Az RBK-Ukraine beszámolója szerint az ukrán védelmi ipar az elmúlt években jelentősen növelte a hazai gyártású alkatrészek arányát, és fokozatosan csökkenti a kínai beszállítóktól a függőségét. Az ágazatban egyre több szerkezeti elem, mechanikai alkatrész, elektronikai modul és szoftver készül helyben.
A lap szerint egyes dróngyártóknál a kínai alkatrészek aránya egy év alatt mintegy 38 százalékra csökkent, miközben több vállalat már 90 százalékos lokalizációt ért el. Ukrajnában már kamerákat és képstabilizáló rendszereket is gyártanak, a legfejlettebb mikroelektronikai alkatrészek esetében azonban továbbra is jelentős az importfüggőség.
A gyártók szerint Kína továbbra is fontos beszállító marad, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kapnak az európai, amerikai, tajvani és dél-koreai beszerzési források.
Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken Ottawában találkozott kanadai hivatali partnerével, Anita Ananddal. A megbeszélésen elmondta, hogy Kanada akár meg is duplázhatja a Kínába irányuló exportját, felülmúlva az eredetileg 2030-ra kitűzött 50 százalékos növekedési célt. A látogatás a két ország közötti kapcsolatok javulásának újabb jele, miközben Kanada igyekszik csökkenteni az Egyesült Államoktól való gazdasági függőségét.
Vang Ji háromnapos kanadai útja egy évtized után az első kínai külügyminiszteri vizit az országban. A tárcavezető pénteken Mark Carney miniszterelnökkel is találkozott egy zárt ajtók mögötti megbeszélés keretében. Anita Anand a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy Kanada a gazdaság növelésére és a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálására összpontosít, aminek keretein belül
akár meg is duplázhatja a Kínába irányuló exportját, felülmúlva az eredetileg 2030-ra kitűzött 50 százalékos növekedési célt.
A közeledés nem előzmények nélküli: Kanada és Kína januárban előzetes kereskedelmi megállapodást kötött az elektromos járművekre és a repcére vonatkozó vámok csökkentéséről. Emellett Carney 2017 óta az első kanadai kormányfőként látogatott Pekingbe.
Kína Kanada második legnagyobb kereskedelmi partnere. Carney a Donald Trump amerikai elnök által bevezetett vámok nyomán igyekszik lazítani az Egyesült Államokhoz fűződő egyoldalú gazdasági kötődésen. Célul tűzte ki, hogy tíz éven belül megduplázza a más piacokra irányuló kanadai exportot, és ennek érdekében az elmúlt évben több mint húsz gazdasági és biztonsági megállapodást írt alá.
A szorosabb gazdasági együttműködés ugyanakkor nem jelenti a feszültségek teljes feloldását. A HMCS Charlottetown kanadai hadihajó május 23-án rutinszerű áthaladást hajtott végre a Tajvani-szoroson. Peking élesen bírálta a manővert, hangsúlyozva, hogy határozottan ellenez minden olyan lépést, amely a hajózás szabadságának ürügyén sérti Kína szuverenitását. Emellett Michael Chong kanadai ellenzéki képviselő a hónap elején Tajvanra látogatott, ahol a kínai nagykövet korábbi figyelmeztetése ellenére találkozott Laj Csing-tö tajvani elnökkel.
Oroszország, Putyin kínai látogatása előtt az elmúlt hat év legalacsonyabb szintjére csökkentette a gáz árát Kína számára. Az orosz kormány a költségvetésben további gázárcsökkentést tervez Kínának, számolt be a Reuters, az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium 2029-ig terjedő makrogazdasági előrejelzésére hivatkozva.
Egy május 12-én, egy héttel Vlagyimir Putyin orosz elnök pekingi látogatása előtt közzétett dokumentum szerint jövőre a Kínába irányuló gázszállítmányok ára a „Szibéria Ereje” vezetéken keresztül ezer köbméterenként 223,9 dollár lesz. Ez a legalacsonyabb ár 2021 óta, amikor Kína 145 dollárért vásárolta a gázt.
Az idei évhez képest az ár 14%-kal, azaz 34,9 dollárral csökken, és 34%-kal alacsonyabb lesz, mint a távoli külföldi Gazprom-ügyfelek esetében (336,3 dollár). 2028-ban a kínai ár várhatóan 229,7 dollárra emelkedik ezer köbméterenként, míg 2029-ben 235,6 dollárra. A többi Gazprom-ügyfélhez képest a kedvezmény 30%, illetve 28% lesz.
