Utasítást kap az orosz kormány, hogy a vállalatokkal együtt vizsgálja meg az európai piacról való azonnali kivonulás és az alternatív gázpiacokra való átállás kérdését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak adott szerda este adott nyilatkozatában.
Putyin szerint Oroszország számára előnyösebb lehet már most leállítani a gázszállítást Európába, nem pedig egy év múlva, ahogyan azt az Európai Unió szeretné.
Ők úgyis (…) egy hónap múlva (március) 25-től korlátozásokat terveznek bevezetni az orosz gáz, közte a cseppfolyósított gáz vásárlására. Egy év múlva, (20)27-ben további korlátozások lépnek életbe, egészen a teljes tilalomig. Most pedig más piacok nyílnak meg. És talán számunkra előnyösebb lenne már most leállítani az európai piacra történő szállításokat. Átmenni azokra a piacokra, amelyek megnyílnak, és ott megvetni a lábunkat – mondta, hozzátéve, hogy ebben az ügyben még nem született meg a döntés.
„A szakszolgálataink rendelkezésére álló adatok szerint, ahogy egykor az Északi Áramlatokat felrobbantották, Kijevben most, néhány nyugati szakszolgálat támogatásával, a Kék Áramlat és a Török Áramlat felrobbantására készülnek. Tájékoztattuk ebben az ügyben török barátainkat. Meglátjuk, mi fog történni ezen a területen, de ez nagyon veszélyes játék, különösen ma” – mondta.
Az orosz elnök terrortámadásnak minősítette az orosz gázszállító hajó ellen a Földközi-tengeren végrehajtott támadást.
Az MTI beszámolója szerint Oroszországot megbízható szállítónak nevezte. Azt mondta, hogy az európai gázár emelkedése nem közvetlenül kapcsolódik a szállításokhoz, mert azok egészében véve nem csökkentek, a helyzet a világpiaci általános helyzet következménye.
Kivonul a Revolut Ukrajnából, mondván, nem tud megfelelni a jogi követelményeknek. A háttérben azonban feltehetően az áll, hogy a pénzügyi szolgáltató tart attól, hogy a háború által sújtott országban egyre nagyobb lesz a káosz.
Erre utal az is, hogy Valerij Zsaluznij volt tábornok, jelenleg Ukrajna brit nagykövete, akit Zelenszkij nevezett ki Londonba, tartva attól, hogy túl nagy politikai befolyásra tesz szert, egy cikkében polgárháborús veszélyről értekezett.
A Revolut a továbbiakban nem tudja biztosítani európai bankszámláit a jelenleg Ukrajnában élő ügyfeleinek. Az érintett ügyfeleket közvetlenül, előzetesen értesítjük a döntésről, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a számlájukról történő pénzfelvételre. Fontos, hogy ez a döntés nem érinti az EGT-ben élő, Revolut-számlával rendelkező ukrán állampolgárokat; nekik továbbra is kínáljuk szolgáltatásainkat – idézi egy ukrán lap a pénzügyi szolgáltató közleményét.
Nem kapott engedélyt a Revolut
A háttérben az is állhat, hogy az ukrán jegybank nem adott működési engedélyt a Revolutnak, pontosabban felszólította arra, hogy nyisson leánybankot az országban, amely így jegybanki felügyelet alá esik. A cég ellenintézkedésként két hónapra (2026. február 22-ig) leállította az ukrán állampolgárok számláiról a kifizetéseket.
Az ukrán lakosság vásárlóereje csökken, a költségek meg csak egyre nőnek. Ukrajna elhagyása mellett döntött egy lakberendezési és egy sportszer-lánc is az elmúlt hónapokban.
Elhagyja Ukrajnát az English Home nevű lakberendezési lánc sajtóhírek szerint, miután a bútorbolt online üzlete már februárban lehúzta a rolót. Először csak az árak tűntek el a weboldalról, később pedig a regisztráció lehetőségét is törölték az oldalról.
Noha az áruházlánc kivonulását hivatalosan nem jelentették be, az Ekonomicsna Pravda beszámolója szerint a cég egy volt felsővezetője megerősítette az ukrán Forbes számára az információt. Időközben pedig az English Home oldaláról Ukrajnát el is távolították a nagyjából 20 ország közül, ahol a cég jelen van.
