A gazdasági szakértők 2%-os GDP-csökkenést jósoltak, ha a háború Ukrajnában 2026-ig elhúzódik és intenzívebbé válik. Ez a legrosszabb forgatókönyv. Erről a Nemzetközi Valutalap (IMF) Memorandumában van szó.
A forgatókönyv azt modellezi, hogy mi történik, ha a háború 2026 közepéig eltart.
A legrosszabb forgatókönyv szerint 2025-ben 2%-kal, 2026-ban pedig 0,5%-kal csökken a GDP. A háború elhúzódása miatt kevesebb menekült tér vissza Ukrajnába, mint a bázis forgatókönyv szerint.
A pénzügyi hiány a legrosszabb forgatókönyv szerint 162,9 milliárd dollárra rúg, ami 14,1 milliárd dollárral több, mint a bázis prognózis (148,8 milliárd dollár).
A legrosszabb forgatókönyv alapján az IMF úgy véli, hogy a katonai támogatás csökkenhet, ami tovább súlyosbítja a biztonsági helyzetet, rontja a gazdasági mutatókat, és a pénzügyi hiány több területen is érezhetőbbé válik.
Az IMF kiemeli, hogy Ukrajna a háború alatt aktívan reagált a gazdasági kihívásokra, egyensúlyozva az operatív intézkedéseket és a társadalmi szükségleteket. A további stabilitás érdekében növelni kell az adóbevételeket, külső finanszírozást kell bevonni, erősíteni kell a monetáris politikát, és optimalizálni kell az állami kiadásokat.
Ukrajna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött memorandumban bejelentette a nyugdíjrendszer megváltoztatásának szándékát, és hogy a nyugdíjak emelésének egyetlen mechanizmusa az indexálás lesz – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A dokumentum szerint Ukrajna kormánya a közeljövőben intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy korlátozza a nyugdíjasok bizonyos kategóriái számára a nyugdíj felhalmozott részét meghaladó kiegészítő kifizetések összegét. „A nyugdíjrendszerben meghatározott összes nyugdíj éves emelésének egységes megközelítésére is javaslatot teszünk, kizárólag az indexálás mechanizmusán keresztül” – áll a memorandumban.
A kormány bejelentette továbbá a nyugdíjjogszabályok módosítását a nyugdíjjogosultságokat szabályozó különböző ágazati törvények tekintetében, valamint a bírósági határozat alapján. A memorandum szövege jelzi, hogy a következő években nem tervezik a kötelező tőkefedezeti nyugdíj bevezetését. „Az elkövetkező években a Világbank támogatásával egy átfogó koncepcionális keret kidolgozását tervezzük a nyugdíjrendszer javítása és egyszerűsítése érdekében. Dolgozunk a nyugdíjbiztosítás megállapítása egységes feltételeinek bevezetésén is. A feltételek megteremtésekor mérlegeljük a nyugdíjrendszer második szintjének bevezetését” – olvasható a dokumentumban.
A kormány kijelentette, hogy minden olyan módosítást, amely növeli a nyugdíjkiadásokat, középtávú költségvetési és adósságfenntarthatósági elemzésnek kell kísérnie, valamint egyértelműen meg kell határozni a szükséges forrásokat a Nyugdíjalap költségvetésében.
A kormány kinyilvánította a szándékát, hogy tartózkodik a következőktől: új speciális nyugdíjak vagy ellátások bevezetése; minden olyan új jogszabály elfogadása, amely a pénzügyileg nem támogatott nyugdíjakkal kapcsolatos további függő kötelezettségeket eredményezne; olyan változások, amelyek a törvényes nyugdíjkorhatár csökkenéséhez vezetnek.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) aláírt szándéknyilatkozatban az ukrán vezetés ismét bejelentette, hogy tovább emeli a lakhatás és kommunális szolgáltatások díjait, a növekedés mértéke a feltételektől függ – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel aláírt memorandumra hivatkozva.
A dokumentum szövege szerint „a lehetséges reformintézkedések, amint a körülmények lehetővé teszik, további fokozatos tarifaemeléseket tartalmaznak (figyelembe véve az új tarifamódszertant és a társadalmi szempontokat).” A reformok ugyanakkor a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében külső finanszírozást, valamint átlátható és kivételes közvetlen költségvetési támogatást biztosítanak az állami tulajdonú energetikai vállalatok számára.
Az ukrán kormány megjegyezte, hogy a háború befejezése után a gáz- és villamosenergia-tarifák fokozatos emelésére lesz szükség. „Az Energetikai Minisztérium javaslata és az érintettek javaslatai alapján a kormány a hadiállapot megszűnését követő 6 hónapon belül ütemtervet fogad el a gáz- és villamosenergia-piacok fokozatos liberalizálására vonatkozóan” – áll a dokumentumban.
Ezenkívül az ukrán hatóságok a következő hónapokban törvényt kívánnak elfogadni a piacok összekapcsolásáról, ami jelentősen felgyorsítja az ukrán energiapiac integrációját az EU piacával.
Az IMF-fel kötött frissített memorandumot Volodimir Zelenszkij elnök, Denisz Smihal miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke írta alá. A dokumentum tartalmazza Ukrajna önkéntes kötelezettségvállalását bizonyos lépések megtételére.
