Az izraeli gazdaság a vártnál erőteljesebben növekedett 2024 harmadik negyedévében, ami részben ellensúlyozza a Hamász palesztin szervezettel tavaly októberben kirobbant gázai konfliktus óta tapasztalt gyengélkedést. A gazdasági teljesítmény javulása ugyanakkor arra utal, hogy a kamatlábak csökkentésére egyelőre nem lehet számítani.
Az izraeli statisztikai hivatal vasárnap közzétett első becslése szerint Izrael GDP-je éves szinten 3,8 százalékkal bővült a július–szeptemberi időszakban.
Ez jelentősen meghaladja a Reuters által készített elemzői felmérésben szereplő 2,9 százalékos várakozást. Az egy főre jutó GDP ugyanebben az időszakban 2,6 százalékkal emelkedett.
A gazdasági növekedés motorja elsősorban a fogyasztói kiadások 8,6 százalékos bővülése, valamint az állóeszköz-beruházások – különösen a lakásépítés – 21,8 százalékos megugrása volt. Az export 1,7 százalékos emelkedése szintén hozzájárult a pozitív eredményhez, ami ellensúlyozta a kormányzati kiadások 10,8 százalékos visszaesését.
Figyelemre méltó, hogy kizárólag az üzleti szektor GDP-je 5,4 százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben. Ez jelentős javulás a második negyedév 0,3 százalékos éves növekedéshez képest.
A gazdasági teljesítmény javulása ellenére az izraeli gazdaságot továbbra is terheli a Gázában zajló konfliktus, amely a Hamász 2023. október 7-i, Dél-Izrael elleni támadása óta tart, és azóta a libanoni Hezbollah elleni összecsapásokra is kiterjedt.
Az infláció továbbra is kihívást jelent az izraeli gazdaságpolitika számára. A pénteken közzétett adatok szerint a fogyasztói árak emelkedésének üteme szeptemberben 3,5 százalékon stagnált, ami meghaladja a kormány által kitűzött 1-3 százalékos éves céltartományt. A kormányzati tisztviselők elsősorban a háborúval összefüggő ellátási problémákat okolják az infláció magas szintjéért, miközben globálisan az áremelkedés üteme többnyire mérséklődik.
Az izraeli jegybank következő kamatdöntő ülésére november 25-én kerül sor. A központi bank januári kamatcsökkentése óta változatlanul hagyta az irányadó rátát, hivatkozva a geopolitikai feszültségekre, a növekvő árnyomásra és a háború miatt lazább költségvetési politikára.
A várakozásokkal megegyezően az Európai Központi Bank a mai ülésén 25 bázisponttal csökkentette a betétkamatot, míg a refinanszírozási kamatot és a hitelkamatokat 60 bázisponttal.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a betéti rendelkezésre állás kamatlábát.
A döntés alapján az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 3,65 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 3,90 százalék, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 3,50 százalék lesz szeptember 18-tól. Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Az EKB előző, júliusi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét, ugyancsak a piaci várakozásokkal összhangban. Az EKB legutóbbi kamatmódosítása a júniusi 25 bázispontos csökkentés volt.
Míg az elemzők egybehangzóan kamatvágást vártak, az európai jegybank gazdasági előrejelzésével kapcsolatban már megoszlottak a vélemények. Az EKB azt közölte végül, hogy a GDP-növekedés idén 0,8% lehet, ami 2025-re 1,3%-ra, majd 2026-ban 1,5%-ra gyorsulhat. A friss előrejelzés kissé alacsonyabb az előzőhöz képest, ami a következő néhány negyedév vártnál alacsonyabb belső keresletének köszönhető.
Az Európai Központi Bank (EKB) kezeli az eurót. Ezen túlmenően az intézmény feladata az EU gazdasági és monetáris politikájának kialakítása és végrehajtása. Az EKB fő célja az árstabilitás fenntartása, és ezáltal a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása.