A lakberendezési lánc ugyanakkor továbbra is működik Oroszországban, Iránban, Venezuelában és más országokban.
Az English Home több mint tíz éve jelent meg Ukrajnában és több mint 30 üzlete volt az országban. Hivatalos bejelentés hiányában a kivonulást sem indokolták meg, de az országból augusztus végén távozó Athletics sportszer áruház tájékoztatása iránymutató lehet.
Ez állhat a távozások mögött
A sportszerekkel foglalkozó üzletlánc az ukrajnai kivonulást a vásárlók jövedelmének csökkenésével és a logisztikai költségek növekedésével, valamint a katonai kockázatokkal indokolta, valamint a fizikai boltokban való működés nehézségeivel az emelkedő bérleti díjak és energiaárak árnyékában.
Bár a vállalat próbálkozott a gyengén teljesítő üzletek bezárásával, a termékkínálat olcsóbbra cserélésével és online értékesítéssel, valamint a raktárak és az energiafogyasztás optimalizálásával is, ám ez kevésnek bizonyult az emelkedő költségek ellensúlyozására. Az Ukrajna 15 városában 29 üzletet üzemeltető vállalat a cég eladásával is próbálkozott, de a háborús kockázatok, a drága biztosítási díja kés a tervezhetőséget nehezítő bizonytalanság miatt nem talált vevőre.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, a Világbank jelentősen lerontotta Ukrajnára vonatkozó előrejelzését. A pénzügyi intézmény szerint 2026-ban csak 2 százalék lesz a gazdasági növekedés, ami jóval kevesebb a korábbi 5,2 százalékos várakozásnál.
Ennek oka, hogy az országban folyamatos a háborús pusztítás, alacsony a beruházási és üzleti aktivitás, az infrastruktúra romokban, valamint az importált gáz mennyisége rekordmagas szintet ért el. Emellett az agrárkivitel is csökkent a rossz időjárás és az EU kereskedelmi korlátozásai miatt.
A Világbank jelentése kiemeli, hogy 2025 első felében az export értéke csaknem 5 százalékkal csökkent. Idén áprilisban a szervezet 7 százalékról 5,2 százalékra rontotta Ukrajna GDP-növekedési előrejelzését.
Az EU pedig elhalasztja az Ukrajna újjáépítésére szánt hitelek folyósítását, mert nem képesek összehangolni a forrásokat. Az úgynevezett reparációs hitel összege 185 milliárd euró, valamint a G7-országok által kezdeményezett 45 milliárd eurós hitel, amelynek fedezete Oroszország befagyasztott eszközei.
Az EU vezetése még nem hozott végleges döntést a finanszírozási programok összehangolásáról, és ez okozza a késést.
Az ING volt az egyik első nyugati bank, amely a Szovjetunió összeomlása után belépett az orosz piacra; a bank 1993-ban kezdte meg szolgáltatások nyújtásátvállalatoknak.
A legnagyobb holland bank, az ING Group több mint 30 éves jelenlét után kivonul Oroszországból, számolt be a bank sajtószolgálata január 28-án, kedden.
Az ING Bank bejelentette, hogy megállapodást kötött orosz üzletágának eladásáról a JSC Global Developmentnek, „egy moszkvai pénzügyi befektető tulajdonában lévő orosz vállalatnak, amely faktoring szolgáltatásokat nyújt”. A hatósági jóváhagyásra váró ügylet várhatóan a harmadik negyedévben zárul le, és „az ING orosz piacon folytatott tevékenységének megszüntetését fogja eredményezni”. A vevő megszerzi a JSC „ING Bank (Eurasia)” összes részvényét, és a teljes orosz üzletet átadják neki, amely új márkanév alatt fog működni.
Az ING volt az egyik első nyugati bank, amely a Szovjetunió összeomlása után lépett be az orosz piacra; A bank 1993-ban kezdte meg a vállalati szolgáltatások nyújtását. Miután Vlagyimir Putyin 2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, az ING Bank (Eurasia) felhagyott az orosz cégekkel való üzleteléssel, csökkentette működését, hitelállománya pedig több mint 75%-kal csökkent.
