Ukrajnára nyomást gyakorol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az új hitelcsomagról szóló tárgyalások előtt, hogy értékelje le a nemzeti valutáját, a hrivnyát – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF hangsúlyozta a hrivnya ellenőrzött leértékelésének előnyeit, mint olyan lépést, amely segíthet megerősíteni Ukrajna feszült pénzügyeit a helyi pénznemben denominált költségvetési bevételek növelésével. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) tisztviselői azonban ellenállnak egy ilyen lépésnek, az inflációra és a közhangulatot fenyegető kockázatokra hivatkozva.
A gazdaságpolitikai nézetkülönbségek potenciális veszélyt jelentenek, mivel Ukrajna új hitelcsomagot kér a washingtoni székhelyű hitelezőtől, tekintve, hogy az Oroszországgal folytatott háború már a negyedik évében tart.
Ukrajna a 2023-ban elfogadott IMF-program keretében kiutalt 15,6 milliárd dollár nagy részét megkapta, és jelenleg mindkét fél tárgyal egy új csomagról, amely akár 8 milliárd dollárt is elérhet.
A tárgyalások a hitelező éves washingtoni ülésein folytatódtak ezen a héten, lefektetve az alapokat a jövő hónapban tartandó munkatársi szintű tárgyalásokhoz. Kristalina Georgieva IMF-igazgató a tervek szerint Kijevbe látogat, hogy kifejezze támogatását és megerősítse Ukrajna további finanszírozási ambícióit.
A jelenlegi hrivnyadizájn több mint harminc éve készült, és a jegybank szerint már nem felel meg a valóságnak. Ugyanis az ukrán nemzeti érzés most új értelmezést nyer, amit a pénznek is követnie kellene – indokolta ötletét a jegybank elnöke.
Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke emlékeztetett, hogy a hrivnya jelenlegi dizájnja 1992-ben született.
A pénz az, ami megörökíti és kiemeli történelmünket, eredményeinket – és ma már annak a tudatos elszakadásnak is része lehet, amely eltávolít bennünket minden orosz kötődéstől. Az értelmezések csatájában a hrivnya lehet a fegyverünk. Ezért itt az ideje, hogy országos szintű vitát indítsunk erről – fogalmazott Pisnij.
Több évtizeddel ezelőtt a bankjegyek vizuális koncepcióját Vaszil Lopata és Borisz Makszimov művészek alkották meg. Az alapelv az volt, hogy az előlapon olyan történelmi személyek portréi szerepeljenek, akik fontos szerepet játszottak az ukrán államiság fejlődésében, a hátlapon pedig olyan építészeti emlékek, amelyek ezekhez a személyekhez kötődnek. „Ez a koncepció mind a négy hrivnyagenerációnál változatlan maradt. Azóta azonban eltelt harminc év, és Ukrajna, valamint az ukrán emberek is megváltoztak” – tette hozzá Pisnij.
Szerepeljen a mostani háború
Az NBU elnöke hangsúlyozta: most új, sorsfordító fejezetet írunk Ukrajna történelmében – a harctéren és a hétköznapok hőseinek szívében.
Az ukrán nemzet most alakul újra az orosz agresszióval és propagandával szemben.
„Azokat a bankjegyeket, amelyek a következő évtizedekben elmesélik ezt a történelmi korszakot, közösen kell megalkotnunk” – mondta.
A Nemzeti Bank egyelőre nem tervezi az azonnali dizájnváltást, de szeretné elindítani azt a keresési folyamatot, amelyben a hrivnya új megjelenése valóban tükrözni fogja a mai Ukrajnát.
Terjed a hamisítás
Ukrajnában egyre gyakoribbá vált a hamis hrivnya megjelenése, különösen a 200-as és 500-as címletek esetében. A csalók elsősorban olyan helyeken próbálják ezeket terjeszteni, ahol nagy a készpénzforgalom – például szupermarketekben, gyorséttermekben, tömegközlekedési eszközökön vagy készpénzes ATM-eknél.
