Ukrajna agrárszektora 2024-ben kettős kihívással nézett szembe: növekedett a globális szerepe, ugyanakkor egyre súlyosabbak a belföldi problémák. Az ország rekordszintű gabonaexportot ért el, ám a munkaerőhiány, az infrastrukturális veszteségek és a logisztikai nehézségek súlyosan rontották az ukrán mezőgazdaság fenntarthatóságát.
Az ukrán mezőgazdaság a gazdasági minisztérium adatai szerint 73,6 millió tonna gabona- és olajosmag-termést regisztrált, ebből 24,2 millió tonna a kukorica, 22,4 millió tonna a búza. A belföldi fogyasztás 25 millió tonnát tett ki, így a termés közel 66 százalékát exportálták.
Oleh Homenko, az Ukrán Agrár Üzleti Klub (UKAB) vezérigazgatója szerint ez az eredmény a háborús állapotok ellenére is a szektor kiemelkedő teljesítményét tükrözi. A legjelentősebb hozamokat
Odessza (4,6 millió tonna),
Csernyihiv (4,5 millió tonna) és
Poltava (4,2 millió tonna) megyében jegyezték fel,
miközben a legmagasabb termésátlagokat
Hmelnickij (77 centner/hektár), (1 centner kb. 50 kilogramm),
Csernyihiv (70 centner/hektár) és
Ternopil (68 centner/hektár) megye produkálta.
Az ukrán mezőgazdaság az egyik legnagyobb globális szállító maradt
Ezek az eredmények részben a klímaváltozás kedvező hatásainak köszönhetők, amelyek növelték a kukorica mint az ország fő exportcikke terméshozamát. Az exportorientált ukrán agrárszektor fő piaci célpontjai közé továbbra is az Európai Unió és a Globális Dél országai tartoztak. A napraforgóolaj esetében Ukrajna az egyik legjelentősebb globális szállító maradt, miközben az EU prémiumpiacain is sikeresen megőrizte pozícióját. Azonban az exportált termékek logisztikai költségei több mint 20 százalékkal magasabbak, mint a háború előtt voltak, ami erős hatást gyakorolt a versenyképességre. A tengeri szállítmányok esetében a fuvarköltségek 38–44 dollárra csökkentek tonnánként, ám még mindig jócskán meghaladták a konfliktus előtti szinteket.
Ukrajna rekordszintű gabonaexportot ért el, ugyanakkor a munkaerőhiány, az infrastrukturális veszteségek és a logisztikai nehézségek súlyosan rontották az ország mezőgazdasági fenntarthatóságát.
A gazdasági minisztérium adatai szerint 73,6 millió tonna gabona- és olajosmag-termést regisztrált, ebből 24,2 millió tonna a kukorica, 22,4 milló tonna a búza.
A legjelentősebb hozamokat Odessza, és Poltava megyékben jegyezték fel, miközben a legmagasabb termésátlagokat Hmelnickij, Csernyihiv és Ternopil megyék produkálták.
Hiányzik a munkaerő és a tárolókapacitás
Ukrajna nemzetközi sikerei nem fedhetik el a hazai szektor súlyos nehézségeit. Az orosz katonai támadások során megsemmisült tárolókapacitások miatt a gazdák sok helyen improvizáltak a megoldásokat illetően.
Több ezer tonna gabonát kellett a szabadban tárolni, ami súlyos veszteségekhez vezetett – nyilatkozta Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács helyettes vezetője. A tárolóhelyek hiánya mellett az esőzések és a kedvezőtlen időjárás további veszteségeket okoztak a betakarított gabonákban.
A munkaerőhiány is fontos kérdés maradt. Marcsuk szerint a háború és a migráció miatt az agrárszektorban a dolgozók 20 százaléka hiányzik.
A termelés egyéves ciklusra épül. Ha nincs elegendő munkaerő a betakarításra, nincs értelme vetni – mondta. Hozzátette, hogy a munkaerő-utánpótlás problémáit csak részben oldotta meg a szakképzetlen munkaerő bevonása, ami hosszabb távon az agrártermelés minőségét is befolyásolja.
