Az ukrán kikötői ipart továbbra is a függetlenség kezdetén elfogadott szabályozások terhelik. Ezen ereklyék egyike az ukrán kormány 1993. április 8-i 33-93. számú rendelete. Ez a dokumentum szabályozta a kikötőkben a meghatározott időn túl tárolt rakományok kezelésének eljárását. Az új ukrán vámkódex 2012-es elfogadásával ezeknek a kérdéseknek a nagy részét a modern szabványoknak megfelelően szabályozták, de a vagyon egy részét zárolták.
A kormány által kezdeményezett 15384-es számú törvényjavaslat nemcsak a jogszabályok rendszerezését célozza meg, hanem a blokkolt erőforrások ország védelmi képességeinek megerősítésére való irányítását is.
A legfontosabb változás a 33-93-as számú rendelet érvénytelenségének nyilvánítása. Ezt a döntést a „Jogalkotási tevékenységről” szóló törvény diktálja, amely előírja a 90-es évek rendeleteiben foglalt normák rendszerezését. Mára egy olyan helyzet alakult ki, hogy 64 konténernyi, 2012. június 1. előtt érkezett áru található az odesszai vámhivatal kikötőiben. Mivel a vámkezelésük az új vámkódex hatályba lépése előtt kezdődött, továbbra is a régi rendelet és az 536-os számú határozat normái vonatkoznak rájuk. A rendelet hatályon kívül helyezése lehetővé teszi, hogy ezeket az árukat elszállítsák a „szürke zónából”.
Automatikusan állami tulajdonba kerül
A törvénytervezet egy kötelező érvényű normát tartalmaz: a rendelet hatálya alá tartozó összes rakomány az állam tulajdonába kerül. Ez azokra a vagyontárgyakra vonatkozik, amelyeket a tengeri kikötőkben vagy kikötői állomásokon az időkorláton túl tárolnak.
A Minisztertanácsnak hat hónapja van arra, hogy a rendeleteket összhangba hozza az új normákkal. A szabályozási keret felülvizsgálatának folyamatában részt vesz Ukrajna Fejlesztési és Pénzügyi minisztériuma, Állami Vámhivatala és Állami Határőrsége.
Rakományok a frontra
Az 536-os számú határozatban előírt bonyolult, jutalékokon keresztüli értékesítési eljárás helyett a rakományokat a 1340. számú rendeletbe tervezik beépíteni. Ez megnyitja a lehetőséget a vagyon ingyenes átruházására az Ukrán Fegyveres Erők, a Nemzeti Gárda, az Ukrán Biztonsági Szolgálat és más katonai alakulatok számára. Az értelmező dokumentum egyértelműen kimondja, hogy hadiállapot idején ennek a vagyonnak az állam védelmét kell szolgálnia, garantálva a nemzetbiztonságot, az energiaellátást és az élelmezésbiztonságot.
A katonai vonatkozás mellett a törvényjavaslatnak fontos logisztikai jelentősége is van. Az „határidőn túl tárolt” rakományok hosszú távú megőrzése hasznos területet foglal el a tengeri kikötőkben, ami akadályozza az áruforgalmat. A törvény végrehajtása felszabadítja ezeket a területeket a hatékony felhasználás érdekében, ami kritikus fontosságú a „gabonafolyosók” és más export-import útvonalak működése szempontjából.
Alkotmányviták tárgyává válhat a törvénytervezetben előírt vagyon bírósági határozat nélküli állami tulajdonba adása. Annak ellenére, hogy évek óta elhagyottnak tekintett javakról beszélünk, tulajdonosaik (ha érvényesítik jogaikat) megtámadhatják ezt az eljárást, hivatkozva az ukrán alkotmányban rögzített magántulajdonhoz való jog garanciáira.