Bár a hamisítók igyekeznek lemásolni a bankjegyek biztonsági elemeit, az NBU szerint több olyan részlet is van, amely segíthet a valódi pénz felismerésében. Ilyenek például a tapintható dombornyomás, a vízjelek, a mikroszöveget tartalmazó biztonsági szál, illetve a színváltó elemek, amelyek különböző szögből más-más színben látszanak.
A bankok ugyan folyamatosan fejlesztik biztonsági rendszereiket, viszont a csalók módszerei is egyre kifinomultabbak, így a lakosság ébersége kulcsfontosságú a hamis bankjegyek terjedésének megakadályozásában.
[type] => post
[excerpt] => A jelenlegi hrivnyadizájn több mint harminc éve készült, és a jegybank szerint már nem felel meg a valóságnak. Ugyanis az ukrán nemzeti érzés most új értelmezést nyer, amit a pénznek is követnie kellene – indokolta ötletét a jegybank elnöke.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1748371860
[modified] => 1748346947
)
[title] => Új dizájnt kap a hrivnya, mert a régiből hiányzik a háború és az ukrán nemzeti érzés
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=60571&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 60571
[uk] => 60643
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 60572
[image] => Array
(
[id] => 60572
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg
[original_lng] => 116335
[original_w] => 1000
[original_h] => 562
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1748527515:2
[_thumbnail_id] => 60572
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2294
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 59690995000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 725973
[1] => 433
[2] => 224
)
[tags_name] => Array
(
[0] => dizájn
[1] => hrivnya
[2] => változás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 60115
[content] =>
Eddig a dollárhoz rögzítették az ukrán deviza árfolyamát. Az Ukrán Nemzeti Bank elnöke szerint a potenciális uniós csatlakozás indokolhatja a váltást.
Ukrajna fontolgatja, hogy felhagyjon az amerikai dollár használatával mint az árfolyamrögzítés alapjául szolgáló valutával, és áttérjen az euróra. Ez a lehetséges forgatókönyv több tényezővel magyarázható – jelentette ki Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke a Reutersnek. Pisnij elmondása szerint az ország potenciális EU-csatlakozása, az Európai Unió növekvő szerepe Ukrajna védelmi képességeinek biztosításában és a világkereskedelem esetleges fragmentációja miatt az NBU vizsgálja annak lehetőségét, hogy az euró legyen a hrivnya árfolyamának fő viszonyítási alapja a dollár helyett.
A nyugati sajtónak adott kommentárjában Pisnij megjegyezte, hogy ez egy összetett feladat, amely alapos és sokoldalú előkészítést igényel.
Az NBU elnöke szerint a beruházási és fogyasztói aktivitás fellendülése, az Európához fűződő szorosabb kapcsolatok, valamint a gazdaság normalizálódása elősegítheti, hogy a gazdasági növekedés a következő két év során enyhén emelkedjen 3,7–3,9 százalékra.
Ugyanakkor hangsúlyozta: Ukrajna gazdasági pályája nagymértékben a fronthelyzettől és az orosz-ukrán háború alakulásától függ. Pisnij elmondása szerint az NBU 2025-ben 55 milliárd dollár külső finanszírozással számol. Ez az összeg nemcsak a költségvetési hiányt fedezné, hanem tartalékként is szolgálna a következő évekre, amikor a támogatási összegek várhatóan csökkenni fognak.
2026-ban körülbelül 17 milliárd, 2027-ben pedig 15 milliárd dollár beérkezésére számítunk – közölte.
A dollár helyzete
Donald Trump visszatérése az Egyesült Államok elnöki székébe után a dollár (DXY index) több mint 9 százalékot veszített értékéből más vezető valutákhoz képest, mivel a befektetők fokozatosan elfordulnak az amerikai eszközöktől. Ennek ellenére Pisnij hangsúlyozta, hogy az amerikai dollár továbbra is dominál a devizapiac minden szegmensében. Ugyanakkor hozzátette: az euróban denominált tranzakciók aránya a legtöbb szegmensben fokozatosan nő – bár „egyelőre mérsékelten”. Pishnij korábban, 2024 februárjában már utalt arra, hogy a dollárról euróra való váltás lehetőségét mérlegelik, de akkor még nem született döntés.