Az orosz eszközeinek leírása 700 millió eurós negatív hatással lesz az ING nyereségére. Ebben az összegben benne van az a „kedvezmény”, amelyet a bank kénytelen volt megadni a vevőnek – az eladási ár és a fenntartás szerinti érték 400 millió eurós különbözete.
Annak érdekében, hogy megnehezítsék a külföldi cégek kilépését, az orosz hatóságok arra kötelezték őket, hogy kedvezményesen adják el üzleteiket, ami jelenleg az eszköz valós értékének legalább 60%-a. Ezen felül a tranzakciós árból 35%-os „önkéntes hozzájárulást” kell fizetni a költségvetésbe, az úgynevezett „kilépési adót”.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A Shell hivatalosan is kivonult az ukrán piacról, eladva helyi érdekeltségeit az Ukrnafta állami olajvállalatnak, a lépés pedig jelentős változásokhoz vezethet az ország energiaszektorában – írta a Bloomberg.
A vállalat november 19-én bejelentette, hogy otthagyja az ukrán piacot, kivétel nélkül megszabadulva az országban található üzemanyagtöltő állomásaitól és telephelyeitől.
Megrázta az ukrán piacot a Shell kivonulása
A globális energiaszektor egyik legnagyobb szereplőjének távozása széles körű hatással lehet a helyi üzemanyag-ellátottságra és a versenyre. Az Ukrnafta ezen töltőállomások megvásárlásával nagyobb piaci részesedést és befolyást szerzett az ukrán energiaiparban, még több hatalmat helyezve a vállalatot irányító kormány kezébe.
A Shell távozása egy globális trend része, ugyanis a jelenlegi geopolitikai és piaci feszültségek mellett számos nagyvállalat igyekszik biztonságos helyet találni a befektetéseinek, Kijev és Moszkva számára pedig megmutatja, hogy a háború elhúzása csak egyre súlyosabb károkhoz fog vezetni mindkét gazdaság számára.
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően számos nyugati vállalat jelentette be, hogy távozik Oroszországból, de sokaknak nem sikerült ezt meglépni, míg mások nem is erőltették különösebben. Igaz, a vállalatoknak nehéz elhagyniuk az országot, az Unilevernek csak most sikerült.
A fogyasztási cikkeket, például a Dove szappant gyártó Unilever lezárta az orosz és a belorusz üzletágának eladását. A brit cég eszközeit, köztük három oroszországi gyárát a parfüm-, kozmetikai és háztartási termékeket készítő Arnest Group vette meg. A tranzakció részleteit nem hozták nyilvánosságra. Az Unilever a legújabb nyugati vállalat, amely elhagyja Oroszországot.
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően számos nyugati vállalat jelentette be, hogy távozik Oroszországból, de sokaknak nem sikerült ezt meglépni, míg mások nem is erőltették különösebben. A nyugati közvélemény egy része nyomást gyakorol a vállalkozásokra, hogy hagyják el Oroszországot, azonban ez nem egyszerű lépés.
Ugyanis a szankciókat bevezető országok cégei csak moszkvai hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől, amit nem könnyű megszerezni, így a folyamat rendszerint elhúzódik. Ráadásul ár alatt kell értékesíteniük a helyi leányvállalataikat, amelyeket szinte minden esetben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel jó kapcsolatokat ápoló üzletemberek vesznek meg.
Az osztalékot sem lehet kivinni
Az orosz kormány osztalékfizetési tilalmat is elrendelt tavaly, így az érintettek egyetlen centet sem tudnak kiutalni az országból engedély nélkül. Az autógyártók végül jelképes összegért cserében szabadultak meg az eszközeiktől, viszont a szerződéseikben visszavásárlási záradékban jelezték szándékukat a majdani visszatérésre.
