A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége megérkezett Kijevbe, amely a következő héten Ukrajnában fog dolgozni, jelentette be Vladiszlav Raskovan, az IMF ukrajnai ügyvezető igazgatóhelyettese.
„Késő este érkeztünk Kijevbe az IMF csapatával, és a délelőtt egy kis részét egy óvóhelyen töltöttük. Készen állunk a munkára. Sok megbeszélést tervezünk” – jegyezte meg.
Elmondása szerint a misszió a következő 7-8 napban Ukrajnában fog dolgozni.
Mint ismeretes, június végén, az EFF kibővített alapprogramjának (EFF) IMF-fel folytatott nyolcadik felülvizsgálatának eredményeit követően döntés született a kilencedik és tizedik felülvizsgálatok összevonásáról. Eredetileg 2025 augusztusának végén és december elején kellett volna megrendezniük őket, de most egyetlen kilencedik felülvizsgálatra kerül sor, amelyet az idei év negyedik negyedévére terveznek.
A háború kezdete óta Kijev városvezetése 170 millió hrivnya értékben nyújtott anyagi segítséget azoknak a fővárosi lakosoknak, akik orosz támadások következtében szenvedtek kárt – számolt be róla Vitalij Klicsko polgármester a Telegram-csatornáján.
Klicsko külön kiemelte, hogy 61 kérelem érkezett a Szvjatosinszkij kerület lakóitól, akiknek az otthonai megrongálódtak az április 24-i légitámadás során. Ezeknek az embereknek fejenként 40 ezer hrivnya támogatást ítéltek meg, amely két hónapra elegendő bérleti díj fedezésére szolgál.
„48 személy már megkapta ezt a segítséget. További kérelmek is érkeznek a válságstábhoz. Már készítjük a Gondoskodás program módosítását is, miszerint a város átvállalná a lakbérköltségeket, amíg az érintett ingatlanok helyreállítása megtörténik” – mondta a polgármester.
Jelentős kiesés történt vasárnap a Visa és a Mastercard működésében. Különösen Kijevben lehetetlen volt kártyával fizetni a szupermarketekben, az ukrán fővárosban nem működtek az ATM-ek sem.
Ukrajnában tömeges hibákat jegyeztek fel a nemzetközi fizetési rendszerek, a Visa és a Mastercard munkájában – számol be a Strana.ua. A felhasználók arra panaszkodtak, hogy Kijev és más városok szupermarketjeiben gondok vannak a vásárlások kifizetésével. Egyes esetekben a fizetési szolgáltatások weboldalainak működésében is zavarok léptek fel.
A Downdetector szolgáltatás szerint, amely a digitális szolgáltatások működésében bekövetkezett zavarokat rögzíti, a panaszok többsége (83 százalék) azzal kapcsolatos, hogy nem lehet kártyával fizetni a vásárlásokért. A felhasználók fennmaradó 17 százaléka a fizetési rendszerek honlapjainak meghibásodásait jegyzi. A mobilalkalmazásokon keresztül történő átutalások azonban továbbra is elérhetőek.
A legtöbb jogsértést Kijevben jegyezték fel. A problémák vasárnap délelőtt kezdődtek, az okokat még nem határozták meg, a fizetési rendszerek hivatalos képviselői nem kommentálták a helyzetet.
Az ukrán repülőterek egyikén – Lembergben vagy Boriszpilben – 2025 január végéig újraindulhatnak a járatok.
Ezt a Marsh McLennan biztosítótársaság vezető partnere, Crispin Ellison nyilatkozta a Kijevi Nemzetközi Gazdasági Fórumon – írja az Interfax-Ukrajna.
„Úgy gondolom, ha szerencsénk van, januárban öt-hat légitársaságunk lesz, amely Ukrajnából akar repülni” – mondta Ellison.
Szerinte könnyebb lesz biztosítási mechanizmusokat biztosítani a légi közlekedés számára, ha a lembergi repülőtér nyit meg, de Volodimir Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy előbb meg kell nyitni a Boriszpil nemzetközi repülőteret.
„Az elnök gyűlölni fog, amiért ezt mondom, mert ő Boriszpilre koncentrál, de kezdetben Lemberg a fő fókusz. Hét perc a repülőút Lengyelországból” – mondta a cég vezető partnere, Marsh McLennan.
Megjegyezte, hogy Airbus–320 és Boeing–737 utasszállítóhoz, valamint egy kis utasszállító repülőgéphez legalább háromnegyed milliárd dolláros biztosítást kell kötni.
Ellison szerint a járatokról a végső döntést az Elnöki Hivatalban hozzák meg. Ez a légvédelem munkájától, a biztonsági helyzettől függ majd.
