Nemrég új, 48 hónapos, úgynevezett „kiterjesztett finanszírozási programról” (EFF) állapodott meg az Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap. A hitel teljes keretösszege közel 8,1 milliárd dollár. A pénz „ára” azonban olyan reformok sora, amely nem lesz túl népszerű az ukránok körében.
Hamarosan megérkezhet az IMF által nyújtott első, mintegy 1,5 milliárd dolláros részlet Ukrajnába. Ez az összeg rövid távon erősíti a költségvetési stabilitást és a devizatartalékokat, ugyanakkor a megállapodás reformokra vonatkozóan kötelezettségeket is jelent.
A reformok közül több is kifejezetten érzékenyen érinti a lakosságot és a vállalkozásokat, ilyen például az adózási változások sora.
A tervek szerint 2027. január 1-jétől kötelező lesz az általános forgalmi adó azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik az egyszerűsített rendszerben működnek, és éves forgalmuk meghaladja a 4 millió hrivnyát.
Ez enyhítés a korábbi, 1 millió hrivnyás küszöbhöz képest, ám jelentős adminisztratív és pénzügyi többletterhet jelenthet. Napirenden van a kis értékű postai küldemények vám- és adókedvezményeinek felülvizsgálata, illetve a digitális platformokon szerzett jövedelmek hatékonyabb megadóztatása is.
Tartóssá válhat az 5 százalékos hadiadó az országban – erről a parlamentnek kell döntenie. A reformcélok között van továbbá a rejtett munkaviszonyok visszaszorítása és az adóelkerülés csökkentése is.
Fontos változásokat hozhat az is, hogy 2026 júniusáig el kell készíteni a gáz- és villamosenergia-piac liberalizációjának „útitervét”.
A korrupcióellenes és ellenőrzési mechanizmusok erősítése szintén része a programnak.
Az Ukrajnának jóváhagyott új, 8,1 milliárd dolláros IMF-hitel jelentős része nem új beruházásokra vagy gazdaságélénkítésre fordítható, hanem a korábbi adósságok törlesztésére megy el: a kifizetések több mint 70 százalékát már idén vissza kell utalni a valutaalapnak.
Ukrajnának 2026 végéig az új hitelprogram keretében lehívott források döntő részét korábbi IMF-kölcsönök törlesztésére kell fordítania – írja a Strana.ua a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hivatalos fizetési ütemezéséből.
Az ukrán jegybank csütörtök este jelentette be, hogy az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta az Ukrajnának indított új hitelprogramot az Kibővített megállapodás (EFF) keretében. A program teljes összege 5,9 milliárd SDR (az IMF elszámolási devizája), ami körülbelül 8,1 milliárd dollárnak – mintegy 2900 milliárd forintnak – felel meg. Ebből Ukrajna idén 3,8 milliárd dollárt kap négy részletben.
A fizetési ütemezés szerint ugyanakkor 2026-ban Ukrajnának 1,88 milliárd SDR-t, azaz 2,7 milliárd dollárt kell visszafizetnie az IMF-nek a korábbi hitelek után.
Ez az idei lehívott összeg 71,1 százalékának felel meg, vagyis a frissen érkező források nagy része gyakorlatilag azonnal adósságszolgálatra megy el. A törlesztési csúcsok februárra, áprilisra és májusra esnek.
Februárban 287,7 millió dollárt, áprilisban 271,04 millió dollárt, májusban pedig 272,4 millió dollárt kell visszautalnia Kijevnek a Valutaalap felé.
Az új IMF-program feltételei között szerepel a közüzemi díjak és az adók emelése is, amely a háború sújtotta gazdaságban további terheket róhat a lakosságra.
Mindeközben a magyar kormány nem támogatta az Európai Tanács elnökének azon kezdeményezését, amely egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag jóváhagyására irányult Ukrajna számára.
Az IMF program legérzékenyebb kérdése az egyéni vállalkozók adóztatása. A feltételeket Kristalina Georgieva, az IMF vezetőjének kijevi látogatása után változtatták meg.
