Az Európai Bizottság nemsokára befejezi az Ukrajnával kötendő jövőbeni kereskedelmi feltételekről szóló javaslatot, mivel 2025. június 5-én az EU-val kötött úgynevezett vízummentes kereskedelmi rendszer lejár. A dokumentum az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok és kvóták felfüggesztését írja elő – közölte Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben a Jevropejszka Pravda újságírójának kérdésére válaszolva.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság az Ukrajnával kötendő új kereskedelmi feltételekre vonatkozó javaslaton dolgozik, és hamarosan bemutatja azt Ukrajnának.
„A Bizottság kész konzultációkat folytatni Ukrajnával a társulási megállapodás 29. cikkelye értelmében, és célunk a kölcsönös vámliberalizáció kérdésének megoldása. Jelenleg véglegesítjük a javaslatot, és a lehető leghamarabb bemutatjuk Ukrajnának”, mondta az Európai Bizottság szóvivője.
„A folyamat célja a gazdasági stabilitás és kiszámíthatóság biztosítása a vállalkozások és a gazdálkodók számára Ukrajnában és az EU-ban egyaránt, elősegítve a zökkenőmentes átmenetet az autonóm kereskedelmi intézkedések lejárta után”, tette hozzá.
Keir Starmer brit miniszterelnök több tucat árura felfüggeszti az importvámokat, hogy támogassa Donald Trump kereskedelmi háborúja által sújtott brit vállalatokat – számolt be a The Telegraph, írta az Ukrinform.
A brit cégek támogatását célzó nagyszabású kormányzati beavatkozás részeként 89 termék tarifája – az elektromos autók akkumulátoraitól a gyümölcslevekig – nullára csökken két évre, 2027 júliusáig.
További intézkedések közé tartozik az érintett cégeknek nyújtott állami hitelek összegének növelése.
A nullára csökkentett vámok között szerepel az agave szirup, az élelmiszeripari termékek, például a tészta, a konzerv ananász és a fenyőmag, a gyümölcslé és a kókuszolaj. A rétegelt lemezt és műanyagot importáló cégek vámjait is csökkentik, hogy enyhítsék az építőiparra nehezedő nyomást. Az alumíniumkerekek és az elektromos járművek akkumulátorainak alkatrészei azok közé az áruk közé tartoznak, amelyek esetében csökkentik a tarifákat a brit vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében.
Az Egyesült Királyságba importált, például szabadkereskedelmi megállapodások alapján már kedvezményes elbánásra jogosult árukat ez nem érinti.
A kormány már enyhítette a benzin- és dízelautók értékesítésének 2030-tól hatályos tilalmát, hogy enyhítse a brit cégek terheit, miután Trump az autóipart vette célba.
Az Egyesült Királyság már megszenvedte az Egyesült Államok 10 százalékos vámját, ami veszteségeket okozott a brit vállalkozásoknak. Emellett Trump külön 25%-os vámot vetett ki az autókra – tavalyi év első kilenc hónapjában ez volt a legnagyobb brit exporttétel az Egyesült Államokba.
Kanada és az Egyesült Államok május elején kezdik meg a tárgyalásokat egy új kereskedelmi megállapodásról, közvetlenül azután, hogy Kanadában parlamenti választások zajlanak le, amelyek kormányváltást is hozhatnak.
A hírt Mark Carney, Kanada miniszterelnöke jelentette be, miután egyeztetett kormánytagokkal, akik az USA-val való kapcsolatokon dolgoznak.
Carney elmondta, hogy egyetlen telefonbeszélgetése során Donald Trumppal megállapodtak abban, hogy a két ország a választások után ül tárgyalóasztalhoz a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokról.
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerda délutáni rendkívüli sajtótájékoztatóján történelmi jelentőségű vámintézkedéseket jelentett be, egyben nemzetgazdasági válsághelyzetet is hirdetett. Az új intézkedések célja az Egyesült Államok gazdasági versenyképességének védelme. A meghirdetett kölcsönösségi vámtarifák és a további intézkedések célja az amerikai ipar feltámasztása, valamint a kereskedelmi deficit megszüntetése a külföldi partnerekkel szemben. A világ minden országával szemben érvényes minimális alapvám mértéke 10 százalék lesz, de sok országgal szemben egyedi mértékű vámtarifa kerül bevezetésre.