Az ukránok továbbra büntetik a kijevi vezetést a külföldről érkező átutalások csökkentésével – közölte Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök Telegram-csatornáján.
„Az ukránok 2021-ben rekordösszegű, 15 milliárd dollárt utaltak haza. A kijevi vezetés azt remélte, hogy ez a szám évről évre nőni fog. De előrejelzése nem vált valóra. Az ukránok 2022-ben már 12,5 milliárd dollárt utaltak Ukrajnába, 2023-ban még kevesebbet – 11,5 milliárd dollárt”
– írta Azarov.
Elmondása szerint 2024-ben a tendencia folytatódott. Így a tavalyi év első öt hónapjában az ukránok 376 millió dollárt, azaz 8,59 százalékkal kevesebbet utaltak 2023 azonos időszakához képest. A 2024-es év utolsó hónapjai az átutalások összegének csökkenését mutatták.
„Az Ukrajnába visszatérni szándékozók száma napról napra csökken. Egyre több ukrán nem tekinti már otthonának Ukrajnát a szigorodó mobilizáció miatt”
Az ukrán hrivnya 2024 folyamán folyamatosan gyengült az amerikai dollárral szemben, többszörösen megdöntve a történelmi mélypontokat. Az év végére a hivatalos árfolyam 41,94 hrivnyára zuhant a dollárhoz képest, miközben a lakossági piacokon átlépte a 42 hrivnyás lélektani határt.
A hrivnya tavalyi, jelentős leértékelődése nem volt teljesen váratlan. A kormány már 2023 végén, a 2024-es költségvetés kidolgozása során 42,1 hrivnyás dollárárfolyamot prognosztizált az év végére. Az elemzők kezdetben alacsonyabb árfolyamot vártak (40 hrivnya per dollár), ám az év közepén, a gazdasági helyzet fényében korrigálták előrejelzéseiket. A Dragon Capital például májusban 39 hrivnyáról 42 hrivnyára módosította éves előrejelzését, megjegyezve, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2024 elején új árfolyam-szabályozási stratégiát alkalmazott.
Az új stratégia: rugalmasság és intervenciók
A korábbi minimális ingadozásokat biztosító rezsim helyett az NBU olyan politikát vezetett be, amely lehetőséget adott a hrivnya gyengülésére. Ez javította az export versenyképességét, támogatta az állami költségvetést, és csökkentette az arany- és devizatartalékok veszteségeit.
Az ukrán jegybank a beavatkozásai során 1,2 milliárd dollárnyi tartalékot használt fel a piac stabilizálására, miközben novemberre a tartalékok 39,9 milliárd dollárra nőttek, ami 9,1 százalékos emelkedés.
A gazdasági helyzetet tovább bonyolították a geopolitikai feszültségek, a háborús helyzet és a belső piac bizonytalansága. Ennek ellenére az új szabályozás lehetőséget adott az Ukrán Nemzeti Banknak az árfolyam változásának kontrollált kezelésére. Az év folyamán a tavaszi hónapokban volt a legnagyobb gyengülés, ekkor az árfolyam 6 százalékkal emelkedett.
Feketepiac és valutaéhség
A feketepiacon a dollár árfolyama jócskán meghaladja a hivatalos szintet. December végén a feketepiaci árfolyam elérte a 45 hrivnyát dolláronként, ami több mint 7 százalékkal magasabb volt az NBU hivatalos árfolyamánál. Ez a különbség több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a lakosság körében megnövekedett a kereslet a külföldi valuták iránt, amit a gazdasági bizonytalanság és az inflációtól való félelem táplál. Ennek bizonyítéka, hogy 2024 októberében az ukránok rekordmennyiségű, 1,611 milliárd dollárnyi valutát vásároltak, ami az elmúlt 12 év legmagasabb értéke.
Másrészt a hivatalos és a feketepiaci árfolyam közötti eltérés arra ösztönzi a spekulánsokat és a lakosságot, hogy a feketepiacon vásároljanak valutát, tovább növelve a keresletet és az árfolyamot. Az NBU erőfeszítései ellenére, amelyek célja a hrivnya árfolyamának stabilizálása, a feketepiaci tevékenység továbbra is erős hatást gyakorol a gazdaságra.
