Svájc közel áll ahhoz, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal az exportjára vonatkozó 15%-os vámról, ami több mint kétszer alacsonyabb, mint a jelenlegi mérték. A hírt a Bloomberg közölte.
A Bloomberg értesülései szerint a vámokra vonatkozó megállapodás „a következő két hétben” létrejöhet az USA és Svájc között. Ugyanakkor az ügynökség forrásai hozzátették, hogy a tárgyalások még meghiúsulhatnak.
Augusztus elején Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 39%-os vámot vezet be a svájci importtermékekre – ez jelentősen magasabb, mint például az Európai Unió esetében.
A bejelentés váratlanul érte Svájcot: az ország úgy vélte, hogy sikerült előnyös kereskedelmi feltételeket kialkudnia az Egyesült Államokkal.
Az Ukrajna–EU Társulási Bizottság kereskedelmi ülése kedden jóváhagyta a döntést, amely részben eltörli a vámokat és növeli az ukrán mezőgazdasági termékek EU-ba történő exportkvótáit.
A döntést azután hozták meg, hogy az EU Tanácsa előző nap elfogadta az Ukrajnával kötendő új kereskedelmi megállapodás feltételeit, amely a 2025 júniusában lejárt „kereskedelmi vízummentességet” váltja fel.
Kacska elmondta, hogy a döntés 15 nap múlva, azaz október 29-én lép hatályba.
Az ukrán exportőrök már idén élhetnek az új kereskedelmi rendszer adta lehetőségekkel. A döntés kétoldalú és határozatlan időre szól
– tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette, hogy a következő felülvizsgálat az EU-piacra való nagyobb hozzáférés érdekében 2028-ban várható.
Az Európai Unió és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást az EU Tanácsa a közeljövőben jóváhagyja, jelentette ki Elisabetta Siracusa, az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának képviselője az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának szeptember 24-i ülésén.
Az Ukrajnával kötendő új kereskedelmi megállapodást az EU a közeljövőben hagyja jóvá, számolt be a Jevropejszka pravda brüsszeli tudósítója.
„Az EU részéről folyamatban van a jóváhagyás folyamata, és reméljük, hogy az EU Tanácsa hamarosan elfogadja a tárgyalások eredményeit. Tudomásunk szerint ez eltarthat néhány napig, de legfeljebb néhány hétig”, mondta Siracusa.
Elmondta, hogy az EU Tanácsának jóváhagyása és „az ukrajnai belső eljárás befejezése után a megállapodást hivatalosan is elfogadhatja az EU–Ukrajna Társulási Bizottság kereskedelmi formációja”.
Siracusa emlékeztetett arra, hogy az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás felülvizsgálatáról szóló tárgyalások még júniusban voltak.
Ukrajnáról is szól az Európai Unió és az Egyesült Államok előző nap megkötött kereskedelmi keretegyezménye – jelentette ki hétfőn Maros Sefcovic, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja, akit az Euractive hírportál idézett.
„Nem bocsátkozhatok részletekbe, hogy mi mindent vitattak meg tegnap, de biztosíthatom önöket, hogy nem csak kereskedelemről esett szó” – mondta az európai biztos. Sefcovic jelezte, hogy a kereskedelmi megállapodás, amely az Egyesült Államokban 15 százalékos vámmal sújtja az unióból érkező áruk többségét, Ukrajnáról és tágabb geopolitikai nehézségekről is szól.
A biztonságról, Ukrajnáról és a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságról van szó – hangoztatta Sefcovic azon európai aggályokra reagálva, hogy Washington felhagyhat a kijevi vezetés katonai támogatásával.
Trump nemrég ígéretet tett arra is, hogy Patriot légvédelmi rendszereket szállít Kijevnek, bár hangsúlyozta, hogy az uniós tagállamoknak meg kell vásárolniuk ezeket. Sefcovic mindazonáltal burkoltan célzott arra: az európai–amerikai megállapodás az ára annak, hogy Washington összhangba kerüljön Brüsszellel a jelenlegi geopolitikai kérdésekben.
„Értékelni kell, hogy sikerült megkötni ezt a megállapodást, mert szerintem ebből kiindulva csak jobb helyzetet tudunk majd elérni” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok elkötelezett a kereskedelmi megállapodás megkötése mellett az Európai Unióval és más kiemelt partnerekkel – jelentette ki vasárnap Howard Lutnick kereskedelmi miniszter. Tájékoztatása szerint washingtoni idő szerint reggel telefonon egyeztetett az EU kereskedelmi tárgyalóival, számolt be az MTI.
A miniszter a CBS News televízió Face the Nation című heti politikai magazinjának adott interjúban kijelentette, hogy a Donald Trump elnök által az új vámok bevezetésére szabott augusztus 1-jei dátum „kemény határidő”, azon nem lesz módosítás, ugyanakkor megjegyezte, hogy a tárgyalások azt követően sem kizártak, de azon időszakban az egyes országokra megállapított vámokat meg kell fizetni az Egyesült Államokba irányuló export után. A hét második felében Washingtonban tárgyalt Maros Sefcovic, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja, ugyanakkor a beszámolók szerint megegyezés nélkül utazott el. Howard Lutnick azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a következő két hétben számos kétoldalú kereskedelmi megállapodás születik majd, ahogy fogalmazott ezek a napok „rekordok könyvébe illők” lesznek.
