Brüsszel a bolgárokon és a románokon méri le az új, gabonaexportra vonatkozó engedélyeztetési rendszer hatékonyságát, Budapest, Varsó és Pozsony azonban kilépett az export előmozdítására létrehozott koordinációs platformból – írja a Szabad Európa.
Az Európai Bizottság egyelőre kivár, és igyekszik meggyőzni a tagállamokat az ukrán agrárimport ügyében, nem indít kötelezettségszegési eljárásokat sem – derítette ki a Szabad Európa.
Az Ukrajna elleni importtilalomnak jelenleg Magyarország, Lengyelország és Szlovákia is része: az országok szeptember közepén határoztak úgy, hogy legalább év végéig meghosszabbítják az ukrán gabonatermékek behozatalának tilalmát, ugyanis Brüsszel megszüntette a június elején hatályba lépett ideiglenes korlátozást, továbbá egy engedélyezési rendszert vezettetett be az ukrán hatóságokkal.
Az intézkedéseket Bulgária és Románia már nem hosszabbította meg, így ők szeptember 15. óta kereskednek Ukrajnával: erről a Szabad Európa brüsszeli forrására hivatkozva úgy ír, mivel kedvezők a tapasztalatok, erre építkezve köteleznék Ukrajna másik három szomszédját is az importtilalom eltörlésére. Mivel a kereskedelmi politika uniós hatáskörbe tartozik, a bizottság meg is tehetné.
Csakhogy Brüsszel elismeri, hogy a három tagállam jó okkal tart az ukrán gabonadömping piactorzító hatásaitól, ezért kompromisszumos megoldást keres az eredetileg ukrán gabonaexport előmozdítására létrehozott koordinációs platformon.
Kijev a bizottság hosszas rábeszélésére itt mutatta be még szeptemberben azt az exportengedélyezési rendszert, amely a brüsszeli testület reményei szerint ugyanazt az eredményt lesz képes felmutatni, mint a korábbi, ideiglenes importkorlátozás.
Nem kérnek az új rendszerből
A magyar, a lengyel és a szlovák kormány nem vesz részt a koordinációs platform munkájában, mivel nem akar olyan érzékeny piaci információkat megosztani Kijevvel, amelyeket az a WTO-nál kezdeményezett eljárás során felhasználhatna ellenük.
Az exportengedélyezési rendszer – amelyet jelenleg Bulgária és Románia tesztel – egy többlépcsős jóváhagyási folyamat, amelynek első akkordjaként a búzát, kukoricát és más gabonaféléket exportálni kívánó helyi cégek az ukrán mezőgazdasági és kereskedelmi minisztériumhoz nyújtják be engedélyezésre a kérelmet. Ezt Brüsszelbe továbbítják, majd a bizottság felveszi a kapcsolatot az export célpontjának számító tagállammal. A harmincnapos eljárás nem rendelkezik arról, hogy az ukrán hatóságok akkor is kiadják-e az exportengedélyt, ha a célország elutasítja.
Nehéz helyzetben a helyi termelők
A magyar kormány a korábbi négy gabonatermék helyett már huszonhárom ukrán mezőgazdasági termék importját tiltja a megelőzés eszközeként. Az EU ugyanis júniusban újabb egy évre meghosszabbította azt a rendelkezést, amely vám- és kvótamentes hozzáférést biztosít az ukrán mezőgazdasági termékeknek az EU piacához. Ezzel ráömlesztve a helyi piacokra az eredetileg a harmadik világba szánt, olcsóbb gabonát – az emiatt bekövetkezett súlyos piaci zavarokat a bizottságnál is elismerik.
De nem csak ez a gond: a magyar vagy a román gabona és kukorica kiszorult a nyugat-európai exportpiacairól is.
A bizottság hivatalos álláspontja szerint ugyanakkor nincs indok a behozatali tilalmak fenntartására, mert a nyáron végrehajtott intézkedéseknek, köztük a tranzit- és a tárolókapacitások növelésének következtében megszűnt a piaci torzulás. Ezt azonban a közép-európaiak cáfolják, hangsúlyozva: kizárólag a tilalom miatt sikerült enyhíteni a tárolási problémákat.