Az IMF beleegyezett abba, hogy visszavonja az újabb, 8,1 milliárd dolláros hitelprogram előzetes feltételeit (prioritási intézkedéseket) – az egyéni vállalkozók áfájának bevezetésére, a csomagokra kivetett vámokra, a digitális platformok adójára és a katonai adó fenntartására vonatkozó követelményeket, jelentette be Szviridenko ukrán miniszterelnök az újságírókkal folytatott beszélgetés során, írja a Szuszpilne.
Az új hitelprogramot várhatóan az IMF igazgatótanácsának következő ülésén tárgyalják.
Szviridenko elmondása szerint a feltételeket Krisztalina Georgieva, az IMF vezetőjének kijevi látogatása után változtatták meg. Az IMF-fel kötött megállapodás értelmében mind a négy feltételnek teljesülnie kell, miután az igazgatótanács jóváhagyta az új programot.
„Az IMF-program legérzékenyebb kérdése az egyéni vállalkozók megadóztatása. Itt a részletek fontosak. Az IMF-fel együttműködve megállapodtunk abban, hogy az egyéni vállalkozók áfabevételének küszöbértékét 4 millió hrivnyára emeljük – ez az Európában hatályos maximális áfaszint az árukra. Így ezek a változások nem vonatkoznak az összes egyéni vállalkozó 2/3-ára” – jegyezte meg.
Szviridenko bejelentette azt is, hogy a parlamentbe benyújtanak egy konszolidált adótörvényt, amely magában foglalja a digitális platformok, a csomagok és a katonai illetékek fenntartásának kérdéseit a hadiállapot megszűnése után.
A következő hétéves költségvetésben már szerepel a Globális Európáról szóló európai bizottsági rendelet, amely a 2026–27-es 90 milliárd eurón felül további 100 milliárd euró forrást adna Ukrajnának. Az Európai Számvevőszék ezzel kapcsolatban számos kockázatot fogalmazott meg – írta a Növekedés.hu szerdán.
A portálon jelezték: az Európai Számvevőszék (ECA) véleményezte a tervek szerint 2028-ban hatályba lépő Globális Európa-rendelet hatását, amely finanszírozza a következő hosszú távú költségvetésből az EU külső tevékenységét, válságkezelését és vészhelyzeti felkészültségét. A javaslat szerint 2028-2034-re 200,3 milliárd eurót különítenek el, ami a jelenleg futó hétéves pénzügyi kerethez képest mintegy 70 százalékos nominális növekedést jelent, ebből 25 milliárd eurót humanitárius segítségnyújtásra. Hangsúlyozták: az ECA a 2028–2034-es költségvetésben már megjelenő rendelethez fűződő pénzügyi és egyéb kockázatokat elemezte a szerdán kiadott véleményében, amelyben több komoly aggályt is nevesített az Ukrajnának folyósítandó támogatások kapcsán.
Az Ukrajnának juttatandó mintegy 100 milliárd euró összegű pénzügyi támogatás hitelek, vissza nem térítendő támogatások vagy költségvetési garanciák formájában állna rendelkezésre.
Az ECA Ukrajna támogatásának egyik előzményeként kiemeli: az Európai Tanács megállapodott abban, hogy idén és jövőre 90 milliárd euró összegű hitelt nyújt, amelyet az EU költségvetésének úgynevezett fedezeti tartaléka biztosítana.
A 90 milliárd eurón túlmenően az Európai Bizottság akár 100 milliárd euró pénzügyi támogatást adhat Ukrajnának, melynek nagy része hitel formájában nyújtható.
„A bizottság a szükséges forrásokat a tőkepiacokon venné fel, ami tovább növelné az EU hitelfelvételi kötelezettségeiből eredő terheit” – írja a számvevőszék. A hitelekre nem vonatkozna céltartalék, ehelyett a fedezetet nemteljesítés esetén a saját források felső határa – azaz az EU által a tagállamoktól kérhető maximális összeg – és a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott EU-kiadási korlátok közötti különbség biztosítaná.