Ráadásul a konténerek jelentős része több mint tíz éve a kikötőkben van. Ez idő alatt az áruk elveszíthették fogyasztói értéküket, elavulhattak, vagy használhatatlanná válhattak. A leltározás során kiderülhet, hogy a vagyon egy részéről az állam költségén kell megsemmisíteni, ahelyett, hogy a hadseregnek adnák át vagy értékesítenék.
A 33-93. számú minisztertanácsi rendelet hatályon kívül helyezése természetes lépés az ukrán jogszabályok korszerűsítésének folyamatában. A törvényjavaslat célja, hogy megszüntesse azt a jogi hiányosságot, amely évekig lehetetlenné tette az elhagyott rakományok elszállítását, felszabadítsa a túlterhelt kikötői területeket, és jogi alapot teremtsen a magánvagyon állami szükségletek kielégítésére, elsősorban a biztonsági és védelmi szektor számára történő átadásához.
Ugyanakkor a reform hatékonysága nemcsak a törvény elfogadásától, hanem a gyakorlati végrehajtásától is függ. A kulcsfontosságú tényezők továbbra is az átlátható vagyonleltár, állapotának objektív felmérése, az egyértelmű átadási eljárások és a tulajdonjogok védelmének megfelelő garanciái. Pontosan ez fogja meghatározni, hogy a törvény hatékony mechanizmussá válik-e egy régóta fennálló probléma megoldására, ahelyett, hogy új perek forrásává válna.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Hamarosan amerikai befektetők indíthatják újra az ukrán gabonaexport egyik kulcsfontosságú terminálját, miután hosszas jogi eljárás után megszerezték az odesszai Olimpex terminált.
Az amerikai Argentem Creek Partners és Innovation Capital Partners győzelme az ukrán bíróságokon azután következik be, hogy a befektetők nemzetközi arbitráció során már nyertek egy 150 millió dolláros ügyben, míg a terminál egyik korábbi tulajdonosát, Volodimir Naumenkót májusban letartóztatták a hitelezők átveréséért. Szerdán így az ukrán legfelsőbb bíróság is rábólintott a kikötő átadására egy 95 millió dolláros, fizetésképtelenséget okozó hitel rendezése fejében.
A vádak szerint Naumenko csoportja, a GNT, mely a kikötő korábbi tulajdonosa volt, többek között egy olyan 20 millió dolláros hitelre jelentett csődöt, aminek a fedezetéül szolgáló gabona egy olyan cégnél semmisült meg állítólag, mely sosem fizetett áram- vagy gázszámlát. A gabonafedezet ráadásul a csalás során állítólag Szumi tartományban lobbant lángra, több száz kilométerre Odesszától.
A Financial Times számára nyilatkozva John Patton, az Argentem Creek partnere a történteket a jogállamiság győzelmeként értékelte, mely megerősíti befektetési tézisét az országgal kapcsolatban. Az amerikai alapok győzelme az ukrán legfelsőbb bíróságon más külföldi befektetők érdeklődését is felkeltheti, és ösztönözheti a külföldi tőke áramlását az ukrán újjáépítésre.
Erre az országnak nagy szüksége is van, hiszen az infrastruktúra elleni orosz támadások miatt az újjáépítés költsége is egyre magasabb, a Világbank legutóbbi becslése szerint már 500 milliárd dollárra rúg, miközben az ország éves GDP-je csak 200 milliárd dollár.
Carl Sturen svéd vállalkozó, aki régóta tevékenykedik Ukrajnában, és aki a tervek szerint a terminál irányítását végzi, az emelte ki, hogy Ukrajna óriási potenciállal rendelkezik, ha befektetéseket akar vonzani, de ehhez le kell ráznia magáról azt a képet, hogy a csalások miatt rendkívül kockázatos piacról van szó.
Az Olimpex terminál mindemellett az ukrán korrupcióellenes hatóságok szerint az ukrán gabona feketeexportjának is fontos helyszíne volt, több milliárd hrivnya adó- és vámbevételtől megfosztva az ukrán államot.
