Ukrajna és Görögország megállapodott egy új energiaellátási útvonal létrehozásában, ez biztosítja Ukrajna gázellátását egy vertikális energiafolyosón keresztül, a görögországi Alexandroupolistól Odesszáig – jelentette be vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök Athénban a Kiriakosz Mitsotakisz görög miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a görög miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új útvonal délről északra húzódó „biztonságos energiaartériává” válik, lehetővé téve Ukrajna számára a megbízható energiaforrásokhoz való hozzáférést. Elmondása szerint Görögország már most is kulcsfontosságú csomópont az amerikai cseppfolyósított gáz közép- és kelet-európai országokba történő szállításában, és a projekt erősíti az egész régió energiabiztonságát.
„Ez döntő fontosságú hozzájárulás a mi és az ön régiójának stabilitásához és biztonságához. A projekt Görögország infrastruktúrájának és stratégiai partnerségeinek köszönhetően valósulhatott meg” – hangsúlyozta Mitsotakisz. A görögországi Alexandroupolis kikötőjéből származó gáz Bulgárián, Románián és Moldován keresztül jut el Odesszába – tette hozzá.
Zelenszkij elnök megerősítette, hogy az első gázszállítások Ukrajnába Görögországon keresztül 2026 januárjában kezdődnek. Elmondása szerint a megállapodások egy nagyszabású energiacsomag részét képezik, amelyet Ukrajna a téli időszakra készített elő, hogy kompenzálja saját termelésének kiesését az orosz támadások után.
„Ez energiabiztonságunk fontos része. Az első megállapodások az első negyedévben lépnek hatályba. Vannak hosszú távú projektek is – ezeket az energiacégeink megvitatták” – jegyezte meg az elnök. Egyúttal köszönetet mondott Görögországnak és az Egyesült Államoknak is, amelyek kulcsszerepet játszanak Ukrajna energiaellátásában.
„Hálásak vagyunk az amerikai vállalatoknak, az Egyesült Államok energetikai minisztériumának és Donald Trump elnöknek a lehetőségért, hogy görög infrastruktúrán keresztül energiát kaphatunk az Egyesült Államoktól” – mondta Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy az új gázfolyosó létrehozásának meg kell erősítenie Ukrajna energetikai ellenálló képességét az orosz agresszióval szemben, és a transzatlanti együttműködés fontos elemévé kell válnia.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy megállapodást kötött Görögországgal az gázszállításról Ukrajnának – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint államfő közölte, hogy ez egy újabb gázellátási irány lesz, hogy a téli időszakra a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák Ukrajna gázimport-útvonalait. „Már vannak megállapodásaink a gázimport finanszírozásáról, és fedezni fogjuk a közel 2 milliárd eurós gázimport-szükségletet, hogy kompenzáljuk az orosz csapások miatti ukrán termeléskiesést” – jegyezte meg.
Az elnök elmondta, hogy az ukrán kormány forrásokat különített el az import finanszírozására, európai partnerektől, európai bankoktól is van segítség – az Európai Bizottság garanciái alatt ukrán bankok és Norvégia is segít, aktív munka folyik az amerikai partnerekkel is, így teljes finanszírozás lesz. „Bőséges lehetőségeket teremtünk a téli ellátásra” – biztosította az ukránokat Volodimir Zelenszkij.
Az orosz gázellátással kapcsolatos legújabb nehézségek az el nem ismert Transznisztriába az üzemanyag kifizetését végző cég megváltozásával függenek össze – jelentette ki Roman Roska, a reintegrációért felelős miniszterelnökhelyettes, írta a Newsmaker.
Roman Roska elmagyarázta, hogy a probléma a fizetés logisztikai változásai miatt merült fel: „Megváltozott a fizető fél, és emiatt a következő gázszállítás finanszírozása késik. A MoldovaGaz adatai szerint azonban a kifizetések hamarosan újraindulnak, és a régió gázt fog kapni.”
A miniszterelnökhelyettes arra is emlékeztetett, hogy az Európai Uniónak a téli gázválság idején bizonyos feltételek mellett felajánlott segítségnyújtási ajánlata Transznisztriának továbbra is érvényben van.
