Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa kijelentette, hogy az adóreformra és a belföldi bevételek mozgósítására vonatkozó követelményeket az Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi segítség feltételeinek keretében vitatják meg – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió fontolgatja, hogy az adóreformot is felvegye a 90 milliárd eurós hitelprogram következő részeinek Ukrajnának történő kifizetéséhez szükséges feltételek listájába. Ez a makroszintű pénzügyi támogatás része, amely bizonyos gazdasági feltételek teljesüléséhez kötött. Az EU képviselői szerint a megbeszélés egyik kulcsfontosságú eleme továbbra is Ukrajna belső költségvetési fenntarthatóságának megerősítése. Különösen az adórendszer reformján és a hazai állami bevételek mozgósításának hatékonyságának növelésén van a hangsúly. A tárgyalások folyamatban vannak.
Brüsszel ugyanakkor megjegyezte, hogy az ukrán féllel folytatott konzultációk előrehaladott szakaszban vannak. A jövőbeli változások konkrét paramétereiről és mechanizmusairól még nem született megállapodás, azok továbbra is a felek közötti vita tárgyát képezik.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság tagja hangsúlyozta, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a tárgyalási folyamat részleteit, de megerősítette, hogy az adóreform és a belső bevételekkel kapcsolatos kérdések a követelések átfogó csomagjának részét képezik.
„Igen, az első kérdésre válaszolva: még mindig előrehaladott szakaszban vagyunk a tárgyalásokon az ukrán hatóságokkal a makroszintű pénzügyi támogatási programunk alapjául szolgáló feltételekről. Jelenleg nem tudok belemenni e tárgyalások részleteibe, de a hazai bevételek mozgósítása a megbeszélések fontos részét képezi, akárcsak az adóreform. A konkrét mechanizmusokról és elemekről azonban még folynak a megbeszélések” – emlékeztetett Valdis Dombrovskis.
Brüsszel nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, Japánra és Nagy-Britanniára, hogy gyorsítsák fel a 45 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának még ezen a héten – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Euractiv című európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa ezen a héten Washingtonba utazik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi üléseire. Ott azt tervezi, hogy személyesen győzi meg a G7-partnereket az úgynevezett ERA-hitel kifizetéseinek felgyorsításáról – ez egy olyan vészhelyzeti finanszírozási program, amelyet a G7 még 2024-ben hagyott jóvá, és amelyet az orosz központi bank befagyasztott eszközeivel biztosítottak.
Az EU már átutalta a rá eső részt – 18,1 milliárd eurót. Az ERA-kölcsön teljes összege azonban 45 milliárd euró, és körülbelül 7 milliárd euró még mindig kint van. Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok még nem nyújtotta be a rá eső részét. Dombrovskis szerdán és csütörtökön találkozik a G7 minisztereivel. Külön megbeszéléseket is terveznek: Scott Bessant amerikai pénzügyminiszterrel április 15-én, Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel április 16-án.
A nyugati országok késlekednek a megállapodásnak a részleteit illetően, amely lehetővé tenné, hogy az orosz jegybank befagyasztott eszközeiből származó bevételt 50 milliárd dolláros támogatás formájában Ukrajnának adják – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Euractiv című kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a tárgyalások lassan haladnak az Egyesült Államok aggodalmai miatt, hogy meddig maradnak szankciók alatt a befagyasztott eszközök. Ennek az az oka, hogy az Európai Uniónak félévente meg kell hosszabbítania az Oroszországgal szembeni szankciókat, ehhez pedig mind a 27 uniós ország hozzájárulása szükséges. A helyzetet bonyolítja, hogy Magyarország ezt megvétózhatja.
Az Egyesült Államok több hosszú távú garanciát szeretne, és azt javasolja, hogy az EU-szankciókat legalább 12 hónapra hosszabbítsák meg, hogy biztosítsák a vagyonbefagyasztás stabilitását – közölte a kérdést ismerő forrás az Euractivval.
Júniusban a G7-csúcson az országcsoport vezetői úgy döntöttek, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak Ukrajnának. Ezt a kölcsönt a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereségből fizetik vissza, amelyet a nyugati országok blokkoltak a teljes körű háború kitörése után.