Az ECA ismételten figyelmeztet arra, hogy a fedezet hiánya jelentős kockázatokat rejt magában – hangsúlyozták. Hozzátették: ennek oka, hogy az esetleges veszteségeket közvetlenül a jövőbeli uniós költségvetések mozgásteréből fedeznék, ami potenciálisan a tagállamoktól kiegészítő hozzájárulások igénybevételét eredményezhetné. Ezen túlmenően az Ukrajnának nyújtott hitelek kedvezményes feltételekkel nyújthatók, ami szintén jelentős kiadási tétel az uniónak. A már meglévő, Ukrajnának nyújtott uniós hitelek kamat- és hitelfelvételi költség támogatásai a következő hétéves költségvetés alatt elérhetik a 11,5 milliárd eurót – mutattak rá.
Az ECA szerint az újonnan javasolt hitelek támogatásához jelentős összegekre lenne szükség, ennek ellenére a bizottság ezekről a támogatásokról eljárás nélkül, azaz a tagállamok képviselőiből álló bizottság előzetes véleményének kikérése nélkül hozhatna döntést. A Globális Európa program növeli a váratlan eseményekre és a változó prioritásokra való reagálási képességet, de a számvevők felhívják a figyelmet arra a kockázatra, hogy ez korlátozhatja a partnerországok finanszírozásának előrejelezhetőségét – emelték ki. Hozzátették: a támogatási javaslat bizonyos elemei nagyobb rugalmasságot biztosítanak a végrehajtás során, ezért ellentétesek lehetnek a verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével az ukrajnai beruházások esetén.
Annak érdekében, hogy a magánszervezeteknek történő közvetlen odaítélés kivételes eset maradjon, szigorú biztosítékok meghatározását szorgalmazzák, beleértve az összegek felső határának meghatározását.
Ezen túlmenően a javaslat továbbra is lehetővé teszi a bizottság számára, hogy a költségvetési garanciák kezelését magánszervezetekre bízza. Ez lehetővé tenné a magánszervezetek számára, hogy az uniós költségvetési garancia gazdasági előnyeit továbbadják a pénzügyi közvetítőknek és a végső kedvezményezetteknek, miközben végül lehetővé tenné számukra, hogy veszteség esetén igénybe vegyék a garanciát – közölték.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a javasolt 200,3 milliárd eurós támogatást nem támasztja alá mennyiségi elemzés.
Az Ukrajnának szánt nagy összegű támogatott hitelek pedig továbbá növelnék az EU hitelfelvételét, és tartalékok nélkül a veszteségeket közvetlenül az EU költségvetésébe beépített tartalékból fedeznék, ami jelentős kockázatot jelentene. Ha nem határozzák meg egyértelműen, a végrehajtás nagyobb rugalmassága, különösen a stratégiai beruházások közvetlen odaítélésének lehetősége gyengítheti a verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elveit.
Az ECA szerint a magánszervezetek részvételének engedélyezése a költségvetési garanciák kezelésében tovább növelheti az EU költségvetésének kötelezettségeit.
Az ellenőrök arra is sürgetik a bizottságot, hogy a korábbi tapasztalatok alapján fokozza a teljesítményorientáltságot, az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot a bővítéssel és a keleti szomszédság partnerségeivel kapcsolatos „teljesítményalapú tervek” kidolgozásában, különösen a „költségektől független finanszírozás” megközelítés keretében. A számvevőszék megállapította, hogy a jelentős összegek ellenére a „politikaalapú hitelek” és a „teljesítményalapú tervek” elfogadására vonatkozó eljárás csak csekély mértékű formális részvételt biztosít az Európai Parlament és az Európai Tanács számára. Egyes végrehajtó szervek többször is korlátozták az ECA hozzáférését az ellenőrzési dokumentációhoz, az ellenőrök azt javasolják, hogy a számvevőszék ellenőrzési jogait kifejezetten építsék be az új rendeletbe – írta a Növekedés.hu.