A kormány a 2025-2027-es költségvetési nyilatkozatában 2025-ben a gazdasági növekedés lassulását, a következő években pedig a gyorsulását jósolja, míg a dollár 2025-ben 10 %-kal fog növekedni – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A közzétett dokumentum szerint a kormány GDP-növekedésre számít: 2025-ben 2,7 %-kal, 2026-ban 7,5 %-kal, 2027-ben 6,2 %-kal. Ukrajna 2024-re vonatkozó, 4,6 %-os GDP-növekedési előrejelzése bekerült az idei állami költségvetésbe, és nem változott.
Emellett a kormány az átlagos dollárárfolyam emelkedésére számít: 2025-ben 45 hrivnya (decemberben 45,6), 2026-ban 46,5 hrivnya (decemberben 45,9), 2027-ben 46,4 hrivnya (decemberben 46,2). A decemberi átlagos 40,7 hrivnya/dollár és 42,1 hrivnya/dollár árfolyam szerepel a 2024-es költségvetésben.
A kormány a fogyasztói árak növekedését is prognosztizálja (decembertől decemberig): 2025-ben 9,5 %-kal, 2026-ban 10,4 %-kal, 2027-ben 5,9 %-kal. A 2024-es költségvetés 9,7 %-os inflációt irányoz elő.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna gazdasági növekedése a tavalyi 5,3 százalék után idén 2,9 százalékra lassul, majd jövőre 5,9 százalékra gyorsul – derül ki az Európai Bizottság honlapján szerdán közzétett, frissített tavaszi makrogazdasági előrejelzéséből, amelyet az Interfax szemlézett.
„A háború továbbra is rontja a hangulatot és gátolja a termelőkapacitást, különösen az energiaszektorban, ahol az előzetes becslések szerint 2024 elejére az energiakapacitás 30-40 százaléka megsemmisült. Az egyének folyamatos sorozása, valamint a háború elől menekülő emberek állandó mozgása belföldön és külföldön valószínűleg továbbra is munkaerőhiányt fog okozni, ami kihatással lesz a gazdasági teljesítményre” – áll az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzésében.
Az európai bizottság honlapján közzétett őszi előrejelzés szerint ukrajna gazdasági növekedése a tavalyi 4,8 százalékról idén várhatóan 3,7 százalékra lassul, jövőre pedig 6,1 százalékra gyorsul.
A 2025-re vonatkozó jobb kilátásokat a dokumentum azzal a feltételezéssel magyarázza, hogy jövő év elején megteremtődnek a feltételek a gazdaságélénkítési erőfeszítések fokozásához.
Visszatérve a folyó év kilátásainak értékelésére, az Európai Bizottság szerint a magánfogyasztás a hangulat romlása miatt valószínűleg lassulni fog, de 2024-ben a fő hajtóerő lesz, amit az alacsonyabb infláció, az akut munkaerőhiányt tükröző erőteljes bérnövekedés és a munkanélküliségi ráta csökkenése támogat.
A beruházásoknak várhatóan továbbra is kedveznek majd a védelmi és az építőipari szektor kiadásai, bár a fokozott bizonytalanság továbbra is visszafogja a magánberuházások általános növekedését – olvasható a dokumentumban.
A fekete-tengeri közlekedési folyosó újjáéledése várhatóan támogatja az exportot, ami a nettó export GDP-növekedéshez való negatív hozzájárulásának fokozatos csökkenéséhez vezet: az őszi jelentésben szereplő 3,3 százalékról 6 százalékra javították az idei exportnövekedésre vonatkozó előrejelzést. A külkereskedelmi hiány azonban továbbra is fennmarad, tekintettel a gazdaságélénkítés, az újjáépítés és a védelem nagy importigényére.
„Ez az előrejelzés természetesen igen nagy fokú bizonytalansággal terhelt, és a kockázatok többnyire a helyzet romlása felé mutatnak. A konfliktus eszkalálódása nemcsak további emberéleteket követelhet, hanem növelheti az amúgy is magas termelési költségeket, és további termelési kapacitásvesztéshez vezethet. A háború elől menekülő emberek számának növekedése szintén növelheti a munkaerőpiacra nehezedő nyomást, és negatívan befolyásolhatja a hazai keresletet” – áll a jelentésben.