„Folyton azt mondom, hogy Lemberg sokkal biztonságosabb, mint Tel Aviv. Az emberek nem szeretik, ha ezt mondom, de kimondom” – mondta.
Nagy trükkel gyanúsítják Kijevben az orosz medvét. A vádak szerint a Nyugat-Európába futó gázvezetékeken áramló azerbajdzsáni energiahordozó valójában orosz gáz.
Kijevben azt állítják, hogy az Ukrajnán át Nyugat-Európába futó gázvezetékeken azeri származásúnak álcázott orosz gázj áramlik. Moszkva, nyugati forrásokra hivatkozva állítja, hogy földgázszállításai az EU-ba az idei év harmadik negyedévében meghaladták az Egyesült Államokéit. Azaz, amikor Kijevben magas szinten gyanúsítgatások hangzanak el (és Moszkva hallgat), közvetetten a jövőbeni fő patrónust, Brüsszelt vádolják.
Hogy nekimenni az EU-nak a jelenlegi helyzetben Kijev részéről okos lépés-e, amikor Donald Trump elnökválasztási esélycsillaga fényesedik – vitatott kérdés. Az ukrán vezetés a nem nagy példányszámú-olvasottságú, de az elitnek szánt médiumot, a Dzerkalo Tizsdent választotta publikációs eszközként. Az ukrán vezetés vádjainak Ganna Gopko, a Rada (az ukrán törvényhozás) képviselője, a külügyi bizottság egykori (2014–2019 közti) vezetője adott hangot „Azerbajdzsáni gáz – Oroszország ezt használja takaróként az EU-piacokra való visszatérésben” című, a médium véleményrovatában közölt cikkében. Kifejező és félreérthetetlen a cikk-indító illusztráció is: a 12 csillagos kék EU-embléma közepén gázégő, amelyhez az oroszországi földgázt egy azerbajdzsáni zászlós kéz vezeti, kinyitva a gázcsap nyitó-zárókerekét.
Ukrán vádak
Az ukrán cikk reagálás azokra, a nyugati sajtóban fel-felbukkanó információkra, hogy az Északi Áramlat négy csővezetékéből hármat egy ukrán katonai-titkosszolgálati búvárkommandó robbanthatott fel még 2022 szeptemberében. Továbbá indokként szolgálhat a keletről érkező gáztranzit teljes leállításának – ahogy erre a cikkben Gopko is utal. Azzal érvel, hogy a vezeték nem marad kihasználatlanul mert két funkciója megmarad:
Nyugat-Európa gázkészleteit bespájzolhatják az ukrajnai földalatti gáztárolókba (amelyeket az oroszok folyamatosan bombáznak és rakétáznak), illetve
Ukrajnának van elegendő saját kitermelhető földgáza, amelynek a fogyasztókhoz való eljuttatásában szerepet játszhat az alapvetően a nyugati gáztranzit céljaira épített csővezeték-rendszer.
Egy érdekes adat a cikkből: jelenleg a gáztranzit-vezeték mintegy 10 százalékos kapacitáskihasználással működik.
Ha Ukrajna leállítja a keleti tranzitot, évi többmilliárdos tranzitdíjtól esik el – ami a jelenlegi ínséges időkben nagy csapás a megkínzott országnak.
Egyelőre orosz gáz áramlik a vezetéken
A keleti tranzit most még „igazi” oroszországi gázból állhat, mert az oroszországi gáztranzit egyezmény csak 2024 végén jár le. Kijev nem szándékozik ezt meghosszabbítani, ehelyett az azeriekkel tárgyal, jelenti a Bloomberg Zelenszkij elnökre hivatkozva.
Az ukrán lap cikkének lehetséges egy másik olvasata is: azon „keményvonalas nacionalisták” véleményét, Kijevnek szóló figyelmeztetését fogalmazhatja meg, akik szerint Ukrajna jelentős külső segítség nélkül is boldogulhat a háborúban. Ez összefüggésben állhat Zelenszkij legújabb „béketervével” is, amellyel az ukrán vezető gyakorlatilag ultimátumot ad a Nyugatnak: vagy felveszik azonnal Kijevet a NATO-ba, vagy az ukránok nekilátnak saját atomfegyverek kifejlesztéséhez.
Még júniusban jelzések jöttek, hogy az EU illetékesei várják az azerbajdzsáni földgázt.