Az infrastruktúra hiányosságai között a tönkrement utak, a vasúti szállítmányok késése, valamint az energiaellátás bizonytalansága is további kihívásokat jelentettek. Az ukrán kormány ugyan több segélyprogramot indított a tároló- és szállítmányi kapacitások helyreállítására, de ezek kivitelezése akadozik.
Az adóemelések rontották a versenyképességet
A tavalyi adóemelések és az üzemanyagokra kivetett jövedéki többletterhek szintén nagyban növelték a kiadásokat. Az üzemanyag a termelési költségek 15 százalékát teszi ki, az adóemelések pedig tovább rontották a gazdálkodók helyzetét. Oleh Homenko szerint ezek a terhek jelentősen rontották az ukrán termékek versenyképességét a nemzetközi piacokon. Ezzel párhuzamosan az EU-val való egyre szorosabb integráció további kihívásokat jelentett. Az uniós szabályozásoknak való megfelelés magas költségeket jelent az ukrán gazdák számára.
A biológiai sokféleség védelme és az organikus műtrágyák használata az európai gazdák számára döntően dotációkkal valósul meg. Ukrajnának ilyen támogatás nélkül kell versenyeznie – hívta fel a figyelmet Denisz Marcsuk.
Ukrajna július 1-je óta 11,739 millió tonna gabonát exportált, ami 58,2%-kal több, mint tavaly. Az export 6,798 millió tonna búzát, 1,551 millió tonna árpát és 3,120 millió tonna kukoricát tartalmaz. A július 1-jén kezdődő új gazdasági év kezdete óta Ukrajna már 11,7 millió tonna gabonát exportált, állaz Agrárpolitikai Minisztérium adataiban.
A fent említett mutatók szerint a 2024/25-ös gazdasági évben október 11-i adatok szerint Ukrajna 11,739 millió tonna gabonát és hüvelyes terményt exportált. Ez 58,2%-kal több, mint a 2023/24-es évek azonos időpontjában.
Októberben 1,291 millió tonna gabonát exportáltak, ami csaknem kétszerese a tavalyi év hasonló időszakának.
Az idei ukrán búzatermés mintegy 22 millió tonnát tett ki, ami négyszerese a hazai fogyasztás igényének. Denisz Smihal miniszterelnök szerint ez lehetővé teszi, hogy számos ország élelmezésbiztonságát továbbra is garantálni tudják.
„A hazai fogyasztás körülbelül 6 millió tonna, vagyis Ukrajna csaknem négyszer több búzát takarított be, mint amennyire szüksége lenne a lakosságnak. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy számos ország élelmezésbiztonságát továbbra is garantálni tudjuk” – mondta Denisz Smihal miniszterelnök a kormány ülésén.
Az idei 40 millió tonnás betakarításból az ukrán búzatermés ugyanis mintegy 22 millió tonnát tett ki, ami majdnem négyszerese a hazai fogyasztási igényeknek.
Hozzátették: az ukrán kormány továbbra is segíti a hazai gazdákat és termelőket. Az év eleje óta 31,5 milliárd hrivnya értékű támogatott hitelt adtak ki csaknem 6500 gazdaság számára.
Emellett már több mint egymilliárd hrivnya vissza nem térítendő támogatást is kiutaltak kertek telepítésére és üvegházak építésére.
A megszállt területek gazdálkodói közül hektáronként 8 ezer hrivnya támogatást kapnak azok, akik legfeljebb 120 hektáron művelik a földet. Emellett a nemzeti vasúttársaság is kedvezményes áron szállítja el terményeiket.
A gépvásárlásokat is támogatják, kompenzációs programot működtetnek: a projekt első négy hónapjában már több mint 850 berendezést vásároltak, több mint 900 millió hrivnya értékben. Az állam ebből 153 millió hrivnyát kompenzált.
A tavalyi évhez képest Ukrajna növelte gabonaexportja volumenét, és jelenleg havonta átlagosan 7 millió tonnát exportál – nyilatkozta Leonyid Kozacsenko, az Ukrán Agrárszövetség elnöke Ukrán Rádió adásában.
Szerinte az export 80-85%-át a Fekete-tengeri Gabonafolyosó adja, amely más formátumban kezdte újra működését. A folyosó működésének helyreállításával nőtt az ukrán gabonaexport volumene.
