Franciaország Rafale vadászgépeket szállít Ukrajnának, és engedélyezi modern rakéták és légibombák gyártását, az első repülőgépek várhatóan 2028–2029-ben jelennek meg az ukrán légtérben – jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök Párizsban, az elszántak koalíciójának ülése után, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a francia elnök hangsúlyozta, hogy ezek a döntések a felek által 2025. november 17-én elért megállapodások folytatását jelentik. „Pontosítani tudtuk ezeket a szándékokat, amelyeket tavaly november 17-én írtunk alá, az első részletekkel a légvédelemmel, valamint a Rafale vadászgépek Ukrajna általi modernizálásával és beszerzésével kapcsolatban. Az első repülőgépeknek már 2028–2029-ben repülniük kellene az ukrán légtérben” – mondta.
A francia államfő hozzátette, hogy a csomag további radarok és rakéták szállítását, valamint a modern fegyverek gyártására vonatkozó engedélyek átadását is magában foglalja. „További radarokat, további rakétákat és licenceket is adtunk – ez az Aster-30-ra, a SCALP-ra, az AASM bombákra vonatkozik. Mindez erősíti Ukrajna képességeit, megerősíti Ukrajna pozícióját a fronton” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Ukrajna jelentős előrelépést ért el a Franciaországgal folytatott tárgyalásokon, amelyek a nagy hatótávolságú fegyverek, köztük a SCALP cirkálórakéták gyártási licencének megszerzésére irányulnak. Erről Mihajlo Fedorov védelmi miniszter számolt be június 29-én, a dán kollégájával, Jeppe Bruusszal közösen tartott sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatót a Kyiv Independent szemlézte.
A francia fejlesztésű SCALP robotrepülőgépe a brit Storm Shadow-k kontinentális megfelelői, amelyek hatótávolsága eléri a 250 kilométert. Fedorov elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök franciaországi látogatása során egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel a licencek átadásának lehetőségéről, az egyeztetések pedig azóta is folyamatosak mind a párizsi kormánnyal, mind a gyártóvállalattal.
A tárcavezető szerint ugyan történt előrelépés, ám egyelőre korai lenne konkrétumokról beszélni, mivel a szellemi tulajdonjogok átadása és a gyártás beindítása rendkívül összetett, komoly bürokratikus akadályokkal nehezített folyamat.
Zelenszkij korábban már több nyugati fegyver, köztük az amerikai Patriot légvédelmi rendszerek hazai gyártásáért is lobbizott. Bár Kijev egyelőre nem kapott engedélyt a saját Patriot-rendszerek előállítására, az elnök júniusban arról beszélt, hogy Donald Trump amerikai elnök tervei szerint felkéri majd az amerikai védelmi ipari vállalatokat az ehhez szükséges licencek átadására.
A G7-csoport csúcstalálkozóján a vezetők szintén tárgyaltak arról, hogy Ukrajna területén nyugati fegyvereket gyárthassanak, és jelezték, készek megfontolni a vonatkozó licencek kiadását. Fedorov mindezt fontos első lépésként értékelte, hozzátéve, hogy a SCALP robotrepülőgépekről szóló egyeztetések már lényegesen részletesebb szakaszba léptek.
Ukrajna korábban már bevetette a Franciaország és az Egyesült Királyság által átadott SCALP és Storm Shadow cirkálórakétákat az oroszországi, valamint a megszállt Krím félszigeten található célpontok ellen. Emmanuel Macron először 2023 júliusában, a vilniusi NATO-csúcson egyezett bele a rakéták közvetlen szállításába.
A SoftBank hatalmas tétet tesz a mesterségesintelligencia- (MI) forradalomra: a vállalat már több mint 60 milliárd dolláros befektetést vállalt a ChatGPT fejlesztője, az OpenAI a finanszírozására.
A SoftBank vállalta, hogy akár 75 milliárd eurót fektet be egy kiterjedt, mesterséges intelligenciát kiszolgáló számítási központokból álló hálózat kiépítésébe Franciaországban. A beruházás Európa legnagyobb adatközpontprojektjévé válhat, miközben a kontinens igyekszik felzárkózni az Egyesült Államokhoz és Kínához az MI-infrastruktúra terén – írja a Financial Times.