2025-ben folytatódhat a hrivnya lejtmenete
A 2025-ös költségvetés 45 hrivnyás dollárárfolyamot prognosztizál, amely a jelenlegi tendenciák alapján reális előrejelzésnek tűnik. A független pénzügyi csoport, az ICU elemzése szerint az év végére a dollárhoz viszonyított érték 45,7 hrivnyára gyengülhet, miközben az NBU igyekszik minimalizálni az inflációs kockázatokat.
Az év első felében az ukrán jegybank a hrivnya csak minimális gyengítését tervezi, hogy elkerülje az inflációs nyomás fokozódását, míg az év második felében a devizapolitika lazulásával lehet számolni.
Tarasz Ljeszovij, a Globus Bank osztályvezetője szerint a hrivnya árfolyamát számos tényező befolyásolhatja, köztük
a geopolitikai helyzet,
a gazdasági stabilitás,
az infláció csökkenése, valamint
a nemzetközi pénzügyi támogatás nagysága.
Ljeszovij úgy véli, hogy a hrivnya árfolyama az év végére 46-47 hrivnya per dollár körüli szinten stabilizálódhat. Vitalij Vavriscsuk, az ICU makrogazdasági kutatási osztályának vezetője úgy véli, hogy az infláció várható csökkenésével az NBU szigorúbb árfolyam-politikát folytathat, ami korlátozhatja az ukrán deviza további gyengülését.
Elérhető a stabilitás?
Az ukrán gazdaság számára a hrivnya stabilitása kulcsfontosságú lenne. A geopolitikai bizonytalanságok ellenére a nemzetközi segélyek biztos forrást jelenthetnek a gazdaság működésének fenntartásához. Az infláció csökkenése, a devizatartalékok növelése és a gazdaság pénzügyi megingathatatlanságának erősítése lehet a 2025-ös év legfontosabb célja.
A devizapiaci egyensúly és a hrivnya értékének fenntartása továbbra is jelentős kihívás marad, különösen a feketepiac árfolyamainak figyelembevételével. Az NBU számára elengedhetetlen lesz, hogy megfelelő eszközökkel és stratégiákkal biztosítsa a piac kiegyensúlyozottságát, miközben óvatosan kezeli az inflációs kockázatokat. A 2025-ös év árfolyam-alakulása szorosan összefügg majd a nemzetközi támogatások mértékével és a belső gazdasági stabilitással is.
A szezonális tényezők hatására 2024 szeptemberében nőtt a nettó devizakereslet Ukrajnában, miközben az augusztusi jelentős nemzetközi támogatások lehetővé tették a devizaeladás növelését a hiány kompenzálására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) makrogazdasági és monetáris jelentésére (2024 október) hivatkozva.
Az NBU elemzése szerint „a devizapiaci stabilitás fenntartása és a túlzott árfolyam-ingadozások megelőzése érdekében az NBU 3,2 milliárd dollárra emelte a nettó devizaárbevételt, és további intézkedéseket hozott az improduktív tőkekiáramlás megakadályozása érdekében”.
Az NBU szerint a hrivnya árfolyama a piaci tényezők hatására mindkét irányban ingadozott, de gyakorlatilag az augusztusi szinten maradt. A készpénz és a hivatalos devizaárfolyamok közötti különbség a hónap során nem haladta meg az 1,0 %-ot.
„A jelentős összegű nemzetközi pénzügyi támogatás augusztusi érkezése emellett hozzájárult az NBU azon képességének erősödéséhez, hogy stabil helyzetet tartson fenn a devizapiacon” – szögezte le az NBU.
Augusztusban Ukrajna jelentős mennyiségű nemzetközi támogatást kapott – több mint 8 milliárd dollárt, amelyből 3,9 milliárd dollárt az USA és 4,2 milliárd dollárt az Európai Unió adott. Ukrajna szeptemberben nem kapott segélyt.