Megjegyzik, hogy a munkaerőpiac 2023 óta a nettó migrációs kiáramlás csökkenése és a belső menekültek részleges visszatérése közepette a stabilizálódás bizonyos jeleit mutatja. A még mindig nagyszámú, külföldön és Ukrajnán belül is lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek azonban valószínűleg továbbra is destabilizálják a munkaerőpiacot, és hozzájárulnak a régiók és ágazatok közötti egyensúlytalanságokhoz.
Az aktualizált jelentésben a munkanélküliség csökkenésére vonatkozó előrejelzés az őszi jelentésben szereplő 16,2 százalékról 15,5 százalékra javult idén, és 14,1 százalékra fog jövőre.
A növekvő munkaerőköltségek, a kínálati zavarok és a belföldi kereslet élénkülése, valamint a háborúval kapcsolatos nagy kiadások várhatóan magasan tartják az inflációt 2024-ben és 2025-ben. A tavaszi előrejelzés szerint a tavalyi 12,8 százalék után idén 5,5 százalékra csökken, jövőre pedig 7,8 százalékra emelkedik az éves átlagos infláció, míg ősszel az Európai Bizottság 7,7 százalékos idei és 7,6 százalékos jövő évi inflációval számolt.
A jelentés szerint az államháztartási hiány magas marad, de fokozatosan csökken: a tavalyi 19,7 százalékról idén a GDP 17,7 százalékára, jövőre pedig a GDP 8,7 százalékára. Ezt várhatóan a bankszektorban a többletnyereségre kivetett adó (a GDP 1 százaléka), az üzemanyag- és dohányadó-csökkentés lejárta (a GDP 1,6 százaléka) és a folyamatban lévő gazdasági fellendülés fogja elősegíteni.
A költségvetési hiány csökkentett becslése miatt az államadósság dinamikájára vonatkozó előrejelzés is javult: idén várhatóan a GDP 94,4 százalékára, jövőre pedig 97,8 százalékára nő, míg ősszel az Európai Bizottság a GDP 96,2 százalékára, illetve 98,3 százalékára számított.
Tekintettel a nagyobb finanszírozási szükségletekre és a belföldi finanszírozás szélesebb körű, magasabb kamatlábakon történő felhasználására, az államadósság várhatóan tovább növekszik, bár lassabb ütemben, és a GDP 100 százalékának küszöbértéke alatt marad – áll a jelentésben.
A tisztviselők becslése szerint legalább 2026-ig kell tartani, hogy az ország költségvetési hiánya az EU 3 százalékos határa alá csökkenjen.
Olaszország tárgyalni készül az Európai Unióval a költségvetési kiigazítási pályájának feltételeiről, amelynek keretében igyekezett levezetni nagy költségvetési hiányát.
Az olasz statisztikai hivatal szerint az ország az elmúlt négy évben az egyik legerősebben teljesítő ország a nagy európai országok között. Olaszország növekedése 2024-ben várhatóan 1 százalék körül lesz – ez sokkal erősebb szám, mint az Európai Unió egészére előrejelzett.
A cégtulajdonosok az európai uniós választások előtt találkoznak a választási jelöltekkel, hogy megvitassák Olaszország vezető ipari szövetsége által közzétett dokumentumot, amely arról szól, hogyan javítható Európában a versenyképesség.
Az európai választások közeledtével Róma és Brüsszel kapcsolata még soha nem volt ilyen döntő.
A statisztikai adatok szerint az ország az egyik az elmúlt négy évben az EU egyik legerősebb gazdasági teljesítményt nyújtó országává vált.
Róma és Brüsszel kapcsolata meghatározó az olasz gazdaság jövőjét illetően. Olaszország arra készül, hogy tárgyalásokat folytasson az EU-val a költségvetési kiigazítási pálya feltételeiről, ezért a közelgő európai választások kulcsfontosságúak.