„Természetesen hozzá kell tenni, hogy a dunai logisztikai útvonal még soha ilyen mennyiségben nem szállított termékeket, ugyanakkor a második helyen áll a Fekete-tengeri Gabonafolyosó mögött. A harmadik helyen a vasúti és közúti közlekedés áll. Így az egyes hónapok exportjának összvolumenje még az előző évi átlagot is meghaladja. 7 millió tonnáról beszélünk – körülbelül ennyit exportálunk jelenleg minden hónapban” – mondta Kozacsenko.
Hozzátette: a háború kitörése óta a logisztika költsége mintegy négy és félszeresére nőtt.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az ukrán tengeri folyosó a múlt hét óta éjjel-nappal működik, miután megkapta a fegyveres erők haditengerészetétől a szükséges engedélyeket – közölte Jurij Vaszkov közösségfejlesztési, területi és infrastrukturális miniszterhelyettes.
„A folyosóban még mindig legalább 20%-os volumennövekedési potenciál van” – mondta a miniszterhelyettes csütörtökön a Gazdaságstratégiai Központ által szervezett az ukrán exportról megtartott kerekasztal találkozón.
Vaszkov emlékeztetett arra, hogy februárban a folyosó rekord volumenű export- és importszállítást ért el – 8 millió tonnát, amelynek 60-65%-a a mezőgazdasági termékekre esett, a többi – érc, fémek, műtrágyaimport.
Elmondása szerint jelenleg olyan ütemben működik a folyosó, mint februárban, mert az elmúlt héten nem volt kedvező az időjárás.
A miniszterhelyettes elmondása szerint az ukrán tengeri folyosón eddig több mint ezer hajó haladt át rajta, csaknem 31 millió tonnát rakományt szállítva.
„Majdnem elértük a gabonafolyosó szintjét, de sokkal rövidebb idő alatt” – összegezte Vaszkov.
Ukrajna erőteljesen bővíti nyugati határán az átrakodó kapacitásait. Jelenleg 16 terminál működik Ukrajnában, amelyek napi 1186 vagon gabona átrakodását teszik lehetővé. Az elmúlt két évben mintegy harminc cég kapott engedélyt vasúti infrastruktúra létrehozására a határ közelében terminálok építéséhez.
A gazdatüntetések okai között előkelő helyen van az ukrajnai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beáramlása az egységes belső piacra. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy az EU kiterjeszti az általános hozzáférést Ukrajnának az EU egységes piacához. Annyi történt mindössze, hogy nemzeti korlátozásokat is engedélyez bizonyos mezőgazdasági termékekre, például a gabonára és a búzára. A másik oldalon pedig Ukrajna a nyugati határán erősen dolgozik az átrakodó kapacitások bővítésén. A jövő tehát nem kétséges, az alkalmazkodási kényszer tényleges.
Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziójának kezdete és Ukrajna tengeri kikötőinek blokkolása óta a szárazföldi logisztikai csomópontok segítettek alternatív exportútvonalak kialakításában és jelentős mennyiségű mezőgazdasági termék szállításában. 2022 márciusától 2023 decemberéig 36 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak vasúton. Ehhez a vállalkozóknak az ország nyugati régióiban növelniük kellett az átrakó területek számát.
Az elmúlt két évben mintegy harminc cég kapott engedélyt vasúti infrastruktúra létrehozására a határ közelében átrakóterületek építéséhez. Hét pontot már üzembe helyeztek, és további 12 pont készül.
Az EU-ba vezető vasútvonalak szinte mindegyikén két-három, helyenként négy terminál is található, amelyek 70 százaléka 2022 februárja után épült.
Az Ukrzaliznicja szerint jelenleg 16 terminál működik Ukrajnában, amelyek napi 1186 vagon gabona átrakodását teszik lehetővé. Az ukrán határ közelében Lengyelországban 13, Romániában 9, Magyarországon 11, Szlovákiában 7 logisztikai csomópont, valamint összesen 56 terminál van, ahol gabonarakományokat kezelnek.
Jelentős beruházások zajlanak a határ menti infrastruktúrában annak érdekében, hogy a maximális kapacitást elérjék. A határ közelében épülnek egyszerű, 100–150 ezer dollárba kerülő, tárolókonténerek nélküli átrakócsomópontok, amelyek havonta 15–25 ezer tonna terméket kezelnek, valamint nagy terminálok, amelyek óránként több mint 500 tonna gabonát tudnak majd deponálni.