A Reuters megjegyezte, hogy az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium előző szeptemberi makrogazdasági előrejelzéséhez képest a kínai gáz hároméves ára körülbelül 7%-kal csökkent. A kínai gázszállítás várhatóan 47%-kal, 56 milliárd köbméterre nő 2029-re. További szállítást a Távol-Keleti útvonal (évi 12 milliárd köbméter) és a Szibéria Ereje kapacitásának növelése (6 milliárd köbméter) biztosít.
Eközben a Szibéria Ereje-2 vezeték, amelyet a Kreml több mint 10 éve kínál Pekingnek, az orosz minisztérium előrejelzése szerint csak az évtized végén kezdi meg működését.
Enyhén emelkedett 2026 első negyedévében az aranyfelvásárlás Kínában, elsősorban az aranyrudak és -érmék iránti erős keresletnek köszönhetően – derült ki a Kínai Aranyszövetség (China Gold Association) szombaton közzétett adataiból.
Az adatok szerint az országban az aranyfelvásárlás az év első három hónapjában összesen 303,29 tonnát tett ki, ami 4,41 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az aranyrudak és érmék felvásárlása 46,4 százalékkal, 202,06 tonnára emelkedett, míg az aranyékszerek felvásárlása 37,1 százalékkal, 84,62 tonnára csökkent.
Az első negyedévben a tőzsdén jegyzett arany-befektetési alapokba (Exchange Traded Fund, ETF) is jelentős tőkeáramlás volt tapasztalható: az adatok szerint az időszak alatt 50,44 tonnával nőtt a befektetők aranyállománya, ami 114,88 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, és március végére az ETF-ek teljes aranyállománya 298,29 tonnára emelkedett.
Donald Trump a Fox Newsnak adott interjújában figyelmeztette Kínát és más országokat, hogy 50%-os vámot vet ki abban az esetben, ha fegyvert szállítanak vagy katonai segély nyújtanak Iránnak. Elmondta, hogy az intézkedések közvetlen válaszok lennének Teherán katonai képességeinek kiépítésére irányuló erőfeszítésekre.
Az elnök hangsúlyozta, hogy bár bizonyos kapcsolatokat ápol Pekinggel, és kétségei vannak a kínai MANPADS folyamatos szállításával kapcsolatban, bármilyen észlelt jogsértés azonnali gazdasági szankciókhoz vezet.
Trump az 50%-os vámot „kolosszális összegnek” nevezte, amelynek elrettentő erővel kell bírnia minden olyan ország számára, amely támogatja az iráni rezsimet. Ez a kijelentés az Egyesült Államok Hormuzi-szoros teljes blokádjára irányuló erőfeszítéseinek és Irán Washington feltételeinek elfogadására irányuló kísérleteinek hátterében hangzott el. Jelenleg az amerikai kormányzat fokozza a nemzetközi kereskedelmi útvonalak megfigyelését, hogy felderítse a szankciók megkerülésének lehetséges eseteit. A szakértők szerint az ilyen „vámnyomás” politikája Trump tágabb stratégiájának része, amelynek célja az USA ellenfeleinek gazdasági elszigetelése.
Ukrajna engedélyt kapott búzaliszt Kínába történő exportjára. Az Ukrán Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat (FÉF) és a Kínai Népköztársaság Vámhivatalának (KNK) honlapja szerint az ellenőrzési, növény-egészségügyi és higiéniai követelményekről szóló jegyzőkönyvet aláírta.
A megállapodás egyértelmű és átlátható követelményeket határoz meg a termelés, az ellenőrzés és az export tekintetében, ami kiszámítható feltételeket teremt az ukrán gyártók munkájához. A kínai fél jelzi, hogy az ukrán termékek megfelelnek a magas színvonalnak.
Az Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat a kínai piacot a világ egyik legnagyobb és „legigényesebb” piacaként írja le. A megállapodás lehetővé teszi hozzáadott értékű termékek szállítását Kínába, és egyúttal diverzifikálja az értékesítési piacokat az ukrán termelők számára.
Minden Kínába küldött liszttételt megfelelően címkéznek, és növény-egészségügyi, valamint nemzetközi bizonyítványokkal kísérik a nem állati eredetű élelmiszerek exportjához.