Trump drámai hangvételű beszédében megismételte, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott járműre, és bejelentette új intézkedését, az úgynevezett kölcsönösségi vámtarifák széleskörű alkalmazását. A Fehér Ház kertjében tett bejelentését Trump az amerikai gazdaság függetlenségi nyilatkozatának nevezte, és kijelentette:
„Ez a nap a felszabadulás napja, amire örökké úgy fogunk emlékezni mint a napra, amikor Amerika sorsát visszavettük a kezünkbe.”
Trump beszéde végeztével, a rendeletek aláírása után hangsúlyozta, hogy az intézkedés célja, hogy helyreállítsák az amerikai ipar lerombolt becsületét. Az amerikai elnök élesen fogalmazott: „A világ országai évtizedeken keresztül kizsákmányolták Amerikát – ennek most vége.”
Nemzetgazdasági válsághelyzetet hirdettek
Donald Trump az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) alapján kihirdetett nemzetgazdasági szükségállapot keretében jogosulttá vált arra, hogy kereskedelmi és pénzügyi intézkedéseket vezessen be a külgazdasági fenyegetések visszaszorítására. A most életbe lépő rendelet két kulcselemre épül:
Április 5-től: minden országra egységes, 10 százalékos minimáltarifa lép életbe.
Április 9-től: az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi hiányt okozó partnereire egyedi, kölcsönösségi elven alapuló magasabb vámtételek vonatkoznak – sok esetben 20–46 százalék közötti tarifakulccsal.
Ezek az intézkedések határozatlan ideig maradnak érvényben, amíg az elnök úgy nem dönt, hogy a fenyegetést sikerült enyhíteni vagy elhárítani.
Mit jelent az új fogalom, a kölcsönösségi vám?
A hivatalosan aláírt elnöki rendelet értelmében az Egyesült Államok minden olyan országgal szemben, amely magas vámtarifákat vagy nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat alkalmaz, az „enyhített kölcsönösség elve” alapján határoz meg vámokat. A vám minimum mértéke minden ország esetében 10 százalék. Általános szabályként Amerika nagyságrendileg százalékosan a felét veti ki azoknak a vámoknak, amelyet a saját számításaik szerint velük szemben már eleve alkalmaznak a kereskedelmi partnerek.
Trump több esetet is megnevezett az általa tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tartott példákra, amelyekre fele akkor mértékű vámokkal reagált.
Kína: eddig 67 százalékos kombinált vám és kereskedelmi korlátozás volt érvényben az amerikai termékekre → USA válasza: 34 százalékos kölcsönösségi vám
Minimum vám: minden országgal szemben legalább 10%, akkor is, ha nincs kimagasló akadály.
Emellett a vámellenőrzés során tapasztalt korrupció és kiskapuk megszüntetésére az elnök súlyos büntetéseket ígért: akár 10 év börtönre számíthat, aki „csalással segíti a kiskapukat a vámtarifáknál”.
Újjászülető ipar és sok ezer milliárd dollárnyi befektetés
Trump büszkén sorolta a vállalatokat, amelyek szerinte már most új gyártósorokat és üzemeket telepítenek az Egyesült Államokba az új tarifarendszer hatására:
Apple: 500 milliárd dollár beruházás.
Nvidia, TSMC, Meta, Oracle, Johnson & Johnson: százmilliárdos nagyságrendű bejelentések.
GM, Honda, Nissan, Hyundai: új autógyárak jönnek.
SoftBank és OpenAI: szintén amerikai nagyberuházásokra készülnek.
Az elnök hozzátette: „Mindenki, aki panaszkodik a vámokra, annak egyszerű a válaszom: építs gyárat Amerikában. Ha itt gyártod a terméket, nulla a vám.”
Az amerikai munkásosztályhoz és a lecsúszó középosztályhoz akart szólni
A beszéd során Trump többször is kitért a szakszervezeti munkások támogatására, és visszatérő szólamként hangsúlyozta, hogy „a demokrata pártot elhagyták a munkások”. A Michigan államból érkezett UAW (Autóipari Dolgozók Szövetsége) tagjai személyesen köszönték meg Trumpnak a vámokat: „Végre valaki, aki értünk beszél” – mondta Brian, az egykori gyári munkás, akit Trump a színpadra is felhívott. Trump beszéde egyszerre volt ünnepi, felpaprikázott és stratégiai távlatokba tekintő. Az autóipartól az elektronikai iparon át a mezőgazdaságig ígéretek és intézkedések egész sorát jelentette be, miközben visszatérő elemként hangoztatta: „Amerika az első – mostantól nem hátrálunk meg.”