Azerbajdzsánt az EU illetékesei és a tranzit-országok megkeresték ez ügyben – mondta a Politiconak nyilatkozva Hikmet Hadzsijev, az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev főtanácsadója. Tim McPhie, az Európai Bizottság energiapolitikai szóvivője a lapnak hangsúlyozta, hogy a Bizottság „nagyon szorosan együttműködik az érintett országokkal, hogy alternatív beszerzési forrásokat és szállítási útvonalakat találjanak”. Ezek sorában említi a Politico Magyarországot is.
Elhibázott uniós energiapolitika
Tavaly – jegyzi meg a brüsszeli lap – az Európába szállított mintegy 25 milliárd köbméternyi orosz gáz nagyobbik része – 15 milliárd köbméter – az Ukrajnán átvezető tranzit-csővezetéken érkezett kontinensünkre (Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországra, Romániába és Moldáviába). Az elmúlt évben Kijev és Brüsszel is sokkal keményebb hangot ütött meg. Azóta felpuhultak az álláspontok. Ennek okairól viták folynak. Egyesek szerint az EU elhibázott energiapolitikája, a rossz ütemezésű „zöld váltás” (amit Németország kettős hibája: atomerőmű-lezárások plusz az orosz földgáztól való nyilvános elzárkózás csak fokozott) járult hozzá, hogy Brüsszelben megjött a tárgyalási kedv.
Barát, ellenség, vagy micsoda nekünk Azerbajdzsán? – fakadtak ki Kijevben idén augusztus végén, amikor Vlagyimir Putyin bakui látogatása kicsapta az ukrán politikai biztosítékokat.
Baku egy fenékkel két lovat is meg szeretne ülni – írja Volodimir Kravcsenko megfigyelő a zn.ua-n –„Stratégiai partnerségben” áll Ukrajnával, de Oroszországgal is. A Putyin-látogatás azonban azt jelzi, hogy erősen közeledik Moszkvához. Fontos megjegyezni, hogy az azeri-orosz viszony szorosan összefügg Örményország hintapolitikájával.
Amikor Jereván túl közel lendül az USA-hoz, a NATO-hoz (mint jelenleg) Baku a másik oldalhoz közeledik. Aminek az is a jele lehet, hogy Azerbajdzsán hivatalosan kérte felvételét a BRICS-be. A térségben ez nem egyedülálló, hiszen Grúzia ugyancsak Moszkva irányába mozdul el. Rossz nyelvek szerint beígérhették neki a szakadár Abháziával és esetleg Dél-Oszétiával a szorosabb kapcsolatokat.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) 50 millió euró értékben írt alá hitelmegállapodási szerződést Kijevvel, a város orosz gyártmányú metrókocsi-állományának lecseréléséről energiahatékony szerelvényekre, illetve új metrókocsik vásárlásának finanszírozásáról.
A luxembourgi székhelyű uniós bank közleménye szerint a beruházás segíti Kijevet abban, hogy metróállománya a továbbiakban ne szoruljon oroszországi gyártású alkatrészekre, valamint, hogy rugalmasabb és megbízhatóbb közlekedést biztosítson a város számára.
Kiemelték, a finanszírozás elengedhetetlen ahhoz, hogy az ukrán főváros „mozgásban maradjon”.
Közölték, az uniós Ukrajna-alap által támogatott 50 millió eurós finanszírozás az EIB által jóváhagyott nagyobb, 200 millió eurós hitelcsomag első részlete, amely a metró-infrastruktúra fejlesztésére áll Kijev rendelkezésére. A fennmaradó 150 millió eurót egy, az EIB által finanszírozott, további új metrókocsik vásárlásának lehetőségét vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány alapján biztosítják majd. A csomag végső célja a kijevi metró meglévő flottjának teljes cseréje. A finanszírozás lehetővé teszi a kijevi metrórendszert üzemeltető önkormányzati vállalat számára, hogy 120-160 metrókocsit korszerűsítsen vagy cseréljen, javítva ezzel a város közlekedési infrastruktúráját – írták.
Emlékeztettek, az orosz-ukrán háborút megelőzően Kijev metrókocsi-flottájának 80 százaléka származott orosz gyártóktól, így a város vezetése stratégiai prioritásként kezeli az orosz alkatészfüggőség megszüntetését. Mivel a flotta több mint 60 százalékának már lejárt a hivatalos működési ideje, az új finanszírozás lehetővé teszi az elavult metrókocsik korszerű, energiahatékony szerelvényekkel történő helyettesítését helyi vagy nemzetközi szállítók termékeivel – emelték ki. A törekvés összhangban van a kijevi városfejlesztés 2025-re kitűzött, valamint Ukrajna 2030-ig megvalósítani kívánt nemzeti közlekedési stratégiájával egyaránt, amelyek célja egy fenntarthatóbb és megbízhatóbb tömegközlekedési rendszer kiépítése – tették hozzá.