Az NBU 2024 szeptemberében 3,214 milliárd dollárt adott el bankközi valutában, ami 19,9 %-kal több, mint augusztusban (2,679 milliárd dollár). De a dollár árfolyama 41,19-ről 41,16 hrivnya/dollárra csökkent.
Az EBRD úgy vélte, hogy a dollár elmúlt évi 12,7 %-os növekedésének egyik fő oka az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatások szüneteltetése volt.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem követeli a hrivnya leértékelését az állami költségvetés feltöltéséhez, jóllehet az árfolyam gyengítése elméletileg növelheti a bevételeket – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az IMF-misszió kijevi tárgyalásainak az eredményeire hivatkozva.
A hírportál forrása elmondta, hogy az IMF-misszió szerint jelenleg nincs ok arra, hogy az esetleges hrivnya-leértékelés kérdéséről tárgyaljanak. Mint megjegyezte, a memorandum az egyik fő feladatként az infláció visszaszorítását és a devizapiac stabilitásának biztosítását jelölte meg. „Ez a legmegfelelőbb válasz az árfolyam körüli összes spekulációra” – mondta el a kiadvány informátora.
Az IMF-misszió szeptember 4. és 10. között tárgyalt Kijevben, és 15,6 milliárd dollár értékű program ötödik felülvizsgálatáról állapodott meg Kijevvel.
Ukrán tisztviselők arra számítanak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezen a héten arra kényszeríti az országot, hogy gyorsabban értékelje le a nemzeti valutáját, csökkentse a kamatlábakat, és fokozza az adóbehajtási erőfeszítéseket az ország költségvetési hiányának fedezésére – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint névtelenséget kérő ukrán tisztviselők az amerikai hírszolgálattal azt közölték, hogy az IMF-misszió tagjai várhatóan nyomást fognak gyakorolni Ukrajnára, hogy folytassa ezeket a lépéseket, hogy továbbra is pénzügyi támogatásban részesülhessen.
A ma kezdődő kijevi misszió 1,1 milliárd dollár Ukrajna számára történő kiutalását eredményezheti, ha az alap munkatársai megállapítják, hogy Ukrajna teljesíti a program céljait, és elegendő forrással és képességekkel rendelkezik pénzügyi szükségleteinek kielégítésére.
A Bloomberg azonban megjegyezte: az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nem akarja, hogy a hrivnya még jobban gyengüljön. A valuta már több mint 10 %-ot veszített az értékéből tavaly október óta, amikor az orosz teljes körű invázió után bevezetett rögzített árfolyamot eltörölték. A lépés megkérdőjelezi a jegybank árstabilitás fenntartására való képességét – mondták a források. Az emelkedő dollár az adóemelésekkel együtt politikailag is megviseli az embereket, mivel a lakosság az Oroszországgal vívott háború következményeivel küzd.
Az ukrán kormány pénzügyeit mintegy 122 milliárd eurós nemzetközi támogatás segítette ki az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól és más szövetségesektől, valamint az IMF-től. De Denisz Smihal miniszterelnök legfrissebb becslései szerint az országnak jövőre 15 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal kell szembenéznie, amelyet még nem fedeztek az adományozók pénzügyi kötelezettségvállalásai.
A lyuk betömésének elősegítése érdekében az IMF azt tervezi, hogy felszólítja az ukrán jegybankot a hrivnya gyorsabb leértékelésére és a monetáris politika enyhítésére a mérsékelt infláció közepette. Ezeknek a lépéseknek az a célja, hogy Ukrajna költségvetési bevételeit növeljék nemzeti valutában, és olcsóbbá tegyék a pénzügyminisztérium hitelfelvételét.
A héten a misszió előtti megbeszéléseken az IMF is bírálta az ukrán kormány azon tervét, hogy egy sor adót túlságosan enyhén emeljen, és felszólította Volodimir Zelenszkij kormányát, hogy fontolja meg az adók szélesebb körének emelését. Az egyik lehetséges javaslat az ÁFA emelése a jelenlegi 20 %-ról – közölték a források.