Az olasz statisztikai hivatal szerint az ország az elmúlt négy évben a nagy európai országok közül az egyik legeredményesebbnek bizonyult, bár a pozitív fordulat nem vetett véget az ország hosszú gazdasági stagnálásának.
Ha a közép- és hosszú távú perspektívát nézzük, visszatekintve az 1990-es évekre, és figyelembe véve mind a vállalatok forgalmát, az ország GDP-növekedését és termelékenységi szintjét, azt látjuk, hogy Olaszország növekedési mutatója az európai átlag alatt van – mondta Valentina Meliciani, a LEAP – Luiss Intézet az Európai Elemzésekért és Politikáért igazgatója. Ugyanakkor, azt figyeltük meg, hogy a vállalatok képesek reagálni a sokkra, a világjárvány utáni időszak pozitív változást hozott.
Az olasz kormány előrejelzése szerint az ország várható gazdasági növekedése 2024-ben 1% körül lesz. Az Európai Unió prognózisához képest ez egy optimistább várakozás. Hozzátéve, hogy mind a világjárvány, mind a legutóbbi geopolitikai események hatással voltak az ipari termelésre.
A különböző ágazatokban, köztük az energiaszektorban működő vállalatok számos kihívással szembesültek.
“ Először is lesújtott a világjárvány. Ettől csökkent a forgalmunk 20%-al, ebből egészen jól kilábaltunk – tette hozzá Giulio Natalizia, Natalizia Petroli SpA igazgatója. Aztán.., 2022-ben hatással volt ránk az orosz-ukrán háború, amely jelentősen megváltoztatta az ágazat szabályozását és az olajtermékek értékesítését. Ezek az események felgyorsították a szektorban végbemenő változásokat és felkészített minket a globális piaci kihívásokra.”
Az európai parlamenti választás képviselő-jelöltjei még a választások előtt találkoznak olasz vállalkozókkal, hogy megvitassák a Confindustria című dokumentumot. Az elemzés arról szól, hogy hogyan lehetne javítani az európai versenyképességet. Meloni kormánya a növekedés fellendítése érdekében a fogyasztói kiadásokra és az EU gazdaságélénkítő alapjából származó ösztönzőkre számít. Óvatosabban közelít az állami kiadásokhoz, hogy megfeleljen a blokk költségvetési szabályainak. Valószínűleg azonban 2026-ig is eltarthat amíg az olasz kormánynak sikerül a költségvetési hiányt az EU 3%-os határértéke alá szorítania.
A Világbank Global Economic Prospects jelentésében közölte, hogy a GDP növekedése az elmúlt öt évben lassabb volt, mint az előző 30 évben.
„A világ a fejlődés évtizedének közepéhez közeledik, de a globális gazdaság nyomorúságos rekordot állít fel 2024 végére” – áll a jelentésben.
Egy mutató alapján a világgazdaság jobb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt, mert az amerikai gazdaságnak köszönhetően csökkent a globális recesszió kockázata. A növekvő geopolitikai feszültség azonban új veszélyeket jelenthet a világgazdaságra nézve.
A Világbank arra számít, hogy 2024-ben a globális kereskedelem növekedése csak a fele lesz a világjárvány előtti évtized átlagának. Ezért az előrejelzések szerint a világgazdasági növekedés immár harmadik egymást követő évben lassul – a tavalyi 2,6%-ról 2024-ben 2,4%-ra.
2024 végére körülbelül minden negyedik fejlődő országban (beleértve Ukrajnát is) és az alacsony jövedelmű országok körülbelül 40%-ában az emberek szegényebbek lesznek, mint a 2019-es koronavírusjárvány előtt. Eközben a fejlett gazdaságok növekedése idén 1,2 százalékra lassul a 2023-as 1,5 százalékról.
