Ukrajnában 5,4 százalékra, idén a legmagasabb szintre gyorsult a fogyasztói árak emelkedése júliusban éves összevetésben a júniusi 4,8 százalékról – áll a statisztikai hivatal honlapján.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított inflációs ráta, a maginfláció 5,7 százalék lett júliusban, magasabb a júniusi 5 százaléknál és a májusi 4,4 százaléknál. Júliusban havi összevetésben nem változtak a fogyasztói árak, a júniusi havi emelkedés még 2,2 százalékos volt.
Az ukrán központi bank július végén 8,2 százalékról 8,5 százalékra emelte az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. A jegybank friss várakozása szerint a folyó harmadik negyedévben az infláció 7,9 százalékra emelkedik, és a növekedés 2025 első negyedévében is tart majd, amikor eléri a 9,7 százalékos csúcsot, ezt követően csökkenni kezd.
Az MTI szerint Ukrajnában az infláció 2023-ban 5,1 százalékra lassult a 2022-es 26,6 százalékról, miután 2021-ben 10 százalékot mértek.
Oroszországban 9,1 százalék volt az éves infláció júliusban a júniusi 8,6 százalék és a májusi 8,3 százalék után a statisztikai hivatal adatai szerint. Az éves infláció ezzel már a tizenharmadik egymást követő hónapban állt a 4 százalékos jegybanki inflációs cél fölött.
Havi összevetésben a fogyasztói árak 1,1 százalékkal nőttek júliusban a júniusi 0,6 százalék után. Májusban 0,7 százalék volt a havi infláció. Az orosz jegybank legutóbbi, július végi kamatdöntő ülésén az idén várható inflációra vonatkozó becslését 4,3–4,8 százalékról 6,5–7 százalékra módosította.
Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint a következő hónapokban mérsékelten gyorsul a fogyasztói árak növekedése az előző évi nagyobb termései kimerülése és az üzleti munkaerőköltségek növekedése miatt, számolt be a jegybank sajtószolgálata.
„Áprilisban megállt az éves infláció csökkenése, a fundamentális inflációs nyomás pedig a vártnak megfelelően kismértékben nőtt. A Nemzeti Bank előrejelzése szerint a következő hónapokban mérsékelten gyorsul a fogyasztói árak növekedése az előző évi nagyobb termésének kimerülése és az idei meleg időjárás miatt, az üzleti munkaerőköltségek növekedése és az adminisztratív komponens növekedése miatt nő az infláció” – áll a közleményben.
A jegybanknál hangsúlyozták, hogy az inflációt ugyanakkor visszafogja a külső árnyomás mérséklése és a monetáris politikai intézkedések, beleértve a kontrollált devizapiaci helyzet fenntartását és a lakossági megtakarítások védelmét az inflációs leértékelődéstől. A monetáris politika idén és a következő években is az infláció mérsékelt szinten tartását és az 5%-os ± 1%-os céltartományba való visszaállítását tűzi ki célul.
Ukrajnában az éves infláció 11,3%-ra lassult júliusban. A múlt hónapban ez a szám 12,8% volt, közölte az Állami Statisztikai Szolgálat sajtószolgálata. Megjegyezték, hogy a fogyasztói árak júliusban 0,6%-kal csökkentek júniushoz képest, év eleje óta pedig 4,0%-kal emelkedtek.
A hónap során a legnagyobb mértékben az üzemanyagok és kenőanyagok (7,3%), a hús (1,4%), a cukor (1,2%), a szállodai és éttermi szolgáltatások (1,1%), valamint az alkohol és a cigaretta (1%) ára emelkedett.
Ugyanakkor számos áru és szolgáltatás ára csökkent. Például az élelmiszerek és az alkoholmentes italok 1,9%-kal, a ruházati cikkek és lábbelik 4,8%-kal, a szabadidős és kulturális termékek 0,5%-kal lettek olcsóbbak.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A bérek és a kiskereskedelmi forgalom növekedése Ukrajnában azt jelzi, hogy javul a lakosság fogyasztási kedve – közölte Denisz Smihal miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán, adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kormányfő jelezte, hogy az átlagbér összege februárban 12,5 hrivnyát tett ki. Az inflációt figyelembe véve a fizetések 7,6 %-kal nőttek 2020 azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom februárban 5,6 %-kal nőtt (januárban a növekedés 3,5 % volt) – írta.
Smihal szerint ez a pozitív dinamika azt mutatja, hogy javul a lakosság fogyasztási kedve. A vállalkozóknak kifizetett állami támogatás és a nyugdíjak indexálása külön kedvez ennek a folyamatnak – mutatott rá.
Még az elemzőket is meglepte, hogy a vártnál jóval erősebb ütemben emelkedtek a fogyasztói árak januárban Németországban, aminek egyik magyarázata a minimálbér emelése lehet.
A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) közölt előzetes adatai szerint az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak januárban. Elemzők 0,4 százalékos emelkedésre számítottak a decemberi 0,5 százalékos növekedés után.
Az egy évvel korábbihoz képest 1,0 százalékkal kapaszkodtak feljebb a fogyasztói árak januárban. Elemzők 0,7 százalékos emelkedésre számítottak a decemberben mért 0,3 százalékos csökkenés után.
Decemberben már a negyedik egymást követő hónapban csökkentek az árak éves összevetésben, és a 0,3 százalékosnál nagyobb mértékű csökkenést utoljára 2015 januárjában mértek, akkor 0,4 százalékost.
Januárban éves összevetésben az árucikkek 0,6 százalékkal drágultak, a szolgáltatások ára pedig 1,1 százalékkal ugrott meg, míg a háztartási energia és az üzemanyagok ára lassuló ütemben – a decemberi 6 százalék után 2,3 százalékkal – csökkent.
A statisztikai hivatal közleményében arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány okozott bizonyos adatgyűjtési problémákat, mivel a zárlat miatt számos termék nem volt elérhető a piacon. Az inflációs ráták alakulására hatást gyakorolhattak olyan tényezők is, mint az általános forgalmi adó (áfa) változása, a kötelező bérminimum emelése és a szén-dioxid-adó növelése.
Az uniós harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 1,6 százalékkal ugrott meg tavaly januárhoz képest. Elemzők 0,5 százalékos emelkedést valószínűsítettek, miután decemberben még 0,7 százalékos csökkenést mértek, ami a számítások kezdete, 1995 óta a legalacsonyabb érték volt.
Havi összevetésben 1,4 százalékkal nőtt a mutató, miközben elemzők csak 0,3 százalékos emelkedésre számítottak az előző 0,6 százalékos növekedés után.
Az euróövezet legnagyobb gazdaságának az inflációs adatait nagy figyelem övezi, mert erős hatást gyakorol az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájára.
Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.
