Az ügylet várhatóan 2023 második felében zárul le, a hatósági jóváhagyástól függően.
A Coca-Cola HBC AG nemrégiben bejelentette, miszerint 220 millió dollárért megvásárolja a Brown-Forman Finland Oy-t, a Finlandia vodka tulajdonjogát.
„Az 1970-ben alapított Finlandia Közép- és Kelet-Európa egyik vezető vodkamárkája”- áll a hétfőn megjelent közleményben.
A Reuters beszámolója alapján az akvizíció a CC Beverages Holdings II BV-n keresztül valósul meg – amely a Coca-Cola tulajdona -, s az ügylet várhatóan 2023 második felében zárul le, a hatósági jóváhagyástól függően.
Zoran Bogdanovic, a Coca-Cola HBC vezérigazgatója örömét fejezte ki, hogy a vállalat különböző piacokon fejlesztheti a helyi üzletágát, kihasználva a Finlandiával 17 éve fennálló forgalmazási partnerségét.
„Igen, ez az igazság: Európát eleinte részben sokkolta a láthatatlan ellenség és a példa nélküli méretű és gyorsaságú válság. A kezdeti hibákra ma is fájó visszagondolni” – fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap.
Azt nem részletezte, hogy pontosan miben mulasztott szerinte Brüsszel, de állítja mostanra megtörtént az összefogás.
A második világháború utáni nyugat-európai újjáépítést szolgáló Marshall-tervhez hasonló nagyszabású gazdaságfejlesztési program szükséges a koronavírus-járvány miatt válságba süllyedt Európai Unió (EU) megerősítéséhez – írta az Európai Bizottság elnöke a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban. Vendégkommentárja alapján az elképzelés mindenekelőtt a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló közös költségvetés újratervezését jelenti.
A német kereszténydemokrata (CDU) politikus kiemelte, hogy a járvány révén „az igazi Európa visszatért”, és „éjjel-nappal fáradhatatlanul dolgozik”, hogy a közösség elérje mindazt, amit tagjai egyedül, külön-külön nem tudnának elérni.
Ezt mutatja, hogy az utóbbi hetekben az EU-s szinten olyan döntések sorát hozták meg, amelyeket korábban elképzelni sem lehetett volna. A gazdasági társaságoknak nyújtott állami támogatás szabályozását minden korábbinál „rugalmasabbá” tették, az államháztartásról szóló előírásokon soha nem látott mértékben „lazítottak”, az EU-s intézmények és a tagországok pedig együttvéve 2,8 ezer milliárd eurót mozgósítottak a válság leküzdésére. Ez „világszerte a legerőteljesebb válasz” a járvány miatt kezdődött gazdasági zuhanásra.
Az Európai Bizottság a héten újabb lépést tett, 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi programot indított, és a közös költségvetésből megmaradó minden egyes eurócentet egészségügyi védőfelszerelések beszerzésére és koronavírus-tesztekre fordítanak – írta Ursula von der Leyen.
Hozzátette, hogy „ebben a válságban nem végzünk félmunkát”, és ez a következő évekre is vonatkozik, amelyek arról szólnak majd, hogy miként lehet kiemelni a gazdaságot a válságból. Igen erőteljes beruházási tevékenységre, „egy Marshall-terve” van szükség, amelynek középpontjában „egy új, erős EU-s költségvetésnek kell állnia”.
Összefognak a nyugat-balkáni országok az uniós tagság érdekében. A nyugat-balkáni országok állam- és kormányfőinek harmadik tiranai csúcstalálkozóján a felek megegyeztek, hogy szorosabbra fogják fűzni diplomáciai kapcsolataikat, hogy nagyobb eséllyel kérvényezhessék uniós csatlakozásukat. A diplomáciai közeledés végső célja egy Kis-Schengen, vagyis egy regionális szabadpiaci övezet létrehozása lenne.
„Senki sem juthat előre egymaga. Több tagállam azért nem akar velünk társulni, mert kicsik vagyunk és gyenge a gazdaságunk. Együtt viszont egy ütőképes áru- és munkaerőpiacot hozhatunk létre. Ha nem társulunk, csak a túlélésre lesz energiánk, márpedig egyre több fiatal hagyja el az országainkat: Bulgáriát, Horvátországot, Albániát, Észak-Macedóniát és Szerbiát” – mondta Aleksandar Vučić, szerb államfő.
Bosznia és Koszovó nem küldött képviselőt a csúcstalálkozóra, ugyanis Hashim Thaci koszovói elnök nem hajlandó részt venni a találkozókon, amíg Szerbia és Bosznia-Hercegovina nem ismeri el országának függetlenségét.
A hat nyugat-balkáni ország az uniós csatlakozás különböző szakaszánál tart, Brüsszel pedig 1,2 milliárd eurós hitelt ígért a felzárkóztatásra. A tervek szerint a következő, Szerbiában tartandó találkozóra a tagok a Világbankkal és az Európai Bizottsággal karöltve kidolgoznak egy fejlesztési tervet.