Ugyanakkor Naumenko partnere a GNT-ben, Szerhij Groza szerint az üzlettársa elleni vádak hamisak, és az egész ügy teljes egészében felsőbb utasításokra született meg. A GNT pedig közleményben tagadta a vádakat, és azzal vádolta az Argentem Creeket, hogy a hiteleket a terminál ellenséges felvásárlására használta fel.
Az ukrán elnöki hivatalt vezető Andrij Jermak szerint a politika nem játszott szerepet az ügyben, csak koordinációs szerepe volt, és az eljárás is annak a bizonyítéka, hogy Ukrajna jogállam. Az új tulajdonosok szeretnék még a nyáron újraindítani a kikötő működését, elvégre az aratás is most zajlik.
Ukrajna kikötői infrastruktúrájának helyreállítása, amelyet az orosz támadások és tüzérségi lövöldözések károsított meg, legalább egymilliárd euróba kerül, jelentette be Andrij Kasuba, a közösség- és területfejlesztésért felelős miniszterhelyettes az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában.
„A mai napig közel 400 kikötői infrastrukturális létesítmény sérült meg. Az előzetes becslések szerint Ukrajna kikötői infrastruktúrájának helyreállítási költsége legalább 1 milliárd euró” – mondta a kormánytisztviselő.
Kasuba hozzátette, hogy ezeket a veszteségeket már figyelembe vették a kormány által kidolgozott stratégiai gazdaságélénkítési tervben.
Azt is megjegyezte, hogy a rendszeres támadások ellenére a kikötők folytatják működésüket. Így Nagy-Odessza kikötői már 123 millió tonna rakományt dolgoztak fel az ideiglenes tengeri folyosó 2023-as indulása óta, a dunai kikötők pedig csak 2025-ben 4,5 millió tonna rakományt vettek át.
A lengyel mezőgazdasági minisztérium helyettes vezetője, Michał Kołodziejak kijelentette, hogy szükséges lenne megvásárolni vagy hosszú távra bérbe venni az odesszai kikötő egy részét, hogy létrehozzanak egy exportközpontot a lengyel és európai gabona számára.
Ezt a Polsat News műsorában mondta, miközben az EU és Ukrajna mezőgazdasági együttműködésének kilátásait kommentálta.
Ide szállítanák a lengyel és európai gabonát. Így biztosítanánk magunknak a hozzáférést a Fekete-tengerhez, ahol a búza tonnánkénti átlagos ára 100 zlotyval magasabb, köszönhetően az alacsonyabb szállítási költségeknek az afrikai országokba
– mondta Kołodziejak.
Azt is feltételezte, hogy Lengyelország vagy lengyel cégek akár 500 ezer hektár ukrán mezőgazdasági földet is bérbe vehetnének.
A hivatalnok hozzátette, hogy mindkét ötlet – az odesszai gabonaport létrehozása és az ukrán földek bérlése – állítólag az ukrán féllel folytatott tárgyalások során merült fel a jövőbeli mezőgazdasági együttműködés kapcsán. Azonban jelenleg nincsenek részletek vagy hivatalos megerősítések Ukrajna részéről.
[type] => post
[excerpt] => A lengyel mezőgazdasági minisztérium helyettes vezetője, Michał Kołodziejak kijelentette, hogy szükséges lenne megvásárolni vagy hosszú távra bérbe venni az odesszai kikötő egy részét, hogy létrehozzanak egy exportközpontot a lengyel és európai ga...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1744045920
[modified] => 1743987474
)
[title] => Lengyelországnak meg kell vásárolnia vagy bérelnie kell egy részét az odesszai kikötőnek – lengyel miniszterhelyettes
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58984&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58984
[uk] => 58922
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 58923
[image] => Array
(
[id] => 58923
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-63.png
[original_lng] => 839955
[original_w] => 960
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-63-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-63-300x180.png
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-63-768x461.png
[width] => 768
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-63.png
[width] => 960
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-63.png
[width] => 960
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-63.png
[width] => 960
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-63.png
[width] => 960
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1743976674:5
[_thumbnail_id] => 58923
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4189
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831558791002
[_oembed_aebd1a115db213b5814301d8f44c7f0e] =>
Létrejön Bulgáriában egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosó, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Nagy Márton turisztikai és védelmi ipari, gazdasági együttműködési megállapodásokat írt alá Bulgáriában – közölte a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium.