Az ukrán vezetés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) elfogadott szándéknyilatkozatban kijelentette, hogy szükség esetén kész a hozzáadottérték-adó (ÁFA) emelésére, amit az IMF a költségvetési többletbevételek fő forrásának tekint – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A dokumentum szerint: „Készen állunk további adóintézkedések gyors megtételére, ha szükséges” Amint a memorandum hangsúlyozza, ebben a szakaszban az ukrán hatóságok mozgástere a jelenlegi forráscsomag keretein belül szigorúan korlátozott.
„Ezért a költségvetés teljesítése érdekében a bevételkiesésekre vagy az új kiadási igényekre adóemeléssel fogunk reagálni. Jelenleg az ÁFA alapkulcsának emelését látjuk a leghatékonyabb lehetséges többletbevételi forrásnak, és ez a központi kérdés készenléti tervünkhöz” – tette hozzá az ukrán kormány.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött frissített memorandum további valutaliberalizációt ír elő Ukrajna számára – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál az IMF jelentésére hivatkozva.
A memorandum szövege szerint „éberek maradunk, miközben a makrogazdasági stabilitás fenntartására irányuló stratégiánk részeként folytatjuk a monetáris politika liberalizációs ütemtervének végrehajtását. Liberalizációs erőfeszítéseink hatékonyságának biztosítása érdekében továbbra is szoros figyelemmel kísérjük a helyzetet, a többi között a banki szintű adatokon keresztül is”
A közelmúltban Ukrajna enyhített a devizakorlátozásokon, lehetővé téve mindenekelőtt az osztalékok kivitelét az országból és a külföldi hitelek visszafizetését. E reformok célja a befektetési környezet javítása és a tőke Ukrajnába való vonzásának elősegítése, figyelembe véve a makrogazdasági feltételek és kilátások értékelését.
Korábban az Európai Üzleti Szövetség kijelentette, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) valutakorlátozásainak enyhítése pozitív lépés a jövőbeni befektetések Ukrajnába vonzásában. A nagyvállalkozások számára is nagyon fontos a régi adósságok osztalék- és kamatfizetési határainak és feltételeinek kiterjesztése a további devizaliberalizáció keretében.
Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kötött memorandum szerint a 2024. évi tavaszi orosz támadások miatt az energiarendszerben keletkezett károkat a DTEK és más energiacégek a saját forrásaikból javítják ki – számolt be az rbc.ua hírportál az IMF jelentésére hivatkozva.
Az IMF-fel kötött memorandum szerint „a 2024-es tavaszi támadások következtében az energiarendszerben keletkezett kár összege több mint 1 milliárd dollár, és ezt valószínűleg az érintett cégek (DTEK és az állami energetikai vállalatok) fedezik a forgótőke és a potenciális adományozói támogatás terhére.” Ebben az esetben ennek korlátozott hatása lesz a 2024-es állami költségvetésre. Az IMF 1 milliárd dollárra becsüli az energiarendszerben a tavaszi támadások által okozott károkat.
2024 tavaszán Oroszország 8 hatalmas támadást hajtott végre az ukrán energiarendszer ellen. Az IMF szerint az ukrán hőerőművek 80%-a és a vízerőművek 40%-a megsemmisült. 9 GW teljesítmény veszett el 12 GW átlagfogyasztás mellett.
Ennek eredményeként jelentős áramhiány alakult ki, ami arra kényszeríti az Ukrenerhót, hogy korlátozza az ipari és háztartási fogyasztók áramfelhasználását, hogy megakadályozza az energiarendszer összeomlását.
A változások egy újabb lépés a nemzetközi bankfelügyeleti normákat illetően, jegyezte meg a szabályozó.
Az Ukrán Nemzeti Bank megváltoztatta szervezeti struktúráját annak érdekében, hogy az IMF-fel kötött memorandum feltételeivel összhangban megerősítse a pénzügyi piac felügyeletét, olvasható a szabályozó április 21-én, honlapján közzétett bejegyzésében.
A döntés értelmében átszervezik a bankfelügyeleti főosztályt, és a jegybank struktúráján belül létrehozzák a bankok integrált felügyeletéért felelős főosztályt, valamint a bankokkal kapcsolatban álló személyek felmérésének osztályát.
„Ezen változások újabb lépést jelentenek a bankfelügyelet nemzetközi standardjaival, illetve a hatékony bankfelügyelet baseli alapelveivel való összhang kialakításában. A módosítások figyelembe veszik a Nemzeti Bank és az IMF szakértőinek a bankfelügyeleti funkciók stratégiai tervezésében végzett közös munkájának eredményeit” – áll a közleményben.
Az integrált bankfelügyeleti főosztály hatásköre és felelősségi köre kibővül. Továbbra is ellátja a bankfelügyeleti főosztály funkcióit, valamint külön feladatokat is ellát a pénzforgalmi szolgáltatókat illetően, hogy biztosítsa a fizetési szolgáltatásokról szóló ukrán törvény követelményeinek való megfelelést.
A bankokkal kapcsolatban álló személyek felmérésének osztálya az alábbi feladatokat látja el:
személyek bankokkal való kapcsolatára utaló jelek felmérése a bankfelügyelet során;
a bankokkal kapcsolatban álló személyek azonosítására vonatkozó javaslatok előkészítése a banki tevékenységet felügyelő és szabályozó bizottság, a fizetési infrastruktúrát felülvizsgálók számára;
a bankokkal kapcsolatban lévő személyekkel folytatott banki tranzakciók nyomon követése.
A bankok integrált felügyeleti főosztálya és a bankokkal kapcsolatban álló személyek felmérésének osztálya a prudenciális felügyelet része, amelyet Dmitro Olijnik, a jegybank elnökhelyettese vezet.