Ukrajnában várhatóan még nyár végéig tarthat a hőség, de az nem okoz nehéz helyzetet az energiarendszer számára – jelentette be Szvitlana Hrincsuk energiaügyi miniszterhelyettes augusztus 6-án a telemaraton adásában.
„A rendszer nagyon érzékeny minden tényezőre. Ami az időjárást és az energiarendszer reakcióját illeti, a helyzet különböző lehet. A mai napra sikerült valamennyi kapacitást visszaállítani és üzembe helyezni, de meglátjuk, hogy miként alakul a fogyasztás” – mondta Hrincsuk.
Elmondása szerint bár visszatér a hőség, „a helyzet már nem lesz olyan szörnyű, mint 2 héttel ezelőtt volt”. A miniszterhelyettes arra szólította fel a lakosságot, hogy takarékoskodjon a villamos energiával, különösen csúcsidőben.
A rekordhőség miatt a korai kalászosok termése 5 %-kal, a későieké körülbelül 15 %-kal lesz kevesebb a vártnál – jelentette ki hétfőn Tarasz Viszockij megbízott agrárpolitikai miniszter az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Viszockij elmondta: „Sajnos a melegnek negatív hatása is van. Nyilvánvaló, hogy az ilyen atipikusan magas hőmérséklet a növények stresszét okozta, és nem maradt következmények nélkül.” Hozzátette, hogy most fejeződik be a korai gabonanövények, a búza, az árpa és egyebek betakarítása. „Itt megviselte a növényeket a meleg, de nem volt olyan drasztikus, a délkeleti régiókban 10-15 % lesz a terméscsökkenés. A középső és északi régiókban viszont éppen ellenkezőleg, nagyobb lesz a termés, így az átlagos kiesés 5 % körül lesz” – jegyezte meg.
A megbízott tárcavezető szerint ugyanakkor a hatás jelentősebb lesz a késői gabonafélékre, a kukoricára, a szójára és a napraforgóra. „Előzetesen úgy tűnik, hogy a legtöbb régióban csökkenni fog a hozam, nem mindegyikben. Ma úgy néz ki, hogy 15 %-kal lesz alacsonyabb a termés” – emlékeztetett Tarasz Viszockij.
A rendkívüli hőség miatt július 15-én az áramfogyasztás elérte a maximumot, és jelentősen meghaladja az erőművek fedezésére szolgáló kapacitást, jelentette be az Ukrenerho.
A társaság emlékeztetett arra, hogy egész nap az áramszünetek ütemterve lesz érvényben.
Július 15-én Romániából, Szlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról terveznek áramot importálni összesen 25 126 MWh mennyiségben, maximum 1 336 MW teljesítménnyel. Ám az abnormális hőség és az európai fogyasztás növekedése miatt az import volumene csökkent.
A mai adatok szerint Ukrajnában 495 település van áram nélkül, 446 pedig a rendkívüli hőség miatt Kijev, Csernyihiv, Zsitomir, Ternopil, Lemberg és Rivne régiókban.
Az idei évben is komoly hőhullámok rázták meg az Egyesült Államokat, illetve a hurrikánszezon mellett a tűzvészek sem kímélték az országot. Mindezeknek igen jelentős gazdasági hatásuk van. Az elemzők elkezdték kiszámolni, hogy a világ legnagyobb gazdaságában az extrém hőség és az erdőtüzek pontosan mekkora gazdasági kárt okoznak.
Bár a hurrikánok sokkal látványosabb természeti katasztrófák, mint a hőség, utóbbi több amerikai halálát okozza évente, mint bármely más természeti katasztrófa – írja kutatásában Kathy Baughman McLeod, az Adrienne Arsht-Rockefeller Foundation Resilience Center igazgatója és alelnöke.
A jelentés célja annak bemutatása volt, hogy milyen súlyosan alulbecsülik a hőség általános és átfogó kockázatait, főleg, hogy a számítások szerint a forró nyarak csak még forróbbak lesznek a jövőben.
A kutatás arra jutott, hogy az USA gazdasága évente mintegy 100 milliárd dollárt veszít csak a hőség miatt. Összevetésképpen: tavaly a hurrikánok által okozott kár 60-65 milliárd dollár volt. Ha pedig semmi nem változik, akkor 2030-ra a hőség által okozott gazdasági kár mérete elérheti a 200 milliárd dollárt, 2050-re pedig akár az 500 milliárd dollárt is – figyelmeztet a jelentés.
Halálos hőség
A gazdasági veszteség egyik legfőbb oka, hogy a hőség idején jelentősen csökken a termelékenység. Minél melegebb van, a dolgozók annál kevésbé hatékonyak, extrém esetekben pedig akár teljesen le is kell állítani a gazdasági aktivitást.