Közölte: a vámokra építő amerikai kereskedelmi politika nyomán számos kereskedelmi partnerrel indultak tárgyalások, amelyektől azt várják, hogy az adott országok megnyitják piacukat az amerikai termékek előtt. Emlékeztetett arra, hogy a Vietnámmal és Indonéziával már megkötött megállapodás is ezen az alapon született. Felidézte, hogy az új amerikai kereskedelempolitika már érvényben lévő eleme, hogy a kisebb partnerek 10 százalékos általános vámkulcs mellett vihetik áruikat az amerikai piacra.
Donald Trump júliusban a 25 legfontosabb kereskedelmi partner – köztük az Európai Unió, Kanada és Mexikó – vezetőit levélben kereste meg, amelyben tájékoztatta őket az Egyesült Államok által augusztus 1-jétől bevezetni szándékozott vámtarifáról, valamint sürgette őket, hogy ennek elkerülése érdekében állapodjanak meg a jövőbeli kereskedelem feltételeiről. Az Európai Unióra 30 százalékos vámot jelentette be az amerikai elnök, azzal kiegészítve, hogyha európai részről viszontvámban gondolkodnának, akkor ahhoz automatikusan hozzáadódik újabb 30 százalékhoz.
Howard Lutnick hangsúlyozta, hogy az adminisztráció célja az amerikai külkereskedelmi deficit elmozdítása az egyensúly felé, és annak a véleményének is hangot adott, hogy az amerikai vámok nem járnak majd inflációs hatással az amerikaiak számára.
A dokumentum célja a két ország közötti kereskedelmi eljárások egyszerűsítése az akadályok megszüntetésével és a piacokhoz való hozzáférés bővítésével.
Ukrajna és az USA készen áll arra, hogy 2025 januárjában aláírják a kereskedelmi és beruházási együttműködésről szóló megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvet, számolt be az ukrán gazdasági minisztérium, miután Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes – Ukrajna gazdasági minisztere – Washingtonban találkozott Catherine Tye amerikai kereskedelmi képviselővel.
A felek megvitatták a 2008-ban elfogadott Kereskedelmi és Beruházási Együttműködési Megállapodás (TICA) aktualizálását, és kifejezték kölcsönös szándékukat, hogy a közeljövőben aláírják a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvet, amely a korrupcióellenes és a megfelelő szabályozási gyakorlatokról szóló mellékleteket tartalmazza.
A dokumentum célja a két ország közötti kereskedelmi eljárások egyszerűsítése a kereskedelmi akadályok felszámolásával, a piacokhoz való hozzáférés bővítésével, a kétoldalú kereskedelem ösztönzésével és az átlátható üzleti feltételek megteremtésével.
Kiemelt figyelmet fordítottak a beruházások védelmére és az energetikai, infrastrukturális és agrárszektorbeli együttműködések fejlesztésére, valamint Ukrajna technikai támogatására a gazdasági reformok végrehajtásához és a jogi keretek javításához.
Ezenkívül a felek megvitatták az ukrán acél Egyesült Államokba történő importjára vonatkozó dömpingellenes intézkedések felülvizsgálatát.
Az ukrán miniszteri kabinet elállt az orosz kormánnyal kötött azon megállapodástól, amely a két ország nagykövetségein a kereskedelmi és gazdasági képviseletek részlegeinek kölcsönös felállításáról szólt. A szerződés felbontásáról Tarasz Melnicsuk ukrán parlamenti képviselő számolt be kedden.
Ezt a megállapodást 2009. április 29-én kötötték Moszkvában.
A kereskedelmi és gazdasági misszió az Oroszországi Föderációban működő ukrán nagykövetség részét képezte, amely Moszkva központjában volt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022. február 24-én bejelentette: Ukrajna úgy döntött, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal a háború miatt.
Százszázalékos vámliberalizációt biztosít a kétoldalú áruforgalomban a Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló megállapodás, amelyből a brit kormány pénteken tett közzé érdemi részleteket.
Az 1246 oldalas dokumentumról – amely 800 oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz – többhavi tárgyalási folyamat után csütörtök este állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalói. A Downing Street által péntek este ismertetett 34 oldalas kivonat példátlannak nevezi, hogy a megállapodásban foglalt kereskedelmi egyezményben százszázalékos vámliberalizáció szerepel.
Az ismertetés szerint ez azt jelenti, hogy sem vámok, sem kvóták nem terhelik majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti árukereskedelmet abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak.
A brit kormány által közzétett kivonat szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg. A brit kormány a megállapodás elérése előtt rendszeresen a tárgyalások lehetséges kimenetelei között említette, hogy a kétoldalú kereskedelem „ausztráliai típusú” feltételrendszer alapján folytatódik majd a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után, azaz vámok kerülnek bevezetésre.
A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) nem sokkal a megállapodás elérése előtt ismertetett idei éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit és az uniós autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig.
A megállapodás a pénteken ismertetett összefoglaló szerint a szolgáltatási szektorokra is kiterjed, de ennek pontos részleteit még nem ismertették. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy a szolgáltatási szektorok széles köre – köztük a pénzügyi, a jogi és az üzleti szolgáltatások – számára biztosított a további piaci hozzáférés.
A kivonatban ugyanakkor nem esik külön szó arról, hogy a londoni pénzügyi szektor, a City pénzügyi szolgáltató cégei milyen feltételekkel lehetnek jelen a továbbiakban az uniós pénzügyi szolgáltatási piacon.
A City pénzügyi szolgáltatási cégei, mindenekelőtt a befektetési bankok a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra kiterjedő konkrét megállapodás híján elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.
Az egyik nagy londoni pénzügyi elemzőműhely, a Centre for London becslése szerint, ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet a jelenleg több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató Cityben.
Az elemzőcég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot. Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
— S p r i n t e r F a m i l y (@SprinterFamily) May 30, 2023