Az USA gyorsan pótolhatja az összes gázt és olajat, amit Európa Oroszországból importál, az európai vezetőket már tájékoztatták erről – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Chris Wright, az Egyesült Államok energetikai minisztere Fox News amerikai tévécsatornának tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelenté szerint Wright hangsúlyozta: „Európa lépéseket tesz az orosz energiaforrások helyettesítésére. Talán nem olyan gyorsan, mint szeretnénk. Az Egyesült Államok ma készen áll arra, hogy helyettesítse az Európába érkező összes orosz gázt, valamint az összes orosz olajterméket.”
A miniszter mondta, hat napig találkozott európai vezetőkkel, hogy biztosítsa őket arról, hogy az Egyesült Államok rendelkezik a szükséges képességekkel Európa igényeinek kielégítésére. „Trump elnök programja a béke. A béke eléréséhez pedig befolyásolni kell Putyint”– jegyezte meg.
A tárcavezető kommentálta az Európai Unió azon terveit is, hogy 2027 januárjában teljesen leállítja a cseppfolyósított orosz földgáz szállítását. Szerinte egy ilyen lépést sokkal hamarabb meg kell tenni. „Mivel a gázt, ami nem jut el Európába és nem adják el ott, nem tudják más régiókba átirányítani, különösen nem csővezetékeken keresztül. Ez csak bevételkiesést jelent Putyinnak és csökkenti a háborús képességét. Tehát igen, a célunk az, hogy sokkal gyorsabban cselekedjünk” – mutatott rá Chris Wright.
Az Egyesült Államokban belső egyeztetések folytak arról, hogy orosz nukleáris meghajtású jégtörő hajókat használjanak fel az alaszkai gáz- és cseppfolyósított földgáz (LNG) projektek fejlesztésének támogatására. Ez egyike lehet azoknak a fontos témáknak, amelyek napirenden voltak a Trump–Putyin-csúcstalálkozó keretében – értesült a Reuters.
Az amerikai elnök korábban már közölte, hogy az alaszkai csúcstalálkozón „nagy tétek” lesznek. A Reuters értesülése alapján most kiderült, hogy Trump korántsem csak az orosz–ukrán háborúra gondolt. A jégtörőkkel kapcsolatos ötletet a Fehér Ház tisztviselői a lehetséges megállapodások egyikének tekintik. Ez igazolja a Trump-doktrínát, amely szerint a geopolitikai konfliktusokat üzleti alapon lehet enyhíteni.
Oroszország üzemelteti a világ egyetlen nukleáris meghajtású jégtörő flottáját, amely kulcsszerepet játszik az Északi-tengeri útvonal egész éves hajózási hozzáférésének fenntartásában. Ez az útvonal stratégiai fontosságú a globális energia- és kereskedelmi szállítások szempontjából.
Közös gazdasági érdekek segíthetik az alkut. Az északi-sarkvidék közös kiaknázása is kiemelt téma lehetett Putyin és Trump találkozóján.
A Trump-adminisztráció azon dolgozik, hogy az Alaszka távoli északi részén kitermelt gázt ázsiai vásárlókhoz juttassa. A terv szerint egy 44 milliárd dolláros beruházás keretében, 1300 kilométer hosszú vezetéken keresztül szállítanák a gázt.
Az amerikaiak marketingje szerint ez csökkentené az orosz LNG-től való függőséget – ezek szerint az orosz infrastruktúra felhasználásával.
Egy másik, szintén az ázsiai piacokra irányuló projekt a Qilak LNG, amely évi 4 millió tonna LNG kitermelését és szállítását célozza. Mead Treadwell, a Qilak LNG egyik alapítója szerint nem lenne szokatlan, ha egy amerikai LNG-projekthez orosz jégtörőket használnának fel. A nukleáris jégtörők emellett elősegíthetnék az építőanyagok és berendezések szállítását Alaszka eldugott térségeibe, ahol korlátozott az infrastruktúra, és zordak az időjárási körülmények.
A katari kormány figyelmeztette a belga hatóságokat az európai cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának lehetséges csökkenéséről, mivel nem értenek egyet az átfogó fenntarthatósági ellenőrzésekről szóló új uniós irányelvvel, írta az Ukrinform a Reuters tudósítására hivatkozva.
Az irányelv kötelezi az európai piacon működő nagyvállalatokat, hogy „azonosítsák és kezeljék az emberi jogok és a környezetvédelem megsértését a termelési és logisztikai lánc minden szakaszában”.