Kérdés, hogy a globális gazdaság és Amerika szövetségesei hogyan fogadják ezt az új rendet. Az elemzők szerint a döntés újabb kereskedelmi háborúhoz vezethet, különösen az EU-val és Kínával szemben. Az Európai Bizottság korábban jelezte, hogy bármilyen amerikai vámemelésre arányos választ fognak adni.
Minden idők második legrosszabb eredményét produkálta keleti szomszédunk. Románia külkereskedelmi mérlege több mint 4 milliárd euróval romlott 2024-ben.
Minden idők második legnagyobb külkereskedelmi mérleghiányával zárta Románia 2024-et – derült ki a romániai Országos Statisztikai Intézet hétfői gyorsjelentéséből. A deficit 33,392 milliárd volt, 4,424 milliárd euróval több, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb értékű, 34,094 milliárd eurós mérleghiány 2022-ben volt.
Tavaly az export 0,4 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva, 92,691 milliárd euróra. Az import értéke 3,3 százalékkal, 126,084 milliárd euróra emelkedett. Az Európai Unió tagállamaival folytatott külkereskedelem aránya az exportnál 72 százalék, míg az importnál 72,1 százalék volt.
Decemberben az export 7,1 százalékkal, az import 3,5 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Románia számára borúsnak ígérkezik 2025 is
Február 5-én, szerdán éjjel elfogadta a román parlament együttes ülése az ország 2025-ös költségvetését, ami mindenről, csak éppen nem a románok előrelépéséről és a növekedéséről fog szólni. Az előjelek ugyanis finoman szólva sem biztatók.
Tavaly jókora kényszerpályára került a Ciolaciu vezette kormány azzal, hogy a költségvetési hiánya elérte a GDP 8,65 százalékát. A román állam ilyen szintű túlköltekezésére az elmúlt húsz évben mindössze kétszer volt példa.
Létrejön Bulgáriában egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosó, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Nagy Márton turisztikai és védelmi ipari, gazdasági együttműködési megállapodásokat írt alá Bulgáriában – közölte a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium.
A magyar miniszter Rumen Radev köztársasági elnökkel, Grozdan Karadjov miniszterelnök-helyettessel, egyben közlekedési és hírközlési miniszterrel, Peter Dilov gazdasági miniszterrel és Miroslav Borshosh turisztikai miniszterrel tárgyalt, valamint együttműködési megállapodásokat írt alá.
A védelmi és gazdasági együttműködési megállapodás rögzíti, hogy létrehoznak egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosót, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a stratégiai fontosságú fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Ez a magyar gazdaság számára tengeri kijáratot biztosít. A felek emellett hosszú távú védelmi ipari stratégiai partnerség kialakítására törekednek, amely többek közt magában foglalja az együttműködést a védelmi gyártás és az ellátási lánc optimalizálása terén.
A közlemény szerint a turisztikai együttműködésről szóló megállapodás célja, hogy ösztönözze az idegenforgalmi vállalkozások és szervezetek közötti együttműködést. A felek megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak a turizmus népszerűsítésében, az egészségturizmusban rejlő lehetőségek feltárásában, együttműködnek az ágazat felsőoktatási és szakképzési programjainak fejlesztésében, valamint megosztják a statisztikai adatgyűjtés terén szerzett ismereteiket, különös tekintettel a magyar Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) működésére.
Mindemellett a felek elősegítik és megerősítik a magyar és bolgár utazásszervezők, irodák és turisztikai szövetségek közötti közvetlen kapcsolatokat.
Még 2019 nyarán derült ki, hogy Magyarország tengeri kikötőt és kijáratot létesít az olaszországi Triesztben. A magyar tengeri kikötő kialakításának feladatát a magyar kormány az Adria Port Zrt. alá szervezte, amely a magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaság. Garai Péter Tibor, a társaság vezérigazgatója korábban azt közölte, hogy 2026-ban megindulhat a forgalom a kikötőben.
Magyarország az olasz kikötő 300 méteres részét 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében vásárolta meg.
