A családjuk mellett konkrét projektekre is utalnak pénzt. A vendégmunkások által küldött pénz adja a közép-ázsiai országok GDP-jének jelentős részét.
A közép-ázsiai gazdaságok gyakorlatilag létezni sem tudnának a vendégmunkások és a kivándorlók hazautalt pénze nélkül, van olyan ország, ahol ez adja a GDP felét. A Világbank adatai szerint tavaly rekordot döntött a külföldről, elsősorban Oroszországból a régióba hazaküldött összeg.
A Világbank jelentése szerint Kirgizisztánba hárommilliárd dollárt utaltak a külföldön dolgozók – ez a GDP mintegy 25 százaléka. A szomszédos Tádzsikisztán gazdaságának még fontosabb a vendégmunkások hozzájárulása: a tavalyi hatmilliárd dollár tette ki a GDP majdnem felét, ez a legmagasabb arány a világon.
Üzbegisztán esetében az összeg még nagyobb, 14,8 milliárd dollár volt; ez a GDP 14 százaléka.
A vendégmunkások nem csupán a családjuknak utalnak haza pénzt, hanem konkrét fejlesztési projektekre is, mint amilyen például a Kirgizisztán déli részén fekvő, eldugott Batkenben épülő
könyvtár,
konferenciaterem
és női sportközpont.
Az új iskolát és hidat már tavaly befejezték, amint az egyik utcával végeznek, kezdik a munkát a következőn.
„Amikor Moszkvában dolgoztam, havi 300 szomot (120 hrivnya) adományoztam erre a célra” – mondta az AFP francia hírügynökség helyszínen járt tudósítójának Nur Ahmatov, aki ugyan eredetileg tanárt, de most az építkezést felügyeli.
Elmondása szerint 1500 vendégmunkás járult hozzá a nemes célhoz anyagilag egy olyan faluban, ahol húszezer szom (8500 hrivnya) az átlagkereset.
A kormányok is ösztönzik a vendégmunkások hazautalásait
Mivel a kormányok nem képesek egyedül finanszírozni az ilyen projekteket, kimondottan ösztönzik a hozzájárulásokat. A kirgiz kormány becslése szerint a hazautalások nélkül az ország szegénységi rátája 29 százalék helyett 41 százalékra ugrana.
Jó hír a térség számára, hogy a helyi devizák az elmúlt hónapokban leértékelődtek az orosz rubelhez képest, ami megnövelte a vendégmunkások hazaküldött összegének vásárlóerejét.
Rossz hír viszont, hogy az ukrajnai invázió kezdete óta Oroszország kevésbé vonzó a külföldön munkát vállalók számára. Bár az orosz hadiipar virágzik, és a gyárak rengeteg álláslehetőséget kínálnak, sok helyi fél, hogy esetleg az ukrán fronton kötne ki.
A félelem nem teljesen alaptalan, Moszkva a múlt hónapban jelentette be, hogy mintegy húszezer, orosz állampolgársággal rendelkező közép-ázsiai bevándorló szolgál a hadseregben.
Migránsellenes gyűlöletet szított a terrortámadás
Ez ritka kritikát váltott ki Oroszország hagyományos régióbeli szövetségesei körében. Emomali Rahmon tádzsik elnök például aggodalmát fejezte ki az Oroszországból hazaszállított „több száz koporsó” miatt azoknak a földi maradványaival, akik „azért távoztak, hogy kenyeret keressenek a családjuknak”.
Oroszországban is fellángolt a migránsellenes gyűlölet, miután négy tádzsikot letartóztattak a moszkvai Crocus City Hall elleni, 137 halálos áldozatot követelő tavalyi terrortámadással összefüggésben. Ez volt az elmúlt két évtized legsúlyosabb merénylete Oroszországban, és sok tádzsik és más közép-ázsiai el is menekült utána az országból, a duma pedig törvényt fogadott el, amely megkönnyíti a migránsok kitoloncolását.
Biskeki statisztikák szerint 300 ezer kirgiz hagyta el Oroszországot önként vagy nyomás hatására 2023 és 2024 között – ez az ott dolgozó kirgiz migránsoknak több mint a fele.
Szadir Zsaparov kirgiz elnök ösztönzi is a vendégmunkások visszatérését, a helyiek pedig azt remélik, hogy a pénzükkel hozzájárulhatnak az otthoni életszínvonal emeléséhez, és megtörhetik a kivándorlás körforgását.
Az AFP által megszólaltatott három volt migráns mind azt mondta, hogy a fizetések nőttek otthon, és nem tervezik, hogy visszatérnek Oroszországba.
Ukrajna gazdaságának egyik meghatározó devizaforrása évek óta a külföldön dolgozó ukrán munkavállalók hazautalásai voltak. Az ukrán háború kitörése és az azt követő tömeges kivándorlás radikálisan átalakította a folyamatot.