A magyar miniszter Rumen Radev köztársasági elnökkel, Grozdan Karadjov miniszterelnök-helyettessel, egyben közlekedési és hírközlési miniszterrel, Peter Dilov gazdasági miniszterrel és Miroslav Borshosh turisztikai miniszterrel tárgyalt, valamint együttműködési megállapodásokat írt alá.
A védelmi és gazdasági együttműködési megállapodás rögzíti, hogy létrehoznak egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosót, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a stratégiai fontosságú fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Ez a magyar gazdaság számára tengeri kijáratot biztosít. A felek emellett hosszú távú védelmi ipari stratégiai partnerség kialakítására törekednek, amely többek közt magában foglalja az együttműködést a védelmi gyártás és az ellátási lánc optimalizálása terén.
A közlemény szerint a turisztikai együttműködésről szóló megállapodás célja, hogy ösztönözze az idegenforgalmi vállalkozások és szervezetek közötti együttműködést. A felek megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak a turizmus népszerűsítésében, az egészségturizmusban rejlő lehetőségek feltárásában, együttműködnek az ágazat felsőoktatási és szakképzési programjainak fejlesztésében, valamint megosztják a statisztikai adatgyűjtés terén szerzett ismereteiket, különös tekintettel a magyar Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) működésére.
Mindemellett a felek elősegítik és megerősítik a magyar és bolgár utazásszervezők, irodák és turisztikai szövetségek közötti közvetlen kapcsolatokat.
Még 2019 nyarán derült ki, hogy Magyarország tengeri kikötőt és kijáratot létesít az olaszországi Triesztben. A magyar tengeri kikötő kialakításának feladatát a magyar kormány az Adria Port Zrt. alá szervezte, amely a magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaság. Garai Péter Tibor, a társaság vezérigazgatója korábban azt közölte, hogy 2026-ban megindulhat a forgalom a kikötőben.
Magyarország az olasz kikötő 300 méteres részét 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében vásárolta meg.
Ennek oka, hogy az olasz jogszabályok értelmében a tengerpartnak mindig állami tulajdonban kell maradnia.
Akár több milliárd dollárba is kerülhet naponta az amerikai dokkmunkások munkabeszüntetése az Egyesült Államok keleti partja, illetve a Mexikói-öböl nagy kikötőiben. A dolgozói érdekképviselet magasabb béreket szeretne így kicsikarni.
Meglehetősen egyetértően fogalmaznak a híradások azzal a sztrájkkal kapcsolatban, melyet helyi idő szerint nem sokkal éjfél után indított több tízezer dokkmunkás az Egyesült Államok összesen mintegy 36 kikötőjében: a munkabeszüntetés „pusztító hatással” lehet az amerikai külkereskedelemre, tágabban pedig az egész világgazdaságra. Jelenleg is több százezer konténer vár berakodásra a legnagyobb kikötőkben, az autóipari szállítmányokról már nem is beszélve.
A határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetés óriási károkkal jár: a Container xChange konténerpiaci elemző és a JP Morgan úgy kalkulál, hogy a dokkmunkások sztrájkja naponta 1-5 milliárd dollár kiesést okozhat.
Az Oxford Economics pedig hozzáteszi, hogy egy elhúzódó sztrájk hatásai akár 100 000 munkahelyet érinthetnek, és az USA gazdasági aktivitását akár 4,5-7,5 milliárd dollárral is visszavethetik minden egyes további hét után.
