A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából nyújt hitelt Ukrajnának hadianyagok beszerzésére a brit kormány, írja az MTI.
A londoni pénzügyminisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint az ebből a forrásból származó 2,26 milliárd font kölcsönt Ukrajna teljes egészében katonai célokra fordíthatja. A hitelmegállapodást Rachel Reeves brit és Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter írta alá a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében összehívott vasárnapi londoni csúcsértekezleten. A tárca ismertetése szerint a hitelcsomagot a szankciók alapján nyugaton – mindenekelőtt az Európai Unióban – zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik, így Ukrajnát a kölcsön után nem terheli visszafizetési kötelezettség.
A nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott károk megtérítésére – áll a brit pénzügyminisztérium vasárnapi tájékoztatásában. A tárca szerint a hitelcsomagot három, egyenként 752 millió fontos részletben folyósítják, és az első részletet a jövő héten utalják át Ukrajnának. A tárca hangsúlyozza, hogy a hitelt a brit kormány az Ukrajnának jóváhagyott, évi 3 milliárd font összegű brit katonai támogatáson felül nyújtja.
Nagy-Britannia a háború kezdete óta 12,8 milliárd font katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van. Az orosz állami vagyoneszközök hozamából finanszírozott, hadfelszerelés beszerzésére szolgáló ukrajnai hitelcsomag tervét London már tavaly bejelentette, és a vasárnapi londoni csúcstalálkozón aláírt szerződés rögzíti a részleteket.
A brit pénzügyminisztérium a terv tavalyi bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az orosz szuverén vagyoneszközök zárolása nélkül Oroszországnak több mint 400 milliárd dolláros forrás állna rendelkezésére hadigépezete működtetésére, és ebből az összegből további négy évig finanszírozhatná az ukrajnai hadműveleteket. Rachel Reeves a 2,26 milliárd fontos hitelcsomagot bejelentő nyilatkozatában leszögezte, hogy a kölcsön nem a zárolt orosz vagyoneszközök elkobzását jelenti, ilyen módon a tranzakciót a megfelelő jogi kereteken belül lehet lebonyolítani.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az ukrán kormány tisztviselői személyzeti szintű megállapodásra jutottak Ukrajna 15,5 milliárd dolláros kibővített alapkezelői programjának (EFF) hetedik felülvizsgálatáról – közölte az alap pénteken.
A megállapodás megnyitja az utat mintegy 400 millió dollár folyósításához, amint azt az IMF igazgatótanácsa jóváhagyja.
Ukrajna négyéves EFF-megállapodása az IMF-fel továbbra is erős horgonyt jelent a hatóságok gazdasági programja számára a kivételesen nagyfokú bizonytalanság idején – mondta a közleményben Gavin Gray, az IMF tisztviselője, aki az IMF-csoport látogatását vezette.
„A program a kritikus külső támogatásnak köszönhetően továbbra is a tervezett ütemben halad” – tette hozzá.
Az IMF kitart Ukrajna mellett
A bejelentés az alap szakértői és ukrán tisztviselők között nyolc napon át tartó tárgyalásokat követően történt, miközben a háború sújtotta ország bizonytalansággal néz szembe a nemzetközi gazdasági támogatás jövőjét illetően.
Az ukrán pénzügyminisztérium külön nyilatkozatban közölte, hogy az ország „továbbra is eredményesen dolgozik a közösen elfogadott reformok végrehajtásán”.
Az Európai Unió saját megállapodást ajánlott fel Ukrajnának a ritkaföldfémek felhasználásáról, amelynek jövedelmezőbbnek kell lennie, mint az amerikai ajánlatnak – jelentette ki Stefan Sejourne ipari stratégiáért felelős európai biztos, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Sejourne elmondta:
„A 30 kritikus fontosságú elem közül, amelyekre Európának szüksége van, huszonegyet biztosíthat Ukrajna egy kölcsönösen előnyös partnerség keretében.”
Az európai biztos ugyanakkor megjegyezte:
„Az Európa által kínált hozzáadott érték az, hogy soha nem fogunk követelni egy kölcsönösen előnyös megállapodást.”
Ukrajna 2024-ben 41,7 milliárd dollár nemzetközi segélyben részesült, ez nagyjából ugyanannyi, mint tavaly – jelentette ki hétfőn Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter közölte: „Idén már 41,7 milliárd dollárnyi támogatást hívtunk le a partnereinktől.” Szerinte ez lehetővé tette a nyugdíjak, a fizetések teljes finanszírozását az oktatásban és az egészségügyben. „A humanitárius és szociális ellátás teljes rendszere finanszírozva volt” – tette hozzá.