Az ukrán munkavállalók hazautalásai a 2021-ben érték el a csúcspontot, 14 milliárd dollárt. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adatai szerint 2024 végére az ilyen átutalások volumene mindössze 9,6 milliárd dollárra csökkent, ami a legalacsonyabb érték 2017 óta.
A csökkenő tendencia már
2022-ben elindult, amikor a 2021-es rekord után az összeg 12,5 milliárd dollárra mérséklődött,
majd 2023-ban további csökkenés következett, 11,3 milliárd dollárra.
A 2024-es 9,6 milliárdos adat már egyértelműen a háború hatásainak következménye, hiszen a pénzáramlás az év utolsó negyedében érte el a mélypontot.
A decemberi beáramlás, amely hagyományosan az egyik legerősebb hónap, mindössze 815 millió dollár volt, 22 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A visszaesés januárban tovább gyorsult, és az első hónapban beérkezett 665 millió dollár már 20 százalékos csökkenést mutatott a 2024 januárjában regisztrált 830 millió dollárhoz képest.
Szakértők több tényezőt azonosítanak a csökkenés mögött. Egyrészt a háború következtében elindult migrációs hullám nemcsak menekülést jelentett, hanem hosszú távú demográfiai és gazdasági átrendeződést is.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2024 végére 7,7 millió ukrán tartózkodott külföldön, ebből 5,3 millió az Európai Unióban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 februárjában kijevi látogatásán megerősítette, hogy
az EU-ban maradt ukránok száma elérte a 4,5 milliót, közülük 700 ezer gyermek.
A háború előtti időszakban az ukrán vendégmunkások gyakran egyedül mentek külföldre, családjaik otthon maradtak, ami ösztönözte a hazautalásokat. Azonban 2022 után a „külföldön dolgozunk, de Ukrajnában élünk” modell egyre inkább átalakult a végleges letelepedés irányába.
Bajban az idénymunkások
Az Ukrán Nemzeti Bank korábbi tanácstagja, Vitalij Sapran szerint az ukránok egyre inkább új hazájukban kezdik felépíteni életüket, ami csökkenti a hazautalások szükségességét.
A pénzmozgások visszaesését tovább fokozta az európai gazdaság lassulása és az infláció hatása.
A Közgazdasági Stratégiai Központ (CES) elemzése szerint különösen azok a vendégmunkások érintettek, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, és szezonális munkákat végeznek. Az ő keresetük 2024-ben 3,1 milliárd dollárral csökkent, ami 27,9 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Az ukrán jegybank által nyilvántartott nemzetközi pénzátutalási rendszereken, például a Western Unionon keresztül küldött összegek is meredeken csökkentek: 2025 januárjában mindössze 163 millió dollárt utaltak ilyen módon, ami 30 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 229 millió dollárhoz képest.
Vészesen megbillent a folyó fizetési mérleg
A hazautalások csökkenése nemcsak az egyéni háztartások pénzügyi helyzetére, hanem Ukrajna teljes makrogazdasági egyensúlyára is hatással van.
A háború előtt a külföldön dolgozó ukránok által hazautalt évi 12-14 milliárd dollár lényeges szerepet játszott az ország kereskedelmi mérlegének egyensúlyban tartásában.
2024-ben azonban a deficit jelentősen nőtt, mivel az árubehozatal továbbra is magas maradt, miközben a külső források elapadtak. Az Ukrán Nemzeti Bank közleménye szerint az ország folyó fizetési mérlegének hiánya 2024-ben elérte a 27 milliárd dollárt, amelynek pótlására egyre nagyobb mértékben támaszkodnak nemzetközi hitelekre és segélyekre. A külföldi támogatások azonban más csatornákon keresztül érkeznek, és nem jelennek meg a klasszikus hazautalási statisztikákban, így az NBU szerint a hivatalos pénzáramlásokat torzítják ezek a tényezők. Az adószabályozás változásai is fontos szerepet játszanak a hivatalos utalások visszaesésében.
A 2024-es ukrán adóreformok következtében egyre több egyéni vállalkozó és szabadúszó szakember tért át a kriptodevizák használatára, hogy elkerülje az adófizetést.
A külföldről Ukrajnába irányuló személyi utalások volumene 2023-ban 11,568 milliárd dollárt tett ki, ami 7,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban (12,543 millió dollár) volt – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
Az NBU szerint decemberben az átutalások összege 1,040 milliárd dollár volt, ami 6,1%-kal kevesebb, mint 2022 decemberében (1,107 milliárd dollár). Számításai során a jegybank figyelembe vette az Ukrajnába irányuló pénzátutalások formális és informális csatornáit is.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2023 elején az NBU az ukrán munkaerő-migránsok bevételének növekedését jósolta. „Úgy gondoljuk, hogy 2023-ban az ukránokat aktívan foglalkoztatják, és pénzeszközeik egy részét Ukrajnába tudják küldeni. Ezt a tényezőt figyelembe véve azt jósoljuk, hogy 2023-ra a hazautalások 16 milliárd dollárra emelkednek” – nyilatkozta akkor Szerhij Nyikolajcsuk, az NBU helyettes vezetője.