Ennek oka, hogy az olasz jogszabályok értelmében a tengerpartnak mindig állami tulajdonban kell maradnia.
Ukrajna diplomáciai kapcsolatainak helyreállítására készül Szíriával, valamint a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre is koncentrál – közölte Volodimir Zelenszkij.
A ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy előkészületek zajlanak a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására Szíriával.
„Éppen most számolt be Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha és a mezőgazdasági miniszter, Vitalij Koval arról, hogy milyen tárgyalásokat folytattak Szíriában és Libanonban az új szíriai kormányzattal és a libanoni üzleti szférával. Idén új országokat is hozzáadhatunk megbízható partnereinkhez, főként Szíriát. Készülünk a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására Szíriával és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre is” – mondta Zelenszkij.
Azt is hozzátette, hogy a kereskedelmet Libanonnal is növelni kívánják.
Jelenleg Libanonnal csupán 400 millió dollár az agrárexportunk. Készülünk ezt legalább a kétszeresére növelni. 2025-ben nagyobb aktivitásra is számíthatunk az Afrikával való együttműködés terén. Minden új partnerkapcsolat új lehetőségeket jelent diplomáciánk számára, és gazdaságunk számára is
Az exportvám-köteles áruk kivitelének vámkezelésének köszönhetően 2024 10 hónapja alatt 251,7 millió hrivnya került a költségvetésbe.
Ukrajna áruforgalma 2024 10 hónapja alatt 92 milliárd dollár, októberben 10,1 milliárd dollárral nőtt, számolt be az Állami Vámhivatal sajtószolgálata november 8-án, pénteken.
2024 januárja és októbere között 57,4 milliárd dollár értékben érkezett import áru Ukrajnába, 34,6 milliárd dollár értékben pedig exportáltak.
A legtöbb árut importálta Ukrajnába: Kína – 11,6 milliárd dollár, Lengyelország – 5,6 milliárd dollár és Németország – 4,4 milliárd dollár.
Ukrajna a legtöbbet Lengyelországba – 4 milliárd dollárt, Németország – 2,4 milliárd dollárt, Spanyolország – 2,4 milliárd dollárt exportálta.
A 2024. január-októberi összes importált árumennyiség 65%-a:
gépek, berendezések és járművek – 20,3 milliárd dollár
vegyipar termékei – 9,3 milliárd dollár
üzemanyag – 8,7 milliárd dollár.
Ukrajnából a legtöbbet az alábbi árukból exportálták:
élelmiszeripari termékek – 20,3 milliárd dollár
fémek és az azokból gyártott termékek – 3,8 milliárd dollár
gépek, berendezések és járművek – 2,9 milliárd dollár.
A közleményben hozzátették, hogy az exportvám-köteles áruk exportjának vámkezelése során 2024 10 hónapja alatt 251,7 millió folyt be a költségvetésbe.
A Világbank bejelentette, hogy Ukrajnában megkezdődik egy új, a magánszektor fejlesztésére irányuló program végrehajtása 593 millió dollár értékben.
A Világbank sajtószolgálata szerint ezek az alapok 20 000 kis- és középvállalkozást támogatnak majd. Ennek köszönhetően az ukrán kormány által az orosz inváziót követően végrehajtott támogatási programoknak köszönhetően legalább 40 ezer munkahely jön létre vagy marad meg.
A Rugalmas, Inkluzív és Fenntartható Vállalkozás (RISE) program javítja a vállalkozások állami támogatásának hatékonyságát, különös tekintettel a zöld versenyképességre. A program végrehajtásáért Ukrajna Gazdasági Minisztériuma lesz felelős.
A program finanszírozása eredményorientált, ezért a forrásbevételtől függően növelhető.
Tartós negatív hatást jelent a kilépés a kétoldalú kereskedelmi forgalomra az EU-val. Keir Starmer kormányfő javítani akarja a kapcsolatokat az EU-val, „ledönteni a kereskedelmi korlátokat”, azt azonban folyamatosan kizárja, hogy az ország ismét csatlakozzon a vámunióhoz.
A Brexit mélyreható és tartós negatív hatással van az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti áruforgalomra, amely az angliai Aston Egyetem kutatóinak becslése szerint 2021 és 2023 között 17 százalékkal volt alacsonyabb ahhoz képest, amilyen akkor lehetett volna, ha az ország a közösség tagja marad.
