A háború mellett a szélsőséges időjárás is veszélyezteti a világ búzaellátását, de a klímaváltozásnak ellenálló vad, illetve ősi gabonafajták segíthetnek biztosítani a szükséges mennyiségű élelmet.
Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb búzaexportőrei közé tartoznak, és a globális függőséget még egyértelműbbé tette a háború. Leginkább a Közel-Keleten és Afrikában okozhat éhséget a szállítások csökkenése vagy elmaradása, a klímaváltozással járó szélsőséges időjárás, többek között a fekete kontinens nyugati részét sújtó tartós aszály pedig tovább súlyosbítja az élelmiszerhiányt.
Szakértők szerint a búzatermés hét százalékkal csökken, ha egy Celsius-fokkal nő az átlaghőmérséklet, mivel a globális felmelegedés miatt kevesebb eső esik, amire a növénynek szüksége van.
Az élelmiszer-biztonság garantálása érdekében sok ország próbál függetlenebbé válni a hazai mezőgazdasági termelés növelésével. Egyiptomban például, amely a felhasznált gabona 80 százalékát importálja Oroszországból és Ukrajnából, még azzal is próbálkoznak, hogy a búzát termesszenek a sivatagban. A búza azonban rövid gyökérzete miatt igen érzékeny az aszályra, ezért egyre nagyobb figyelmet fordítanak világszerte olyan gabonafajták meghonosítására, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozásnak, és a legkülönfélébb körülmények között is teremnek. A Deutsche Welle összeszedte, melyik az a négy fajta, ami alternatívát jelenthet.
Alakor
Az úgynevezett közönséges búza elterjedése előtt több tucatnyi gabonafélét termesztettek világszerte, amelyek megfeleltek a helyi talajnak és időjárási körülményeknek. Az alakor vagy egyszemű, illetve „eredeti” búza az egyik legkorábbi, emberek által termesztett búza, amely szinte bárhol megterem, és a jelenleg népszerű fajtáknál jobban ellenáll a betegségeknek is. Emellett harminc százalékkal több fehérjét és 15 százalékkal kevesebb keményítőt, valamint kevesebb glutént is tartalmaz, mint a közönséges búza.
„Az alakor egyedülálló, mert kétszer annyi ásványi anyagot tartalmaz, mint más búzafajták, ami a táplálkozás szempontjából kulcsfontosságú” – mondta a lapnak Friedrich Longin, a dél-németországi Hohenheimi Egyetem mezőgazdasági kutatója.
Problémát jelent azonban, hogy bár kétszer olyan tápláló, mint a modern búza, a terméshozama körülbelül feleakkora.
Alakort jelenleg viszonylag kis területen termesztenek Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Magyarországon és Franciaországban.
Vad tönkebúza
A tönkebúza szintén alternatíva lehet. A hozama magasabb az alakorénál, és Julius Caesar például annyira kedvelte, hogy megparancsolta a termesztését az egész római birodalomban. Mellette szól, hogy igen jól bírja a meleget, és ellenáll a betegségeknek.
Egy 28 évet felölelő izraeli kutatásból kiderült, hogy az eközben tapasztalt két fokos hőmérséklet emelkedés hatására a tönkebúza úgy mutálódott, hogy ellenálljon a klímaváltozásnak.
Tönkebúzamagot azonban ma már viszonylag nehéz találni, bár a lisztjét használják sütésre Európa hegyvidéki területein, például Svájcban és Olaszországban, ahol tésztát is készítenek belőle.
Kernza
A kernzát a kansasi székhelyű The Land Institute fejlesztett ki. Ez évelő gabona, így a búzával ellentétben nem kell minden évben újratelepíteni. A gyökerei három méteresre nőnek, ami azt jelenti, hogy a növény sokkal több szenet képes megkötni a levegőből. Hosszú gyökerei az eróziónak ellenállva fenntartják a talaj egészségét is.
A hibridet évtizedek alatt fejlesztették ki, és már használják pékek, séfek és sörgyártók is az Egyesült Államokban és Kanadában. Tavaly már 4000 hektáron termesztették ebben a két országban, a vetésterület két év alatt a nyolcszorosára nőtt, de a globális gabonaválság közepette ez az arány jelentősen növekedhet.
Köles
Ott van aztán még a köles, amely már most is alapvető élelmiszernek számít több százmillió ember számára Ázsiában és Afrikában. Szintén nagymértékben ellenáll az éghajlatváltozásnak, rövid az érési ideje és alacsony a szén-dioxid-kibocsátása. Számos fajtája létezik, alkalmazkodik a hőséghez és a szárazsághoz, sokkal kevesebb vizet igényel, mint a búza, a rizs vagy a kukorica, és a világ minden táján termeszthető, beleértve a viszonylag szegényes talajokat is.
A nyugaton kevéssé fogyasztott gabona fontosságát mutatja, hogy az ENSZ 2023-at a köles nemzetközi évének nyilvánította.
Négyszázezren indulhatnak el az észak-afrikai partokról Olaszország felé, ha az ukrajnai és oroszországi gabona- és élelmiszer-szállítmányok nem indulnak el a világ szegényebb országaiba – idézte az olasz titkosszolgálat előrejelzéseit a Corriere della Sera című napilap szombaton.