Alternatív megoldást keres az Európai Bizottság Ukrajna sürgős finanszírozására, mivel az Európai Központi Bank nem hajlandó biztonsági hátteret biztosítani a 140 milliárd eurós ukrajnai hitelhez. A frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet szerint a gigahitelfelvétel tiltott finanszírozás lenne, ezért nemet mondtak Ursula von der Leyennek.
A Világgazdaság a Financial Times információira hivatkozva írt arról: az Európai Központi Bank megtagadta, hogy pénzügyi hátteret biztosítson egy 140 milliárd eurós Ukrajnának szánt kifizetéshez. Több tisztviselő szerint a frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata sérti a jegybank mandátumát, pontosabban az uniós szerződésben foglalt monetáris finanszírozási tilalmat – írta a brit üzleti lap.
Euro sign at European Central Bank headquarters in Frankfurt, Germany with dark dramatic clouds symbolizing a financial crisis
A Világgazdaság beszámolója szerint a bank ezzel keresztül húzta az Európai Unió terveit arra, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból háborús jóvátételi hitelt bocsásson ki Ukrajna számára, amely azért is fogytán van a pénznek mivel az amerikai kormány visszalépett a finanszírozásától, az EU pedig azért lépne az amerikaiak helyébe, hogy az ukránok ne veszítsék el az Oroszország elleni háborút.
Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság javaslata szerint Ukrajnának csak akkor kellene törlesztenie a hitelt, ha Oroszország jóvátételt fizetne Kijevnek, és azt tervezik, hogy az uniós országok állami garanciákat nyújtanának annak érdekében, hogy a 140 milliárd eurós hitelt a tagállamok közösen fizessék vissza.
A bizottság tisztviselői azért fordultak az Európai Központi Bankhoz, mert úgy látják, a tagországok nem tudnák szükség esetén elég gyorsan előteremteni a forrásokat, ami piaci feszültséget okozhat.
A Világgazdaság cikke emlékeztet: az Európai Unió a háború kezdete óta mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztott be és ennek a legnagyobb részét az Euroclear belga értékpapírletéti központ őrzi.
Az Európai Központi Bank azonban azt közölte a bizottsággal: lehetetlen, hogy az Euroclear számára úgynevezett végső hitelezőként lépjenek fel, belső elemzésük ugyanis arra jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata gyakorlatilag a kormányok közvetlen finanszírozásával lenne egyenértékű, hiszen a központi bank fedezné a tagállamok pénzügyi kötelezettségeit. Márpedig a monetáris finanszírozást az EU-szerződések tiltják, mivel bizonyítottan magas inflációt és a jegybanki hitelesség csökkenését okozza.
Az Európai Bizottság így alternatív megoldásokon dolgozik, amelyek ideiglenes likviditási hátteret biztosíthatnának a 140 milliárd eurós hitel mögé – közölték a források a brit üzleti lappal. Az Európai Bizottság szóvivője a beszámoló szerint elmondta, hogy október vége óta szoros kapcsolatban vannak a központi bankkal, amely – mint fogalmaztak – „aktívan részt vett minden, a hiteljavaslattal kapcsolatos egyeztetésben”.
A tudósítás szerint az ügy előzménye, hogy Belgium a hitel ellen foglalt állást, arra hivatkozva, hogy ha az orosz eszközöket feloldanák, és Moszkva visszaigényelhetné őket, az Euroclear nem tudná azonnal visszafizetni a pénzt.
Bart De Wever belga miniszterelnök elhibázottnak nevezte az EU tervét, és követelte, hogy a többi 26 tagállam vállaljon jogilag kötelező, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, azonnal érvényesíthető, egyetemleges garanciát a hitel visszafizetési kockázatának megosztására.