Nem minden cég érdekelt azonban a határ menti infrastruktúrába való befektetésben, mivel hosszú távon nem tudják megjósolni annak hatékonyságát.
A vállalkozás műszaki adottságain túlmenően figyelembe kell venni azt a gabonamennyiséget, amelyet a tengeri kikötők teljes körű üzembe helyezésekor kell majd kezelni. A kocsik leállásának elkerülése érdekében érdemes figyelembe venni a határ túloldalán lévő infrastruktúra kapacitását is.
Sok cég felhagyott a határterminálok építésével, mert a szárazföldi logisztikát kevésbé jövedelmezőnek tartják, mint a tengeri logisztikát. A gördülőállomány számának növekedése csökkenti a kikötőkbe történő szállítás költségeit, így a nyugati régiókból (ahol 35–40 százalék vagy 25–30 millió tonna gabonát termesztenek) kifizetődő lesz az EU-ba történő áruszállítás.
Ma a legkönnyebb vasúton szállítani a gabonát Románián és Szlovákián keresztül, a legnehezebb Lengyelországon keresztül.
Ahogy Ukrajna integrálódik az EU piacaiba, a többi ország gazdálkodóinak ellenállása növekedni fog, és erre fel kell készülniük. A sztrájkok és az export akadályozása még egy ideig folytatódik. 2023-ban tízmillió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak vasúton, 3,2 millió tonnát gépkocsival, 47 millió tonnát a tengeri kikötőkön keresztül. 2024 januárjában 685 ezer tonna mezőgazdasági terméket szállítottak ki vasúton, 140 ezer tonnát gépkocsin, öt tengeri kikötőből pedig ötmillió tonnát. A kukoricát, a búzát, a repcét és a zöldséglisztet többnyire a nyugati határokon keresztül szállították át – írta az Agrokép.
Tavaly, 2023-ban Ukrajna 44,8 millió tonna gabonát exportált, ami 16%-kal több, mint 2022-ben.
Ezt a Nemzeti Kutatóközpont „Agrárgazdasági Intézet” igazgatóhelyettese, Mikola Puhacsov, a Nemzeti Tudományos Akadémia akadémikusa jelentette.
Elmondása szerint a gabonaexportból származó bevétel tavaly 8,3 dollárt tett ki, ami 9%-kal kevesebb, mint 2022-ben.
Így 2023-ban Ukrajna 26,4 millió tonna kukoricát exportált, ami közel 6%-kal több, mint 2022-ben. A búzaexport volumene 16,2 millió tonna volt, ami 44%-kal több, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt hat hónapban több mint 20 millió tonna rakományt exportáltak az ukrajnai ideiglenes fekete-tengeri folyosón keresztül az Odessza és a város környéki kikötőkből – jelentette Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter február 3-án.
A hajózási útvonalat 2023 augusztusában nyitották meg, hetekkel azután, hogy Oroszország egyoldalúan felmondta a fekete-tengeri gabonamegállapodást, ami veszélyeztette Ukrajna képességét a gabona kiszállítására.
Kubrakov szerint 661 hajó exportálta a rakományt a világ 32 országába.
A 20 millió tonnából 14,3 millió tonna az ukrán gazdák által termelt mezőgazdasági termék.
Az odesszai és a város környéki kikötők is növelik a rakományátrakást, 2024 januárjában 6,3 millió metrikus tonnát exportáltak, „ami majdnem megegyezik a háború előtti szinttel” – mondta Kubrakov.
A kikötőkbe további 104 hajó fog érkezni, amelyek több mint 3 millió tonna rakományt fognak kiszállítani, mondta Kubrakov.
A folyosót eredetileg azért nyitották meg, hogy lehetővé tegyék az ukrán fekete-tengeri kikötőkben 2022 februárja óta kikötött hajók kilépését – írja a The Kyiv Independent.
Az útvonal azóta az ukrán áruk, például gabona és fém exportjának útvonalává vált. Ukrajna jelentős mezőgazdasági termelő, és az általa szállított termékek jelentős szerepet játszanak a világ, nevezetesen a globális Dél országainak élelmezésében.