„A nemzetközi támogatás továbbra is fontos eszköze marad a makroszintű pénzügyi stabilitásnak Ukrajnában a teljes körű háború körülményei között, és lehetővé teszi az állam számára, hogy eleget tegyen az állampolgárokkal szembeni társadalmi kötelezettségeinek” – szögezte le Szerhij Marcsenko.
Ukrajna 2023-ban 42,9 milliárd dollár nemzetközi támogatást kapott vissza nem térítendő juttatások és kölcsönök formájában.
Hatalmas költségvetési hiányt ért el Románia. Az év utolsó két hónapjában pusztán hitelből finanszírozza magát, ami olyan rossz gazdaságpolitikára mutat, mint sehol máshol az unióban. Az ország sürgős pénzügyi reformokra szorul.
Aggasztó képet fest Románia államháztartásáról egy friss európai tanulmány. Az Agenda Austria kutatóintézet elemzése szerint az ország már október 24-én elköltötte teljes éves bevételét, így az EU-ban egyedülálló módon több mint két hónapot kizárólag hitelből finanszíroz. A 8 százalék fölé várható költségvetési hiány és a növekvő adósságteher sürgős gazdasági reformokat sürget, miközben más uniós országok jóval felelősebb gazdálkodást folytatnak – írja a Magyar Nemzet a Maszol cikke alapján.
Aggasztó helyzetben van Románia
Egy friss tanulmány szerint Románia pénzügyi helyzete az Európai Unióban a legsúlyosabb. Az ország már október 24-én elköltötte az idei teljes költségvetési bevételeit, így az év fennmaradó részében hitelekből él.
A tanulmány készítői szerint ez meggyengült költségvetési helyzetet demonstrál. Rámutattak, hogy más tagállamok is küzdenek hasonló problémákkal, de nem ilyen mértékben, mint Romániában.
Románia jelenlegi gazdálkodása olyan, mint egy nagy lábon élő dzsentrié, akinek lyukas a nadrágja és a cipőtalpa. Az ország sürgős pénzügyi reformokra szorul, ha el akarja kerülni a további eladósodást és gazdasági nehézségeket.
Az idei román költségvetési hiány várhatóan meghaladja a 8 százalékot, és mintegy 150 milliárd lej hitelt (30 milliárd euró) kell felvennie a kiadások fedezésére. Emellett a korábbi hitelek kamatai is tetemes terhet rónak az országra, idén körülbelül 37 milliárd lejt (8 milliárd eurót) emésztenek fel.
Az Ukrinform az ukrán pénzügyminisztérium közleménye alapján arról számolt be, hogy október 11-én Szerhij Marcsenko, Ukrajna pénzügyminisztere, 400 millió kanadai dolláros (közel 300 millió USA dollár) kölcsönről állapodott meg a kanadai kormánnyal.
A megállapodás szerinti finanszírozást Ukrajna állami költségvetése kiemelt kiadásainak fedezésére fogják felhasználni.
„Kanada az egyik vezető szerepet tölti be Ukrajna támogatásában, és stratégiai partner, aki a teljes körű invázió első napjai óta jelentős segítséget nyújt. A közvetlen költségvetési támogatás 2022 februárja óta több mint 5 milliárd dollárt tett ki. Hálás vagyok Kanada kormányának és polgárainak az Ukrajnával való szolidaritásukért és az ukrán pénzügyi rendszer stabilitásához való döntő hozzájárulásukért” – mondta Marcsenko.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A kölcsönt kedvezményes feltételekkel nyújtják: futamideje 20 év, kamata évi 1,0%. A türelmi idő a hitelszerződés aláírásától számított 5 év.
Október 2-án Ukrajna és a Koreai Export-Import Bank 100 millió dollár összegű hitelszerződést írt alá, amely a Koreai Köztársaság első pénzügyi támogatása lesz. Erről a Pénzügyminisztérium számolt be.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a koreai féllel folytatott kétoldalú együttműködés keretében megvalósuló további projektek Ukrajna gazdasági fejlődésének támogatására irányulnak, és hozzájárulnak az országok további, kölcsönösen előnyös együttműködéséhez.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Egyelőre óriási a szakadék az ukránok és a hitelezők javaslata között. Tovább bonyolítja a helyzetet a Nemzetközi Valutaalap által folyósított mentőcsomag és az ahhoz kapcsolódó, adósságszinttel kapcsolatos elvárás.