Ezzel a dokkmunkások sztrájkja alighanem a valaha történt legköltségesebb munkabeszüntetéssé válik a világon.
A mintegy 45 000 dokkmunkást tömörítő szakszervezet már hetek óta fenyegetőzik az akcióval. A dolgozók magasabb bért követelnek, valamint tömegesen tartanak attól, hogy a kikötőkben is megjelenő, egyre fejlettebb technikai megoldások élükön az automatizációval, veszélybe sodorják állásukat, így pénzkereseti lehetőségüket.
A sztrájk első napján a kikötőkben forgatott videó: Az amerikai hajózási társaságokat, kikötői ügynökségeket és konténerterminálokat üzemeltető cégeket tömörítő képviseleti szervezet, az USMX és a szakszervezet vitájának középpontjában egy hat évre megkötött, nagyjából 25 ezer munkást érintő keretszerződés áll. A szerződés nemrég lejárt, ám az ebből fakadó következmények több részletében nem tudtak a felek a munkások által adott határidő lejárta előtt megállapodni. Így a bérezésen túl továbbra is vita van egyes nyugdíjazási kérdéseket, illetve az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultságot illetően.
Többen arra számítottak, hogy Washington mostanra beavatkozik a patthelyzet feloldása érdekében, hiszen a sztrájk nemcsak a teherkikötőket bénítja meg, hanem napról napra növeli a károk mértékét, de a szövetségi adminisztráció egyelőre nem tett erre vonatkozó bejelentést.
A sztrájkolók ugyanakkor kivételt tesznek egyes áruféleségekkel. Az ömlesztettáru-szállítmányok, valamint az energetikai ellátáshoz szükséges szállítmányok kezelését elvégzik, illetve ezeket a küldeményeket átengedik.
Egyes híradások ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos áruféleségekből hiány lehet hamarosan.
A Csornomorszk és Pivdennij kikötőket három hajó hagyta el, melyek vasércet és mezőgazdasági termékeket szállítottak.
A hírt Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter közölte a Facebook közösségi oldalon. Elmondta, hogy ezenkívül 5 hajó tart a kikötőkbe, rakományért: az OLGA, IDA, DANNY BOY, FORZA DORIA, NEW LEGACY ömlesztettáru-szállítók, melyek közöl 120 ezer tonna ukrá gabonát szállítanak majd Afrika országaiba.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Kijev és Zágráb megállapodott, hogy Horvátország dunai és adriai kikötőit használhatják az ukrán gabona exportjára – jelentette be hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Mostantól a legtöbbet hozzuk ki a horvát kikötők adta lehetőségekből” – fogalmazott Kuleba.
Az ukrán diplomácia vezetője a nap folyamán tárgyalt Kijevben horvát hivatali partnerével, Grlic Radmannal.
Miután Oroszország nem hosszabbította meg a júliusban lejárt gabonamegállapodás hatályát arra hivatkozva, hogy nem teljesítették a megállapodásnak az orosz mezőgazdasági termékek és a műtrágya exportjára vonatkozó részét, Ukrajna lényegében elesett a biztonságos tengeri exportútvonalaktól.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
„Most a leghatékonyabb útvonalak kidolgozásán fogunk fáradozni, a legtöbbet hozzuk ki a horvát kikötők adta lehetőségekből” – hangoztatta Kuleba.
„Minden segítség az exportok blokádjának feloldásához, minden megnyitott ajtó gyakorlati hozzájárulást jelent a globális élelmezés biztonságának fenntartásához” – emelte ki a külügyminiszter.