„Az irányvonal jelentős korrekciója nélkül a 2020-as évek az elvesztett lehetőségek évtizede lesz. A növekedés rövid távon továbbra is gyenge marad, sok fejlődő ország, különösen a legszegényebbek csapdába estek: bénító adósságszinttel és csaknem minden harmadik ember nehezen jut élelmiszerhez” – mondta Indermit Gill, a Világbank csoportvezető közgazdásza és alelnöke.
Eközben a Világbank jelentése megállapította, hogy a fejlődő gazdaságok gyakran váratlan gazdasági profithoz jutnak, amikor az egy főre jutó beruházások növekedését legalább 4%-ra növelik, és azt hat évig vagy tovább fenntartják. Ezzel párhuzamosan csökken az infláció, javulnak a fiskális és külső pozíciók, bővül az emberek internet-hozzáférése stb.
Ukrajna makrogazdasági teljesítménye annak ellenére, hogy Oroszország megtámadta, a vártnál erősebbnek bizonyult, ami hozzájárult az IMF gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseinek felfelé módosításához – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF nyilatkozatára hivatkozva.
Az IMF közlése szerint „a gazdasági stabilitás a növekedési mutatók javulását, az infláció folyamatos csökkenését és a devizapiac stabilitását eredményezte, elsősorban azután, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) kilépett az árfolyamrögzítési rendszerből, amelyet erős tartalékok támogattak.”
Novemberben az Ukrajna 2023-as reál GDP-növekedésére vonatkozó alapelőrejelzést 4,5 %-ra módosították. A növekedés várhatóan enyhén, 3-4 %-ra lassul 2024-ben a háború elhúzódásával. A kilátások azonban továbbra is jelentős kockázatoknak vannak kitéve, amelyek a háború okozta rendkívül nagy bizonytalansághoz, az esetleges téves politikai számításokhoz, valamint a külső finanszírozás késedelméhez vagy hiányához kapcsolódnak.
Az orosz energiahordozók szállításában a háború előtt a nyugati cégek számított a meghatározónak. Helyükre az elmúlt másfél évben egy sereg kisebb és nehezen nyomon követhető szereplő lépett.
Oroszország októberi nettó olajbevétele elérte a 11,3 milliárd dollárt, ami az ország teljes havi nettó költségvetési bevételének 31 százalékát tette ki. Ez volt a legmagasabb adat 2022 májusa óta, és meghaladta a háború kirobbanása előtti számokat – derül ki a Bloomberg számításaiból, amelyek az orosz pénzügyminisztérium adatai alapján készültek.
Az ársapka 2022 decemberétől érvényes, és megtiltja a G7 tagországaiban székhellyel rendelkező szállítmányozóknak vagy biztosítóknak, hogy az orosz olajexportot megkönnyítő szolgáltatásokat nyújtsanak, ha az ár meghaladja a hordónkénti 60 dollárt. A szankciók nem vonatkoznak más országok hajózási társaságaira vagy biztosítókra, függetlenül az ártól.
A szankciók bevezetésekor a kereskedelemben részt vevő hajótulajdonosok és hajók többsége nyugati volt, így súlyosan megzavarta volna az orosz exportot, ha az olaj ára akkor magasabb lett volna a sapkánál. A legtöbb orosz olajfajta ára azonban csak júliusban emelkedett hordónként 60 dollár fölé, ami azt jelentette, hogy a kereskedőknek, a hajózási társaságoknak és az orosz exportőröknek hónapok álltak rendelkezésre a felkészülésre.
Ez idő alatt a kereskedők felvásárolták a régebbi tankereket, más hajókat pedig átregisztráltak olyan országokba, amelyek nem vezettek be szankciókat. Az így kialakult árnyékflotta 500-600 tartályhajóból állhat. Az orosz energiahordozók szállításában a háború előtt három, Londonban és Genfben működő cég (Vitol, a Glencore és a Trafigura) számított a meghatározónak.
Helyükre az elmúlt másfél évben egy sereg kisebb és nehezebben nyomon követhető szereplő lépett, amelyeknek a hovatartozása nem világos, és székhelyük Hongkongtól Dubajig terjed. A hírügynökség két hajó példáján keresztül mutatja be a jelenséget: a Turba és a Simba a nemzetközi vizeken, a görög partok közelében végezte el az orosz olaj hajóról hajóra történő átrakodását. A két tanker kameruni lobogó alatt közlekedett.