A francia Renault például egy rubelért adta el többségi részesedését az orosz Avtovazban, de hatéves visszavásárlási opcióval élt. A japán Nissan is hasonlóan járt el. Más területen tevékenykedő vállalatok is éltek a lehetőséggel: szimbolikus, mindössze egyeurós áron értékesítette hét sörfőzdéjét a Heineken, így elvileg bármikor visszatérhetnek.
Egyes nyugati cégek orosz márkák leple alatt maradtak.
Például a Coca-Cola európai palackozója, amely átnevezte az orosz üzletágát Multon Partnersre, és elkülönítette a többitől. A leányvállalat immár Dobry Cola és Good Cola néven forgalmazza a termékeit a Coca-Colához hasonló piros csomagolással. Az eredeti, márkás italok pedig kazah és lengyel importtal kerülnek az orosz boltok polcaira.
A Reuters márciusi elemzése szerint a cégek az Oroszországból való kivonulással több mint 107 milliárd dollárt buktak. Az Unilever oroszországi eszközeinek értéket 359–410 millió dollárra becsülik az elemzők, de az Arnest ennél jóval olcsóban szerezhette meg a vállalat orosz üzletágát.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően számos nyugati vállalat jelentette be, hogy távozik Oroszországból, de sokaknak nem sikerült ezt meglépni, míg mások nem is erőltették különösebben. Igaz, a vállalatoknak nehéz elhagyniuk az országot, az...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1728662640
[modified] => 1728646834
)
[title] => Az Unilever is elhagyja Oroszországot
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53665&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53665
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53666
[image] => Array
(
[id] => 53666
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer.jpg
[original_lng] => 57031
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1728636034:5
[_thumbnail_id] => 53666
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2508
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az osztrák bankon egyre nagyobb a nyugati nyomás, hogy vonuljon ki Oroszországból és Fehéroroszországból, utóbbiból most úgy tűnik, távozik is.
Eladja fehéroroszországi leányvállalatát, a Priorbankot az osztrák Raiffeisen Bank, a cég ezt pénteken jelentette be a Reuters beszámolója szerint. A vevő egy Egyesült Arab Emirátusok beli befektető, az anyavállalat a 600 milliós jegyzett tőkéhez képest jelentős, 300 millió eurós veszteséggel vált meg belarusz ágától.
Az osztrák pénzintézeten jelentős nyomás van a nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok részéről, hogy minél előbb vonuljon ki az orosz piacról, ehhez azonban a szankciós listán nem szereplő, de az orosz kormánynak is megfelelő vevőt kell találniuk. Hasonló volt a helyzet Fehéroroszországban is, a mostani üzlet azonban azt jelezheti, hogy a Raiffeisen mégis hajlandó és képes lehet otthagyni Oroszországot is. Erre utalt az is, hogy a bank szeptember 2-től leállította a valutaátutalások teljesítését az országban.
Az oroszországi leányvállalat értékesítése azért is lehet fájó a Raiffeisennek, mivel a cégcsoport profitjának fele innen származik, tavaly például 1,8 milliárd euró, több mint 700 milliárd forint volt az osztrák bank nyeresége Oroszországban, miközben 400 millió eurónyi adóval járultak hozzá az orosz államháztartáshoz. Az országban megszerzett profit kihozatala azonban a szankciók miatt szinte lehetetlen a Raiffeisen számára.
A nyereséges orosz leányvállalattól nem egyszerű megszabadulni, ám az is kulcsfontosságú, hogy a bank a jövőben is képes legyen dollártranzakciókat végrehajtani. A Raiffeisen dolgát nehezíti, hogy a kivonuláshoz az orosz hatóságok jóváhagyása is szükséges.
Figyelmeztette a Raiffeisen Bankot a szankciók betartását is felügyelő amerikai pénzügyminisztérium, hogy oroszországi üzleti tevékenységével azt kockáztatja, hogy elveszti a hozzáférését az amerikai pénzügyi rendszerhez.
Erről a Reuters forrásai szerint egy május 6-án keltezett, Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes által írt levélben tájékoztatták az orosz bankot. Ez a legnagyobb nyugati pénzintézet, amely jelen van Oroszországban.
