Megszületett a nagy megállapodás Kína, Oroszország és Mongólia között a Szibéria Ereje 2. gázvezeték megépítéséről, mely elkészülte után a Gazprom szerint akár 30 éven keresztül képes lesz évi 50 milliárd köbméter földgáz szállítására, számos kérdés azonban továbbra is nyitva van.
Az orosz gázipari vállalat szerint Kína olcsóbban kapja majd a gázt, mint Európa jelenleg, és még az sem tisztázott, hogy mi lesz a vezeték építésének a menetrendje, ahogy az sem, hogy kik végzik majd el az északi gázmezőktől a néptelen sztyeppén át Kínáig tartó építkezést. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója arról beszélt, hogy a vezeték a világ legnagyobb és legtőkeigényesebb gázprojektje lehet. Az európainál alacsonyabb ár azonban arra utal, hogy az orosz vállalatnak ezeket a költségeket nem lesz egyszerű kitermelnie, hiszen
A Szibéria Ereje 2. megépítését az európai piacokat elvesztő oroszok régóta sürgetik, és elkészülte alapvető változásokat hozhat a globális energiapiacon, könnyen lehet, hogy az amerikai és ausztrál LNG is kiszorul Kína piacáról, míg más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a döbbenetes léptékű megújuló- és atomenergia-projekteket fejlesztő Kína célja az energiafüggetlenség – írja a Reuters, ám ne felejtsük el, hogy a földgáz nemcsak az energiatermelésben játszik fontos szerepet, de vegyipari alapanyagként is.
A közelmúltban az amerikai szankciók sújtotta Arctic LNG 2. irányából is fogadott szállítmányokat Kína, ami arra utal, hogy Peking egyre nyíltabban dacol a nyugati szankciókkal. Ugyanakkor a projektet a szankciók mellett technikai problémák is sújtják, bár az idei szállításokra vonatkozó tervek nem változtak. A kínai–orosz megaprojekt és az Artic LNG 2.-höz kapcsolódó szállítmányok befogadása ugyanakkor paradox módon az európai energiaárakat is mérsékelheti, hiszen az emiatt Kínából kiszoruló szállítmányok megjelenhetnek a világpiacon.
A Gazprom keddi bejelentése szerint Kína nemcsak az új vezetéken keresztül vásárol majd több földgázt, de a Szibéria Ereje 1.-en és a Szahalin-vezetéken is, ami akár rövid távon is javíthatja a globális gázkínálatot.
Augusztus 2-án, szombaton megkezdődött a földgáz exportja Azerbajdzsánból Szíriába a Kilisen keresztül.
A Törökország-Szíria földgázvezeték avatóünnepségét a szíriai határtól hét kilométerre fekvő Kilisben tartották. Részt vette rajta Alparslan Bayraktar török energiaügyi- és természeti erőforrásokért felelős miniszter, Fahad Hamad Al-Sulaiti, a Katari Fejlesztési Alap elnöke, Mohammed Al-Bashir szíriai energiaügyi miniszter és Mikayıl Jabbarov azeri gazdasági miniszter.
Bayraktar megnyitó beszédében kijelentette, hogy az első szakaszban évi 2 milliárd köbméter földgáz exportjával a szíriai áramellátás a napi 3-4 óráról napi 10 órára nő majd. Mint mondta, Törökországból 8 különböző ponton keresztül exportálnak áramot Szíriába – az exportkapacitás az első szakaszban 25 százalékkal nő, később pedig több mint a duplájára. Azt is elmondta, hogy csereüzletet kötöttek a SOCAR-ral az Azerbajdzsánból származó földgázra.
Július 30-án Bayraktar bejelentette, hogy Törökország együttműködik Azerbajdzsánnal és Katarral a Szíriába irányuló földgázexportban. Kijelentette, hogy Törökország jelenleg 280 megawatt villamos energiát exportál Észak-Szíriába.
A napi 6 millió köbméter gázszállítási kapacitással rendelkező Kilis-Aleppó földgázvezeték javítása május 21-én fejeződött be.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Amerikai befektetők támogatásával projektet dolgoznak ki az Európába irányuló Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték újraindítására, ami olyan kezdeményezés, amely a geopolitikai változások közepette érintheti az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatokat – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Vlagyimir Putyin orosz diktátor egykori ügynöke és közeli munkatársa, Matthias Warnig, a cég ügyvezető igazgatója amerikai befektetők támogatásával az Európába tartó Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték újraindítását célzó projekten dolgozik. Ez egy lehetséges áttörés az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatokban, ami különösen fontossá vált Donald Trump elnökválasztási kampányának hátterében.
A The Financial Times a tárgyalásokat ismerő forrásai szerint Warnig kezdeményezte az üzletet, amerikai üzletembereken keresztül létesített kapcsolatokat Trump csapatával. A tervében nemcsak a gázvezeték újraindítása szerepel, hanem a Washington és Moszkva közötti gazdasági együttműködés elmélyítése is, beleértve az ukrajnai háború lezárásának esetleges közvetítését is.