Világszerte harmadával nőtt a külföldi munkavállalók által hazaküldött pénzek összege 2022-ben, a közel 800 milliárd dollár pedig több ország gazdaságát is a víz felett tartotta a nemzetközi gazdasági válság idején – derül ki a Világbank adataiból.
A külföldi munkavállalók által hazaküldött pénz az alacsony és közepes jövedelmű országokban élők számára létfontosságú mentőöv, ez pedig 2022-ben közel 626 milliárd dollárt tett ki, 5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A Világbank adatai szerint az ukránokkal együtt 794 milliárd dollárt küldtek haza a külföldi munkavállalók.
Ha Kínát nem vesszük figyelembe, az ilyen jellegű hazautalások a szegény és közepes jövedelmű országok legnagyobb külső finanszírozási forrásai, amely meghaladja a közvetlen külföldi befektetések és a fejlesztési segélyek értékét.
A hazautalások öt legnagyobb országa 2022-ben India (amely először lépte át a 100 milliárd dollárt), Mexikó (60 milliárd dollár), Kína (51 milliárd), a Fülöp-szigetek (38 milliárd) és Egyiptom (32 milliárd) volt. A Világbank szerint Mexikó részben a dollár erősödése miatt előzi meg Kínát, amely 2021-ben a második helyen állt. Pakisztán 29 milliárd, míg Banglades és Nigéria egyenként 21 milliárd dollárt kapott.
A hazautalások Tonga GDP-jének 50, Libanonban, Szamoán, Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban a GDP több mint 30 százalékát teszi ki, míg Gambiában, Hondurasban, Salvadorban, Haitin és Nepálban a GDP több mint egyötödét adják a hazautalások.
A migránsok nagymértékben hozzájárulnak származási országukhoz azáltal, hogy pénzügyi és szociális átutalásokat tesznek, ösztönzik a kereskedelmi kapcsolatokat és beruházásokat hajtanak végre – olvasható a Világgazdasági Fórum erről szóló jelentésében.
Majdnem 8 millió ukrán menekült az Európai Unióba azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta hazájukat, és az általuk hazaküldött pénz 10,3 százalékkal növelte az európai országokba irányuló összes hazautalást.
A dollár és a rubel ereje befolyásolja a migránsok hazautalásait
A Világbank szerint az átutalások növekedése azt bizonyítja, hogy a migránsok a nehéz pénzügyi időkben jelentős segítséget nyújtottak otthon maradt családtagjaiknak, amit a fogadó országokban a koronavírus-járvány utáni újranyitás is elősegített.
Míg az infláció néhány országban felemésztette a migránsok keresetének értékét, egyes valuták – nevezetesen a dollár és a rubel – erősödése növelte a hazaküldhető pénz értékét.
A rubel erősödése – amelyet egyrészt a Moszkva által kiadott azon utasítás váltott ki, hogy az orosz vállalatok külföldi bevételeinek 80 százalékát át kell váltaniuk erre a valutára, másrészt az olajárak emelkedése – növelte az Oroszországból a közép-ázsiai és dél-kaukázusi országokba irányuló hazautalások értékét. Ezzel szemben a gyengébb euró csökkentette az európai államokba érkező migránsok dollárban való kifizetéseinek értékét.
A Világbank és az IMF szerint azonban a hivatalos adatok nem feltétlenül mondanak el mindent. Az átutalások valódi értéke akár 50 százalékkal magasabb is lehet, mint amire a számaik utalnak, mivel az emberek gyakran inkább olyan nem hivatalos módszereket használnak a pénzküldéshez, amelyeket a hatóságok nem rögzítenek. A pénzmosás elleni küzdelem is jelentősen visszatartotta a migránsokat a digitális pénzátutalási rendszerek használatától.
Az átutalások jövőbeli növekedése a magas jövedelmű országok gazdasági egészségi állapotától függ. A Világbank előrejelzése szerint a növekedési ütem 2023-ra 2 százalékra lassul, amelyet az árfolyam-ingadozás, az ukrajnai háború fejleményei, valamint a recesszió terjedése is befolyásolhat.
The U.S. will continue to stand with Ukraine for as long as it takes. I commend @ZelenskyyUa for his leadership, and thank him for our discussion on support from the U.S. and allies – including the announcement today of the transfer of the first $1.25B in U.S. support this year. pic.twitter.com/kHafuGjinR
The U.S. will continue to stand with Ukraine for as long as it takes. I commend @ZelenskyyUa for his leadership, and thank him for our discussion on support from the U.S. and allies – including the announcement today of the transfer of the first $1.25B in U.S. support this year. pic.twitter.com/kHafuGjinR