Ukrajna arra kéri államkötvényei tulajdonosait, hogy fogadjanak el jelentős értékcsökkenést a kezükben lévő több mint 20 milliárd dolláros adósságon, segítve ezzel az ország háborús erőfeszítéseit is, miután az adósság átrendezését célzó tárgyalások kezdeti fordulója kudarcot vallott.
Az ukrán pénzügyminiszter hétfői közlése szerint a kötvénytulajdonosok elutasították az adósságot 60 százalékra csökkentő javaslatot. Azonban a Volodimir Zelenszkij vezette ország kifuthat az adósság átstrukturálása során az időből, márpedig arra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított mentőcsomag további részleteinek a lehívásához szükség van, ahogy az újjáépítéshez szükséges magánfinanszírozás helyreállításához is – írja a Financial Times.
A befektetők 22 százalékot írnának le, Ukrajna 40-et szeretne
Az Ukrajna elleni 2022-es orosz inváziót követő hónapokban az ország államkötvényeinek birtokosai beleegyeztek egy kétéves moratóriumba az azokhoz kapcsolódó kifizetések terén, de ennek augusztusban vége, így Kijevnek addig kellene dűlőre jutnia a hitelezőivel.
A háború kimenetelét és az ukrán gazdaság adósságfinanszírozó képességét övező bizonytalanság azonban nehezíti a megállapodást.
Mindenesetre egy, a kötvények 20 százalékát képviselő befektetői bizottság csak épphogy több mint 22 százalékos leírást javasolt, ami azonban az IMF mentőcsomaghoz kapcsolódó célok bukását jelentené a pénzügyminisztérium szerint.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint az erős hadseregek mögött erős gazdaságnak kell állnia a háborúk megnyeréséhez, ezért arra kérte a befektetőket, hogy legyenek hajlandók nagyobb engedményekre, amelyekkel az IMF-megállapodás is folytatható.
A kötvénytulajdonosok bizottsága ugyancsak hétfőn jelezte, hogy készek együttműködni Ukrajnával a tranzakciók strukturálásában, ami a szükséges támogatáshoz vezethet a piaci szereplők részéről, ám a javasolt leírás jelentősen meghaladja a piaci várakozásokat. Ezzel pedig Ukrajna jövőbeli hitelezői bázisát áshatja alá.
Lengyelország 300 millió eurós kölcsönt kapott az Európai Beruházási Banktól (EBB) az európai „vaskupola”, főként annak műholdelemének megépítésére – írja a kurier.plus
Az Európai Beruházási Bank vezetőjével folytatott megbeszélés után Donald Tusk bejelentette, hogy Lengyelország megállapodást írt alá egy lengyel–francia műholdas rendszer finanszírozásáról, amelyre 300 millió eurót szánnak. Ez azonban a teljes költségvetés apró töredéke.
Néhány napon belül több más európai miniszterelnökkel együtt bemutatjuk az Európa feletti vaskupola megépítésére vonatkozó projektet – jelentette be Donald Tusk miniszterelnök. Hozzátette: az elképzelés az, hogy „a páneurópai légvédelem gondolata” ne álom maradjon, hanem reális tervvé váljon.
A kormányfő szerint az erre vonatkozó európai kölcsön Európa és Lengyelország tágan értelmezett biztonsága és stabilitása érdekében áll. „Ki fogjuk használni ezeket az európai lehetőségeket, mert Európa biztonsága nagymértékben függ Lengyelország biztonságától”. Tusk úgy értékelte, a Lengyelország és Európa fölé tervezett vasdóm megépítésének terve egy lépéssel előbbre lépett.