Az orosz haditengerészeti képességek elleni sikeres ukrán csapások ellenére a fekete-tengeri hajózás továbbra is ki van téve a háború okozta kockázatoknak, nevezetesen az úszó aknáknak.
Az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok és kontingensek további egy éves felfüggesztésének megújítására, és javasolta, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a moldovai behozatalra vonatkozó valamennyi fennmaradó vám 2022 júliusa óta hatályban lévő felfüggesztését.
Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, az autonóm kereskedelmi kedvezményeket Ukrajna esetében az EU 2022 júniusa óta alkalmazza, és az országnak és gazdaságának nyújtott uniós támogatás részét képezik. A kedvezmények hozzájárulnak az ukrán gyártók és exportőrök a háború következtében kialakult nehéz helyzetének enyhítéséhez – mondta.
Noha a kedvezmények fő célja Ukrajna támogatása, az intézkedések figyelembe veszik az uniós mezőgazdasági termelők és más érdekelt felek számára érzékeny kérdéseket is – emelte ki. Elmondása szerint e célból, valamint figyelembe véve egyes mezőgazdasági termékek Ukrajnából az EU-ba irányuló behozatalának 2022-ben és 2023-ban bekövetkezett jelentős növekedését, a megújított autonóm kereskedelmi kedvezmények megerősített védintézkedési mechanizmust tartalmaznak. Ez biztosítja, hogy az uniós piacot, illetve egy vagy több tagállam piacait érintő jelentős zavarok esetén gyors korrekciós intézkedéseket lehessen hozni – tájékoztatott.
Az uniós bizottság közleményében részletezte: a legérzékenyebb termékek, köztük a baromfi, a tojás és a cukor esetében vészfékmechanizmust irányoztak elő, amely a 2022-ben és 2023-ban importált mennyiségek átlagán stabilizálná a behozatalt.
Ez azt jelenti, hogy ha e termékek behozatala meghaladná az említett mennyiségeket, ismét kivetnék a vámokat annak biztosítása érdekében, hogy a behozatal mennyisége ne haladja meg jelentősen a korábbi évekét.
A brüsszeli közlemény szerint az Ukrajnából származó teljes uniós behozatal a 2023 októberét megelőző 12 hónapban 24,3 milliárd eurót tett ki, ez a szint a háború előtti 2021-es évben 24 milliárd eurót ért el.
Az Európai Bizottság továbbá azt is javasolta, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a moldovai behozatalra vonatkozó valamennyi fennmaradó vám 2022 júliusa óta hatályban lévő felfüggesztését.
Az autonóm kereskedelmi kedvezmények Moldova esetében segítik az ország arra vonatkozó erőfeszítéseit, hogy uniós útvonalakra irányítsa át az exportot. A Moldovából az EU-ba irányuló export 2021 és 2022 között összesen 1,8 milliárd euróról 2,6 milliárd euróra nőtt.
A javaslatokat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogja megvizsgálni.
Ukrajna 15 millió tonna rakományt exportált a fekete-tengeri hajózási folyosón keresztül, ezen belül 10 millió tonna mezőgazdasági terméket – közölte kedden Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes.
Ukrajna augusztusban alakította ki a Fekete-tenger nyugati partjainál, Románia és Bulgária közelében húzódó folyosót. Ez nem sokkal azután történt, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét az ENSZ által közvetített 2022-es fekete-tengeri gabonaexport-megállapodásban, és azzal fenyegetett, hogy minden hajót potenciális katonai célpontként fog kezelni.
„A folyosó működésének öt hónapja alatt 469 hajó futott be rakodás céljából ukrán kikötőinkbe” – mondta Kubrakov egy nyilatkozatban. A tisztviselő egyben beszámolt arról, hogy 39 hajó rakodása folyik az odesszai, csornomorszki és pivdenni kikötőkben, míg további 83 hajó megerősítette, hogy készen áll a kikötőkbe behajózni, és 2,4 millió tonna különböző rakományt exportálni.
Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonatermesztője és -exportőre, azt közölte, hogy a 2023/24-es július–júniusi szezonban 50 millió tonnát tesz ki az exportálható gabonatöbblete. Január 8-ig 19,4 millió tonna gabonát exportált.