Az újság értesülései szerint a titkosszolgálat már áprilisban figyelmeztette a római kormányt arra, hogy ha a „gabona-diplomácia” kudarcot vall, az Afrikában és Ázsia legszegényebb térségeiben kialakuló éhínség „precedens nélküli migrációt” indít el Európa felé, mindenekelőtt a Földközi-tenger partján fekvő országokba.
A Corriere della Serának nyilatkozó – neve elhallgatását kérő – kormányforrás úgy számolta, hogy Olaszország esetében négyszázezer bevándorlóról lehet szó.
A nemzetbiztonságért felelős parlamenti bizottság (COPASIR) folyamatosan egyeztet a nemzetbiztonsági hivatalt (DIS) vezető Elisabetta Bellonival, valamint Luciana Lamorgese belügyminiszterrel, aki pénteken „nagyon súlyos humanitárius válságról” beszélt, melynek következménye a migrációs nyomás folyamatos és jelentős növekedése lesz.
A Corriere adatai szerint az év eleje óta mostanáig érkezett több, mint 18 ezer bevándorló száma rövid időn belül 55 ezerre ugorhat: máris emelkedett az Egyiptomból, Tunéziából és Bangladesből érkezők száma, mely országokat kiemelten sújtja az ukrajnai gabona hiánya. Az újság megjegyezte, hogy Tunéziából már evezős csónakokkal kelnek át az olaszországi partokra, amire régóta nem volt példa. Indulásra készen állnak az emberekkel teli hajók Szirte líbiai tengerparti városból is: nem véletlen, hogy tucatnyi NGO-hajó várakozik a Földközi-tengernek azon a szakaszán, készen állva a migránsok fedélzetre vételére – írta a Corriere della Sera.
Mario Draghi kormányfő Oroszország és Ukrajna között igyekszik közvetíteni a Fekete-tenger partján fekvő ukrajnai kikötők működésének újraindítása érdekében. Csütörtökön telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, pénteken pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett. Az olasz kormányfő az egyik korábbi sajtótájékoztatóján már kijelentette: ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszer-szállítmányokat, annak „gigászi következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak”. Draghi megjegyezte azt is, hogy éppen ezért, „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság” elkerülésére kezdeményezte a kikötők ismételt működésbe léptetését.
A Corriere della Serának nyilatkozó Maurizio Martina, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) igazgató-helyettese szerint arra a 6 millió tonna búzára, valamint mintegy 14 millió tonna kukoricára van szükség, amelyet jelenleg nem tudnak útnak indítani Ukrajnából. A világ élelmiszerhiánnyal küzdő 55 országából 36-nak az ellátása függ Ukrajnától, búzaimportjuk több tíz százalékát Oroszország biztosítja. Az élelmiszerhiány majdnem 220 millió ember életét befolyásolja – tette hozzá Maurizio Martina.
A kormánypárti Ligát vezető Matteo Salvini a közösségi oldalán bejelentette, hogy készen áll minél előbb Ankarába és Moszkvába utazni a helyi kormányok képviselőivel tartandó egyeztetésre. „Minden diplomáciai csatornát ki kell használni a tűzszünet elérése, a gabonaszállítmányok újraindítása, valamint a párbeszéd érdekében” – írta Matteo Salvini. Hozzátette, hogy személyesen közli majd, ha a tervezett találkozókra sor kerülhet.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az ukrajnai háború területein a gabonaszállítmányok leállítása máris megnövelte a migrációs áramlatot, és az esetleges humanitárius válság súlyos migrációs válságot teremthet – jelentette ki Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter egy római találkozón pénteken. Lamorgese hangsúlyozta, hogy a római kormány „aggódik az afrikai országokban kialakult súlyos helyzetért, mivel többek között Tunézia és Egyiptom, amely gabona- és búzaimportja ötven százalékát Ukrajnától és Oroszországtól veszi, máris nehézségekkel küzd”.
Ha nem sikerül megoldást találni a gabonaválságra, az „nagyon súlyos humanitárius válsághoz vezethet, és természetesen, már most is látjuk, hogy kihat a migrációra, amelynek mértéke fokozatosan emelkedik” – hangoztatta a belügyi tárca vezetője, aki a CISL szakszervezeti föderáció Rómában tartott kongresszusán szólalt fel.
Hozzátette, hogy a migráció kérdése egész Európát érinti, de első lépésben a Földközi-tenger mentén fekvő országok belügyminiszterei egyeztetnek egymással június 3-án és 4-én a Velencében tervezett találkozón.
Róma közvetíteni igyekszik Oroszország és Ukrajna között, a többi között azért is, hogy sikerüljön feloldani a fekete-tengeri ukrajnai kikötők blokádját.
Ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszer-szállítmányokat, annak „gigászi következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak” – jelentette ki az olasz kormányfő. Megjegyezte, hogy éppen azért kezdeményezte a kikötők ismételt megnyitását, hogy mindenekelőtt elkerülhető legyen „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság”.