A kötelezettségvállalás Masayoshi Son vállalatcsoportjának legnagyobb MI-befektetése az Egyesült Államokon kívül, és jelentős politikai siker Emmanuel Macron francia elnök számára. A megállapodás gyorsan megszületett azt követően, hogy Macron és Son április elején Tokióban közösen vacsoráztak. A találkozón a francia elnök Franciaország előnyeit hangsúlyozta: a bőséges atomenergia-termelést és az MI-létesítmények gyorsított engedélyezési eljárásait.
A bejelentés ugyan grandiózusnak tűni, viszont nem változtat azon, hogy Európa jócskán lemarad az Egyesült Államok, Kína és a Közel-Kelet mögött a hatalmas adatközpontok építésében, amelyekre a technológiai vezetők szerint szükség lesz az MI-számítási kapacitás iránti robbanásszerű kereslet kielégítéséhez. A beruházások jellemzően olyan régiókba áramlanak, ahol alacsonyabbak az energiaárak, gyorsabb a hálózati csatlakozás és enyhébb a szabályozás.
A SoftBank első ütemben 45 milliárd eurós beruházást vezetne be egy 3,1 gigawattos kapacitású infrastruktúra kiépítésére Franciaország északi, Hauts-de-France régiójában 2031-ig, további 2 gigawatt későbbi bővítési tervvel.
A dunkerque-i fő létesítményben a SoftBank a Schneider Electrickel működne együtt, hogy MI-infrastruktúrára és robotikai gyártásra specializálódott központot hozzon létre.
A helyszín stratégiailag kedvező London, Brüsszel és Amszterdam kiszolgálására.
Egyre nő a feszültség Franciaországban az elszabaduló üzemanyagárak miatt. Kedden építőmunkások útzárat állítottak fel a nantes-i körgyűrűn, tiltakozásul a drágulás ellen – számolt be róla az Euronews. A demonstrálók szerint az ágazatukat háttérbe szorították, ezért tárgyalásokat követelnek a hatóságoktól.
A munkások úgy látják, hogy a dízel ára meredeken emelkedett, ami a nehéz gazdasági helyzettel és a kedvezőtlen időjárással együtt komoly terhet ró a vállalkozásaikra – közölte a Mandiner.
Sokan arról számoltak be, hogy alig marad nyereségük a munkákon, mások pedig már megbízások lemondását is kilátásba helyezték a költségek növekedése miatt.
Közben az Európai Bizottság több javaslatot is megfogalmazott az energiaválság kezelésére, például az otthoni munkavégzés ösztönzését. Ez azonban számos ágazatban, így például az építőiparban nehezen kivitelezhető.
A kritikák szerint az Európai Unió ahelyett, hogy felülvizsgálná energiapolitikáját és enyhítene az olcsó orosz energiát érintő szankciókon, inkább nehezen megvalósítható ajánlásokat tesz. Emellett azokat az országokat, amelyek saját eszközökkel próbálják mérsékelni az energiaárak hatását, köztük Magyarországot akár szankciókkal is fenyegetheti.
Franciaország bemutatta a frissített katonai programozási törvény tervezetét, amely 36 milliárd euróval növeli a védelmi kiadásokat 2030-ig. A cél, hogy a hadsereg felkészült legyen a nagy léptékű konfliktusokra, és megerősítsék a katonai képességeket.
A tervezet szerint a védelmi költségvetés 2026-ra 57,1 milliárd euróra, 2030-ra pedig 76,3 milliárd euróra nő, ami a GDP 2,5%-ának felel meg. A kiemelt területek közé tartozik a lőszertartalékok növelése, drónok és drónelhárító rendszerek fejlesztése, a légvédelem erősítése, valamint a térbeli és felderítési képességek bővítése.
A védelmi ipar támogatása érdekében a tervek szerint 2024-ben 14 milliárd, 2025-ben 20 milliárd, majd később 26 milliárd euró értékű megrendelést adnak le, miközben a Rafale vadászgépek és a fregattok száma változatlan marad.
A törvény szerint az operatív tartalék létszáma 2030-ra 50 ezer főre nő, a teljes francia fegyveres erők létszáma pedig 330 ezerre emelkedik. A parlament várhatóan július közepéig fogadja el az új törvényt.
Franciaország 71 millió eurós vissza nem térítendő támogatást biztosít Ukrajnának, amelyből 64 millió eurót az ország energetikai szektorának fejlesztésére fordítanak – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök-helyettes és energiaügyi miniszter.
