Rengeteg, a betongyártás fontos alapanyagául szolgáló homokot termelnek ki Észak-Korea egyik legfontosabb folyójának partjairól. A homokból jut Kínába is, így a latorállam az ellene érvényben lévő szankciókat megkerülve juthat értékes devizához.
Intenzíven folyik az építési, betongyártáshoz használható homok kitermelése a Tedong-folyó medréből – számolt be arról a Daily NK-nak egyik észak-koreai, biztonsága érdekében névtelenül maradó forrása. A Tedong Észak-Korea egyik legjelentősebb folyója, áthalad a fővároson, Phenjanon is, a folyó medréből kitermelt homokot a nagy állami építkezéseken használják, egy részét pedig Kínába adják el.
Rengeteg építkezéshez kell a homok
A források szerint a Tedong homokját részben közvetlenül a fővárosban, Phenjanban használják fel, ahol jelenleg is nagy állami építkezések zajlanak: közfeladatokhoz építenek létesítményeket, valamint mintegy 10 ezer lakóházat a főváros egyik kerületében. Emellett új kampuszt kap egy, a politikai kádereket képző egyetem is, így a homok kitermelése különösen intenzívvé vált a folyó egyik fővárosi szakaszán. Az alábbi műholdfelvételen megjelölték azt a helyszínt, amely az elemezők szerint a homokkitermelés elsődleges színtere jelenleg a folyó fővárosi szakaszán: ha pontosak a rendelkezésre álló információk, naponta több ezer tonna homokot emelnek ki a mederből.
A munkában építőipari munkások, valamint – valószínűleg utasításra kivezényelt – civilek is részt vesznek.
A kitermelt homok egy részét zsákokban rögtön a felhasználási helyszínre szállítják. A mennyiség másik felét kiszárítják majd teherautókra lapátolják, hogy a fővároson kívüli végső felhasználási helyszínére kerüljön.
Az észak-koreai homokbányászat szigorú, és lényegében közvetlen kormányzati felügyelet alatt áll, legalább két minisztérium ügyel arra, hogy a kitermelés körül ne legyen semmiféle probléma, és a kívánt mennyiségű homok a meghatározott helyekre jusson.
Homokot külföldi pénzért
A nagyon közeli kormányzati felügyelet aligha véletlen, és könnyen lehet, hogy túlmutat a rezsim egyébként rutinszerű, mindent ellenőrizni szándékozó kontrollján. A kitermelt homok egy részét ugyanis Kínának adják el.
Ez az ENSZ Biztonsági Tanácsa által még 2017-ben hozott szankciós határozat egyértelmű megkerülése: a testület ugyanis akkor nevesítette is az építőipar számára nagyon fontos homokot azok között az áruk között, melyet Phenjan nem adhat el külföldre.
Ez azonban Phenjant nem akadályozza abban, hogy a homok egy részét feltűnés nélkül Kínának eladja. Az építőiparban használható finomhomokra ugyanis az egész világon óriási szükség van, ráadásul egyre kevesebb van abból. A sivatagi homok viszont szinte teljesen alkalmatlan építőipari felhasználásra, így a folyókból eltűnő homokot nem lehet például a Szahara homokdűnéiből pótolni.
Az Észak-Korea és Kína közötti homokértékesítési ügylet bizonyosan nem most kezdődött: egy jelentés szerint 2019-ben 3 millió dollár értékben kötöttek szerződést homokeladásra.
A rezsim számára pedig fontos a homokeladások fenntartása, mivel minden bizonnyal azzal is képes devizabevételeit növelni. Ahogy megírtuk, nemrég a rezsim új módszerekkel kezdett próbálkozni ebből a célból: varrónőket küld Kínába, és növelni kívánja sörexportját, valamint szélesítené sörkínálatát.