A belga kormányfő szerint erre még a december 18-i EU-csúcs előtt szükség van, ahol a vezetőknek dönteniük kell arról, hogyan finanszírozza tovább az EU Ukrajnát. Bart De Wever érvelése szerint a tagállami garanciákra és pénzügyi védőhálóra azért van szükség, mert ha az orosz eszközöket befagyasztva tartó EU-szankciókat hirtelen megsemmisítenék, akkor az Euroclearnek azonnal vissza kellene fizetnie a pénzt Moszkvának. Belgium attól tart, hogy egy esetleges washingtoni–moszkvai békemegegyezés hatályon kívül helyezheti az EU-szankciókat, ami előidézné a visszafizetési kötelezettséget.
A szankciókat ugyanis félévente egyhangú döntéssel kell meghosszabbítani, és néhány ország többször ellenezte már a megújítást – olvasható a Világgazdaság beszámolójában.
Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársi szintű megállapodásra jutott egy 8,2 milliárd dollár értékű új hitelprogramról – számolt be az rbc.ua hírportál az IMF sajtószolgálatára és Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint IMF megjegyezte, hogy az új, négyéves programot még jóvá kell hagynia az alap igazgatótanácsának. Ez akkor történhet meg, ha Ukrajna teljesíti az előfeltételeket, valamint ha a donorok megfelelő finanszírozási garanciákat nyújtanak. „A megállapodás a makrogazdasági stabilitás támogatását, az adósság fenntarthatóságának helyreállítását, a korrupció elleni küzdelmet és a kormányzás javítását célzó fiskális és monetáris intézkedéseket foglal magában” – pontosította a szervezet.
Az ukrán hatóságoktól elvárják az adócsalás elleni küzdelem felgyorsítását és az adóalap szélesítését, többek között a digitális platformokból származó jövedelmek megadóztatásával, a vámhézagok megszüntetésével és az áfa-mentességek eltörlésével. A legfontosabb intézkedés a 2026-os költségvetés elfogadása az új program keretrendszerével összhangban.
Az ukrán tisztviselők és az IMF missziója közötti tárgyalások során megállapodás született az adó- és vámszolgálatok reformjáról, beleértve egy új vámfőnök kinevezését, valamint egy informatikai infrastruktúra létrehozását a hatékonyság javítása, a bizalom helyreállítása és a fellendülésre való felkészülés érdekében. Az ukrán hatóságok elkötelezték magukat az állami tulajdonú vállalatok és bankok pénzügyi tervezésének, jelentéstételének és ellenőrzésének reformja mellett is.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a Gavin Gray vezette IMF-misszió aktív munkájának hete jó eredménnyel zárult – megállapodás született egy 8,2 milliárd dolláros új programról. „Ez a program segíteni fog a kritikus kiadások finanszírozásában, a makroszintű pénzügyi stabilitás fenntartásában és további külső támogatások vonzásában, ami kritikus fontosságú számunkra az elkövetkező években” – jegyezte meg Szviridenko.
A miniszterelnök tisztázta, hogy a 2026-os költségvetést már az új IMF-program keretrendszerével összhangban készítették el. A kormány arra számít, hogy a képviselők támogatni fogják a kezdeményezést. A miniszterelnök arról is biztosított, hogy Ukrajna kész folytatni az árnyékgazdaság és a korrupció elleni küzdelem, valamint a közszféra irányításának megerősítését célzó intézkedések végrehajtását. Elsősorban az állami tulajdonú vállalatok irányításának újraindítása és a vámhatóság vezetőjének pályázata van folyamatban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziója 8 milliárd dolláros új hitelprogramot készített elő Ukrajna számára – közölte hétfőn Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának vezetője a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pidlasza megjegyezte, hogy az új programról szóló hivatalos tárgyalások során a 2026-os ukrán költségvetés részleteit Gavin Grayvel, az IMF misszióvezetőjével és kollégáival vitatták meg. „Az IMF által Ukrajnának kínált program teljes összege körülbelül 8 milliárd dollár 4 évre. Ez kevesebb, mint amire számítottunk, és mint amennyire szükségünk van, de az IMF-fel közös program kulcsfontosságú ahhoz, hogy más partnerektől, többek között jóvátételi kölcsönből is finanszírozást szerezzünk” – tette hozzá.