Smihal elmondta, hogy a francia támogatásról a párizsi tárgyalásain állapodtak meg, és meghívta Roland Lescure francia gazdasági, pénzügyi, ipari, energetikai és digitális szuverenitásért felelős minisztert Kijevbe a csernobili katasztrófa 40. évfordulója alkalmából.
A két fél emellett együttműködési megállapodást írt alá a nukleáris energia területén is, erősítve a két ország közötti energetikai kapcsolatokat.
A Politico beszámolója szerint Franciaország pénteken Brüsszelben kulcsfontosságú szavazáson elutasítja az EU és a dél-amerikai Mercosur blokk közötti kereskedelmi megállapodást.
„Franciaország úgy döntött, hogy az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti megállapodás aláírása ellen szavaz” – jelentette Emmanuel Macron francia elnök.
„A megállapodás aláírása nem a történet vége. Továbbra is küzdeni fogok az Európai Bizottságtól kapott kötelezettségvállalások teljes és konkrét végrehajtásáért, valamint gazdáink védelméért” – mondta Macron.
Elmondása szerint az EU–Mercosur megállapodás gazdasági előnyei korlátozni fogják a francia és európai növekedést.
A bejelentés órákkal a tagállamok kulcsfontosságú szavazása előtt érkezett.
Lengyelországgal együtt Franciaország volt a megállapodás leghangosabb ellenzője, de nincsenek meg a szavazataik ahhoz, hogy pénteken blokkolják azt, különösen, ha Olaszország támogatja.
Ha a megállapodást jóváhagyják, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten Paraguayba repül, hogy aláírja a megállapodást. A Mercosur blokk többi tagja Brazília, Argentína és Uruguay.
Új repülőgéphordozó anyahajó építésébe kezd hamarosan Franciaország – jelentette be az ország költségvetési problémái ellenére Emmanuel Macron francia elnök a hétvégén.
A francia államfő az Abu Dzabiban állomásozó francia csapatok előtt elmondta, hogy a héten született döntés a kérdésben, és az anyahajó építése szerinte közvetlenül pörgeti a francia gazdaságot is, hiszen a projektben részt vevő 800 cég 80 százaléka kis- és középvállalkozás.
A Bloomberg beszámolója szerint a PANG nevet viselő új generációs repülőgép-hordozó a jelenlegi Charles de Gaulle anyahajót válthatja fel, a tervek szerint 2038-tól.
A programban jelentős szerepet játszik a francia állam és a Thales birtokában lévő Naval Group SA is.
Franciaország ugyanakkor költségvetési nehézségekkel néz szembe, így a jövő évi büdzsé elfogadását célzó tárgyalásokat is januárra halasztották, miközben a kormány hétfőn ül össze, hogy bemutassa azt a jogszabályt, mely addig is lehetővé teszi az állam működését.
Az új anyahajó építésének elhalasztását is javasolta több képviselő a projekt árára hivatkozva, mely korábbi becslések szerint akár a 10 milliárd eurót is elérheti.
Franciaország kijelentette, hogy nem áll készen arra, hogy az Ukrajnának tervezett jóvátételi kölcsönbe belefoglalja azokat az orosz eszközöket, amelyeket francia magánbankokban tárolnak, ami körülbelül 18 milliárd eurót tesz ki – számolt be az rbc.ua hírportál a Тhe Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Franciaország a befagyasztott magánvagyon felhasználására vonatkozó jogi korlátozásokkal indokolja döntését. Például Franciaországban az Orosz Központi Bank befagyasztott pénzeszközeit kereskedelmi bankok, elsősorban nagy intézmények tartják maguknál. Ezért az Euroclear értéktárban (Belgium) tartott állampapírokkal ellentétben ezekre a magáneszközökre más szerződések és jogi kötelezettségek vonatkoznak.
A brit újságban leírtak szerint Franciaország nem ellenzi Ukrajna egészének nyújtott támogatást, de ellenzi az ország magánkézben lévő pénzintézeteiben lévő orosz eszközök bevonását a folyamatba. Ezt az álláspontot a jogi bizonytalansággal és a korábbi tulajdonosnak – az Orosz Föderációnak – történő kifizetések kockázataival magyarázzák.