A katari energiaügyi miniszter, Saad al-Kaabi május 21-én levelet küldött a belga kormánynak.
„Egyszerűen fogalmazva, hacsak nem eszközölnek változtatásokat az irányelvben, Katar államnak és a QatarEnergy-nek nem lesz más választása, mint komolyan fontolóra venni az EU-n kívüli alternatív piacokat LNG és más termékeik számára, amelyek stabilabb és kedvezőbb üzleti környezetet kínálnak” – áll a levélben.
A belga EU-misszió szóvivője nem kívánta kommentálni a levelet.
Az Európai Bizottság szóvivője elmondása szerint az európai intézmény Katartól is kapott egy május 13-i keltezésű levelet, és hozzátette, hogy az uniós törvényhozók és kormányok már tárgyalnak az irányelv módosításairól.
Brüsszel már korábban javasolta az irányelv módosítását a követelmények csökkentése érdekében, beleértve a bevezetésének egy évvel – 2028 közepéig – történő elhalasztását, valamint a vállalatok által az ellátási láncokban elvégezendő ellenőrzések korlátozását.
Azok a vállalatok, amelyek nem tartják be a szabályokat, akár a globális forgalom 5%-át is kitevő bírsággal is sújthatók.
Katar szerint ezek a változtatások nem elegendőek.
Megjegyezték, hogy a Perzsa-öböl-beli ország a világ harmadik legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) exportőre az Egyesült Államok és Ausztrália után.
Amióta Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, az ország az EU LNG-szükségletének 12-14%-át szállítja.
Ukrajnának megállapodásai vannak a gázszállításról, a jövő héten a kormánytisztviselők aláírhatják a vonatkozó szerződéseket az európai partnerekkel – jelentette be szombaton Volodimir Zelenszkij elnök az esti videóüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta, hogy ma jelentést kapott Andrij Szibiha külügyminisztertől az európai partnereinkkel való együttműködéséről. „Van egy listánk a következő fűtési szezonra való felkészülés során teljesen világos célokról. Vannak dolgok, amelyeket a legmagasabb politikai szinten vitattam meg az európai vezetőkkel” – tette hozzá.
Zelenszkij hozzátette, hogy jelenleg a Külügyminisztérium, az Energetikai Minisztérium és a Naftohaz szintjén Ukrajna megállapodásainak végrehajtási előkészítése folyik. A vonatkozó megállapodások aláírására már a jövő héten sor kerülhet. „Arra számítunk, hogy a jövő héten, az Ukrajna helyreállításáról szóló, Olaszországban megrendezésre kerülő konferencia keretében kormánytisztviselőink alá tudják írni partnereinkkel a vonatkozó megállapodásokat Ukrajna energiaforrásokkal való ellátásáról” – mondta.
Az elnök háláját fejezte ki Ukrajna összes partnerének, akik valóban segítik országunkat, és készek fokozni támogatásukat az energiaszektorban. „Az energiafenntarthatóság az egész ország fenntarthatóságának alapja” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna nehéz fűtési szezonon van túl: a tél leghidegebb hónapjaiban a Naftohaznak sürgősen kellett földgázt vásárolnia rekordárakon. Ennek oka az állami monopólium korábbi vezetésének felelőtlensége volt, amely a hazai kitermelésre alapozott, anélkül hogy biztosítékot épített volna be arra az esetre, ha az oroszok a kritikus infrastruktúrát támadják. Márpedig az orosz támadások következtében megrongálódtak az ukrán gázkitermelő létesítmények és tározók Harkiv és Poltava megyékben – írja a Pravda.
A vállalat rossz üzletpolitikája miatt az országnak óriási számlái érkeztek, a gáztározók kiürültek, tavasszal rekordalacsony készletekkel zárta a fűtési szezont.
Ukrajna a következő télre új gázszállítási útvonallal készül
Ukrajna a partnereivel új gázszállítási útvonal beindítását tervezi, az úgynevezett transzbalkáni folyosót, amely célja az importkapacitások bővítése és a verseny élénkítése a szolgáltatók között. A szállításokat június elején tervezték elindítani, ám az első kapacitásfoglalási aukció sikertelen volt. A következő árverések napokon belül várhatók.