Kuleba mindazonáltal elmondta, hogy horvát kollégájával folytatott megbeszélései fő témája az Ukrajnának szánt fegyverek voltak. „Csak annyit mondhatok, hogy vannak bizonyos megállapodások, amelyeket hamarosan végrehajtunk” – tette hozzá részletek említése nélkül.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A Közösség-, Terület- és Infrastruktúra-fejlesztési Minisztérium (Újjáépítési Minisztérium) koncesszióba adásra készíti elő a csornomorszki tengeri kikötő első és ötödik terminálját. Erről a minisztérium sajtószolgálata alapján számolt be a korrespondent.net.
„Az első szakasz a műszaki és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, a következő szakasz pedig a verseny lebonyolítása azok között, akik hajlandók koncessziót szerezni a csornomorszki kikötő termináljaira – közölte a sajtószolgálat.
A terminálok koncesszióba adása még Oroszország teljes körű inváziója előtt kezdődött meg.
Olekszandr Kubrakov, az Újjáépítési Minisztérium vezetője kifejtette, hogy a magánpartnerség jelentős befektetéseket segít elő a terminálokon, lehetővé teszi a szállítási logisztika optimalizálását, és javítja a szolgáltatások minőségét.
Elmondása szerint a koncessziónak köszönhetően Ukrajna évente számíthat a koncessziós hozzájárulásra és az adóbevételre a költségvetésbe.
Korábban jelentették, hogy meghirdették Bilhorod‒Dnyisztrovszkij kikötőjének ismételt árverését. A kikötő korábbi árverése érvénytelen volt, mert a nyertes nem fizette ki az objektum vételárát.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Ukrajnában először sikerült egy tengeri kikötő privatizálása. Az Odessza megyei Uszty-Dunajszka kikötőről van szó, amely 201 millió hrivnyáért kelt el az aukción.
Az Állami Vagyonkezelő Alap sajtószolgálata jelentése szerint a kikötőre vonatkozó utolsó árajánlat 3,3-szorosa volt a kikiáltási árnak, ami 60 millió hrivnya volt.
Az Alap közölte, az eredményt a vállalkozók közötti kialakult konkurenciának köszönhetően érték el: a kikötőért 8 befektető versengett. A nyertesnek most 20 munkanapja van, hogy kifizesse a tétel árát.
A kikötő április 1-jén kezdte újra működését, és azóta 153 000 tonna gabonát és 58 300 tonna import fogyasztási cikket szállított exportra. A kikötő kapacitásának jelenleg mindössze 5%-át teljesíti.
A kikötő három eszközből áll: magából az Odessza megyei Vilkovóban található kikötőből, az azonos nevű városban található Kilija kikötői irodából és a Sabah-szigeten lévő karbantartó bázisból. A be- és kirakodás közvetlenül a Duna 54 km-rén található Kilija ponton történik.
„A nagy háború előtt szinte mindenki megfeledkezett az Uszty-Dunajszka kikörőről, de az elsők között folytatta a munkát a háború kezdetét követően. Nagy lehetőségek rejlenek benne az ukrán élelmiszerexport fejlesztésében. Ehhez azonban olyan beruházások kellenek, amelyeket magánvállalkozások hozhatnak” — mondta Rusztem Umjerov, az Állami Vagyonkezelő Alap elnöke.
Oroszország teljes körű inváziója előtt a főbb beruházások más tengeri kikötőkbe kerültek.
„A privatizáció után az Uszty-Dunajszka új tulajdonosa magánberuházásokat irányíthat ezen működő kikötő tevékenységének élénkítésére” — hangsúlyozták az Állami Vagyonkezelő Alapnál.
Mint ismeretes, a nyertesnek 20 munkanapja van az aukció befejezése után a tétel árának kifizetésére. Az adásvételi szerződést csak azután írják alá, hogy a pénzeszközök beérkeznek a költségvetésbe.
2022. január–szeptember időszakban az Uszty-Dunajszka” 848 ezer hrivnya nettó nyereséget termelt. Január és november hónapokban több mint 9 millió hrivnya adót fizetett be a költségvetésbe.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