Egy, a kikötői ellenőrzéseket felügyel tokiói szervezet szerint a Turbat egy Srí Lanka-i cég, az Arnavy Shipping működteti, aminek viszont a központja egy nem létező címen található Colombo városában. Egy másik adatbázis alapján a Seychelle-szigeteken bejegyzett Scoot Chartering birtokolja a hajót. A Bloombergnek egyik érintettet sem sikerült elérnie, gyakorlatilag nem tudni, hogy ki a Turba végső tulajdonosa.
Az Egyesült Államokban jövőre elnökválasztás lesz, ezért elemzők szerint Washington óvatosan járhat el. Az újrázásra készülő Joe Bidennek ugyanis csökkentené az esélyét, ha elszabadulnának az olajárak az árnyékflotta elleni kemény fellépés miatt. Igaz, az is kérdéses, hogyan tudna a Fehér Ház bekeményíteni az állítólagos tulajdonosok ellen.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,5%-ra javította az ukrán gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzését, jövőre azonban lassulást jósol a növekedésben a folyamatban lévő háború miatt – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF jelentésére hivatkozva.
Az IMF közleménye szerint az alap missziója és Ukrajna hatóságai személyi szintű megállapodásra jutottak az EFF fokozott finanszírozási programjának második felülvizsgálatáról. A megállapodást az IMF igazgatótanácsának jóvá kell hagynia, ami várhatóan a következő hetekben kerül napirendre. A hitelrészlet nagysága körülbelül 900 millió dollár lesz.
Az IMF megjegyezte, hogy a 15,6 milliárd dolláros EFF-programot március 31-én hagyták jóvá. „Az IMF által támogatott megállapodás egy sokkal nagyobb nemzetközi támogatási csomag része Ukrajnának, amely jelenleg 122 milliárd dollár körüli összeget tesz ki. Az EFF továbbra is erős támogatásként szolgál a kormány gazdasági programjához, és a program általános teljesítménye annak ellenére jó úton halad, hogy rendkívül kihívást jelent a helyzet” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor a június végi mennyiségi teljesítménykritérium és a szeptember végi becsült célmutató teljesült. „A legtöbb strukturális mutató is megvalósult, míg néhány másik némi késéssel vagy a végrehajtási szakaszban van, ami tükrözi a hatóságok folyamatos elkötelezettségét az átfogó reformprogram mellett” – mutatott rá az IMF.
Amint a jelentésben szerepel, az ukrajnai háború továbbra is pusztító hatással van a lakosságra és a gazdaságra, mivel országszerte folytatódnak a kritikus infrastruktúra elleni támadások és a légicsapások. Ráadásul a fekete-tengeri gabonakezdeményezés orosz felmondása és a kikötők lerombolása megnehezítette az ukrán exportot.
„Ennek ellenére a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás megmaradt a szilárd politikának, valamint a stabil és időszerű külső támogatásnak köszönhetően. Az ukrán gazdaság továbbra is figyelemre méltó ellenálló képességet és a stabilizáció további jeleit mutatja, mivel a közelmúlt gazdasági fejleményei azt mutatják, hogy a 2023-ban várható gazdasági fellendülés és jelentős inflációcsökkenés az erős tartalékok és a stabil devizapiac hátterében” – közölte az alap.
Az IMF munkatársai ezért 2023-ra 4,5%-ra javították a reál-GDP növekedését (a korábbi 1–3%-os tartományról, amikor az EFF első felülvizsgálata befejeződött). A növekedés azonban 2024-ben várhatóan 3–4%-ra lassul a háború elhúzódásával, és a lefelé mutató kockázatok továbbra is rendkívül magasak.
