta erőssége határozza meg a rangsorban elfoglalt helyet. A mostani összesítéssel Honkong sorozatban már harmadszor nyerte el a világ legdrágább városa címet – írja a CNN.
Ázsia egyértelműen a Föld legdrágább kontinense, olyan exkluzív helyekkel, amelyeket nem az átlagember pénztárcájának szántak, nevezetesen: Tokió, Sanghaj, Szöul, de ide tartozik a Közel-Keletről Tel-Aviv is. A tíz legdrágább város közül hat található Ázsiában. A legnagyobbat Srí Lanka fővárosa, Colombo lépett, amely egy év alatt 23 helyet ugrott előre a listán, így most a 149.
A felmérésben szereplő városokban – főleg Kínában – rendkívül magas az infláció, de még mindig jóval alacsonyabb, mint Ázsia más részein – mondta Lee Quan. Az ECA ázsiai regionális igazgatója szerint az okok mögött a kínai valuta, a jüan erősödése áll.
A listán természetesen vannak olyan városok is, amelyek az elmúlt időszakban sokat veszítettek felkapottságukból, ilyen Párizs is, amely korábban sokáig az élen állt, ám mára már az első harminc város közé sem került be. Általánosan elmondható, hogy valamennyi – korábban népszerű – európai nagyváros visszaesést mutat, mint Róma, Brüsszel vagy éppen Madrid, és ennek okai elsősorban az euró gyengülésére vezethetőek vissza. Természetesen nemcsak gazdasági tényezők határozzák meg az egyes városok besorolását, hanem nemzetközi politikai mozgások is. A rangsor átalakulásába nagymértékben beleszólt az elmúlt két év koronavírus-járványa is.
Az orosz–ukrán konfliktus nyomán nem meglepő, hogy Moszkva a 62., Szentpétervár pedig a 147. helyre került. Ami a legdrágább dobogós városokat illeti, Hongkong után a második a tízmillió lakosú New York, a harmadik pedig Genf lett.
