A lett kormány 100 ezer eurót különített el a hágai Nemzetközi Bíróság azon munkájának támogatására, amely az Oroszország által Ukrajnában elkövetett háborús bűnök kivizsgálását célozza.
A támogatást Jānis Bordāns lett miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter kezdeményezte.
Felszólította a többi országot is, hogy támogassák a szakértőket a háborús bűnösök mielőbbi felelősségre vonásában és az orosz agresszió megszüntetésében Ukrajnában.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Bulgáriában górcső alá veszik az állami cégek rendszerváltást követő privatizációját, Ivan Gesev főügyész szerdán bízta meg a vizsgálatok lefolytatásával a bolgár belbiztonsági hivatalt (DANS).
A bolgár államvagyont 40 milliárd dollárra (12 ezer milliárd forint) becsülték az 1989-es rendszerváltáskor. A feltételezett sötét üzelmek és az állami vagyon magánkézbe történő átadásának részben átláthatatlan folyamata miatt Bulgáriában a privatizáció a köznyelvben hamar a korrupció és a pénzügyi visszaélések szinonimája lett. Az állami privatizációs hivatal közlése szerint 2018 novemberéig összesen 18,7 milliárd leva (3 ezer milliárd forint) folyt be az államkasszához – közölte a 24 Csasza című bolgár lap internetes kiadása.
2018 végéig a bolgár állami tulajdon mintegy 66 százaléka magánkézbe került. Az új tulajdonosok még több mint egymilliárd levával (173 milliárd forint) tartoznak az államkincstárnak. A privatizációs megállapodásokból 174-et külföldi – a többi között belga, német, görög, osztrák, orosz, illetve spanyol – befektetőkkel bonyolított le a bolgár állam.
A konzervatív kormánypártok, az ellenzéki szocialisták és a török kisebbségi párt (DPS) is üdvözölték a privatizáció felülvizsgálatát.
„Újra és újra felmerül a kérdés, hogy barbár módon kirabolták-e a bolgár államot” – jelentette ki Kraszimir Velcsev, a kormányzó konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt frakcióvezető-helyettese.
A december óta hivatalban lévő Gesev mostani kezdeményezését korrupt vámosok és egy illegális szerencsejáték szervezésével gyanúsított bandafőnök ellen végrehajtott razziák előzték meg.
A Transparency International szerint az EU 28 tagállama közül (még Nagy-Britanniát is beleértve) Bulgáriában burjánzik leginkább a korrupció, de eddig egyetlen magas beosztású bolgár tisztségviselő ellen sem emeltek vádat ilyen bűncselekmény miatt. Ivan Gesev kinevezését az ügyvédek legfelsőbb tanácsa és emberi jogi szervezetek is bírálták. A jogász kinevezése ellen többen tüntettek az elmúlt hónapokban Szófiában. Bírálói szerint ugyanis Gesev a bolgár oligarchia kiszolgálója.