A transzbalkáni gázfolyosó
A transzbalkáni gázvezeték egy régi orosz gázszállítási útvonal Ukrajnán, Moldován és Románián keresztül a Balkánra. Miután 2020-ban beindították a Török Áramlatot, a vezeték kihasználatlanul áll.
Az orosz–ukrán háború azonban teljesen átírta az európai energiapiac szabályait, és a szovjet időkből származó infrastruktúra új esélyt kapott.
Ma már nemcsak technikai lehetőségként tekintenek rá, hanem geopolitikai eszközként is, amely újraformálhatja a régió energiabiztonságát. Ukrajna, Moldova, Románia, Bulgária és Görögország készek új életet lehelni az útvonalba – Oroszország kizárásával.
A vezetéket fordított irányban működtetnék, LNG formában Görögország Revithoussa termináljából származó, részben amerikai gázt szállítanának az ukrán határig.
A gázkorridor stratégiai fontosságúvá válhat
Ukrajna jelenleg Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról vásárol gázt. A transzbalkáni folyosó ritka alternatív útvonal, amely segít a szállítási kockázatok csökkentésében.
A transzbalkáni gázkorridor nem váltja le a meglévő útvonalakat, de kulcsfontosságú tartalékcsatornaként szolgálhat, fokozva az ellátásbiztonságot, csökkentve az egyoldalú függőséget, és új gázforrásokat hozva a háborús helyzetben lévő Ukrajnába. Azaz keleti szomszédunk megtapasztalta az energiafüggőség árnyoldalait.
Éppen ezért felettébb visszatetsző, hogy az energiaellátást Kijev maga is politikai nyomásgyakorlásként használja az Európai Unió keleti szárnyával, de főként Szlovákiával és Magyarországgal szemben, amelyek nem osztják a háborús politikai nézeteit.
A Gazprom orosz energetikai óriásvállalat határozatlan időre felfüggesztette az Ukrajnán keresztüli gázszállításokat év elején, ugyanis lejárt a Gazprom és az ukrán NJSC Naftohaz, valamint a Gazprom és az Ukrajnai Gázszállítási Rendszer-üzemeltető társaság közötti szerződés. Ez azért történt, mert Ukrajna nem hosszabbította meg a megállapodást, amivel Szlovákia és Magyarország gázellátását nehezebb helyzetbe hozta.
A vezeték előnye, hogy versenyt teremt Szlovákiával szemben, ami így csökkentheti a szállítási díjakat. Emellett új forrást is jelent: míg a szlovák irányból jellemzően közép-európai gáz érkezik, a transzbalkáni útvonalon délről, például Görögországból jöhet a gáz, így nő a kínálat sokszínűsége. Az útvonal az amerikai LNG, azaz cseppfolyósított gázimport új csatornája is lehet Ukrajnának.
Az elgondolás jó, a megvalósítás már kihívásokkal teli
Bár a vezetékrendszer technikailag készen áll, a szállítási díj rendkívül drága, mivel öt ország díjai adódnak össze.
A legnagyobb akadály a Naftohaz pénzhiánya. A következő télre mintegy ötmilliárd köbmétert kellene importálni. A vásárlások egy részét a cég saját forrásból fedezi, másik részt az EBRD 270 millió eurós hitele és Norvégia 140 milliós támogatása biztosítja. Azonban még egymilliárd euróra van szükség, amiről Ukrajna jelenleg is tárgyal a norvég kormánnyal.
Egy másik probléma a kapacitás: a transzbalkáni útvonalon napi legfeljebb hárommillió köbméter gáz szállítható, szemben a szlovák határ 42 millió köbméteres napi lehetőségével. Ennek ellenére a szakértők a korridor megnyitását stratégiai jelentőségű lépésként értékelik.
A sikeres működés azonban elsősorban azon múlik, talál-e az ország időben elegendő pénzt a szükséges import fedezésére.
A lengyelországi Gaz-System 2,12 millió dollárból korszerűsít egy gázmérő állomást annak érdekében, hogy az eddiginél több földgázt lehessen szállítani Ukrajnába. A közelmúltban már született egy új kereskedelmi megállapodás a lengyel–ukrán gázpartnerségről.
Ez év végén vagy a jövő év elején átadják azt a felújított gázmérő állomást Lengyelország ukrajnai határának közelében, amely lehetővé teszi az eddiginél több gáz Ukrajnába történő továbbítását. A fejlesztés 2,12 millió euróba kerül.