Az IMF szerint továbbra is rendkívül nehéz az államháztartás helyzete: a költségvetési hiány továbbra is nagyon magas, tükrözve a háború gazdasági és társadalmi költségeit, amelyek nagy finanszírozási szükségletekkel járnak. „A kiadási igények kielégítésének elősegítése és az adósság fenntarthatóságának megőrzése érdekében a legfontosabb prioritások közé tartozik az adóellenőrzések teljes helyreállítását célzó jogszabályok elfogadása, valamint a nemzeti bevételi stratégia tervezett decemberi elindítása. A tisztviselőknek fel kell készülniük további bevételnövelő intézkedések megtételére és a finanszírozás mozgósítására irányuló erőfeszítések folytatására a hazai kötvénypiacon” – áll a közleményben.
Ugyanakkor az elkülönített külső támogatás időben történő biztosítása kulcsfontosságú lesz a költségvetés finanszírozása és a makrogazdasági stabilitás szempontjából. „A hatósági szerveknek a program paramétereinek megfelelő adósságfenntarthatóság helyreállítási céljának megfelelően az előírt határidőn belül meg kell kezdeniük a tervezett műveleteket a kereskedelmi adóssággal. A fenntarthatóság fenntartásához szükséges legkedvezőbb feltételekkel új hitelek felkutatása és lebonyolítása, a jövedelmeken alapuló középtávú költségvetési kiigazítás” – mutatott rá az IMF.
A nemzetközi közösség kész segíteni Ukrajna újjáépítésében és helyreállításában, de az országnak továbbra is ki kell vennie a részét, és meg kell erősítenie a hazai bevételek mozgósítását a szociális és infrastrukturális szükségletek finanszírozására – közölte hétfőn Vahram Sztepanjan, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állandó ukrajnai képviselője egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztepanjan az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „A háború utáni Ukrajna számára a hazai bevételek mozgósítása a szociális és infrastrukturális szükségletek finanszírozására lesz a fenntartható és hosszú távú gazdasági növekedés fő feltétele. Ebből logikusan következik, hogy az adóbevételeket csökkentő, vagy a meglévő adóalapot romboló intézkedések korlátozzák Ukrajna képességét az újjáépítési és a helyreállítási célok elérésére, valamint a fejlődésre, ami negatívan érinti a hosszú távú gazdasági növekedést.”
Az IMF állandó ukrajnai képviselője megjegyezte, hogy a március végén jóváhagyott, négy évre szóló 15,6 milliárd dolláros bővített finanszírozási program a növekedés előmozdítását célozza. Mint kiemelte, a programban 2023-ban kidolgozandó nemzeti bevételi stratégia segíti a bevételek mozgósításának összehangolását a kormány fejlesztési prioritásaival és kiadási igényeivel, beleértve az újjáépítési és szociális igényeket is.
„A bevételi alap rövid távú támogatása érdekében a fő figyelmet a hadiállapot keretében bevezetett intézkedések visszavonására, valamint az adó- és vámszféra reformjára kell fordítani” – mutatott rá Sztyepanjan. Hozzátette, hogy nemzeti bevételi stratégia egy átfogó „útiterv” lesz, amely egyértelmű bevételi célokat és egyéb szakpolitikai célokat tartalmaz, és kiterjed mind a politikai, mind a közigazgatási reformokra.
Az IMF ukrajnai képviselője emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél által benyújtott gazdaság- és pénzügypolitikai memorandum szerint a stratégia öt fő lépésből áll. „Ezek különösen az adó- és vámszolgáltatások színvonalának emelését célzó intézkedések, az egyszerűsített adózási rendszer felülvizsgálata a munkaerőadó-erózió problémájának megoldása érdekében, valamint az ÁFA és a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok harmonizálása az uniós jogszabályokkal. Ezen túlmenően a nemzeti bevételi stratégia előírja a korrupcióellenes intézkedések és irányítási eljárások megerősítését a tisztességtelenség és az adóreformok kockázatának kiküszöbölése érdekében a háború utáni újjáépítés és beruházás terén” – vázolta Ukrajna gazdasági fejlődésének a feltételeit Vahram Sztepanjan.