Ez pedig a szabadtéren dolgozó munkavállalók mintegy ötödét súlyosan érinti, beleértve például a mezőgazdasági munkásokat, az építőiparban dolgozókat vagy a szállítókat. A kutatás kiemelte, hogy a munkahelyi balesetek száma is jelentősen megnő a hőség miatt. A közvetlenül ennek betudható balesetek száma most évente 12 ezerre tehető, de ez 2050-re akár 450 ezerre is nőhet.
A két legsúlyosabban érintett gazdasági terület a mezőgazdaság és az építőipar, ahol a munka jelentős része szabadtéren folyik. Ráadásul a mezőgazdaságban nemcsak a munkakörnyezetet érinti nagyon erősen a hőség, de a termést is. A kukoricatermés például önmagában 10-15 százalékkal csökkenhet 2050-re, ami 6 milliárd dolláros kiesést okozhat. Ezek a veszteségek pedig nem egyenletesen terülnek el az országban. A kukoricatermelésből adódó kiesések például kifejezetten súlyosan érintenék a középnyugati államokat.
Gazdasági szempontból azonban a legnagyobb kockázatnak Texas, Mississippi, valamint Alabama államok vannak kitéve. Ezekben a térségekben ugyanis a hőség és a páratartalom, valamint az államokban gyakori munkavégzési formák együttese komoly gazdasági károkhoz vezethet a hőség fokozódásával. Mindazonáltal Baugham McLeod hangsúlyozta, egy ponton szinte minden egyes amerikai térségben komoly gazdasági veszélyekkel jár az extrém hőség. A tavalyi adatok szerint mindössze kilenc olyan régió volt az USA-ban, ahol a hőség nem okozott gazdasági károkat. Mind a kilenc Alaszkában található.
A kutatás kiemelte, hogy a társadalomban nem egyenlően oszlanak meg a veszteségek. Dél-Kaliforniában például a hispán-amerikai lakosság 45 százalékkal nagyobb jövedelemkiesést szenved el, mint a fehér lakosság. Vagyis Baugham McLeod adatai szerint a hispán-amerikai és a fekete lakosok sokkal nagyobb egészségügyi és gazdasági kockázatoknak vannak kitéve az extrém hőség miatt, mint a fehérek, ami fokozhatja a társadalmon belüli egyenlőtlenségeket.
A hőség egészségügyi kockázatai pedig hatalmasak, és egyre nőnek. Tavaly több mint 8500 amerikai haláleset volt köthető a hőséghez (ezek majdnem fele Arizona államban koncentrálódott), de az elemzés szerint 2050-re a halálesetek száma elérheti a 60 ezret is.
Pusztító tűzvészek
Mindeközben a hőségnek van egy másik aspektusa, amely szintén nagyon súlyos károkat okoz. Ezek az erdőtüzek. Tavaly az Egyesült Államokban közel 59 ezer erdőtűz összesen több mint 10 millió hektáron pusztított, ami 1960 óta a legrosszabb évnek számított. Összevetésképpen, 2000 óta az éves átlag 7 millió hektár volt, vagyis jól látszik a folyamatos növekedés – írja az Investopedia elemzése.
A károk pedig különböző módokon jelentkeznek. Mindenekelőtt ott van az egészségügyi aspektus. 2019-ben, az USA-ban 3700 civil áldozata és 17 ezer sérültje volt az erdőtüzeknek. A személyes és családi tragédiáknak pedig nyilvánvalóan gazdasági vetülete is van, hiszen egész közösségeket érint súlyosan egy-egy komolyabb erdőtűz. Vagyis még azokra is hatással van a katasztrófa, akik közvetlenül nem érintettek.
Ugyancsak nem elhanyagolhatók az ingatlankárok. 2019-ben a tüzek 14,8 milliárd dollárnyi ingatlankárt okoztak az USA-ban, és a legnagyobb tűzvészek akár egyedül bőven 1 milliárd dollár fölötti kárt tudnak okozni. A közelmúlt növekedési trendjét jól mutatja, hogy az Egyesült Államok történetének 10 legnagyobb erdőtüzéből 8 az elmúlt négy évben fordult elő.
Végül érdemes megjegyezni, hogy az USA-ban a szabadtéri rekreáció iparága közel 460 milliárd dollár méretű volt 2019-ben, ami az ország GDP-jének durván 2,1 százaléka. Az erdőtüzek pedig nemcsak a nyílt téri tevékenységeket lehetetlenítik el, de negatív hatással vannak a turizmusra is. Például a turisták értelemszerűen nem mennek ilyenkor nemzeti parkok közelébe, ami súlyos kieséseket okoz a helyi vendéglátóiparnak.
Hogy mindez milyen komoly gazdasági károkat jelent, azt jól mutatja a University College London tanulmánya, amely úgy számolt, hogy 2018-ban az erdőtüzek csak Kalifornia államban 148,5 milliárd dolláros veszteséget okoztak.