A beruházó a lengyelországi nagynyomású gázhálózat üzemeltetője, a Gaz-System, a Reuters a társaságra hivatkozva számolt be a munkáról. A hírügynökség megjegyzi, hogy Ukrajna a fűtési szezon előtt nagy mennyiségű amerikai LNG-t tervez importálni Németországon, Görögországon, Litvánián és Lengyelországon keresztül. Ezt segítené az Európából Ukrajnába tartó gázszállítási folyosók bővítése. Mint a társaság honlapján olvasható, a fejlesztésre a hermanowice-i gázmérő állomáson kerül sor. A projekt magában foglalja a helyi gázüzem korszerűsítését, valamint annak mérési és számlázási kapacitásának növelését. Az üzemeltetők már megállapodtak, hogy a mérést áthelyezik a drozdovicsi mérőállomásról a hermanowice-i összekapcsolási pontra. A változás lényege hívták fel a Világgazdaság figyelmét üzleti körökből –, hogy korábban a lengyelországi gázszállítás is a kelet felől érkező gáz továbbítására volt berendezkedve, de a Fehéroroszországon át Oroszországból érkező Jamal vezeték leállítása után előtérbe került az ezzel ellentétes irányú továbbítás. A Jamalon történő kivitelt a Gazprom 2022. április 26-án szüntette meg, miután Oroszország átfogó támadást indított Ukajan ellen. A Jamal használatára vonatkozó szerződés csak 2022 decemberének utolsó napján járt le.
Az orosz Oilcapital emlékeztet, hogy az ukrajnai Naftogaz és a lengyelországi Orlen a közelmúltban megállapodott egy LNG-partnerségről: a Naftogaz 200 millió köbméter cseppfolyós földgázt vásárolt az Orlentől, ebből egy tételt Amerikából vár. Ugyanakkor nem tárgyalnak a Lengyelországból Ukrajnába irányuló gázszállítás lehetséges mennyiségeiről, mert sok múlik többek között magán a lengyelországi gázkeresleten.
A lap azt is felidézi, hogy Ukrajna és Lengyelország még 2022-ben döntött egy gázvezeték megépítéséről, amellyel vi 2 milliárd köbméterről 6,6 milliárd köbméterre nő a továbbítható mennyiség.
Már akkor is szó volt a főleg Amerikából várt, visszagázosított LNG szállításáról, de akkor nemcsak a Lengyelország és Ukrajna közötti gázvezetéki összeköttetés kapacitása, hanem a lengyelországi Swinoujscie-i LNG-terminál kapacitása sem volt elég a folyamatos szállításhoz.
Az orosz gáz tranzitja nélkül nehezebb
Miután az év elején – a szerződés lejártával, és ukrán döntés nyomán – megszűnt az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja – gázvásárlásai terén Ukrajna nehézségekbe ütközött. Most az LNG-re összpontosít, Európa pedig megosztja az általa hozzáférhető gázt a keleti szomszédjával. Ukrajna Európából februárban és márciusban 800 millió köbméter gáz importját tervezte az Unian ukrán hírügynökség szerint azért, hogy pótolja azt a 40 százalékos belföldi termeléscsökkenést, amelyet az ágazatot ért orosz rakétacsapások okozta.
Ukrajna több szomszédján keresztül is hozzájut földgázhoz. Lengyelország mellett számíthat Szlovákiára, Moldáviára, Romániára és Magyarországra. Magyarországon át jut a legnagyobb mennyiséghez. Vélhetőleg olyan gáz is érkezik Ukrajnába, amely Magyarországról Szlovákián át kerül keleti szomszédunk felé. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Komáromban bejelentette, hogy aznaptól megnövelték a magyar–szlovák gázvezeték Szlovákiába irányuló kapacitását. Az eddig évi 2,6 milliárd köbméter helyett mostantól évi 3,5 milliárd köbmétert lehet kijuttatni. Arról is beszámolt, hogy az idei első három hónapban a tavalyi rekordmennyiségnél 50 százalékkal nőttek a szállítások Magyarországon keresztül Szlovákia irányába.