A Strabag-üzletet ejtette a Raiffeisen
A levél nemcsak a Raiffeisen orosz tevékenységével kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, hanem annak az ügyletnek a kapcsán is, melynek keretében a bank segített volna a szankcionált Oleg Gyeripaszkának megszabadulni részesedésétől a Strabagban. Ezt az ügyletet azonban a Raiffeisen szóvivője szerint időközben elengedte az osztrák bank, továbbá jelentősen csökkentette oroszországi aktivitását, és lépéseket is tett a szankciókkal kapcsolatos kockázatok kezelésére.
Levelében Ademayo arról is ír, hogy a Raiffeisen oroszországi tevékenységének bővülése ellentmondana a bank ígéretének, mely szerint igyekszik szabadulni oroszországi érdekeltségeitől. Az amerikai pénzügyminisztérium második legmagasabb rangú képviselője felhívta a bank figyelmét, hogy a Raiffeisen azért vesztheti el a hozzáférését az amerikai bankrendszerhez, mert oroszországi tevékenysége miatt veszélybe sodorja az amerikai nemzetbiztonságot.
A Raiffeisen oroszországi leányvállalata azonban rendkívül nyereséges, még ha a profit hazahozása nem is feltétlenül triviális, és az országból való kivonuláshoz a banknak meg kell szereznie az orosz hatóságok jóváhagyását is. Az amerikai fenyegetés valóra válása esetén azonban a bank elveszítené lehetőségét arra, hogy dollárban denominált tranzakciókat hajtson végre.
A Raiffeisenre már az Ukrajna elleni orosz invázió óta nyomás nehezedik, hogy szabaduljon meg orosz érdekeltségeitől.
[type] => post
[excerpt] => A nyereséges orosz leányvállalattól nem egyszerű megszabadulni, ám az is kulcsfontosságú, hogy a bank a jövőben is képes legyen dollártranzakciókat végrehajtani. A Raiffeisen dolgát nehezíti, hogy a kivonuláshoz az orosz hatóságok jóváhagyása is s...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715875740
[modified] => 1715854351
)
[title] => Nem egyszerű megszabadulni a Raiffeisen orosz leányvállalattól
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48641&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48641
[uk] => 48689
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48642
[image] => Array
(
[id] => 48642
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/orosz-raiffeisen-bank.jpg
[original_lng] => 164513
[original_w] => 1024
[original_h] => 712
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/orosz-raiffeisen-bank-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/orosz-raiffeisen-bank-300x209.jpg
[width] => 300
[height] => 209
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/orosz-raiffeisen-bank-768x534.jpg
[width] => 768
[height] => 534
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/orosz-raiffeisen-bank.jpg
[width] => 1024
[height] => 712
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/orosz-raiffeisen-bank.jpg
[width] => 1024
[height] => 712
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/orosz-raiffeisen-bank.jpg
[width] => 1024
[height] => 712
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/orosz-raiffeisen-bank.jpg
[width] => 1024
[height] => 712
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1715927240:8
[_thumbnail_id] => 48642
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 4100
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) az ígéretei szerint hamarosan elhagyhatja az orosz piacot – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a Raiffeisen Bank elnöke, Johannes Strobl kijelentette, hogy eladás vagy akár kiválás formájában szüntethetik meg orosz pénzintézeteket. A 2023-as üzleti mutatók nem érték el a kívánt eredményt, valamint 2022 második negyedéve óta az oroszországi hitelezés volumene 56 százalékkal csökkent.
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség tavaly decemberben az egyeztetések idejéig levette a Raiffeisen Bankot a háborút támogató cégek feketelistájáról.
Volodimir Putyin orosz diktátornak sikerült a vállalatok távozását a lojális elit profitjára fordítania. Erről a The New York Times számolt be.
A kiadvány szerint a háború kezdete óta több mint 103 milliárd dolláros veszteséget jelentettek be nyugati cégek, amelyek bejelentették, hogy kivonulnak az orosz piacról.
„Putyin a lehető legtöbbet kihozta ebből, diktálva távozásuk feltételeit. Ezeket a kivonulásokat folyamatosan növekvő adókkal fedezte, és tavaly legalább 1,25 milliárd dollárt keresett Oroszország katonai kasszájába” – írja az újság.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