Kedden az ukrán parlament nem fogadta el azt a törvényt, amely 1,5 %-ról 5 %-ra emelte volna a magánszemélyek jövedelmére kivetett katonai illetéket, és kiterjesztette volna azt az egyéni vállalkozókra is, ami tükrözi az ilyen intézkedések népszerűtlenségét az állampolgárok körében, akik háborús mozgósítást élnek át, és aggódnak a kormányon belüli korrupció, a légicsapások miatti rendszeres áramszünetek és a magas áramárak miatt.
Ukrajna függetlenségének 33. évfordulója alkalmából az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) frissített nemzeti valuta-bankjegyeket bocsátott ki, amelyeken a Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség a hősöknek! felirat olvasható – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Andrij Pisnij, az NBU vezetője ennek a lépésnek a fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy a pénz nemcsak fizetőeszköz, hanem az államiság szimbóluma is, ami az ukrán nép hajthatatlanságát és a jelenlegi helyzetet, a nemzet kialakulását tükrözi.
A módosított bankjegyek tervezett bevezetése 2024. augusztus 8-án 500 és 1000 hrivnyás, 2024. augusztus 23-tól pedig 50 hrivnyás címletekkel kezdődik. A következő években ilyen 20, 100 és 200 hrivnyás címletű bankjegyeket bocsátanak ki.
Az új bankjegyek fokozatosan felváltják a 2014–2019 között kibocsátott, és azóta elhasználódott papírpénzt, de a régi bankjegyek forgalomban maradnak és korlátozás nélkül használhatók. Az állampolgároknak nem kell külön cserélniük a régi bankjegyeket.
ANemzeti Bankelnöke bejelentette, hogy az év végére 8,5%-os infláció várható. A jegybank intézkedéseinek és a külső nyomás enyhülésének köszönhetően azonban az infláció 2025-ben 6,6%-ra csökken.
A Nemzeti Bank előrejelzése szerint az infláció gyorsulni fog, amint azt a júliusi előzetes inflációs becslések is bizonyítják, de jövőre csökkenni fog, jelentette be a Nemzeti Bank elnöke csütörtöki tájékoztatóján.
„Hosszú csökkenés után az infláció májusban újra növekedésnek indult, júniusban pedig éves szinten 4,8%-ra gyorsult. (…) Az élelmiszerárak vártnál alacsonyabb dinamikája kompenzálta a lakossági villamosenergia-tarifák jelentősebb emelkedését” – mondta Pisnij.
Elmondása szerint a alapinfláció (júniusban 5%) megfelelt a jegybank előrejelzésének, az alapvető árnyomás pedig a megnövekedett munkaerő- és villamosenergia-költségek miatt erősödött. Figyelembe lett véve a fogyasztói alapárindex egyes összetevőinek dinamikája is – ez a hrivnya árfolyamának gyengülésére is hatással volt.
A továbbiakban az infláció felgyorsul, de már jövőre csökkenni kezd. A következő hónapokban is folytatódik az árnyomás a vállalkozók költségeinek további emelkedése, a magasabb jövedéki adók, valamint a tavalyi terméshozam hatásainak kimerülése és a nyári aszály az idei termésre gyakorolt negatív hatása miatt. A júliusi infláció előzetes becslései megerősítik az infláció további gyorsulását, mondta Pisnij.
Hangsúlyozta, hogy az infláció mérsékelt marad – az év végén 8,5 százalékos – a jegybank azon intézkedései miatt, amelyek a lakosság hrivnyajövedelmét és megtakarításait védik az inflációtól, valamint biztosítják a devizapiac stabilitását.
„A gáz-, fűtés- és melegvíz lakossági és kommunális díjak emelésére vonatkozó moratórium hatása is visszafogja az árakat. A Nemzeti Bank kiegyensúlyozott kamat- és árfolyampolitikája, valamint a külső inflációs nyomás gyengülése már 2025-ben lehetővé teszi az infláció lassítását 6,6%-ra. 2026-ban a gazdaság működésének fokozatos normalizálódása és az energiaszektor helyzetének további javulása mellett az infláció visszatér a jegybank által kitűzött 5%-os célhoz” – összegezte a Nemzeti Bank elnöke.
