A bankárok hajlanak arra, hogy 2023-ban a hrivnya-dollár árfolyama 42,70-es szinten legyen. Ezt az előrejelzést az Ukrán Nemzeti Bank közölte, számolt be az RBK-Ukrajna. Ez egy frissített előrejelzés, amelyet az elemzők 2023 januárjában tettek közzé. Az októberi előrejelzéshez képest, amikor 43,23 hrivnya dollár volt a várt árfolyam, a januári előrejelzés optimistább. A pénzügyi elemzők pedig még optimistább előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, és 41,11-es szinten várják a dollár hrivnyához viszonyított árfolyamát. Novemberben az előrejelzés pesszimistább volt – 42,30.
Infláció
A bankárok és pénzügyi elemzők nyomán az ukrán vállalatok vezetői is javítottak az inflációval kapcsolatos várakozásaikon. Becsléseik szerint 23,3 %-os lesz a drágulás, közölet írja az RBK-Ukrajna a Nemzeti Bank jelentésére hivatkozva.
A megkérdezettek kétharmada azt jósolja, hogy a fogyasztási cikkek drágulása a jövő évben nem haladja meg a 30%-ot. 37,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az infláció jövőre nem haladja meg a 20%-ot. Az inflációt befolyásoló legjelentősebb tényezők között a megkérdezettek a harci cselekményeket nevezik meg (89,2%). A válaszadók 65,8%-a szerint a „termelési költségek” tényező is jelentősen megnőtt. Az árfolyam a fogyasztói árak alakulására gyakorolt hatását ugyanakkor kevesebben említették.
Összeomlanak-e a bankok?
Az Ukrán Nemzeti Bank a háború végére 60%-ra becsüli azoknak a hiteleknek a számát, amelyek esetében a hitelfelvevők nem fizették a részleteket.
December 1-i adatok szerint az összes kiadott hitel 37%-át nem szolgálják ki. Ha a háború végéig valóra válik a jegybank előrejelzése, a bankok bevételeik nagy részét elveszítik, és ez újabb csődhullámhoz vezethet, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna pravda-ban közölt cikkében.
A nem működő hitelek számát illetően a 2022. december 1-i adatok szerint a Privatbank vezeti a listát. Körülbelül 188,1 milliárd hrivnyáról van szó, ami az összes ukrán banknál lévő késedelmes hitelek 43,8%-a.
A Concorde Capital adatai szerint a rossz hitelek valós volumene Ukrajnában, nem számítva a Privatbank-ot, 50-60%.
Jevhen Dubohriz, a CASE-Ukrajna szakértője úgy véli, hogy a bankok veszteségei még jelentősebbek lesznek, mivel a hitelek fedezete leértékelődött. Ráadásul a bankok február 24-én elvesztették portfóliójuk egyharmadát, és az áramszünetek miatt további 7-10%-kal nőtt a veszteség – hangsúlyozta a szakember. Ukrajnában legutóbb 2014–2017-ben következett be a bankok csődje, akkor közel száz intézményt vontak ki a forgalomból. Ennek fő oka a bankok hitelportfólióinak alacsony minősége és a tőkésítéstől való vonakodás volt. A bankok 2014-ig meglehetősen lazán foglalkoztak a hitelezéssel, és meglehetősen elterjedt volt az a gyakorlat, hogy a bankok rossz minőségű fedezettel nyújtottak hitelt.
Korábban a Nemzeti Bank szigorúan szabályozta a bankok rendelkezésére álló pénzügyi párnákat, amely fedezték volna a késedelmes hiteleket. A bank részvényesei kötelesek voltak tőkésíteni az intézményt, ellenkező esetben a jegybank kivonta volna a bankot a piacról. Hiszen a bank nemcsak, hogy nem tesz szert bevételre a lejárt hitelekből, de jelentősen veszít likviditásából is.
A hitelkamat nem az egyetlen bevételi forrása a bankoknak. Bevételhez juthatnak a tranzakciós díjakból, az árfolyam-különbözetből és az állami kötvényekből. Ezért egyes bankok stabilitása elsősorban a különböző típusú jövedelmek egyensúlyától függ.
A háború időszakában a Nemzeti Bank nem von ki bankokat a piacról a tőkésítés megtagadása miatt. Ugyanakkor továbbra is felméri a banki intézmények likviditását és fizetési fegyelmét. Ezen normák megsértéséért 2022-ben a Szics és a Megabankot kivonták a piacról.