A Trump-adminisztráció vezető tisztviselői ismerik az amerikai befektetők bevonzására irányuló kezdeményezést, és az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálására irányuló szélesebb körű erőfeszítés részének tekintik. Az egyik egy potenciális konzorcium, amely a Gazprommal szembeni szankciók megkerülését célzó rendszeren dolgozik, amerikai befektetők vezetésével.
Átadták a Bulgáriát és Görögországot összekötő gázvezetéket. A szombati szófiai ceremónián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett, aki szerint a déli vezeték Európa szabadságát jelképezi.
„Ez a vezeték képes megváltoztatni az Európában fennálló energiabiztonsági helyzetet” – mondta von der Leyen. „Az emberek Bulgáriában és szerte Európában is a bőrükön érzik Oroszország háborújának következményeit, ám az ilyen projekteknek hála Európának elegendő földgáza lesz télire” – méltatta a vezetéket a brüsszeli bizottság elnöke.
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság közel 250 millió euróval járult hozzá a hálózat kiépítéséhez.
A Görögország–Bulgária gázösszekötő vezeték (IGB) júliusban készült el, most indult meg rajta a szállítás. Európa energiabiztonsága szempontjából azért is nagy a jelentősége, mert Oroszország még április végén leállította a gázszállítást Bulgária felé, miután Szófia elutasította Moszkva azon követelését, hogy a gázért orosz pénznemben, rubelben fizessen.
A 183 kilométer hosszú vezeték az északkelet-görögországi Komotiní városából, a transzadriai gázvezetékre (TAP) csatlakozva indul, innen egészen az északra fekvő Sztara Zagora bolgár városig fut. A tervek szerint a vezeték kezdő kapacitása évi hárommilliárd köbméter gáz lehet, később ötmilliárdra szeretnék bővíteni.
Teodora Georgijeva, a projekt bulgáriai felelőse szerint a gázvezeték több nyugat-balkáni ország gázellátását is biztosítani tudja, és a segítségével Moldovába és Ukrajnába is képesek lesznek gázt szállítani.
Ursula von der Leyen leszögezte: Európának mindene megvan ahhoz, hogy energiaellátásában függetlenedjék Oroszországtól, a többi már „csak politikai akarat kérdése”.
Lengyelországban hivatalosan is megnyitották a Baltic Pipe gázvezetéket, amely Dánián keresztül szállít majd norvég gázt az országba. A hírt a lengyel PAP hírügynökség közölte.
Az 1,6 milliárd eurós beruházást Andrzej Duda lengyel elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, valamint Mette Frederiksen dán kormányfő avatta fel a goleniówi gázkompresszor-állomáson rendezett ünnepségen.
Duda beszédében kiemelte: a csővezeték lehetővé teszi a lengyelországi gázszállítások diverzifikációját, megerősíti Lengyelország szuverenitását, és függetleníti az országot az orosz szállításoktól. Elmondása szerint a vezeték nagymértékben hozzájárul az uniós országok gázellátási problémájának megoldásához is, mivel a gázt Lengyelországból oda továbbíthatják, ahol szükség lesz rá.
„Európában a gázszállítások terén „véget ér az orosz dominancia korszaka, amelyet zsarolás, fenyegetések, nyomásgyakorlás jellemzett” – közölte Morawiecki.
A Baltic Pipe ellensúlya annak, ami Putyin háborús terveit szolgálta, vagyis ellentéte az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékeknek – utalt Morawiecki a szintén a Balti-tenger alatt létesült orosz–német beruházásokra.
A Baltic Pipe október 1-jétől fog üzemelni. Az 2022. év végéig a PGNiG lengyel állami gázszolgáltató mintegy 900 millió köbméter gáz szállítását tervezi rajta keresztül. Teljes, évi 10 milliárd köbméter kapacitással a vezeték jövő év elejétől fog működni.
A PGNiG a csővezetéken a norvégiai koncessziókon alapuló saját kitermelésű gázt, valamint a norvég talapzatokon aktív más szállítókkal már aláírt szerződésekből származó gázt szállít majd. A legnagyobb volumenű szerződést a PGNiG pénteken írta alá a norvég Equinor céggel: ennek értelmében jövő év elejétől 10 éven keresztül évi 2,4 milliárd köbméter gáz érkezik Lengyelországba.
Az Energinet dán és a Gaz-system lengyel gázvezetékrendszer-üzemeltető közös beruházásaként létesített Baltic Pipe csővezetékrendszer összességében mintegy 900 kilométer hosszú, a Balti-tenger felszíne alatti, mintegy 275 kilométer hosszú részét 2020-ben kezdték el építeni. Az 1,6 milliárd euró értékű beruházás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 266 millió eurós támogatásával valósult meg.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
A lengyel Strachocina városban pénteken hivatalosan is átadták a Lengyelországot Szlovákiával összekötő, összesen 164 kilométer hosszú interkonnektort, ebből 61,3 km jut lengyel, 103 km pedig szlovák területre.
Eduard Heger szlovák- és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő átadta a két országot összekötő gázvezetéket, ami elősegíti Lengyelország és Szlovákia gázellátásának diverzifikálását.