A frissen nyilvánosságra hozott tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy milyen gazdasági károkat okozott Nagy-Britannia kilépése a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjából. Kiderül belőle az is, hogy a negatív hatások idővel egyre erőteljesebbek, hiszen 2023-ban nagyobb volt a visszaesés a brit exportban, mint a megelőző években.
„Ez nem csupán átmeneti, rövid távú zavarról árulkodik az Egyesült Királyság és az EU kereskedelmi kapcsolataiban, hanem mélyebb strukturális változásokról, amelyek valószínűleg tartósan fennmaradnak” – idézte a CNN internetes oldala a tanulmányt.
A 2016-os népszavazást követően, 2020. december 24-én zárult le a Brexit, amikor a két fél végül megállapodott a kereskedelmi kapcsolatokról.
Kihívás az új kormány számára
A tanulmány megállapításai alapján nyilvánvaló, mekkora kihívás ez a munkáspárti kormány azon törekvéseire, hogy beindítsa a gazdasági növekedést, amely a legfőbb prioritása. Ez lesz a jövő hónapban bemutatandó költségvetés első számú célkitűzése is.
Keir Starmer kormányfő javítani akarja a kapcsolatokat az EU-val, „ledönteni a kereskedelmi korlátokat”, azt azonban folyamatosan kizárja, hogy az ország ismét csatlakozzon a vámunióhoz, ami pedig segítene a célja elérésében.
Az EU fontosságát Nagy-Britannia szempontjából pontosan megmutatják a számok: az export adja a GDP majdnem egyharmadát, a brit árukivitel 48 százaléka pedig a 27 tagállamba irányul.
Egész ágazatok estek ki
A jelentés szerint azonban meredeken csökkent az EU-ba exportált brit áruk választéka, és az olyan ágazatokban, mint az élelmiszeripar és a ruhaipar, a kisvállalkozások a megnövekedett költségek és a bürokrácia miatt egyszerűen felhagynak a kivitellel.
A tanulmány vezető szerzője, Jun Du közgazdászprofesszor szerint a Brexit utáni kereskedelmi megállapodás „jelentős akadályokat vezetett be” az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelembe.
A kapcsolatok javítása érdekében a kutatók azt javasolják a kormánynak, hogy helyezze előtérbe az „ágazatspecifikus” megállapodásokat olyan területeken, mint például a mezőgazdaság, egyszerűsítse a vámeljárásokat a digitális technológia segítségével, és biztosítsa a szabályozás szorosabb összehangolását az EU-val.
Sürgős politikai beavatkozások nélkül az Egyesült Királyság gazdasági pozíciója és a világpiacon elfoglalt helye tovább gyengül – figyelmeztetett Du.
Gazdaságilag nem érte meg
A számok alapján eddig is nyilvánvaló volt, hogy gazdasági szempontból nem érte meg a Brexit. A UK in a Changing Europe nevű akadémiai kutatóintézet becslése szerint a Brexit a 2016-os népszavazás és tavaly július között a 2–4 százalékkal zsugorította a brit GDP-t.
A kormány számára gazdasági előrejelzéseket készítő Költségvetési Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility) szerint pedig hosszú távon az új kereskedelmi kapcsolat várhatóan 4 százalékkal csökkenti Nagy-Britannia kibocsátását ahhoz képest, mint ha az ország az EU-ban maradt volna.
A Financial Times emlékeztetett, hogy az Aston University kutatása a Resolution Foundation közgazdászainak munkájára épül, akik arra figyelmeztettek, hogy a Brexit kiszorítja az Egyesült Királyságot az uniós ellátási láncokkal való integrációtól függő, magasabb termelékenységű gyártási tevékenységekből.
Sophie Hale, az intézet vezető közgazdásza szerint az eredmények azt mutatják, hogy a gazdasági károk még messze nem tetőztek, bár nem világos, hogy a visszaesés mekkora részét okozza az új kereskedelmi megállapodásokra való átállás, illetve az uniós szabályozástól való eltérés.
„Akárhogy is, egyértelmű, hogy a Munkáspártnak sürgősen cselekednie kell, hogy megakadályozza a további romlást, és megvédje az Egyesült Királyság gazdasági érdekeit” – jelentette ki.