Mi lesz a hitelekkel a háború után?
Mit tehetnek a bankok azokkal a hitelekkel, amelyeket nem fizetik? Eladják, szerkezetileg átalakítják vagy jóváírják.
A háború miatt a legtöbb lejárt hitelt nem lehet újraindítani. Ha a vállalkozás fizikailag megsemmisült, akkor a hitel jóváírásra vár.
Ralf de Haas és Olekszandr Pivovarszkij az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank munkatársai úgy vélik, hogy a háború miatt leértékelődött hiteleket a harmadik országokban lévő orosz vagyon elkobzásával hozzák vissza.
Ez a folyamat azonban nem egyszerű és nem gyors, így a háború végét követően azonnali tőkésítésre kerül a legtöbb bank. A Nemzeti Bank hivatalosan kijelentette, hogy a háború után nem bünteti meg a bankokat a tőkekövetelmények megsértéséért, ha azt a háború következményei okozták. Ezzel a jegybank több időt ad a bankoknak a bevételek generálására és a tőke helyreállítására. A jelentős számú rossz hitel miatt a bankok a háború után még jobban megemelhetik a kamatokat. A bankok hitelképessége pedig a nemzetközi befektetéseken és a jóvátételeken múlik majd.
Az orosz invázió kezdetével az Ukrán Nemzeti Bank szabályozta az árfolyam-ingadozásokat, és az amerikai dollár árfolyamát 29 hrivnya 25 kopijka értékben rögzítette. A bankok a meghatározott árfolyamtól legfeljebb 10%-os eltéréssel adhattak el valutát. Sőt, április 14-ig a hivatalos pénzváltókban tilos volt a lakosság számára valutát értékesíteni.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
A Nemzeti Bank meghatározta a hrivnya hivatalos árfolyamát az újévi hétvégére: egy dollár – 28 hrivnya 27 kopijka, ami az egy évvel ezelőtti, 23 hrivnya 68 kopijkához viszonyítva csaknem 20%-os értékcsökkenést jelent.
A hrivnya árfolyama az euróval szemben 34,73 hrivnya. Az elmúlt két hónapban aktivizálódott a deviza felvásárlása a lakosság részéről, bár az egész 2020-as évre az eladás volt jellemző. Erre reagálva a Pénzügyminisztérium közölte, a hrivnya árfolyamától függetlenül, a devizapiaci helyzet 2021-ben stabil lesz.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
2020 első felében az állami költségvetés bevételi részét 38 milliárd UAH-val, a kiadási pontját pedig 51 milliárd UAH-val nem teljesítették, jelentette be Valerij Packan, a Számviteli Kamara elnöke.
Összefoglalva az államháztartás 2020 első felének eredményeit, Packan a gazdaság negatív tendenciáinak elmélyülését emelte ki: a reál GDP 6,7%-kal (a Számviteli Kamara szakértői szerint), az ipari termelés 8,3%-kal csökkent.
Az államháztartás tervezett bevétele, a Számviteli Kamara elnöke becslései szerint, 38 milliárd UAH, azaz 7,8%-ra nem lett teljesítve. Packan szerint csak az import első félévi 19,7%-os csökkenésének eredményeként 14 milliárd UAH bevétel veszített a költségvetés. Elmondása szerint az állami költségvetés kiadási tervet 51 milliárd UAH-ra nincs teljesítve.
2020 első felében, a Számviteli Kamara jelentése szerint az államadósság törlesztésének költsége 220 milliárd UAH, vagyis az államháztartás összes kiadásának csaknem egyharmada. Packan szerint a tervezett bevétel hiányát nagyban befolyásolta a makrogazdasági mutatók előrejelzésének alacsony szintje.
Március végén a kormány megváltoztatta hrivnya dollárra való váltási árfolyamának előrejelzését 27 hrivnyáról 30-ra. Valójában azonban január–júniusban az átlagos árfolyam 25,98 UAH/dollár volt, ami 13,4%-kal kevesebb a vártnál. Ennek eredményeként az államháztartás 25,5 milliárd UAH bevétel veszített.
Emlékeztetőül: az állami költségvetés bevételeit 2020-ra 975,83 milliárd UAH, a kiadásokat – 1,266 trillió UAH-ra tervezték.