Korábban Ukrajna és Kína megállapodást kötött a kínai piacra szállított hazai borsóról. Az első két ukrán vállalkozás megkapta az engedélyt a termény tárolására és feldolgozására.
Január végén Ukrajna új piacot nyitott a marha-, bárány- és baromfihús exportja számára – a nyugat-afrikai Elefántcsontparti Köztársaságot. A megállapodás friss, fagyasztott vagy feldolgozott hús, valamint az ezekből készült termékek szállítására vonatkozik – írja az unian.ua.
Az Egyesült Államok Kína és az EU mellett 14 ország ellen is vizsgálatot indít egy sajtóközlemény szerint. Az Egyesült Államok vizsgálatot indított Kína, az EU és 14 másik ország intézkedéseivel, politikájával és gyakorlatával kapcsolatban, a feldolgozóipari ágazatokban tapasztalható túlkapacitást és túltermelést állítva – mondta Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője.
„A vizsgálatok azt fogják megállapítani, hogy ezek a lépések, a politika és a gyakorlatok ésszerűtlenek vagy diszkriminatívak-e, és terhelik-e vagy korlátozzák-e az Egyesült Államok kereskedelmét” – közölte a nagykövetség a weboldalán közzétett sajtóközleményben. Kína és az EU mellett a vizsgálatok alanyai Szingapúr, Svájc, Norvégia, Indonézia, Malajzia, Kambodzsa, Thaiföld, Korea, Vietnam, Tajvan, Banglades, Mexikó, Japán és India.
„Az Egyesült Államok többé nem fogja feláldozni ipari bázisát más országok kedvéért, amelyek esetleg ránk hárítják túlkapacitásaikat és termelési problémáikat. A jelenlegi vizsgálatok rávilágítanak Trump elnök elkötelezettségére a kritikus ellátási láncok újjáépítése és a jól fizető munkahelyek megteremtése iránt az amerikai munkavállalók számára a feldolgozóiparunkban” – mondta Greer.
Történelmi mérföldkőhöz érkezett a globális vagyoneloszlás: a Hurun Report legfrissebb adatai szerint Kína megelőzte az Egyesült Államokat a dollármilliárdosok számát tekintve. Miközben a milliárdosok száma világszerte átlépte a négyezres határt, az egyéni toplista élén továbbra is Elon Musk áll elérhetetlennek tűnő vagyonnal.
A sanghaji Hurun Report legfrissebb jelentése szerint Kína hivatalosan is a „milliárdosok hazájává” vált. Az ázsiai országban jelenleg 1110 dollármilliárdos él, ami 287 fős növekedést jelent egyetlen év alatt. Ezzel Kína maga mögé utasította a korábbi listavezető Egyesült Államokat, ahol kereken 1000 magánszemély rendelkezik tíz számjegyű vagyonnal.
A globális rangsor harmadik helyén India áll (308 fő), amelyet Németország (171), az Egyesült Királyság (150) és Svájc (114) követ. Érdekesség, hogy Oroszország a szankciók ellenére is növelni tudta milliárdosai számát, amely 105 fővel a hetedik helyre volt elég.
Elon Musk és a „Top 10” amerikai hegemóniája
Bár Kína büszkélkedhet a legtöbb milliárdossal, a piramis legtetejét továbbra is az amerikaiak uralják. A világ tíz leggazdagabb embere közül kilenc az Egyesült Államokból származik.
Az abszolút első helyezett Elon Musk, akinek vagyona egy év alatt döbbenetes, 89 százalékos növekedést produkált, elérve a 792 milliárd dollárt. Az egyetlen nem amerikai szereplő a tizes elitben a francia Bernard Arnault, az LVMH luxusbirodalom tulajdonosa, 178 milliárd dolláros vagyonnal.
Városok csatája: New York marad az élen
Bár országos szinten Kína vezet, városi bontásban továbbra is New York a szupergazdagok kedvenc központja: a metropoliszban 146 milliárdos él.
A jelentés kiemeli, hogy a milliárdosok száma globálisan rekordmértékben, 578 fővel emelkedett, így már összesen 4020 olyan ember él a bolygón, akinek vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt. Ugyanakkor a lista dinamikusan változik: több mint százan kerültek ki a leggazdagabbak köréből az elmúlt tizenkét hónapban.