Az ellenzék természetesen nem osztozott az örömben. A döntés ugyanis gyökeres változást jelent Lengyelország égboltjának védelmére vonatkozó stratégiájában, amely a korábbi kormány idején saját védelmi rendszer kiépítésén alapult, az Egyesült Államokkal együttműködve. A PiS politikusai, akik e programok társalkotói voltak, ma aggodalommal tekintenek Donald Tusk bejelentéseire. A Dziennik Gazeta Prawna Bartosz Kownacki volt nemzetvédelmi miniszterhelyettest kérdezte, aki szerint: „Természetesen lehetséges a három és a négy kupola is, de mindez költségvetési kérdés, hiszen egy középhatótávolságú rakétarendszer tényleges kiépítése Lengyelország számára mintegy 100 milliárd zloty költséget jelent. És ez csak erről a 8 ütegről szól, ami véleményem szerint még mindig túl kevés, legalább 16-nak kellene lennie. Egy lengyel számára jól hangzik, hogy 300 millió eurót kapunk, de ez csak Lengyelországban fél százaléka egy ilyen pajzs kiépítésének valós költségének”. Véleménye szerint az európai Vasdóm megépítéséről szóló ilyen döntés tisztán politikai megközelítésnek tűnik, különösen, hogy ezt Donald Tusk kormányának első 100 napja alatt kellett volna meghozni.
Boguslaw Pacek tábornok szerint ugyanakkor az ország biztonságát évek óta biztosító izraeli rendszer mintájára egy vasdóm létrehozásának ötlete nagyon is indokolt döntés. „Véleményem szerint több okból is szükség van egy közös vasdómra. Az első ok pénzügyi. Megpróbáltam kiszámolni, hogy mennyibe kerül egy rakéta, egy akkumulátor és egy felderítő rendszer, és mennyit kellene Lengyelországban vásárolni ahhoz, hogy a vasdóm mintájára biztonságot lehessen biztosítani. Hatalmas összegekről van szó, amelyeket sem Lengyelország, sem Németország, sem más országok nem tudnak előteremteni” – értékelte a tábornok.
A szárazföldi erők korábbi parancsnoka, Waldemar Skrzypczak tábornok szintén nem kételkedik abban, hogy indokolt a lengyel műholdas rendszerekbe és egy közös európai Vasdómba való beruházás megkezdése: „a műholdak egy olyan út kezdetét jelentik, amelyet helyesnek tartok. Kollektív védelemre van szükségünk, nem pedig arra, hogy egyedül cselekedjünk, és csak a saját igényeinket nézzük”.
Hitelezői bizottság alapításáról tárgyalnak az ukrán államadósság egyes birtokosai, ami az adósság átrendezését jelezheti előre. Az urán államkötvényekből nagy mennyiséget birtoklók a Nemzetközi Valutalap (IMF) április 17-én kezdődő tavaszi gyűlése után gyorsíthatják fel a csoport létrehozását célzó tárgyalásokat.
A hitelezők szerint ugyanis nő a nyomás, ahogy közeledik szeptember, amikor lejár az ukrán államkötvények kifizetéseire vonatkozó, a háború elején bevezetett moratórium. A mintegy 20 milliárd dolláros ukrán államadósság törlesztésének halasztását ugyanis a háború kitörésekor engedélyezték a kötvénytulajdonosok – idézi fel a Bloomberg.
Azonban az országot ért pusztítás és elvesztett területek árnyékában továbbra is gondot okoz Kijevnek a pénzügyei rendbetétele.
Számos támadás érte az ország infrastruktúráját, milliók kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonukat és sokan az országból is elmenekültek és több tízezren vesztették életüket a fronton.
Az ukrán kormánynak a nemzetközi segítség bizonytalanságával is meg kell küzdenie, különösen az amerikaiak által ígért mintegy 60 milliárd dollár sorsa kétséges. Márpedig a képviselőházban elakadt összegből 8 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatás lenne.
Bírja-e a háborút az ukrán költségvetés?
Mindennek ellenére az ukrán kormány igyekszik megőrizni a jó viszonyt a hitelezőivel, akiktől később az ország újjáépítésének finanszírozását is reméli. Bár az ország gazdasága tavaly 5,3 százalékot bővült, ez a 2022-es hatalmas zuhanás miatti alacsony bázisnak volt az eredménye. Az IMF azonban az ukrán gazdaság figyelemre méltó rugalmasságaként értékelte a történteket, bár a növekedés 3-4 százalékos ütemre való lassulására számít idén.
Az ukrán GDP változásához kötött kötvények hétfőn névértékük 55,35 százalékán forogtak, míg a legnagyobb lejárati idővel rendelkező, 2041-ben lejáró dollárkötvények ára még az 55 százalékot sem érte el. A 2034-ben lejáró, amortizálódó kötvényekért azonban csak mintegy 28 százalékot adtak a piacon.