Több mint 100 ország állampolgárai több mint 3000 vállalatot alapítottak Ukrajnában a háború alatt. Kijev a legvonzóbb üzleti régióvá vált.
A leggyakrabban török állampolgárok indítottak vállalkozást a háború kezdete óta. 396 vállalkozás nyílt meg általuk (az összes vállalkozás 12,9%-a), az üzbég állampolgárok 312 vállalkozást jegyeztek be Ukrajnában (az összes vállalkozás 10,1%-a). A harmadik helyen a lengyel állampolgárok állnak 224 vállalkozással (7,3%).
A top 10-ben az Egyesült Államok, Kazahsztán, Németország, Azerbajdzsán, Izrael, az Egyesült Királyság és Kína állampolgárai is szerepelnek. Emellett a külföldi tulajdonosú cégek közel felét Kijevben jegyezték be. És ami a legmeglepőbb: az üzbég állampolgárok a leggyakoribb cégtulajdonosok a fővárosban 175 céggel – írja a pravda.ua.
A legtöbb külföldi tulajdonosú cég a nagykereskedelemmel (30,7%), az ingatlanügyletekkel (6,7%) és a számítógépes programozással (5,8%) foglalkozik.
Ukrajnában több mint 140 000 céget jegyeztek be a tömeges regisztrációs címeken. Vagyis egy helyen gyakran, több mint 50 vállalkozás is be van jegyezve.
Ukrajnába érkezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, hogy a kijevi vezetéssel egyeztessen egy újabb hitelrészlet megadásának a feltételeiről.
Amennyiben a tárgyalások sikeresen zárulnak, Ukrajna várhatóan az év végéig megkapja az IMF-hitel harmadik részletét, mintegy 900 millió dollárt.
Az IMF igazgatósága június végén döntött arról, hogy megadja a négy évre szóló, 15,6 milliárd dolláros program második, 890 millió dolláros részletét. A keret első, 2,7 milliárd dolláros részletének az átutalását április elején hagyta jóvá a Nemzetközi Valutaalap.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter pénteken sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Kijev egyelőre nem jutott elegendő nemzetközi forráshoz az Oroszország indította háború pusztításai miatt szükségessé vált, sürgős újjáépítést szolgáló, idei évre betervezett projektek finanszírozására.
A várt mintegy 12,5 milliárd euróból eddig mindössze 3,5 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre – közölte pénteken a miniszter, a francia kormány küldöttével folytatott találkozójáról beszámolva.
Mint mondta, elsőbbséget élvez a gyors újjáépítés, mert ez szavatolja az ukrán lakosság biztos megélhetését biztonságos körülmények között és az ország gazdasági fellendülését. A legfontosabb teendők között említette meg a nélkülözhetetlen infrastruktúra, az energetikai hálózat és a lakóházak helyreállítását, valamint az aknamentesítést.
Marcsenko szerint Ukrajna csak a költségvetési hiány finanszírozására az idén mintegy 38 milliárd eurót vár a nemzetközi donoroktól. A kijevi vezetés nyugati szövetségesei a katonai segélyek mellett pénzügyi támogatást is nyújtanak, hogy az ország fedezni tudja költségvetési kiadásait és az egyéb költségeket.
Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, 2022. február 24. óta Kijev saját közlése szerint több mint 170 milliárd euró pénzügyi, katonai és humanitárius támogatásban részesült nemzetközi partnereitől. Az ukrán költségvetési kiadások túlnyomó részét külföldi finanszírozással fedezik.
Kijev június 1-jétől várhatóan 25 százalékkal, tonnánként 17 euróra emeli a Magyarországra és Szlovákiába irányuló nyersolajszállítás díját.
Idén ez már a második emelés lenne, ami a magyar inflációra is hatással lesz.
Kijev már januárban 18,3 százalékkal megemelte a tranzitdíjat. Más információk szerint augusztus 1-jétől további 23,5 százalékkal, 21 euró/tonnára emelkedik a díj. Ukrajna korábban az ország energetikai infrastruktúrájának erodációjával indokolta az emelését.
A Barátság kőolajvezeték a világ egyik leghosszabb nyersolajszállító infrastruktúrája, mintegy 4000 kilométeren keresztül szállít olajat Oroszországból. Érinti Csehországot, Németországot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát is, számos finomítót ráadásul ezen a vezetéken keresztül táplálnak.
Azt is fontos kiemelni, hogy a Mol számtalanszor hangsúlyozta, hogy a finomítókat nem lehet egyik napról a másikra átállítani, és ezeknek a fejlesztéseknek óriási a költségvonzata.