A kínai hatóságok arra kérték az olajfinomítókat, hogy függesszék fel az új üzemanyag-export-szerződéseket, és ha lehetséges, mondják le vagy halasszák el a már egyeztetett szállításokat, írta a Reuters ipari és kereskedelmi forrásokra hivatkozva.
A lépésre akkor került sor, amikor a közel-keleti háború a globális nyersolaj-ellátás megzavarásával fenyeget. A kínálati korlátok arra kényszerítik a kínai finomítókat, hogy csökkentsék a termelést.
Az utasítás azonban nem vonatkozik a nemzetközi járatok repülőgépeinek üzemanyag-feltöltésére, a vámzónákban történő üzemanyag-feltöltésre, valamint a Hongkongba és Makaóba történő szállításokra.
„Kína, mint Ázsia egyik legnagyobb üzemanyag-exportőre exportjának csökkenése valószínűleg tovább korlátozza az üzemanyag-ellátást Ázsiában, még magasabbra nyomva a finomítói árréseket, mivel a közel-keleti háború hatása átterjed a legnagyobb olajimportáló régióra” – jegyezte meg a Reuters.
Az elemzők arra számítanak, hogy az exportra gyakorolt valódi hatás áprilistól lesz érezhető, mivel a márciusi szállítások nagy részére már leszerződtettek. Több forrás adatai szerint márciusban a benzin, a dízel és a sugárhajtómű-üzemanyag együttes exportja várhatóan körülbelül 3,8 millió tonna lett volna.
A hajókövetési adatok azt mutatják, hogy ebben a hónapban már több tízezer tonna sugárhajtómű-üzemanyagot, dízelt és benzint szállítottak Kínából. Eközben a régió egyik legnagyobb beszállítójának exportjának csökkenése tovább korlátozhatja az ázsiai kínálatot, és támogathatja a magas finomítói árréseket. Az LSEG szerint az ázsiai dízelfinomítói árrések a hároméves csúcs közelében, hordónként körülbelül 49 dollár körül mozognak.
Kína közel 120 repülőgépet rendel az európai repülőgépgyártó Airbustól. Ezt Friedrich Merz német szövetségi pénzügyminiszter jelentette be egy sajtótájékoztatón, miután megbeszéléseket folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, jelentette az Ukrinform.
„Most kaptuk a hírt, hogy a kínai vezetés jelentős számú repülőgépet rendel az Airbustól – összesen közel 120 darabot”, jelentette ki a kancellár.
Elmondása szerint ez a példa azt mutatja, hogy „érdemes ilyen utazásokat tenni, akár azért is, hogy konkrétan beszéljünk bizonyos témákról”.
„Több más vállalatunk esetében is számos további konkrét téma van, amelyeket még nem sikerült véglegesen lezárni. Tehát további szerződésekre lehet számítani a jövőben” – tette hozzá Merz.
A német pénzügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta a tisztességes verseny biztosításának és a kereskedelmi egyensúlyhiányok megszüntetésének szükségességét. Jelenleg a Németország és Kína közötti kereskedelmi hiány meghaladja a 80 milliárd eurót, és öt év alatt megnégyszereződött. A pénzügyminiszter felvetette a kínai termelési többletkapacitás, a piacra jutás korlátozásának és az exportszabályozásnak a kérdését is. A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a rendszeres német-kínai kormányközi konzultációkat, amelyeket a németországi kormányváltás és a Covid–19 világjárvány félbeszakított.
A látogatást követő közös nyilatkozatban a felek megállapodtak abban, hogy kölcsönösen előnyös alapon fokozzák a gazdasági együttműködést, fenntartják a nyílt párbeszédet, a tisztességes versenyt és a nyitott piacokat.
„Mindkét fél nagyra értékelte az átfogó stratégiai partnerség keretében folytatott jó együttműködést, és egyetértett abban, hogy a kölcsönös tisztelet, a kölcsönösen előnyös együttműködés, a folyamatos nyílt párbeszéd és a közös kihívásokhoz való kooperatív megközelítés a kétoldalú kapcsolatok alapelvei. A szövetségi kancellár látogatása új lendületet ad e partnerség fejlesztésének. Mindkét fél megerősítette a német-kínai kormányzati konzultációk vezető szerepét a kétoldalú együttműködés átfogó előmozdításában” – áll a közleményben.