A politikus tisztázta, hogy az IMF program indításáról szóló döntése várhatóan januárban születik meg. Az első kifizetést akkor kell folyósítani. Ugyanakkor a program elindításához szükséges előzetes intézkedés a 2026-os költségvetés elfogadása az alappal egyeztetett hiányon belül. „A strukturális jelzőket illetően az IMF leginkább az állami költségvetési bevételek növelésében érdekelt, mindenekelőtt az adócsalási rendszerek bezárásával” – mondta Rokszolana Pidlasza.
A Világbank újabb, 133 millió dolláros pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának. A pénzt a költségvetési gazdálkodás támogatását célzó SURGE program keretében utalták át, számolt be a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya.
Megjegyezték, hogy az összeget már átutalták az állami költségvetés általános alapjába.
„A projekt fő célja a közberuházások hatékony kezelésének biztosítása. Célja a közösségek költségvetési gazdálkodásának minőségének javítása, a középtávú és programköltségvetés-tervezés fejlesztése, a bevételek kezelésének optimalizálása, valamint a nemi és éghajlati szempontok figyelembevétele a pénzügyi politikában” – áll a közleményben. A Pénzügyminisztérium hozzátette, Ukrajna tervei szerint év végéig további 396 millió dollárt kap a program keretében.
A Naftohaz és az Európai Beruházási Bank (EBB) szerdán 300 millió eurós hitelszerződést írt alá, a pénzt gázvásárlásra fogják fordítani, hogy télen stabil fűtést biztosítsanak az ukránoknak – számolt be az rbc.ua hírportál a Naftohaz sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a vállalat megjegyezte, hogy a forrásokat hosszú távú tartalékok képzésére és a téli időszakban stabil gázellátás biztosítására fogják felhasználni. A megállapodás részeként a Naftohaz vállalja, hogy az EBB hitelével egyenértékű összeget megújuló energiaforrásokba és dekarbonizációs projektekbe fektet be.
„Az EBB új finanszírozása segíteni fogja Ukrajna energiabiztonságának megerősítését a téli időszakban, létfontosságú támogatást nyújtva a közösségeknek és a vállalkozásoknak” – mondta Nadia Calvino, az EBB elnöke. Julija Szviridenko miniszterelnök szerint egy ilyen megállapodás fontos lépés egy modern energiarendszer létrehozása és Ukrajna EU-integrációja felé.
„A megbízható energiaellátás szükséges a vállalkozások működéséhez, a munkahelyek megőrzéséhez és a gazdaságunkba történő további beruházásokhoz. Ugyanakkor ez a partnerség támogatja Ukrajna hosszú távú célját – egy ellenálló, fenntartható és európai integrációjú energiaszektor kiépítését” – hangsúlyozta Olekszij Szobolev gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter.
A Világbank 88 millió dolláros kölcsönt nyújt Ukrajnának. Az összeget a kis- és középvállalkozások támogatására fordítják, számolt be a Gazdasági, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztérium sajtóosztálya.
Megjegyezték, hogy a megállapodásnak köszönhetően az állam finanszírozni tudja az „5-7-9%”-os megfizethető hitelprogramot, a feldolgozóipari vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, a mezőgazdasági gépek költségeinek megtérítésére irányuló programokat, valamint ösztönözni fogják az ipari parkok létrehozóit.
„Hálásak vagyunk a Világbanknak a további finanszírozásért, amely hozzájárul a gazdasági fellendüléshez, a kis- és középvállalkozások támogatásához, a munkahelyteremtéshez és a további rendszerszintű reformok végrehajtásához” – mondta Olekszij Szobolev gazdasági miniszter.
A minisztérium azt is megjegyezte, hogy általánosságban a RISE program, amelynek keretében a forrásokat elosztják, 2027-ig körülbelül 20 000 kis- és középvállalkozás támogatását teszi lehetővé.