A magyar határhoz közeli Nagykapos (Velké Kapusany) kompresszorállomásig húzódó vezeték a Norvégiát Lengyelországgal összekötő Baltic Pipe gázvezeték része.
Kiemelkedően fontos stratégiai beruházásról van szó. Az északot déllel összekötő gázvezeték nem csak a két ország energiabiztonságát erősíti – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A gázvezeték a szabadság érzetét adja nekünk, ugyanis Oroszországtól független alternatívát nyújt. A vezeték révén norvég gáz és cseppfolyósított földgáz érkezhet – tette hozzá Eduard Heger szlovák kormányfő. Szlovákia az interkonnektor révén rácsatlakozhat a globális LNG-rendszerre. A pénteken átadott beruházás megvalósítása 2018 őszén kezdődött, a Szlovákiára eső költségek mintegy 142 millió euróra rúgnak, ebből 55 milliót az európai uniós forrásokból fedeztek.
A csőkígyó éves kapacitása Lengyelország irányába 5,7 milliárd köbméter, Szlovákia irányába pedig 4,7 milliárd köbméter.
Mivel Szlovákia éves földgázfogyasztása 5-5,5 milliárd köbméter közötti, ezért elméletileg szinte a teljes igényt kielégíti az új vezeték. Eddig 860 km készült el a Baltic Pipe rendszerből, azonban ez még folytatódik Magyarország, Ausztria és Románia irányába is.
Az októberben működésbe helyezendő Baltic Pipe-vezetéken át idén 5 milliárd, jövőre pedig 10 milliárd köbméter norvég gázt szállítanak Lengyelországba a megkötött szerződések értelmében – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A befejezés előtt álló Baltic Pipe-vezetéken át az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt szállítanak majd Lengyelországba – írja az MTI.
A lengyel miniszterelnök felidézte, Lengyelországban évi mintegy 4 milliárd köbméter gázt termelnek ki, a balti-tengeri Swinoujsciében működő, egyebek között katari és amerikai cseppfolyósított gázt (LNG) fogadó kikötő jelenlegi kapacitása 6,5 milliárd köbméter, de jövőre tervek szerint 8 milliárdra bővítik.
Becslések szerint a lengyelországi gázfogyasztás idén alacsonyabb lehet a tavalyinál, megközelíti a 20 milliárd köbmétert. Morawiecki szerint a korábban felsorolt gázforrásoknak köszönhetően Lengyelország nem lesz kitéve az orosz „gázzsarolásnak”, már jelenleg is „gázügyekben szuverén” országnak számít, mivel Lengyelország április végétől nem fogad orosz gázt.
Az orosz Gazprom vállalat 40%-kal csökkentette, az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztüli gázszállítás mennyiségét.
A hírt az Interfax hírügynökség közölte – írja az EP.
A vállalat elmondása szerint egy Siemens gázkompresszor-egység nem érkezett vissza határidőre a javításból. Emiatt mostantól legfeljebb 100 millió köbméter gázt lehet átpumpálni a vezetéken naponta, ami a korábban tervezett napi 167 millió köbméter gázmennyiség mintegy 60 százaléka.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
Az ilosvai járási Iloncán közel egy évet vártak arra, hogy a községükben felújítsák a katasztrofális állapotban levő gázvezeték rendszert, amely nem bírt volna ki még egy fűtési szezont.
Az ukrán állam meglepő módon 16 9220 kilométer hosszú földgázelosztó hálózatot veszített el azáltal, hogy az magántulajdonba ment át, a kormánynak ezért meg kell vizsgálnia a gázpiacon monopolhelyzetben lévő, Dmitro Firtas érdekeltségébe tartozó vállalatcsoport tevékenységét – jelentette ki Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a testület Donbászra kihelyezett ülése után tartott sajtótájékoztatóján pénteken, adta hírül a Levij Bereg hírportál.
A jelentés szerint Danilov elmondta: „sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az utóbbi időben az állam furcsa módon 16 920 kilométer hosszú gázelosztó hálózatot veszített el, mert az magántulajdonba ment át.” Hozzátette: ma nem látunk okot arra, hogy ne foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, és ne derítsük ki, ez hogyan történt meg.
Az RNBO-titkár megjegyezte, hogy a földgázelosztási piaci szegmenset egy vállalatcsoport monopolizálta, amelynek a tulajdonosa Dmitro Firtas üzletember. Ebből kifolyólag az RNBO utasította a kormányt, hogy világítsa át a vállalatcsoport tevékenységét – mutatott rá, emlékeztetve arra, hogy egy társaság tulajdonában van a megyei gázszolgáltató vállalatok 70 %-a. És ez – folytatta – elsősorban Firtast érinti, aki ellen személyi szankciókat léptetett életbe az RNBO, ezért kell a kormánynak vizsgálódnia, hogy a dolgok összhangba kerüljenek a törvénnyel. „És a legfontosabb: nem fogjuk megengedni, hogy bárki zsaroljon bennünket mint államot és a számlákkal csaljon” – hangsúlyozta Olekszij Danilov.