A lakossági tarifák maradnak
Április 30-án járnak le az éves gáztarifák Ukrajnában. Ugyanakkor a lakosságnak nem kell tartania drágulástól, mert a tarifaemelési moratóriumot még nem oldották fel. A GazPravda szerint a beszállítók éves ajánlatai egyelőre nem változnak, de a havi ajánlatok a piaci trendek függvényében módosulhat – írja szintén az Unian. Áprilisban kilenc szolgáltató látja el az ukrán lakosságot földgázzal. Kínálatukban van
ötéves,
fix
és havi változó ár,
közülük négy csak éves árat ajánl.
A fogyasztók 98 százaléka, vagyis az a több mint 12 millió háztartás, akiket az ukrán Naftohaz szolgál ki, továbbra is 7,96 hrivnyát fizet az éves fix ár részeként. A többi szolgáltatónál az éves köbméterenkénti ár 7,79 és 9,99 hrivnya, a havi pedig 8,46 és 20,99 hrivnya között mozog.
Donald Trumpék nem csupán vizsgálják, hanem egyeztetnek is Vlagyimir Putyinon keresztül a Gazprom orosz energiaipari óriáscéggel arról, hogyan tudnának együttműködni bizonyos területeken.
Azt nem tudni, az amerikai elnök kormányzata közvetlenül részt vesz-e a tárgyalásokban. Az orosz állam feje azonban egyértelműen utalt az energetikai együttműködésre.
Ha az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország megállapodnak az energiaszektorban az együttműködésről, akkor biztosítható lenne egy gázvezeték Európa számára – jelentette ki Putyin, aki szerint „ez előnyös lehet Európának, mivel olcsó orosz gázt kapna”. Az Index jelezte, az orosz elnök kijelentései nyomán az európai gázárak 4,5 százalékkal csökkentek.
Trump pedig szintén azt sugallta, hogy az Egyesült Államok érdeklődik a lehetséges együttműködés iránt, dacára a háború óta kivetett amerikai és európai szankcióknak.
A lehetséges amerikai célokat erősen meghatározhatják a háborút lezáró békemegállapodásból eredő üzleti lehetőségek. Jelesül Marco Rubio amerikai külügyminiszter már azt fejtegette, hogy Washington fellazítaná az Oroszország és Kína közötti partneri kapcsolatokat.
Ám az európai tisztviselők kétlik, hogy a Trump-adminisztráció képes lenne éket verni Oroszország és Kína közé, hisz a két állam jelentősen közeledett egymáshoz az orosz–ukrán háború kezdete óta.
A Bloomberg forrásai szerint a Gazprom kifejezetten szeretné, ha Washington segítene újraindítani a kontinensre irányuló Északi Áramlat gázvezetékeket. Az orosz állami gázvállalat a háborút megelőzően csökkentette, később leállította a szállításokat, végül 2022-ben, egy szabotázstámadás után a két vezeték megsérült.
Újabban amerikai üzletemberek szemet vetettek az Északi Áramlat 2-t irányító svájci székhelyű üzemeltető cégre, így részesedést szerezve a projektben.
Putyin több ízben rögzítette, készek arra, hogy az Északi Áramlat 2 még működő, sértetlen szakaszán újraindítsák a gázszolgáltatást Európába, de a döntés végső soron az Ukrajnát támogató Németországon múlik.
Bár az EU és a Trump-kabinet megvitatta annak lehetőségét, hogy az európai vállalatok több cseppfolyósított földgázt, LNG-t importáljanak az Egyesült Államokból, de több uniós ország elkezdett ebből kihátrálni az amerikai elnök Ukrajnához és Európához való hozzáállása, valamint az egyéb bizonytalanságok miatt. De az biztosnak látszik, hogy a Gazprommal kötött bármiféle megállapodás tovább súlyosbítaná ezen aggodalmakat.
A lap felidézte, miután megszűnt az Ukrajnán keresztüli földgázszállítás, a Török Áramlat szerepe jelentősen felértékelődött, ezáltal Magyarország pozíciója is felsőbb polcra került. Az azonban a kontinens komoly energiaéhségére utal, hogy hiába a szankciók, Európa még mindig rekordmennyiségű orosz LNG-t vásárol. Igaz, az Európába irányuló teljes gázmennyiségnek már csak a 10-15 százalékát adja a Gazprom a korábbi 40-45 százalék helyett.
