Az év eleje óta 6970 mezőgazdasági vállalkozás kapott 45,6 milliárd hrivnya értékű bankhitelt fejlesztésre. Közülük 4170 gazdaságot finanszíroztak 19,3 milliárd hrivnya értékben a Megfizethető hitelek 5–7–9 állami program keretében.
A legtöbb hitelt a program keretében Kijev, Kirovohrad, Vinnicja, Harkiv, Odessza, Dnyipropetrovszk és Voliny megyei gazdák kapták.
Az európai gazdatüntetések hatására az Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését, amely elsősorban a gazdálkodók terheinek mérséklését szolgálja – ismerteti az Agrárminisztérium (AM) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Közleményében az AM kifejti: az európai uniós gazdatársadalom elégedetlensége és a KAP Stratégiai Tervek végrehajtása első évének tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a stratégiák hatékony megvalósításához kiigazításokra van szükség. Ezekhez felül kellett vizsgálni és egyben egyszerűsíteni a szabályozást, hogy a tagállamok a mezőgazdasági termelők valódi igényeihez igazíthassák a támogatási rendszerüket, nagyobb rugalmasságot adva a gazdálkodási tevékenységek eredményes elvégzéséhez. Figyelembe kell venni ugyanis az ágazat szereplőit sújtó növekvő kihívásokat, amelyek elsősorban az időjárás kiszámíthatatlanságában, a piaci és a gazdasági bizonytalanságokban érhetők tetten.
Az Európai Parlament döntése nyomán a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy szabályaikat akár már a 2024-es kérelmezési időszakban úgy alkothassák meg, hogy azok nagyobb mozgásteret adjanak a gazdálkodók számára a termelési gyakorlataik megvalósításához – írják a közleményben. Emlékeztetnek: Magyarország a javaslatában megfogalmazottaknak már számos alkalommal és idejében hangot adott, ám e meglehetősen kései döntés nyomán most végre érvényre is juttathatja azokat az idei esztendőtől, amelyekre még módja van.
Jelentős eredmény, hogy a magyar javaslatok kulcselemei közül számos elfogadásra került – mutat rá az AM. Ilyen például az, hogy a kisgazdaságokra aránytalan terhet rovó ellenőrzéseket és szankciókat két év alatt kivezetik. További eredmény, hogy a termeléskorlátozó és így az orosz–ukrán termeléssel szemben jelentős versenyhátrányt okozó parlagoltatást ki lehet vezetni a kötelező támogatási feltételek közül, miközben azok számára, akik környezeti, vagy gazdasági megfontolásból önként vállalják, támogatott lehetőségként megmarad.
